Irodalomterápia keretben: a kezdő és a záró kör : Kávészünet

Irodalomterápia keretben: a kezdő és a záró kör

Az előző bejegyzésben írtam: „Általában van egy keret: a kezdő és a záró kör mindig valamilyen aktuális hangulatot feltérképező feladat, amely azt térképezi fel, hogy a csoporttag milyen hangulatban érkezett a csoportra aznap, hogy érzi éppen magát a mindennapjaiban és aktuálisan a csoportban.”

Mindez azért jó, mert a csoporttag ki tudja mutatni, hogyan érzi magát az itt-és-mostban[1], ezáltal az irodalomterapeuta tud mire építeni, tudja, mire figyeljen.

Ebben a bejegyzésben azokat a feladatokat fogom bemutatni röviden, amelyeket a kezdő és a záró körben szeretek alkalmazni.

A záró kört külön nem fogom említeni, mert a záró körben ugyanaz történik, mint a kezdő kör folyamán. A különbség csupán annyi, hogy a záró kör esetében a csoportülés alatti történések adják a kiindulási pontot az itt-és-mosthoz.

Ritkán, de azért előfordulhat, hogy maga a kezdő kör teszi ki az egész csoportülést, a szöveg elő sem kerül. Merem ezt azért is írni, mert előfordult már velem olyan, hogy 3 órán keresztül csak maci kártyákat szorongatva a kezünkben beszélgettünk arról, ki hogyan érzi magát, és erre folyamatosan reflektáltak a csoporttagok. Ezzel semmi baj nincs, nagyon jól sikerült az a beszélgetés is.

*

Maci kártya

Ez egy 48 lapból álló pakli, minden egyes lapon másféle helyzetben, hangulatban látható macikat látunk. Szép, színes hátterű kártyacsomagról van szó. A hideg színek inkább a negatív, szomorkásabb, míg a meleg színek inkább a pozitív, vidámabb macik hátterét adják.

A pakli mind a 48 lapját egy asztalra terítem, ezt körbe állva választ minden csoporttag egy olyat, amely a legjobban ábrázolja az aktuális hangulatát. Ha mindenki kezében van már lap, a körbe visszaülve arról folyik a beszélgetés, miért épp azok a macik lettek kiválasztva, és ezek hogyan kapcsolódnak adott csoporttagokhoz, azok aktuális hangulatához. A kör végén a macikat tartalmazó kártyalapok visszakerülnek az asztalra.

*

Hangulathőmérőzés[2]

Hangulathőmérőzni nagyon szeretek, mert semmi nem kell hozzá, és nem is bonyolult. Ezzel a csoporttagok értékelik a saját hangulatukat: 1-től 10-ig mindenki ad egy számot, ehhez pedig rövid indoklást is fűznek.

*

Rövid szövegrészletek felhasználása

Jellemzően Fodor Ákos haikuk vagy Simon Márton Polaroid gondolatok kis papírfecnikre írva hevernek az asztalon, ahonnan a csoporttagok egy-egy szöveget magukhoz véve indokolják a választást, természetesen az itt-és-mostot alapul véve.

*

Képzeld azt, hogy…

Olyan feladatot is szeretek ilyenkor adni, amely kapcsolódik az adott alkalomra vitt szöveghez. Legutóbb például Sirokai Mátyás Lomboldal című kötetét olvastam, és egy ebből választott részlethez kapcsolódóan ilyen kérdéseket tennék fel ráhangolódás, az aktuális hangulat feltérképezése gyanánt:

– Mi a kedvenc fád és miért?

– Milyen fa lennél szívesen és miért?

– Ha most fa lennél, hogyan képzelnéd el magad, hogyan néznél ki?

– Ha most fa lennél egy erdőben, hogyan képzelnéd el az erdőt, és hogyan képzelnéd el magad az erdő részeként?

Volt már arra is példa, hogy Örkény István Presztízs című egypercesét úgy vezettem fel, hogy a csoporttagoknak gyümölcsökként kellett magukat elképzelniük, majd gyümölcssalátát kellett úgymond keverniük a jó és a rossz tulajdonságaikhoz társítva a gyümölcsöket. Igaz, hogy az utóbbi már nem kezdő és záró körös feladat, így ezt a bejegyzést most le is zárom…

 

Juhász István

(az első kép forrása: https://bit.ly/3Ac2lgL

a maci kártyás kép a szerző saját fotója)

_____

[1] YALOM, Irvin D.: A terápia ajándéka. Bp., Park Könyvkiadó, 2017. p. 59

[2] BÉRES Judit – SÓRON Ildikó – TEGZES Tünde – ZSIDAI Borbála: Hátrányos helyzetű középiskolások biblioterápiája. Könyvtári Figyelő 60. évf. 4. sz. (2014) p. 475.

Vélemények

Hozzászólás küldése