Szubjektív : Kávészünet

Irodalmi lépegető a Mészöly-centenáriumban | Mesés befejezés

„Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvígasztalásul írtam egy mesét.”
(Mészöly Miklós)

Nem Mészöly volt az egyetlen, akit a kor arra „kényszerített”, hogy meséket írjon.
(Egyesek úgy hazataláltak ebbe a műfajba, hogy ma már el sem hinnénk róluk, hogy nem így kezdték, pedig Csukás Istvánt például egyenesen győzködni kellett, hogy gyerekeknek írjon, méghozzá éveken át!)

Ezzel a jelenséggel végül mindenki nyert:

  • a cenzúra keze nem ért el a gazdag szimbolika felfejtésig;
  • az író – ha nem is felnőtteknek szóló nagyregényt vagy verset szerzett, de – alkothatott;
  • mi magyarok pedig irigylésre méltó, kiváló gyerekirodalmi művekkel büszkélkedhetünk.

Persze az is igaz, hogy ennek köszönhetően meséink, gyerekverseink és a felnőtteknek szóló irodalom között viszonylag könnyű az átjárás.
„Mintha a meséim nem is mesék lennének, a szó klasszikus gyermekirodalmi értelmében, hanem felnőtteknek szóló történetek” – ismerte fel maga Mészöly is egy Szigeti Lászlóval folytatott beszélgetésben.

Tovább »

Irodalmi lépegető a Mészöly-centenáriumban | Mészöly Miklós lírája

A fotót készítette: Molnár Edit [az MTI tulajdona].

A Mészöly-életmű szédítően sokszínű. Akad közte regény, esszé, mese, dráma, ifjúsági regény, rádiójáték és vers is – és akármelyik műfajra essen is a választásunk, remek művekkel találkozunk.
Ebben a bejegyzésben Mészöly lírájáról lesz szó, amit két – átfedésekkel is bíró – kötet jegyez: egyikük az Esti térkép; a másik pedig az Elégia.

Tovább »

Irodalmi lépegető a Mészöly centenáriumban | A Mészöly-Polcz házaspár 2. rész

„Nem kell ismernem a célomat, / mert a célom ismer engem.” (Weöres Sándor) De ha megtalál a célod, mit csinálsz? „Egész lényeddel hasonlítani és emlékezni…”

Amondó vagyok, hogy Mészölyt mint embert is érdemes megismerni, ha a művei olvasására adjuk a fejünket; és ha Mészölyt olvasunk, olvassunk mellé Polcz Alaine-t is – kezdésnek például tökéletes az Egész lényeddel című kötet!

Tovább »

Irodalmi lépegető a Mészöly centenáriumban | A Mészöly-Polcz házaspár 1. rész

Mészölyt olvasni komoly kihívás, de sokat segít, ha nem pusztán íróként, emberként is megkedveljük – ebbe a folyamatba pedig érdemes bevonnunk a feleségét.
Egyetlen kötet sem létezik, melynek alapján jobban megismerhetnénk a Mészöly-házaspárt, az alkotók igazi arcából itt kapjuk a legőszintébb, legintimebb, legnagyobb szeletet – ha elég bátrak vagyunk az alámerüléshez.

Tovább »

A hét könyve: Yasmina Reza: Babilon

Yasmina Reza (1959-) neve annak ellenére sem ismeretlen a magyar közönség előtt, hogy a Babilon első magyar nyelvre fordított regénye. A Renaudot-díjas francia szerzőnő számára a Katona József Színházban 1997-ben bemutatott Művészet című drámája elsöprő sikert hozott, ugyanakkor a Roman Polanski által rendezett Az öldöklés istene (2011) című film népszerűsége is megkérőjelezhetetlen a magyar mozirajongók körében.

Mindenesetre azoknak se kell rosszul érezni magukat, akik ezen a könyvajánlón keresztül találkoznak először Yasmina Reza nevével. Most itt az idő behozni a „lemaradást”. Mert a Babilon elképesztően jó regény, annak ellenére letehetetlen, hogy az írónő az élet olyan részleteinek pontos feltárására vállalkozott, amelyek a rohanó mindennapok lendületében biztosan rejtve maradnak.

Tovább »

A hét könyve: Eva Mozes Kor: Az auschwitzi ikrek

„Bocsáss meg a legrosszabb ellenségednek, bocsáss meg mindenkinek, aki bántott, mert ez meggyógyítja a lelkedet, és felszabadít.”

Mirjam és Éva egypetéjű ikrek, akik egy erdélyi magyar faluban születtek, viszonylag jómódú családba. A szüleik azt tanították nekik, hogy mindig segítsenek a kevésbé szerencséseknek.

Az antiszemitizmus, a zsidók elleni gyűlölet 1940 után kezdett beszivárogni az életükbe. A szülők igyekeztek a gyerekek elöl eltitkolni a rémisztő jövőt, hogy Hitler a zsidók kiirtását tervezte. Az iskolában zsidóellenes propagandafilmeket vetítettek a gyerekeknek, és ennek hatására a többiek az ikrek, majd a falu lakossága a család ellen fordult. Egy nap csendőrök jöttek értük. Egy városi gettóba kerültek, és a szabad ég alatt kellett aludniuk. Végül marhavagonokba tereltek mindenkit, majd több napos utazás után Auschwitzba vitték őket.

