Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása – első rész az OIK-ban!
Bartók
A G. Henle Verlag és az Editio Musica Budapest kiadó, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárában is megtekinthető és tanulmányozható Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadásának első része. Az összkiadás, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumában szerkesztenek, Bartók zeneszerzői életművének egészét adja közre egyrészt a kutatás, másrészt az előadó-művészet számára. Az összkiadás tudományos igénnyel készül, a kottafőszöveg azonban a gyakorló muzsikálás céljait is szolgálni kívánja.
A „Gyermekeknek zongorára – Korai és átdolgozott változatok” című kötetet közreadta Vikárius László, munkatársként közreműködött Lampert Vera.
A kiadvány a kottafőszövegen kívül angol, német és magyar nyelven tartalmaz szövegeket: a kritikai összkiadás ismertetése mellett például a Gyermekeknek kötetben olvashatunk Bartók kottázásáról, a szerzői hangfelvételekről, frazeálásról és tagolásról, ujjrendezésről, illetve a mű tantermi és koncerttermi jelenlétről is.
Sárközi Andrea
A hét könyve
Kierkegaard imák
Samuel Barber: Kierkegaard imák
Samuel Barber (1910-1981) a 20. század egyik legtehetségesebb amerikai zeneszerzője volt. A legtöbben Adagio vonószenekarra című művét ismerik. Munkásságára „európai akcentus” és közönségbarát művek voltak jellemzők, kötődött a 19. század zenei hagyományaihoz. 14 éves korában a philadelphiai Curtis Zenei Intézet egyik első hallgatójaként indult pályafutása. Pulitzer ösztöndíjat nyert Rómába az Amerikai Akadémiára. A római évek hatására és Arturo Toscanini biztatására komponálja híres Adagioját. Pultizer-díjat kétszer nyert, egyet a Vanessa című operájáért (1958), és egyet világhírű Zongoraversenyéért (1963).
Barber 1942 és 1954 között zenésítette meg és írta meg Kierkegaard imái (Prayers of Kierkegaard, op. 30) című kantátáját Søren Kierkegaard négy kiválasztott imájából: az Isten változatlanságából (O Thou Who art unchangeable…), a Menedékünkből (Lord Jesus Christ Who suffered all life long…), az Úrvacsora alkalmából (Father in Haven, well wee know that it is Thou…) és a Bűnbánatból (Father in Haven! Hold not our sins up against…) Samuel Barber művét vegyes karra, szoprán szólóra és zenekarra írta meg. A kantátát Magyarországon egészen 2016. április 6-ig nem mutatták be, ekkor hangzott el a Zeneakadémián.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárának gyűjteményében 2016. májusában lett kölcsönözhető a mű kottája. A Schrimer Inc. (Hal Leonard Corp.) kiadó gondozásában megjelent kotta zongorakivonat (a partitúra is hamarosan elérhető lesz). Az első lapokon rövid angol nyelvű összefoglaló olvasható a műről, illetve olvashatók az angol nyelvű Kierkegaard imák is. A vegyes karra, szoprán szólóra és zenekarra írt mű angol és német nyelven került kiadásra, a német nyelvű fordítás Lonja Stehelin-Holzing nevéhez fűződik.
A könyvtár állományából kölcsönözhető Kierkegaard Imák című könyve is (2011-ben jelent meg a Koinónia kiadó gondozásában).
További érdekességek, információk:
További újdonságainkat erre a linkre kattintva érheti el
Sárközi Andrea
A hét könyve
Leopold Koželuch összes szonátája
Leopold Koželuch összes szonátája
2015-ben a Zeneműtárban található dezideráta füzetbe került bejegyzésre és ajánlásra Leopold Koželuch összes szonátája. 2016 év elején a könyvtárnak sikerült beszereznie a Bärenreiter kiadó gondozásában megjelent, urtext kiadású, négy kötetes Souborné vydání sonár pro klavír (Complete sonatas for keyboard) című kottát.
