Szubjektív : Kávészünet

Idén 120 éve született Fekete István

“Ebben nem is csalódsz, elhiheted. Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.”

1966. 1. 1. Magyarország, Szigliget, Esterházy kastély, az Alkotóház parkja, Fekete István író. Forrás: Fortepan

Fekete István életműve igen változatos. Többek között írt regényeket, elbeszéléseket, színdarabokat, forgatókönyveket, történelmi regényeket és verseket is. Állatregényeivel közelebb hozta egymáshoz az embert és a természetet.

Ezen a linken meghallgatható egy rövid interjú Fekete Istvánnal, melyben többek között az írásról és a természetről is beszél. Ebből kiderül például az is, hogy igazából már hat éves korában szeretett volna írni. Sok mesét, novellát olvasott, melyek hatással voltak rá és ez az élmény inspirálta arra, hogy ő maga is írjon mesét. A kezdeti próbálkozások nem voltak sikeresek, de később népszerű író vált belőle. Műveinek és kiemelten az önéletrajzi műve a Ballagó időnek olvasása mellett a dombóvári Fekete István Múzeumban és a múzeum youtube csatornáján is érdemes körbe nézni, hogy még jobban megismerhessük az írót és életét. Például a eredeti, kézírással írt kéziratát is ebben a dombóvári múzeumban látható.
Tovább »

A hét könyve: Brigitte Riebe: Az újrakezdés (Berlin nővérei I.)

A történész írónő igen olvasmányos, élvezetes szövege részletgazdag képet fest a második világháború utáni Berlinről, egy olyan család történetén keresztül, akiknek azelőtt luxusáruházuk volt, divattal foglalkoztak, a háborúban azonban az áruházat szétlövik, a család tagjai pedig messzire szakadnak egymástól. A háború befejezése után még borzalmasabb napok következnek, a nélkülözés, a fagyhalál, az éhezés teszik próbára a berlinieket. Aki tehát érdeklődik a korszak történelme iránt, egészen biztosan talál ebben a regényben izgalmas részleteket vagy nézőpontokat.

A sokszereplős történet nemcsak történelmi, hanem romantikus fordulatokban is bővelkedik. Középpontban a három nővérrel, Rikével, Silvie-vel és Florival, akik közül – a sorozatnak ebben az első kötetében – a legidősebb, Rike elhatározza, hogy újra felvirágoztatja a családi vállalatot.
Tovább »

A hét könyve: Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni

Novelláskötet, melynek történetei lazán egymáshoz fűződnek, az elbeszélő gyermekkori és felnőttkori énje felváltva mesél.

A kétféle életkor kétféle látásmódot jelent. Közös bennük a megfelelni akarás, a szeretetéhség, a világ megértésének vágya. De a kritikák nélküli naiv gyermek és a szarkasztikus felnőtt reflexiók párhuzamba állítása ellenállhatatlanul mulatságos!
Tovább »

Tavaszi irodalmi díjak 2020

Koronavírus ide, karantén oda, szerencsére sem a hazai irodalmi élet, sem az európai nem állt le teljesen, és idén rendhagyó módon online adtak át számos népszerű, közismert irodalmi díjat.
Bejegyzésemben időrendi sorrendben fogok beszámolni öt irodalmi díjról.

Nádasdy Ádám kapta az idén tizenötödik évét ünneplő Aegon Irodalmi Díjat a Jól láthatóan lógok itt című verseskötetéért, melyben szonettek és szabadversek, rímesek és rímtelenek, könnyed-humorosak és mélyen felkavaróak is helyet kaptak.
A kötet könyvtárunkból kölcsönözhető, egyetlen délután el lehet olvasni, és meglehetősen sokat lehet álmélkodni Nádasdy briliáns nyelvhasználatán.
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész laudációjában kiemelten méltatta Nádasdy Ádám sokoldalúságát, és így jellemezte a verseskötetet:
„Belátó, gyengéd és mégis kihívó kapcsolódást alakított ki Arany János, Ady Endre hagyományához éppúgy, mint a közelmúltban elvesztett Esterházy Péterhez.”
Tovább »

A hét könyve: Papp-Zakor Ilka: Az utolsó állatkert

Egy szürreális novellagyűjtemény viseli ezt a különös címet. A könyvborítón látható, burkát viselő nőstény kentaur látványa után a meghökkenések sorozata folytatódik, ha olvasni kezdjük.

