Szubjektív : Kávészünet

Karanténolvasmányaink 2.

Most, hogy össze vagyunk zárva, eszembe jutott, hogy a közvetlen környezetemben élőket is megkérdezzem, mit olvastak utoljára.

Nem tudom, mennyire érdemes egy blogon, ismeretleneknek a saját olvasmányaimról beszámolni, hiszen a könyvtáros éppen úgy igyekszik személyre szabottan megfelelő olvasmányt találni az olvasónak, hogy az ízlésére vonatkozóan kérdéseket tesz fel. Mert valószínűleg tényleg nincs olyan könyv, ami mindenkinek tetszene. Az egyik nap egy barátnőm azt kérte, adjak neki olyan könyvet, ami egyáltalán nem lehangoló. Nagyon sokáig kellett keresgélnem a könyvespolcokon, mire rájöttem, hogy én ilyen könyvet még sosem olvastam.

A lényeg az, hogy mivel egy könyvajánlót nem címezhetek személyre szólóan több embernek, úgy gondoltam, magát az ajánló közeget tágítom ki. Sok barátot, akik a napokban látogatóba érkeztek, megkérdeztem, hogy mit olvastak a karantén alatt. Így, a sokféle különböző ízlésű ember ajánlásával, nagyobb eséllyel érkezik többféle embernek is megfelelő válasz.
Tovább »

Hogyan olvassunk többet?

Vallomás következik: igen, attól, hogy könyvtáros és könyves blogger vagyok, még elő szokott fordulni velem is, hogy nem tudom, mit olvassak következő könyvnek; vagy hogy olvasási válságom van, és semmit se szeretnék olvasni.
Szóval míg nem tudok megint regényt olvasni, addig is elolvastam pár cikket a címadó téma kapcsán, tippeket keresve, hogyan lehet többet olvasni?

A Könyvesblog Neil Pasricha kanadai író cikkét idézte, aki számos érdekes, de szerintem több furcsa ötlettel állt elő.
1., Hogy találjunk megfelelő helyet az otthonunkba az olvasáshoz, ez csak elsőre tűnik triviálisnak, pedig nem az. Nekem például a háló az olvasási szentélyem, az a szoba, ahol nincs tévé, tehát nincs zavaró háttérzaj; azonban csak egy tetőtéri ablak van, így elég hamar rászorulok az állólámpára. Ráadásul az eléggé egyéni preferencia kérdése, hogy ki milyen pózban szeret olvasni, ülve, esetleg fekve is tud-e.

Alapvető tanácsként én is csak azt tudom javasolni, amit Patrick Allan, a Lifehacker bloggere, ki a tévével az olvasásra szánt szobábólCharles Chu, a Better Humanstól ezen kívül azt is tanácsolja, hogy karnyújtásnyira csak könyvek legyenek tőled, és minden zavaró tényezőt iktass ki magad mellől.
Tovább »

A hét könyve: David Sheff: Csodálatos fiú

David Sheff beszámolója a drogfüggőségben (sőt, bármiféle függőségben) érintett szenvedélybetegeknek, szeretteiknek és hozzátartozóiknak szeretne segíteni. A segítség a kulcsszó, amely még a regényektől elvárt esztétikai vagy szerkesztői elveket is elhanyagolva, elhomályosítva, a legmélyebb azonosulást és együttérzést kínálja fel az olvasónak.

Ha cinikus akarnék lenni, akkor ez praktikusan unalmas, fölösleges részletekben elvesző szószátyár szöveget jelent… De nem tudok cinikusan fogalmazni, mert átsüt a szövegen a függőség természetrajzának a lényege, ami így vagy úgy mindenkit érzékenyen érint. Ha tehát figyelmesen, nyitott szívvel olvassuk, olyan élménnyé válik, mintha a szerző személyesen, sőt élőszóban mondaná, gyónná, vallaná meg a küzdelmeit, félelmeit, válságos pillanatait.
Tovább »

Szabadon elérhető adatbázisok, gyűjtemények

Szabadon elérhető, otthonról bárki által böngészhető, kutatható internetes források feltárása nemcsak a kutatóknak, egyetemi hallgatóknak, hanem a könyvtárosok számára is lényeges kiindulópont tud lenni, amennyiben egy-egy szakterülethez adunk tanácsot. Néhány kevésbé ismert, vagy idén, a koronavírus járvány miatt frissített weboldalt, gyűjteményt szeretnék közelebbről bemutatni bejegyzésemben.

