Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe II.
2016-os fejlesztésű oldal, eredetileg a Kobo márkájú ebook olvasókhoz tervezték. 2017-ben megjelent az applikáció iOS változata is, de azóta mintha picit csend lenne az oldal körül. Sem a 2018-ban megjelent könyveket nem találtam a rendszerben, de még a 2017-es kiadványok közül se mindent.
A Quora kérdezős fórumon ellenben rábukkantam egy bejegyzésre az egyik fejlesztőtől, Ryan Hittnertől, azt írta, hogy azért találták ki a Helloreadset, mert jobban bízik egy másik könyvmoly véleményében, mint a mesterséges intelligenciában, kódokban, alkalmazásokban, mint amit a Goodreads is alkalmaz. Vagyis az oldal más felhasználók adatai alapján ajánl hasonló olvasmányokat.
Az eredeti könyves közösségi oldal, mármint ez volt az első, 2005-ben alapították. 2,3 millió felhasználója van, több mint 2200 könyvtári állománnyal áll összeköttetésben – olyan nagyágyúkkal, mint az Amazon, Kongresszusi Központ könyvtára (Library of Congress), British Library, Ausztrál Központi Könyvtár (National Library of Australia). Opac rendszert és Dewey osztályozást használ az oldal, ez utóbbi okozhat némi nehézséget.
A Library Thing annyival több a Goodreads-nél, hogy az alap funkciókon túl: könyvtári állomány felvitele, katalogizálás, többféle szempontú állományrendszerzés, polcok készítése, olvasások rögzítése, hogy lehet filmeket és zenét is rögzíteni.
200 darabos állományig ingyenes a rendszer használata, onnantól lehet éves díjat, illetve életre szóló, egyszeri díjat kifizetni. (Habár jelenleg a koronavírus járvány miatt teljes körűen használható az oldal.)
Van mikro integrált könyvtári rendszere is a weblapnak, Tiny Cat néven, ahol szintén 200 kötetig ingyenes verziót lehet használni, de csökkentett árat kínálnak az iskolai könyvtáraknak is, 20 ezer darabig.
Létezik saját wiki a Library Thingen belül, és van egy roppant érdekfeszítő adatokkal telezsúfolt aloldal, amely csak a statisztikában elmélyülni vágyók paradicsoma, de azoknak aztán bőven kínál érdekességeket.
A legtöbb értékeléssel bíró könyv például Az éhezők viadala (The Hunger Games 1), a legnépszerűbb szerző J. K. Rowling és a legtöbb nem angol, hanem más nyelvű könyv a Library Thing rendszerében az francia nyelvű.
Az oldal nyelve inkább angol, de nagyon lelkes, fanatikus magyar felhasználók sok segítséget készítettek hozzá. Akit még jobban érdekel az LT dicsérete, annak ajánlom az Olvasónapló könyvesblog bejegyzéssorozatát, Így neveld a könyvtáradat címmel.
Egy kép többet mond ezer szónál mondás mindennapos igazságát nemcsak a televízió, internet online felületein tapasztaljuk, hanem az okostelefonok elterjedésével is. Létezik egy nagyon híres képes közösségi oldal, hozzá kapcsolódó applikáció, az Instagram, ami főleg a Facebook általi felvásárlás óta hatalmas piaca a könyveknek, könyvkiadóknak és könyves bloggereknek is. A Litsy alapítói 2015-ben gondolták, hogy ők is megpróbálkoznak egy hasonló képes, csak a könyvekre célzott alkalmazás megalapításával, amit kicsivel egyszerűbb használni, mint az Instát.
Alapvetően három funkciója van az appnak, lehet idézni (quote) a könyvből, amit éppen olvasunk; lehet véleményezni, értékelni (review) egy könyvet; illetve lehet reklámozni (blurb).
Nagyon szimpatikus, hogy a véleményt négyféle kis ikon jelzi a kép mellett, hogy mennyire értékeljük a könyvet: pick, so-so, pan, bail.
A könyveket több módon lehet listázni, to read (várólista), reading (éppen olvasom), read (elolvasva).
Roppant szimpatikus, hogy a felhasználók alap befolyásoltsági szintjét (Litfluency) 42-től kezdi el számolni a rendszer, mert mint tudjuk a Galaxis útikalauz stopposoknak című remekműből, a világegyetem összes végső kérdésére a válasz: 42.
