Rendezvények : Kávészünet

Az alkotás szerepe egy irodalomterápiás csoportülésen

Az előző bejegyzésben írtam: „Volt már arra is példa, hogy Örkény István Presztízs című egypercesét úgy vezettem fel, hogy a csoporttagoknak gyümölcsökként kellett magukat elképzelniük, majd gyümölcssalátát kellett úgymond keverniük a jó és a rossz tulajdonságaikhoz társítva a gyümölcsöket. Igaz, hogy az utóbbi már nem kezdő és záró körös feladat, így” ennek kifejtését ebben az írásban folytatom.

Többféle gyakorlat létezik, melyeket egy irodalomterápiás csoportülésen alkalmazni lehet, ezek egyik gyűjteménye a James W. Pennebaker féle Gyógyító írás, egy másik pedig a Molnár Krisztina Rita és Lackfi János neveivel fémjelzett Titkos versműhely. Én elég kreatívan és spontán működöm, nem mindig tervezem meg előre, mikor milyen feladat várható. Sokszor a beszélgetés előre haladtával gondolom ki, mi is lenne szerintem ideális. Most nem részletezem, milyen kreatív írásos és másfajta (például rajzos) gyakorlatok léteznek, inkább összegyűjtöttem, mi mindenre számíthat az, aki egy általam tartott csoportra jön. Mint mondtam, spontán működöm, így ezektől eltérőek is előfordulnak majd, ez itt inkább csak egy kis ízelítő a már beváltak közül.

Tovább »

Irodalomterápia keretben: a kezdő és a záró kör

Az előző bejegyzésben írtam: „Általában van egy keret: a kezdő és a záró kör mindig valamilyen aktuális hangulatot feltérképező feladat, amely azt térképezi fel, hogy a csoporttag milyen hangulatban érkezett a csoportra aznap, hogy érzi éppen magát a mindennapjaiban és aktuálisan a csoportban.”

Mindez azért jó, mert a csoporttag ki tudja mutatni, hogyan érzi magát az itt-és-mostban[1], ezáltal az irodalomterapeuta tud mire építeni, tudja, mire figyeljen.

Ebben a bejegyzésben azokat a feladatokat fogom bemutatni röviden, amelyeket a kezdő és a záró körben szeretek alkalmazni.

A záró kört külön nem fogom említeni, mert a záró körben ugyanaz történik, mint a kezdő kör folyamán. A különbség csupán annyi, hogy a záró kör esetében a csoportülés alatti történések adják a kiindulási pontot az itt-és-mosthoz.

Tovább »

Mi is az az irodalomterápia? Kell-e ettől félni?

Aki még nem találkozott a módszerrel, annak szeretnék segíteni egy kicsit ezzel az írással.

Az utóbbi kérdésre egyszerűbb a válasz: nem, nem kell ettől félni. A következőkben kifejtem, mi is zajlik egy ilyen csoportülésen, ezzel egyben az előbbi kérdésre is felelek.

Az irodalomterápia (hivatalos nevén biblioterápia) a művészetterápiák egyik ága. Elnevezése a görög eredetű biblion (könyv) és therapeia (gyógyítás, segítés, kísérés) összetételéből született. A gyógyítást szerencsésebb, ha nem visszük bele a szókészletünkbe: hiszen valójában nem gyógyítunk, hanem kísérjük a klienseket az önismeret és a személyiségfejlődés útján, közben irodalmi szövegekkel mankót adunk, hogy az ingatag úton levésben őket megtámogassuk. A kliens szótól sem kell megijedni, így hívjuk a csoporttagokat.

Tovább »

Laposa Julcsi

Olvasóink tudják, hogy az OIK Zeneműtára sok szempontból páratlan. A kivételes gyűjtemény népszerűségét azonban sűrűn rendezett koncertjei, táncos estjei még felül is múlják. Sajnos a 2020-as évben a pandémia kapcsán ezen jó szokását részben fel kellett függessze, de ez nem jelenti azt, hogy ez idő alatt ne készülne olvasói, látogatói számára különleges tervekkel.

