Új könyveink : Kávészünet

A hét könyve: Yasmina Reza: Babilon

Yasmina Reza (1959-) neve annak ellenére sem ismeretlen a magyar közönség előtt, hogy a Babilon első magyar nyelvre fordított regénye. A Renaudot-díjas francia szerzőnő számára a Katona József Színházban 1997-ben bemutatott Művészet című drámája elsöprő sikert hozott, ugyanakkor a Roman Polanski által rendezett Az öldöklés istene (2011) című film népszerűsége is megkérőjelezhetetlen a magyar mozirajongók körében.

Mindenesetre azoknak se kell rosszul érezni magukat, akik ezen a könyvajánlón keresztül találkoznak először Yasmina Reza nevével. Most itt az idő behozni a „lemaradást”. Mert a Babilon elképesztően jó regény, annak ellenére letehetetlen, hogy az írónő az élet olyan részleteinek pontos feltárására vállalkozott, amelyek a rohanó mindennapok lendületében biztosan rejtve maradnak.

Tovább »

A hét könyve: Eva Mozes Kor: Az auschwitzi ikrek

„Bocsáss meg a legrosszabb ellenségednek, bocsáss meg mindenkinek, aki bántott, mert ez meggyógyítja a lelkedet, és felszabadít.”

Mirjam és Éva egypetéjű ikrek, akik egy erdélyi magyar faluban születtek, viszonylag jómódú családba. A szüleik azt tanították nekik, hogy mindig segítsenek a kevésbé szerencséseknek.

Az antiszemitizmus, a zsidók elleni gyűlölet 1940 után kezdett beszivárogni az életükbe. A szülők igyekeztek a gyerekek elöl eltitkolni a rémisztő jövőt, hogy Hitler a zsidók kiirtását tervezte. Az iskolában zsidóellenes propagandafilmeket vetítettek a gyerekeknek, és ennek hatására a többiek az ikrek, majd a falu lakossága a család ellen fordult. Egy nap csendőrök jöttek értük. Egy városi gettóba kerültek, és a szabad ég alatt kellett aludniuk. Végül marhavagonokba tereltek mindenkit, majd több napos utazás után Auschwitzba vitték őket.

Tovább »

A hét könyve: Emma Donoghue: Hívnak a csillagok

A regény hőse Julia Power nővér, aki egy kórház szülészeti osztályán dolgozik, 1918-ban, Dublinban. Tombol a világon a spanyolnátha, vagyis az influenza, aminek több áldozata volt, mint az első világháborúnak. A spanyolnátha elnevezést azért kapta, mert először abban az országban jelentek meg híradások a pandémiáról.

A húsvéti felkelés után két évvel, a Nagy Háború végén vagyunk, egy világjárvány közepén. A dublini emberek többsége küszködik a betegséggel. Aki még járóképes vagy már átesett a betegségen ugyanúgy dolgozni jár, ahogy addig is, de mindenki fél a másik közelségétől, egy köhintés is elég a zsúfolt, emeletes buszokon ahhoz, hogy az emberek félni kezdjenek.
Tovább »

Korlátozásokon túl 2.: Háy János: A cégvezető

Szintén a karantén előtt vásárolt, azóta több részletben elolvasott, és megkritizált könyvek közé tartozik Háy János A cégvezető című regénye. Vannak olyan ismerőseim, akiknek csalódás volt, pedig Háy János könyveinek általánosan olyan bizalmat kölcsönöznek, hogy beleolvasás nélkül mindent megvesznek, ami e név alatt napvilágot lát. Én nem tartozom közéjük, úgyhogy miután megvártam a folyamatos kölcsönzés alatt álló könyv visszatérését (lehet, nincs is rászorulva erre az ajánlóra), jóval szerényebb elvárásokkal kezdtem bele.

Nem szeretnék hosszas elemzést írni a könyvről, inkább egy valódi, tömör kedvcsinálót. Olvasmányélményeként azt foglalnám össze, hogy nagyjából minden hatodik oldalról készítettem egy fényképet, amit elküldtem valakinek, olyan kommentárral, hogy „ismerős?’, vagy „na, pont erről beszéltél múltkor”, esetleg „szép!”. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy A cégvezető olyan témákat érint, és olyan karaktereket mozgat, ami bárkinek eszébe juthat, éppen ellenkezőleg. Az író a történelem és társadalom szűrőjén át szemlélt, azoknak mintegy eredményeképpen megmutatkozó embert olyan valóságos tulajdonságokkal ruházza fel, olyan valóságos körülményekkel, és olyan valóságos emberekkel, történetekkel veszi körül, hogy hiába hívja fel saját írói jelenlétére az olvasót, képtelenek vagyunk a sokféle épphogy megkezdett és félbehagyott történetben nem megtalálni az igazság ránk vonatkozó egy-egy szeletét.
Tovább »

Korlátozásokon túl: Posztkarantén olvasmányok, azaz hogyan merjünk újra lelkesek lenni

Véget ért a Karanténolvasmányaink sorozat! Remélhetőleg! Az irodalom többek között arra is jó, hogy ezt a vírus ügyet, mint bármelyik másik ügyet, annak szűrőjén keresztül nézzem, ne kelljen belekevernem olyan megosztó tényezőket, mint politika, orvostudomány (homályban tapogatódzás félinformációkkal), stb. Hanem! Művelődjünk és szórakozzunk, kapcsolódjunk ki az irodalom nyújtotta lehetőségekkel, az irodalom feltétlen és független igazságával.

