Élménybeszámoló: KTE őszi szakmai nap : Kávészünet

Élménybeszámoló: KTE őszi szakmai nap

forrás: saját képernyőkép

A 25 éves Könyvtárostanárok Egyesülete és a 220 éves Országos Széchényi Könyvtár november 29-én tartotta meg a KTE őszi szakmai napját, melynek témája az olvasásfejlesztés volt. Őszintén megvallva, már a KTE is elég hívószó volt számomra a jelentkezéshez, de a konferencia címe („Könyvtárak együtt az olvasásért”) végképpen szívemnek kedves téma. Az olvasásnépszerűsítés, olvasóvá nevelés, olvasók bevonzása, megtartása örök könyvtárosi feladatok, nehézségek.
Magát a szakmai napot több különböző program kísérte, melyeket az OSZK munkatársai biztosítottak a részvevők számára, lehetett jelentkezni raktársétára, a Digitalizáló Központ bemutatójára, az Esszencia kiállítás tárlatvezetésére. A Színháztörténeti Tár, valamint Plakát- és Kisnyomtatványtár olyan dokumentumbemutatóval készült, amely különgyűjteményi meglepetést is tartalmazott.

A konferencia két kiemelt előadója Gombos Péter olvasáskutató és Gerencsér Judit, az OSZK főigazgató-helyettese voltak.
Nyugodtan írhatom, hogy Gombos Péter fogalom a magyartanárok, könyvtárosok körében, hiszen lassan húsz éve foglalkozik gyerekirodalommal, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) elnöke, számos olvasáskutatási felmérés társszerzője (A Pisa 2015 eredményei és tennivalóink). 2019-ben adta ki Péterfi Ritával, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) főigazgatójával közösen az „Együtt az olvasóvá nevelésért!” című tanulmánykötetét, de több biblioterápiával foglalkozó kiadvány szerkesztője is.
Előadásának címe Az olvasáskutatás eredményei és a könyvtár(os)i munka” volt, és néhány 2019 és 2021 közötti kutatás eredményét ismertette. Legfontosabb észrevételeinek egyike az volt, hogy az olvasói ízlés változásának lehettünk tanúi többször is 2000 óta, de változott az olvasott műfajok aránya 2020 óta is.
A gyerekek szívesen olvasnak meseregényeket, sci-fit, fantasyt, keresik a humort és a kalandot, olvasás közben. Természetesen szeretik a kortárs irodalmat, főleg a nyelvezet miatt, de a hasonló témák, problémák miatt is, amelyek a mostani művekben szerepelnek. A „más is átélte, túlélte” jelleg miatt a tabukönyvek egyre népszerűbbek, illetve a képregény műfaja is hódít. 

Idézett egy brit felmérést, amely 2020 és 2021 között zajlott, ahol arra a következtetésre jutottak, hogy az olvasók között is kinyílt egy ún. társadalmi olló: aki addig is sokat olvasott, a pandémia, lezárások alatt még többet vett könyvet a kezébe; aki addig se olvasott, a karantén időszaka alatt is az internethez, a televízióhoz fordult szorongáscsökkentésért.
Angol eredmény, de magyar tapasztalat az, hogy a fiúk viszonylag hamar, már az általános iskolában lemorzsolódnak olvasás terén. Gombos Péter főként erre hívta fel a figyelmet, valamint egy érdekes, és be kell valljuk, az OIK-ban is ismerős jelenségre: hogy a könyvtári foglalkozások, rendezvények résztvevői nagyon gyakran nem olvasói a könyvtárnak.
Vagy azt javasolta, hogy több legyen az irodalmi program, ld. biblioterápia, papírszínház, könyvbemutató, könyvklub; vagy pedig azt, hogy mindig legyen irodalmi jellege egy eseménynek, kicsit árukapcsolás-szerűen. 

Rózsa Dávid megnyitja a Könyvtárostanárok Egyesülete őszi szakmai napját (forrás: EZ)

Gerencsér Judit roppant lendületes, színes előadása két részből állt: előbb a trendek irányába tettünk egy rövid kitérőt. A megváltozott kultúrafogyasztási szokásokból kiindulva az volt ennek az előadásrésznek a tanulsága, hogy a felhasználó kell, hogy a könyvtár figyelmének középpontjába kerüljön. A használói igények visszahatnak a könyvtár egészének működésére, a felhasználók főként 0-24 órás szolgáltatásokat és személyre szabott kiszolgálást várnak el egy modern intézménytől. Számomra nagyon fontos tanulság volt, amikor Judit kimondta:

„a felhasználó nem ott, nem úgy keres, ahogy és amit a könyvtáros gondol.”

Az online térbe való átköltözés ezek szerint nem elegendő, hanem a nézőpontváltás nyomán kell kialakítani új szolgáltatásokat. Ha a PPT-t kézhez kapjuk, a mellékelt ötletek linkjét biztosan át fogom nézni, szerintem se szégyen a jó gyakorlatokat a saját könyvtárunkra átszabni.

„Trendek, könyvtár, olvasásnépszerűsítés hazai és külföldi kitekintésben” volt Gerencsér Judit előadásának címe, és itt engedtessék meg nekem, hogy csak két szemletanulmányt ajánljak az olvasásnépszerűsítés kapcsán, amelynek összeállításában az OIK kollégái is részt vettek – épp úgy, mint ahogy ezt Judit is tette.
Az „Olvasásfejlesztési és -népszerűsítési világkörkép” összesen 24 ország könyvtári törekvéseit összegzi, a csecsemőknek szóló babakönyv programoktól kezdve, egészen a teljes lakosságot megszólító projektekig, ld. mint anno a „Nagy Könyv” könyves program volt Magyarországon 2005-ben.
2022 nyarán készült el egy másik tanulmány az olvasásnak az egészségre gyakorolt hatásáról, mintegy 55 oldal hosszúságban. Az olvasás hatása az egészségre című szemletanulmány 14 szerzője közül kilencen voltak kollégáink, és roppant büszkék vagyunk munkájukra, szakértelmükre, amelyet az említett publikációban is kamatoztattak. 

A konferencia részletes programja itt érhető el:
https://portal.ktep.hu/OSZN2022 

Képes beszámoló pedig az OSZK Facebook oldalán tekinthető meg:
https://bit.ly/3EORpJZ

Czene Mariann

 

Vélemények

Hozzászólás küldése