KöltéSzerda // Válogatás Babiczky Tibor verseiből : Kávészünet

KöltéSzerda // Válogatás Babiczky Tibor verseiből

Babiczky Tibor (Székesfehérvár, 1980. december 24. –) magyar költő, szerkesztő, újságíró. 1999 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója volt. Publikációi jelennek meg például a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, a Beszélőben és a Mozgó Világban. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül.

*

XXXII.

Kockaházak az alkonyat
gömbakváriumában.
A gyerekkor krónikája

ennyi. Aztán csak egyre
sötétebb lett. És félek,
mire a hajnal világító szalagja

a megrepedt égre föltapad,
már csak kevés időm marad
arcomat a fénybe tartani.

(vers forrása: BABICZKY Tibor: Félbehagyott költemények. Budapest, Jelenkor, 2018. p. 47.)

*

Szürke zóna

Amikor eljön az aszály, legyél velem.
Selyemszalag feszül, hasadás fut végig,
a pontokat összekötve, a csillagok során.
A párna belsejéből szárnyak verdesése

hallatszik. Két szétfutó kondenzcsík
a lábam. Álomtalan éjszaka az élet felén.
Felhők dandárjai gyülekeznek, trapéz alakban,
a város köré. Szél borotválja a fákat. Reszkető

mozdulat szálirányban. A teraszon felparázslik
egy cserepes virág. Kinő újra, mint a szakáll,
a vihar után a világ. A tükör józan ezüstjén

egy arc lebeg. Örökölt vonások valószínűtlen
rendje. A felszín alatt érzések és részleges
tudás. Feljön a nap, és visszahull önmagába.

(vers forrása: BABICZKY Tibor: Félbehagyott költemények. Budapest, Jelenkor, 2018. p. 41.)

*

XVII.

A pontatlan érzés,
mint egy hirtelen véget érő
vihar, hogy nem fogsz megérkezni,
a föld nehéz szaga mozdul
a felpuhult huzatban,
egy lepke repül be szobámba,
verdes a villanykörte körül,
majd lehull, a padlón
vergődik tovább, és egyszerre
átjár mindent, ami elmúlt,
ami van, és ami jönni fog még,
ez a verdesés.

(vers forrása: BABICZKY Tibor: Félbehagyott költemények. Budapest, Jelenkor, 2018. p. 17.)

*

XLVII.

Törékeny reggel. A bőröm fagyott
üveg. Fénysugár fut végig a szobán,
akár egy hajszálrepedés. Villog a tévé.
Azt hittem, nem félek a haláltól.

(vers forrása: BABICZKY Tibor: Félbehagyott költemények. Budapest, Jelenkor, 2018. p. 57.)

*

Három szoba

A sarokban virág
alakú lámpa. Félhomály
van. Az ablaknál egy ketrec áll.
Vagy rácsos ágy. Az első
szobában nincs halál.

A második szobában székek,
asztal. Egy csokor tulipán.
Talán tavasz van.

A harmadik szobában prés forog.
Szivárog a fény
a mennyezetből. A fal
mellett sárga arcú lény
hever. Nem akar
meghalni. De meghal.

(vers forrása: BABICZKY Tibor: Félbehagyott költemények. Budapest, Jelenkor, 2018. p. 36.)

*

Babiczky Tibor: Félbehagyott költemények katalógusunkban >>>

Babiczky Tibor további művei katalógusunkban >>>

összeállította: Juhász István

(a képek forrása EZ és EZ,
a bevezető szöveg pedig INNEN való)

Vélemények

Hozzászólás küldése