A könyvtár szerepe ezekben a hónapokban (években?) folyamatosan változott, az online elérhető cikkek és teljes intézményi bezártság, a könyvablak és látatlanban kölcsönzött könyvek, illetve a mostani újranyitás és a végre kézben fogható, polcról válogatós időszakok között. A könyvajánlókat is igyekeztünk a kölcsönzés ezen lehetőségei szerint írni, illetve az ajánlott könyvek tartalmát szintén a vírus által okozott általános lelkiállapothoz igazítani.

És akkor talán hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásba. Persze a visszatérés mind gyakorlati, mind lélektani okokból biztosan hosszas és nehézkes lesz. Nehéz elhinni, hogy újra tapasztalunk, újra élmények és nem vágyálmok határozzák majd meg a mindennapokat. Ennek fényében szeretném újra elkezdeni a régi-új (a karantén előtt vásárolt, de azóta magányos elzártságban tartott) könyvek ajánlóit. Igyekszem majd lépést tartani az irodalmi díjakkal (készül a Libri Irodalmi Díj jelöltjeinek ajánlója, de ennyi zseniális könyv elolvasásához sajnos idő kell), mindazonáltal világos, hogy az egyébként is általánosan méltatott és hirdetett könyveket azért többnyire maguktól is kölcsönzik az olvasók, míg olyan gyöngyszemek, amik ilyen-olyan okokból még nem foglalták el helyüket a kortárs irodalmi kánonban, gyakran a polcon maradnak. A fentiek fényében szeretném bemutatni a következő könyvet.
Tovább »

A hét könyve: Zsembery Péter: Vigyázz, kész

Zsembery Péter első regényében igazán érzékletes és magával ragadó coming of age életképeket sorakoztat fel. Könyvállományunk újdonságai között mindenkinek szívből ajánlom Ábel történetét.
Tovább »

A hét könyve: Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása

Izland, a tűz és jég országa, ma turisták százezreinek közkedvelt célpontja. A legnagyobb várostól a legeldugottabb farmig lehet szállást találni, nem meglepő a külföldiek látványa az apró falvakban sem. Az 1950-es években azonban másabb volt a helyzet, ahogy ez Kristín Marja Baldursdóttir A sirályok kacagása című regényéből kitűnik. Freyja, a huszonöt évesen özvegyen maradt nő, aki hét év után hazaköltözik Amerikából, kilóg a falusiak közül. Egyből az érdeklődés központjába kerül, férfiakat és sok nőt is lenyűgöz a szépsége és különös viselkedése.
Tovább »

A hét könyve: Mario Escobar: Auschwitzi bölcsődal

„Én nem vagyok senki, én csak egy szegény édesanya vagyok, aki vigyáz a gyerekeire”

Az igaz történet alapján megírt művek, emberi sorsok olvasása mindig mélyebben hat érzelmileg az emberre. Ez többszörösen így van akkor, amikor a 2. világháború legborzalmasabb bűntettéről, a koncentrációs táborokba zárt, ártatlan emberek sorsáról olvasunk.
Tovább »

A hét könyve: Isikava Maszadzsi: Folyó a sötétben

Észak-Korea és Kína közös határán, több helyen is, csak egy folyó választja el a két országot és a menekülni vágyó embereket a szabadságtól. Persze, a határvádelem nagyon szigorú. Ha a katonák észrevesznek egy átkelni készülő személyt, azt ott helyben agyonlövik. Isikava Maszadzsinak szerencséje volt. Ebben az önéletrajzinak is nevezhető műben kendőzetlenül le van írva, hogy milyen állapotok uralkodtak Észak-Koreában az 1960-as években, és talán még napjainkban sincs másképp. Biztosan mindenki hallott már az alábbiakról, ha nem is a könyvekből, de a híradásokból biztosan. Mostanában sok tényfeltáró riport és ismeretterjesztő műsor készült, annak ellenére, hogy Észak-Koreába nehezebb bejutni, mint Fort Knoxba. Ez egy ember igaz története. A témában eddig olvasottak közül a legőszintébb, és talán a legtragikusabb.
Tovább »

A hét könyve: Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

A romantikus regény főszereplője egy észak-karolinai lápvidéken magára hagyott kislány, Kya Clark. Az apja egy veterán katona, aki mivel nem tudja feldolgozni a háború borzalmait, az ivásba menekül és bántalmazza a családját. Elsősorban a feleségét, de a gyerekek is rettegnek tőle. Először a kislány anyja menekül el, de később követik a testvérei is, akik közül Jodie nevű bátyjával van a legszorosabb kapcsolatban. A fiú megmutatja Kyának, hogy ha fél, hogyan tud nyomtalanul elrejtőzni a mocsárban, hogy senki ne találjon rá.
Tovább »

Korábban »