Idén 120 éve született Fekete István : Kávészünet

Idén 120 éve született Fekete István

“Ebben nem is csalódsz, elhiheted. Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.”

1966. 1. 1. Magyarország, Szigliget, Esterházy kastély, az Alkotóház parkja, Fekete István író. Forrás: Fortepan

Fekete István életműve igen változatos. Többek között írt regényeket, elbeszéléseket, színdarabokat, forgatókönyveket, történelmi regényeket és verseket is. Állatregényeivel közelebb hozta egymáshoz az embert és a természetet.

Ezen a linken meghallgatható egy rövid interjú Fekete Istvánnal, melyben többek között az írásról és a természetről is beszél. Ebből kiderül például az is, hogy igazából már hat éves korában szeretett volna írni. Sok mesét, novellát olvasott, melyek hatással voltak rá és ez az élmény inspirálta arra, hogy ő maga is írjon mesét. A kezdeti próbálkozások nem voltak sikeresek, de később népszerű író vált belőle. Műveinek és kiemelten az önéletrajzi műve a Ballagó időnek olvasása mellett a dombóvári Fekete István Múzeumban és a múzeum youtube csatornáján is érdemes körbe nézni, hogy még jobban megismerhessük az írót és életét. Például a eredeti, kézírással írt kéziratát is ebben a dombóvári múzeumban látható.

Fekete István 1900. január 25-én született a Somogy megyei Gölle községben. Mint azt önéletrajzi regényében, a Ballagó időben olvashatjuk, a falu egyszerű, de jóravaló és értékes embereit is szülőfalujában szerette meg.

A Gazdasági Akadémián tanult, ahol mezőgazdászként végzett. Tanulmányainak befejezése után Bakócán kapott állást. Itt ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai belgyógyász főorvos lányával, akivel 1929. december 12-én házasságot kötött. Egy későbbi interjú alapján felesége volt írói munkájának egyik legnagyobb kritikusa és segítője is egyben. Sok művét a felesége gépelte le.  Gyermekei gazdatiszti időszakában, Ajkán születtek, lánya, Edit (1930–2013) 1930-ban, fia, István 1932-ben.

Bár gazdatisztként igen sikeres volt, mégis írói életre vágyott. Kezdetben a Nimród c. vadászújságba írt, szakcikkeket és vadászélmények leírásait, azonban a szerkesztő Kittenberger Kálmán néhány elbeszélését is elfogadta, és bátorította a kezdő írót. Kittenberger 1935-ben bemutatta a kezdő írót a már befutott, népszerű Csathó Kálmánnak. A találkozásból életre szóló barátság lett. Fekete István több irodalmi pályázaton is sikerrel indult ekkoriban. Így születtek korai regényei, A koppányi aga testamentuma és a Zsellérek. 1936-tól 1945-ig a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők c. folyóirat szerzőgárdájába tartozott. Írásai emellett több más lapban is megjelentek.

Egyidőben politikai okokból könyveit nem adták ki, állandó állást sehol sem kapott, alkalmi munkából tartotta el családját 1951 őszéig, amikor tanári álláshoz jutott a kunszentmártoni Halászmesterképző Iskolában. Ekkor csupán az Új Ember és a Vigilia fogadta írásait.

1955-ben a Halászat című könyvét tankönyvként adták ki. Ezután számos kiváló ifjúsági regényt írt, melyekben az ember és a természet viszonyát ábrázolta. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár, és rajzfilmen a Vuk.

1970. június 23-án halt meg Budapesten.

2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tizenegy nyelven – köztük német, lengyel, horvát, francia, finn, angol és eszperantó-, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.

Fekete István művei könyvtárunk katalógusában
Bogáncs című könyve angol és orosz fordításban
Tüskevár című könyve bolgár fordításban
A Vuk című könyve eszperantó, olasz és orosz fordításban

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n_(%C3%ADr%C3%B3,_1900%E2%80%931970)
http://ujkor.hu/content/tutajos-es-vuk-atyja-fekete-istvan-elete
www.fortepan.hu

Cs-Z. V.

Vélemények

Hozzászólás küldése