Oxford Bibliographies

Az egyik legrégebbi angol egyetem kiadójának 40 különböző tudományterület bibliográfiáját, azaz irodalomjegyzékét tartalmazó adatbázisa az Oxford Bibliographies. A szakterületek meglehetősen nagyok, többféleképpen tagozódnak: földrajzi értelemben és témakör szerint is. Egy-egy író, alkotó, keresett személy munkássága esetén érdemes a különféle tudományterületek bibliográfiáját összehasonlítani, összevetni.

Kiindulásként én a két legnagyobb, és leggyakrabban keresett alcsoportot néztem át: az amerikai irodalom és a brit és ír irodalom témaköröket. Az amerikai adatbázisban 193 alrekord van, az ír és britben 163. A rekordok lehetnek altémák, alkotói nevek, de akár évszámok is. A bibliográfiákban lehet nagyobb kutatási területek szerint keresni, lásd viktoriánus irodalom, posztmodern, de akár egy-egy alkotó nevére is.
Tovább »

A hét könyve: Garaczi László: MetaXa

Garaczi László regénye igen szórakoztató olvasmány. Hőse két asszony szerelme közt őrlődik. Művész. Nem író, hanem muzsikus: egy vonósnégyes mélyhegedűse az elbeszélő.

Az elbeszélés pedig négy fejezetre tagolódik: ÉN, TE, Ő és X. Én, az elbeszélő; Te, aki szintén én vagyok, de nem tudok veled azonosulni; Ő, aki Félix, és X, aki csak fél-iksz.

Egy őrült ötlet (Dunába ugrás) elkövetése után az elbeszélő egy Balaton-felvidéki idegszanatóriumban találja magát, ahol Hirsch doktornő egy üres könyvet ad a kezébe, és írásra buzdítja. Az üres könyv borítóján sárga csík húzódik (és láss csodát: Ha olvasás közben becsukod a MetaXa című regényt, a borítóján sárga csík húzódik. És a „metaXa” címben ott pompázik az X).
Tovább »

Nyelvtanulás a zsebünkbe rejtve

„A különböző nyelvekben található elnevezések nem egy dolog különféle elnevezései, hanem ugyanannak a dolognak a különböző nézőpontjai.”

Ez a mondás Wilhelm Humboldt porosz államférfi, korszakalkotó nyelvész, Goethe és Schiller levelezőtársától származik.  A fenti idézet a mottója egy magyar nyelvtanár, Hevesi Mihály nyelvtanulásról szóló művének, A nyelvtanulás művészetéről című kötetnek. Habár nem az említett nyelvtanulóknak, nyelvtanároknak címzett könyvről fogok mesélni, messzemenőkig egyetértek azzal, hogy sosem késő nyelvet tanulni, és egyáltalán nem haszontalan hobbi.

„Egy idegen nyelv megtanulása megváltoztatja és fejleszti a gondolkodásmódunkat” – adta hírül a Házipatika egy angol és amerikai szerzőpáros könyve nyomán a fenti megállapítást, még 2011-ben. Pontosan abban az évben, amikor útjára indult a legnépszerűbb online nyelvtanuló applikáció, a Duolingo karrierje.

 

Tovább »

A hét könyve: Kocsis Árpád: Oktopusz

Kocsis Árpád regényét akár a kizökkent időt tematizáló sorozat következő könyvújdonságaként is ajánlhatnám.

A Spree partján, (talán Berlinben) minden esetre német nyelvterületen, hipermodern, hivalkodó irodaépületben (amely egyúttal pláza, mélygarázs…), huszonöt méteres, méregdrága tengeri halakkal benépesített, hatalmas akváriumban lakik az Oktopusz (azaz: polip). Üvegfalon, üvegliften át bámulják a turisták. Illetve csak bámulnák, mert elbújt a mélyben.