Ami viszont az applikáció ellen szól, amiért nem nagyon hallani róluk: az a felhasználók csekély száma. Jobban mondva, kevés a felhasználó, tehát nem használjuk, mert kevés a felhasználó. Én is csak kipróbáltam, de nem fogom rajta hagyni a mobilon.
Kicsi, nem tökéletes, de magyar nyelvű könyves közösségi oldal a Moly, amit Nagy Bence újságíró alapított. A regisztrált felhasználók saját korábbi olvasmányaikat csoportosíthatják, értékeléseket, idézeteket írhatnak könyvekről, váró- és kívánságlistákat állíthatnak össze, polcokra rendezhetnek könyveket. Szintén bármely regisztrált felhasználó feltölthet az adatbázisban még nem szereplő könyveket, könyvborítókat, fülszövegeket, – ezeket adminok fogják engedélyezni.
Lehetőség van könyvkiadói, könyvtári profilt is létrehozni, az OIK moly profilján általában rendezvényeinkkel kapcsolatos híreket lehet olvasni.
Az oldal legjobb sajátossága a közel 200 ezer felhasználó, még úgy is, hogy egy részük nem aktív. Úgynevezett „zónákban”, fórumcsoportokban lehet olvasni kedvenc íróinkról új híreket, könyves akciókról, könyvolcsósító kuponokról, vagy éppen egy-egy városban megrendezésre kerülő rendezvényekről.
A magyar könyvkiadók is preferálják az oldalt, lelkesen írnak karcokat, bejegyzéseket újdonságaikról, de rengeteg magyar könyvtáros is fenn van az oldalon.
A Moly egyetlen hátránya a kicsit bulvárszerű, reklámokkal szabdalt kinézete, amire idén frissült, illetve a meglehetősen szigorú felhasználói szabályzata. Azonban lehet privát, lezárt módon is használni a rendszert, ha valaki csak saját magának akarja rögzíteni az olvasott könyveit, vagy a magánkönyvtárát, erre tökéletes a Moly.
„A Site That Knows Your Favorite Books Before You Do” – Egy oldal, amelyik tudja, mi lesz a kedvenc könyved, még mielőtt te tudnád volt a címe számos hasonló online oldalon a reklámcikkeknek, amelyek három éve próbáltak több felhasználót szerezni a 2010-ben alapított ReadGeeknek. A rendszer 2016-ban került német tulajdonba, és három nyelvű oldal, angol, német és spanyol nyelven elérhető.
A weboldal elég egyszerű használatú, első pillanatokban 10-15 könyv értékelését kéri a felhasználótól.
A részletes leírás szerint egyfelől egy algoritmus figyeli az értékelésünket, de másik részről keres a rendszerben hozzánk hasonló olvasókat, és az ő véleményük, ízlésük alapján tesz ajánlatokat. A skála, amely mentén értékelhetünk, 1-10-ig tart, aztán a rendszer ajánl 8 könyvet.
Őszintén szólva, 15 könyv értékelése után, a rendszer által ajánlott nyolc könyv közül kettőt már elolvastam, és csak kettő érdekelt volna, tehát félig sikerült eltalálnia az ízlésemet. Még furcsább volt, mikor 33 könyvet értékeltem, akkor a 8 ajánlott mű közül kettőt már elolvastam, de a többire nem lennék kíváncsi.
Együtt olvasunk hirdeti az a könyves közösségi oldal, amely a volt Brit Birodalom olvasó alattvalóit gyűjti egy helyen össze. A rendszer az ugyanolyan elektronikus könyvek fogyasztóit kapcsolja össze Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland lakosai közül. Bevallom, itt igen aktívan sóhajtoztam, egyfelől a kapcsolódás, együtt olvasás élménye miatt, másfelől mert tudom, hogy ezekben az angolszász országokban a könyvtári kölcsönzőjeggyel két hétre lehet kölcsönözni ekönyvet.
Sőt számtalan könyvtár, de Kanada magában tartott együtt olvasós időszakot, amikor várakozás nélkül, bárkinek lehetősége volt az Overdrive használatával kikölcsönözni a megjelölt elektronikus művet.
Czene Mariann
(a képek forrása: https://bit.ly/3aK31N6; https://bit.ly/2xeE8M5; https://bit.ly/3cRqgGE;
https://bit.ly/2YnWaXx; https://bit.ly/359dctJ; https://bit.ly/3bIcsy0)
Vélemények
Hozzászólás küldése