Mesék az operából – Zeneműtárunk mesei dokumentumkínálata
Tavaly, a Nyílt Napunk épületsétája közben ötlött a szemembe pár igencsak igényes, szépséges, színes kiadvány, amelyek a Zeneműtárban díszítették a polcokat. A Holnap Kiadó Mesék az operából című sorozatát ajánlom most olvasóink figyelmébe, amelyből 18 kiadvány (könyv és hozzá kapcsolódó CD) rövid kölcsönzési határidővel elérhető a félemeleti zenei kölcsönzőben.
Vibók Ildi Az Operaház meséivel kezdtem a sorozattal való ismerkedést, amely az egyetlen kötet a szériában, amelyhez nincs zenei anyag. Egy galamb száll le az öregúrra, az Operaházra, aki elmeséli a madárnak származása, építése történetét, valamint zeneszerzőkről, operaénekesekről, operabemutatókról regél.
A kötet nagyon informatív, kifejezetten kisiskolásoknak ajánlanám, semmiképp sem 8-9 éven aluliaknak, de Szimonidesz Hajnalka szemet gyönyörködtető illusztrációit kisebbek is élvezettel nézegethetik. Nekem a stílus csöppet túl szlenges, lehetne úribb, fellengzősebb; viszont a kiadvány iskolai zeneórákhoz nagyon hasznos lehetne, talán úgy, hogy egy-egy fejezetből kiselőadás, prezentáció készüljön el.
Acsai Roland Pillangókisasszonyát szintén Szimonidesz Hajnalka illusztrálta valami hihetetlen kidolgozottsággal, finomsággal, próbálva a drámán finomítani. Könnyfakasztóan szépséges a kötet, és Acsai Roland, amit lehetett, azt igyekezett kihozni a tragédiából, hozzátett beszélő állatokat, démont, mesei átalakulást, kicsit Disney filmesre véve az egészet. Mégis szomorú a mű, ezt inkább nagyobbaknak ajánlanám, 10 év feletti kamaszlányokat biztosan leköt majd a történet.
Ugyanígy nagyobbaknak való Tallián Mariann tollából A bolygó hollandi és László Noémi A kékszakállú herceg vára átirata. Mindkettő a Szépség és Szörnyeteg témát dolgozza fel roppant biztos, élvezetes, de érzelmes stílusban. A kékszakállú herceg vára egy nagyon dark, angstos, időnként horrorisztikus feldolgozás lett, de annyira szép érzelmes, emós stílusa van, hogy nagyon nagyon szerettem. Az illusztrációk fekete-fehér-piros-lila színvilága is gyönyörűséges, Kass János munkája még anno 2006-ból.
A bolygó hollandi legendájában a túl büszke fiatalember átok alá kerül, és elváltoztatott alakban kénytelen szerelemért esengeni. A kötet szövege kellőképpen misztikus, szinte felnőttes, inkább már iskolásoknak való, pláne az illusztráció mélykék-sötétzöld színvilága. Érdekes, hogy a legenda tragikus végére világosodik ki a rajz, szinte aranyszínű lesz Cserkuti Dávid munkája. Komoly megvalósítás, de illik Wagner zenéjéhez.
Tallián Mariann és Szimonidesz Hajnalka közös munkája A tűzmadár, az orosz zeneszerző, Igor Stravinsky balettelőadás meseátirata. Egyetlen okból vontam le molyos értékelésemben egy fél csillagot, mert ez egy meglehetősen komplex mese, sok-sok bődületesen hosszú összetett mondattal. Sok a hasonló név is, egy gyereknek eléggé megterhelő lenne olvasnia, én inkább 9-10 éves, korán érett iskolásnak ajánlanám. A rajzok viszont ismét csodásak, részletgazdagok, kifejezők 😊
Acsai Roland még két művét említem meg, amelyeket szerettem és mindenképpen figyelmet érdemelnek. A Hoffmann meséi Jacques Offenbach egyik háromfelvonásos operája elő- és utójátékkal. Ez egy alapvetően tiniknek, komolyabb gyerekeknek szóló kötet, amely kicsit szlenges, jópofáskodó stílusban mesél el csodás élettörténeteket és szerelemről szóló tanmeséket. Cserkuti Dávid illusztrációi varázslatosak, nekem néhol a humor volt erőltetett, de így is a sorozat egyik legjobb kötete volt.
A Hunyadi László, Erkel Ferenc klasszikus operájának átirata ellenben nem váltott ki belőlem oly nagy tetszést. Végig ambivalensek voltak az érzelmeim olvasás közben, időnként csodásan mesés, varázslatos történelmi mendemonda, pont gyerekeknek való körítéssel. Aztán bumm, Acsai Roland bedob egy számomra oda nem illő poént, beszólást, faviccet, csak hogy humorossá tegye a helyzetet, vagy hogy jópofizzon a gyerekeknek? Nem is tudom. Ilyenkor bennem, a felnőtt olvasóban megáll a történetszál, a történetív, vissza kell rázkódnom a mesébe, holott például azt érzem, hogy a 11 éves fiam élvezné a poént, mert pont ilyen favicces humorérzéke van neki is…
Szóval felemás véleményem van, néha nagyon-nagyon jó volt a kötet, de sok poén felesleges volt, nekem, a felnőttnek. Sajdik Ferenc karikatúrái viszont bejönnek, egyszerűen eszméletlen, hogy pár vonallal milyen ügyesen tud karaktereket visszaadni.
Tarbay Ede két történetet dolgozott fel, a Hattyúk tavától most eltekintek, mert az egy nem jól sikerült kötet. A mesefeldolgozás remek lenne, ha a szerző nem óhajtotta volna a szövegbe szuszakolni az opera színpadi variációiról szóló plusz információit, hanem megtartotta volna az utószónak. Kissé szerkesztetlen kötet lett.
Háry János átirata ellenben nagyszerűen sikerült, jól vannak elhelyezve benne a népdalok, kellően pimasz és nagyképű a főhős, gazok az ellenfelek, szerelmesek a hölgyek, ez már 7-10 év közötti gyerkőcöknek bőven jópofa egyéni olvasmány lehet. (Akinek pedig Tarbay Ede neve ismerős, segítek: Varjúdombi mesék.)
Vibók Ildi A négy évszakhoz talált ki egy komplett és új mesét, a velencei karneválból indulunk ki, de szerepel a történetben Fortuna, a szerencse istennője is. Ez egy eredeti műmese, már óvodásoknak is tetszeni fog és pláne dicsérendő benne, hogy többször beleszövi a szerző a mesébe Vivaldi zenéjének magyarázatát is úgy, hogy nem hat erőltettnek, túlzónak.
Kicsiknek, ovisoknak ajánlanám Fodor Veronika két operameséjét, Az állatok farsangját és az Egy kiállítás képeit, mindkettőben nagyon szép kis egységben volt az összes mókás vagy komolyabb illusztráció és a szöveg humora, érzelmessége. Az Egy kiállítás képei picit komorabb témájú kötet, azt inkább nagycsoportosoknak ajánlanám, viszont Az állatok farsangja kifejezetten jópofa lehet 5-6 éveseknek is.
A sorozat további köteteit, valamint a katalóguslinkeket az alábbi Moly polcon találják:
https://moly.hu/polcok/operamesek-ajanlopolc
Czene Mariann
(a képek saját [képernyő]fotózások)
Vélemények
Hozzászólás küldése