Szereplői egy abszurd állatkert lakói is lehetnének. Kelet-közép-európai sorsok, cinikus, elmagányosodott, zárkózott, lelkileg sérült, elvágyódó alakok. Belefulladni látszanak a kegyetlenül szürke hétköznapokba, Európa szegényebb felének oly ismerős szomorúságába. De mindegyikkel szüntelenül „csodák” történnek, amelyeket ők nem csodaként érzékelnek, mi azonban jót mulatunk rajtuk: a szoknyavadász juhászlegényen, akinek vonzereje a szeme helyén lévő friss zsömle illatában rejlik; egy másik fickón, aki a mellkasára hímzett széncinkével hódít; a mozdonyanyukán, aki masszív, száguldozó, és szemüvege reflektorpárként világít; vagy az állapotos lányon, akinek kilences iker begóniái születnek.
Tovább »

A hét könyve: Jiang Rong: Farkastotem

Chen Zhen, egy pekingi értelmiségi számára, aki önként vállalkozik arra, hogy a mongol sztyeppe nomádjai között éljen, a farkasok iránt érzett iszony a zsigereiben él. A fiatalember, szemtanúja lévén egy gazellacsorda lemészárlásának, a vadászat iszonyú szépségének rabjává válik. Egy nap elhatározza, hogy befog és felnevel egy farkaskölyköt, hogy a társa legyen: célja, hogy a közelébe férkőzzék annak, amitől annyira retteg. A kínai városok elnéptelenedésével párhuzamosan az emberek egyre kevésbé tudják, mi az a rét vagy a gazella, avagy a nomád ember és a farkas. Elkezdődik az egymással szembeni küzdelem Chen és farkaskölyke számára.

Tovább »

Ingyen ekönyv források

Könyvmolyként, könyvtárosként az egyik hobbim, hogy kutatom, honnan lehet nagy (ipari :D) mennyiségben INGYEN ekönyvet letölteni. Nem mintha nem szeretném a nyomtatott könyvek illatát, – ha kibocsátanának ilyen parfümöt, illatgyertyát, biztos vevő lennék rá–, egyszerűen a Kindle olvasóra sokkal több kötet fér rá, mint amennyi falfelületet a lakásban be tudok polcozni. Ráadásul ugyebár az elektronikus könyvekről a port se kell törölgetni.
BKV-én is praktikusabb, nyaraláshoz is könnyebb elcsomagolni a kütyüt, könnyebb kézben tartani, kevesebb a súlya, tehát van egy csomó előnye.

A legnagyobb hátránya a nyomtatott könyvtől eltérő külalak, kezelhetőség, amit szokni kell, valamint az, hogy bizony angolul összehasonlíthatatlanul több ingyenes ekönyv található az interneten, mint magyar. Számos forrásból szoktam keresgélni, mert nem adom fel egyszerűen a témát, és ezeket a forráslinkeket fogom ma közzétenni.

Tovább »

A hét könyve: Anne Cathrine Bomann: Agathe

Egy Koppenhágában dolgozó pszichológusnő, Anne Cathrine Bomann első regényét szeretném a figyelmükbe ajánlani. Témáját saját szakterületéről vette, a regény elbeszélője-főszereplője egy nyugdíjba menni készülő, a munkájába belefásult férfi pszichoterapeuta, az 1940-es évek Franciaországában. Visszaszámlálja a ledolgozandó munkanapokat és nyűglődve, fásultan hallgatja pácienseit, akik nem is sejtik, hogy oda se figyel a szavaikra, mert közben madár-karikatúrákat rajzol róluk.

Ebben a helyzetben hogy is volna kedve egy új pácienshez? Agathe, a német származású nő azonban ragaszkodik hozzá, hogy fogadja és rendszeres terápiás ülések keretében kezelje őt.

Agathéról aztán 12 számozott fejezet szól regényben (felváltva egyéb témájú fejezetekkel), amelyekben fokozatosan tudunk meg egyre többet azokról a problémákról, amelyek – a pszichiáter és a fiatal hölgy lelkében egyformán – feszültséget okoznak.
Tovább »

Szabadon elérhető adatbázisok, gyűjtemények 2.

Mint ahogy előző összeállításomban már említettem, a könyvtárosok egyik legfontosabb feladata a szabadon elérhető információforrások felkutatása, mert így tudunk segíteni az információs szakadék kiküszöbölésében.
Noha az előző cikkem óta enyhült a koronavírus okozta vészhelyzet, még mindig sokan dolgoznak, tanulnak, kutatnak otthonról, és biztosra veszem, hogy ismét tudtam olyan open access gyűjteményt felkutatni, amelyet nem sokan ismernek.

Tovább »

A hét könyve: Szarvas József – Bérczes László: Könnyű neked, Szarvas Józsi…

A most következő ajánlóm tárgya színházi könyv, anekdota-gyűjtemény, Szarvas József és Bérczes László közös kötete, amely a Tények és tanúk sorozatban jelent meg.

A színész hatvanévesen visszatekint, számot vet, rendszerezi az emlékeit. Tanyasi kisfiú korától, debreceni hentes tanuló időszakán át, a Vígszínház és Kaposvár után a Nemzeti Színházig, amelynek épületavató díszbemutatóján Ádám szerepét játszhatta.

A kötetet Bérczes Lászlóval, a rendező, szakíró, színházcsináló baráttal írták, szerkesztették kötetbe. Rövid fejezetekre osztva, az élőbeszédre emlékeztető, mesemondó, anekdotázó stílusú történetek nemcsak szórakoztatóak, de érzékeltetik azt a szeretetteli hangvételt is, amitől még a keserűbb emlékek is felderülnek, szereplői megbocsájtást nyernek, a nyomorúságon együtt nevetünk az elbeszélővel, mert még a konok túlélési ösztön humora is megcsillan bennük.
Tovább »

Korábban »