Tovább »

Görög könyvajánló a nyárra

Nincs annál kellemesebb érzés, amikor a szabadban, a strandon vagy a tengerparton egy jó könyvvel a kezünkben, a napernyő alatt elnyújtózva, nyugalomban olvashatunk. Ezúton ajánlunk mindenki figyelmébe néhány izgalmas olvasmányt a nyárra, melyek megtalálhatók az Országos Idegennyelvű Könyvtár polcain.

Lena Mantα az egyik legolvasottabb kortárs görög írónő, eddig 18 regénye és 2 elbeszéléskötete jelent meg a Psychogios Kiadónál, összesen 8 nyelven. Regényei aktuális társadalmi kérdésekkel is foglalkoznak, melyeket nyíltan és bátran tár az olvasók elé.

A Public Könyvesboltok ajánlása alapján a Mia sygnomi gia to telos (Egy bocsánat a végéért) című regény pár éve elnyerte a leginspirálóbb főszereplő díját. A könyv egy nő, Myrtini élettörténete, aki élete során sok fájdalmat, igazságtalanságot, fizikai bántalmazást, mentális erőszakot élt át, csupán azért, mert előnytelen külsővel született. A regény hátterében Görögország története bontakozik ki a katonai diktatúra idejétől az azt követő évekig.

Tovább »

Erdélyi hangok a hetvenes évekből: Folyóiratajánló: Művelődés: közművelődési folyóirat

Érdemes visszapillantanunk több évtizedes véleményekre? Még ha meg is kíséreljük átfogóan a jelenre vetíteni őket, tartalmuk a saját koruknak szólt. Mostani válogatásunk sokkal inkább egy pillanatfelvétel, ami reményeink szerint látogatóinkat/olvasóinkat további hasonló, illetve aktuális jellegű böngészésre biztatja. Igyekezetünk arra irányul, hogy érzékenyíteni tudjunk több generációnak is ismerősen csengő hétköznapi társadalmi kérdéseket (párválasztás, a munkában való kiteljesedés, szórakozás), amivel hozzájárulhatunk az érdeklődőinkben formálódó saját válaszaik gazdagításához. Saját igazságunk kereséséhez a másét nem átvenni kell, hanem megismerni és tanulni belőle, ami olykor még szórakoztatónak is tetszhet.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik főgyűjtőkörének számító nemzetiségi kérdéskör érinti a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokat, amiből kóstolót szeretnénk nyújtani. Tegyünk egy kis utazást a szocializmus alatti Romániába. Lessünk bele a magyar ajkú közösségek korábbi mindennapjaiba. Szólaltassuk meg az akkoriakat és értően hallgassuk meg őket. Hasonló egzisztenciális kérdéseket boncolgató véleményekért böngéssze folyóiratainkat akár a nyári nyitvatartásunk ideje alatt is.
Tovább »

A hét könyve: Emma Donoghue: Hívnak a csillagok

A regény hőse Julia Power nővér, aki egy kórház szülészeti osztályán dolgozik, 1918-ban, Dublinban. Tombol a világon a spanyolnátha, vagyis az influenza, aminek több áldozata volt, mint az első világháborúnak. A spanyolnátha elnevezést azért kapta, mert először abban az országban jelentek meg híradások a pandémiáról.

A húsvéti felkelés után két évvel, a Nagy Háború végén vagyunk, egy világjárvány közepén. A dublini emberek többsége küszködik a betegséggel. Aki még járóképes vagy már átesett a betegségen ugyanúgy dolgozni jár, ahogy addig is, de mindenki fél a másik közelségétől, egy köhintés is elég a zsúfolt, emeletes buszokon ahhoz, hogy az emberek félni kezdjenek.
Tovább »

Korlátozásokon túl 2.: Háy János: A cégvezető

Szintén a karantén előtt vásárolt, azóta több részletben elolvasott, és megkritizált könyvek közé tartozik Háy János A cégvezető című regénye. Vannak olyan ismerőseim, akiknek csalódás volt, pedig Háy János könyveinek általánosan olyan bizalmat kölcsönöznek, hogy beleolvasás nélkül mindent megvesznek, ami e név alatt napvilágot lát. Én nem tartozom közéjük, úgyhogy miután megvártam a folyamatos kölcsönzés alatt álló könyv visszatérését (lehet, nincs is rászorulva erre az ajánlóra), jóval szerényebb elvárásokkal kezdtem bele.

Nem szeretnék hosszas elemzést írni a könyvről, inkább egy valódi, tömör kedvcsinálót. Olvasmányélményeként azt foglalnám össze, hogy nagyjából minden hatodik oldalról készítettem egy fényképet, amit elküldtem valakinek, olyan kommentárral, hogy „ismerős?’, vagy „na, pont erről beszéltél múltkor”, esetleg „szép!”. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy A cégvezető olyan témákat érint, és olyan karaktereket mozgat, ami bárkinek eszébe juthat, éppen ellenkezőleg. Az író a történelem és társadalom szűrőjén át szemlélt, azoknak mintegy eredményeképpen megmutatkozó embert olyan valóságos tulajdonságokkal ruházza fel, olyan valóságos körülményekkel, és olyan valóságos emberekkel, történetekkel veszi körül, hogy hiába hívja fel saját írói jelenlétére az olvasót, képtelenek vagyunk a sokféle épphogy megkezdett és félbehagyott történetben nem megtalálni az igazság ránk vonatkozó egy-egy szeletét.
Tovább »

Korábban »