Izgalmas társadalomrajz, korrajz sűrűsödik a nyolcvanhét oldalon. Az épületben nyüzsgő emberek közös vonása a magány, a személytelenség, a fölöslegesség érzése. Egymás mellett, mégis teljes elszigeteltségben. A különféle bevándorlókból toborzott takarítóbrigád tagjai a főszereplők. Egyikük, Wesemann, a brigád főnöke lesz, de a munka nem lelkesíti, és gyanakszik, hogy egy kubai nő megfigyeli őt, őket. Lélekölő munkát végeznek egymás mellett, figyelik az új fiút, akinek ügyetlensége csak fokozza a munkanap vontatott hangulatát. Még nyomasztóbbá válik mindez, amikor – épp csak érintőlegesen – a menekültkérdéssel, vagy a brexit említésével még egyértelműbben mai, aktuális problémák gyűrűznek be ebbe a közegbe.
Tovább »

A járványhelyzet egy új kihívása: digitális német nyelvoktatás egy budapesti gimnázium esetében

A koronavírus terjedésének lassítása érdekében Magyarország kormánya az iskolák bezárása mellett döntött. Az intézkedés szükségszerű volt, hiszen a mindennapi kontaktusok számát jelentősen növelték a tanár-diák, szülő-diák találkozások, nem beszélve arról, hogy az iskolába vezető út is a megfertőződés veszélyét rejtette magában. A jelenlegi helyzetben tehát az volt a megoldás, hogy a tanár-diák kapcsolatokat, a napi iskolába járást digitális, online eszközökkel váltsák ki. A március 16-ától történt iskolabezárás és az azóta eltelt idő, a digitális oktatás tapasztalatairól Grosz Brigitta német nyelvtanárral, a Ferencvárosi Sportiskola tanárával telefonon beszélgettem. A Ferencvárosi Sportiskolában 1898 óta folyik oktatás,[1] 8 osztályos általános iskolai és 4 osztályos gimnáziumi tagozattal rendelkezik. 1975-ben indítottak először testnevelés szakosított tantervű osztályokat az általános iskolai tagozaton. Az iskola saját sportegyesülete is lehetőséget biztosít tantervi kereteken túl is a sportfoglalkozásokra, az általános iskolai és a gimnáziumi tagozaton egyaránt megtalálható emelt óraszámú sporttagozat.
Tovább »

A hét könyve: Esze Dóra: Hotel Hamlet

A szálloda alkalmazottai csupa kis horatiók és oféliák. Shakespeare királynéjának neve, a „gertrud” alatt a hotel negyedik emeletén működő swingerklubot kell érteni, a befolyásos szállodavendégek kiszolgálásának titkos helyszínét. Esze Dóra regénye a közismert Shakespeare-tragédia parafrázisa is lehetne, de nagyon kevés köze van hozzá.

Claudius itt egy szálloda ügyvezető igazgatói székét bitorolja. A jobb keze Polonius, aki ebben a könyvben is jó szándékú és szolgalelkű, illetve a hízelkedő Osrick is a közelébe férkőzik. Fortinbras (Forvastimbras névváltozattal) pedig vezérigazgatóként szerepel. Őket ebben a regényben egyszerre, a hatalom megkaparintása után ismerjük meg. Ebben a helyzetben a kizökkent világ helyretolásának vágyát megszületni sem engedi a regény cinikus légköre.
Tovább »

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe II.

Helloreads

2016-os fejlesztésű oldal, eredetileg a Kobo márkájú ebook olvasókhoz tervezték. 2017-ben megjelent az applikáció iOS változata is, de azóta mintha picit csend lenne az oldal körül. Sem a 2018-ban megjelent könyveket nem találtam a rendszerben, de még a 2017-es kiadványok közül se mindent.

A Quora kérdezős fórumon ellenben rábukkantam egy bejegyzésre az egyik fejlesztőtől, Ryan Hittnertől, azt írta, hogy azért találták ki a Helloreadset, mert jobban bízik egy másik könyvmoly véleményében, mint a mesterséges intelligenciában, kódokban, alkalmazásokban, mint amit a Goodreads is alkalmaz. Vagyis az oldal más felhasználók adatai alapján ajánl hasonló olvasmányokat.

Tovább »

« ÚjabbakKorábban »