Koželuch [Kozeluch, Kotzeluch, Koželuh], Leopold [Jan Antonín] 1747. június 26-án született Velvaryban. Zeneszerzőként, zongoristaként, zenetanárként és kiadóként is ismert volt. Prágában adták elő első műveit, amelynek sikerei után otthagyta a jogi pályát. 1778-ban Bécsbe ment, ahol zongoristaként, tanárként és zeneszerzőként is hamar hírnévre tett szert. Ő alapította meg a később „Musikalisches Magazin” nevű zenei kiadót (1752-1805).
II. Lipót cseh királlyá koronázása alkalmából őt bízták meg egy kantáta megírásával, amivel hatalmas sikert aratott. 1792-ben, II. Ferenc császár beiktatása után „Kammer Kapellmeister”-nek és „Hofmusik Compositor”-nak nevezték ki. Tanított, vezette udvari hivatalait, folytatta kiadói és zeneszerzői tevékenységét (bár ez utóbbi munkássága háttérbe szorult) egészen 1818. május 7-én Bécsben bekövetkező haláláig. Tovább »
A hét könyve
Serbia – Traditional music
A nemzetiségi dokumentumok gyűjtésében az Országos Idegennyelvű Könyvtár nagy figyelmet fordít a nemzetiségek anyaországainak irodalmi, tudományos és – Zeneműtárán keresztül – zenei dokumentumainak beszerzésére, szolgáltatására. A Zeneműtárban található nemzetiségi zenei állományrész sorát gazdagítja néhány új beszerzésű dokumentum, többek között a Serbia – Traditional music című CD is.
Az Oszmán Birodalomban a Balkánon a török zene terjedt el jellegzetességeivel, annak hatása érzékelhető az adott területen élő népek zenéjében, így a szerb népzenében is. Tovább »
A hét könyve
Korngold: Violin concerto ; Violin sonata (CD)
Korngold: Violin concerto ; Violin sonata (CD)
Lemezsiker a Zeneműtárban
Néha van úgy, hogy az ember betesz egy felvételt a lejátszóba és úgy gondolja, mellette tevékenykedik ezt-azt. Amikor ezt a CD-t berakjuk lejátszásra, azon vehetjük észre magunkat, hogy le kell ülnünk és hallgatnunk kell, odafigyelnünk, mert történik valami – a zene, az előadás, a hatás -, ami megfoghatatlan és csodálatos.
Erich Wolfgang Korngold (1897-1957) azon 20. századi zeneszerzők közé tartozik, akinek életéről és zeneszerzői tevékenységéről egyaránt szerezhetünk ismereteket a klasszikus- és filmzenét ismertető könyvekből és internetes oldalakról. Tovább »
Rajzolj! Pályázz! Nyerj!
Rajzold meg, hogy milyen szerinted a világ zenéje! Töltsd ki a nevezési lapodat és küldd el hozzánk rajzoddal! Ha szerencsés vagy értékes ajándékokat nyerhetsz, sőt műveddel az Országos Idegennyelvű Könyvtár decemberi tárlatán is részt vehetsz!
A pályázati feltételek megtekintéséhez kattints a képre!
A világ zenéje
A hét könyve
Troubadours et Trouveres
Trubadúrok és trouverek zenéje
A középkor szigorúan vallásos világában a világi muzsikának sokáig nem volt helye. A zene is a vallásos áhítatot szolgálta, az előadások során bibliai történetek, szentek legendái kerültek a közönség elé. Másfajta zenéről nem maradtak feljegyzések, és a zeneírás hiányában nem is maradtak fent.
A XI. század végén kezdett el megváltozni a helyzet, amikor feltűntek az első trubadúrok és valamivel később az első trouvère-ek. Az ófrancia szavak költő-muzsikust jelentenek, az első a Loire-tól délre használt provanszál vagy langue d’oc, a második az északi langue d’oïl nyelvjárásban. (A két ófrancia idiómát az „igen”-re használt „oc” illetve „oïl” szóval szokás jelölni.) Elsősorban lírai alkotások, de epikai témájú és vallási tárgyú művek is jellemzik alkotásaikat. A trubadúrok nagy része nemesember, lovag vagy arisztokrata volt, a többiek pedig ezek szolgálatába szegődött polgár. (A középkor világi zenéje a trubadúroktól a mesterdalnokokig).
Az 1993-ban megjelentetett Troubadors et Trouveres című CD lemez Gerard Le Vot munkáját, közreadását dicséri. Gerard Le Vot (1948-) francia zenetörténész, kutató, akinek fő területe a középkor és a középkori zene. A lyoni egyetem professzoraként 1981-ben és 1987-ben is igen rangos díjakat kapott (Grand Prix de l’Académie Charles-Cros, Prix Paul Zumthor). Szerzője a Vocabulaire de la musique médiévale és az Anthologie des troubadours c. könyveknek is, ez utóbbi az OIK könyvtárában is megtalálható, kölcsönözhető. Tovább »
A hét könyve
Guillaume Lekeu: Andromede
Guillaume Lekeu: Andromede
4 milliárd év múlva állítólag találkozik és összeolvad a Tejút és az Androméda – ezzel a Naprendszer az új galaxis peremére kerülhet. Addig is, amíg tehetjük, keressük meg az Androméda csillagképet az égen – az északi égbolton. És jusson eszünkbe Pallasz Athéné istennő, aki a görög mitológia szerint Andromédát és történetének fontos szereplőit (Perseus, Cassiopea, Cepheus) mind-mind elhelyezte csillagkép formájában az égbolton.
Androméda története számos művészt megihletett, festőket, írókat és zeneszerzőket egyaránt. A Francia Intézet ajándékaként a Zeneműtár állományába került CD-n Guillaume Lekeu, egy kevésbé ismert zeneszerző művét ismerhetik meg olvasóink. A Ricercar kiadó gondozásában 1991-ben megjelent CD-n Pierre Bartholomée karmester vezényletével Dinah Bryant, Philippe Huttenlocher, Zeger Vandersteene, Jules Bastin énekművészek, a Namuri Szimfónikusok Kórusa és a Liége-i Filharmonikus Zenekar közreműködnek. Tovább »
A Zeneműtár karácsonyi ajánlata
Karácsonyi zenei ajánló
Kedves Olvasóink, Látogatóink!
Közelednek az ünnepek, ezért idén is fogadják sok szeretettel Zeneműtárunk karácsonyi ajánlóját! A hanglemezek helyben hallgathatóak, a CD, DVD, VHS és kotta anyagunk kölcsönözhető.
Jó készülődést kívánunk az ünnepekre, rengeteg szép zenével!
Üdvözlettel: a Zeneműtár munkatársai
Musikkens Hus/House of Music (A világ érdekes zenei épületei)
Sorozatunkban különleges koncerttermeket, operaházakat és egyéb zenéhez kötődő épületeket mutatunk be. Ez alkalommal a dán Musikkens Hus-t.
Musikkens Hus (House of Music) – Aalborg (Dánia)
Nyitás: 2014. március 28. / Terv: Coop Himmelb(l)au; Wolf D. Prix
Aalborg ipari és egyetemi város a Limfjordon, Észak-Dániában. Az ország negyedik legnépesebb városa. A „Musikkens Hus” építésével Észak-Dánia új, zenei központját kívánták létrehozni. A kulturális komplexum művészeti iskola, és előadások, rendezvények helyszíne is egyben. Olyan, együttműködésen alapuló központot szerettek volna létrehozni, ahol a diákok, tanárok, művészek és a közönség találkozhatnak, kapcsolatban állhatnak egymással, ötleteket, információkat oszthatnak meg, tapasztalatokat cserélhetnek. Élénk, dinamikus közösségi tér, amely tükrözi a zene, kreativitás és a művészet vibráló és dinamikus jellegét. Tovább »