Laposa Julcsi munkájának egy része már régebb óta gyűjtőkörünk állományát képezi, és reméljük, hamarosan nem csak új kötetét, de őt magát is könyvtárunkban tudhatjuk fellépőként. Addig is bemutatjuk az embert a hangok mögött:
Tovább »

Volt egyszer egy Különleges ajánló

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár életében évek óta fontos helyet foglalnak el a rendezvényei, melyekkel ingyenes zenei, irodalmi és ismeretterjesztő programokat kínál az érdeklődőknek.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet a könyvtár ideiglenes bezárásával együtt sajnos a rendezvényeket is érintette. Sárközi Andrea, Zeneműtárunk osztályvezetője javaslatára a rendezvényszervezésben aktívan részt vevő kollégáink összefogtak és a kényszerszünet idején hétről-hétre összegyűjtötték az online kulturális programlehetőségeket Különleges ajánló: Hova menjünk a virtuális térben? címmel. Ezek a gyűjtemények élő közvetítéseket, zenei programokat, online irodalmi eseményeket, virtuális kiállításokat, hangoskönyveket, olvasnivalókat ajánlottak és emellett sok egyéb különleges és könnyedebb tartalmat is kínáltak az olvasóknak, hogy a karantén idején se maradjanak kulturális élmények nélkül. A kollégák igyekeztek külföldi oldalakat is ajánlani, hogy a kultúra mellett a nyelvgyakorlásra is legyen lehetőség. Az ajánlatok elérhetők voltak a honlapunkon, illetve elküldtük emailben is azok részére, akik korábban feliratkoztak a rendezvényes értesítő listánkra.
Tovább »

Létből létbe – Virtuális kiállítás az Országos Idegennyelvű Könyvtár honlapján

Dr. Sárközi Ildikó Gyöngyvér etnológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa. Létből létbeHalottak és ősök a kínai sibék emlékezetében című fotókiállításának középpontjában egy kínai nemzeti kisebbség, a sibék kultúrájának egy jellegzetes alapvonása áll: a halottakról és az ősökről őrzött tudás ünnep- és mindennapokat meghatározó jelentősége.

A kiállításnak az Országos Idegennyelvű Könyvtár (1056 Budapest, Molnár utca 11.) ad otthont; a kiállítóterem a www.oik.hu weblapról 2020. június 19. és július 31. között virtuális sétával lesz bejárható. Online köszöntőt mond: Dr. Papp Anna Mária (az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója); a virtuális kiállítást online megnyitja: Dr. Nagy Károly Zsolt (a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense; teológus, kulturális antropológus, fotográfus).
Tovább »

Egy nap Dantéval

2021 szeptemberében Dante halálának 700. évfordulójáról emlékeznek meg Olaszországban. Az ünnepségsorozat kapcsán az olasz kormány felkarolta Paolo di Stefano író, újságíró kezdeményezését, mely a Corriere della Sera hasábjain jelent meg, és március 25-ét már idén Dante Alighieri, a legnagyobb olasz költő napjának nyilvánította.

Dante fő műve, a Színjáték – eredetiben Commedia –, melyet Boccaccio illetett először az „isteni” jelzővel, a költő vándorútját írja le a túlvilág három birodalmában: a Pokolban, a Purgatóriumban és a Paradicsomban. A mű első soraiból tudjuk, hogy Dante „az emberélet útjának felén” – 35 éves korában, tehát 1300 tavaszán, még pontosabban: nagycsütörtök éjjelén – tér le az „igaz útról” a „nagy, sötétlő erdőben” járva; a megemlékezés napjául választott március 25-i dátum tehát az Isteni Színjátékban leírt túlvilági utazás kezdetét jelöli.
Tovább »

Kamaszok a könyvtárban – Konferencián jártunk Szegeden

Katalisten, a könyvtárosok belső levelezési rendszeren keresztül kaptunk meghívót a mellékelt könyvtári konferenciára, ami látszólag nem teljesen vág az OIK profiljába. Megvallom őszintén, hogy én ki is töröltem első olvasás után a felhívást, de Sárközi Andrea, a Zeneműtárunk vezetője úgy gondolta, hogy ez az esemény jó alkalom lehet ötletek gyűjtésére.

Az első előadásban Pusztai Ádám gamification designer beszélt egyfelől a saját oktatási tapasztalatairól, másfelől arról, hogy miként lehet a játékosítást (gamification) felhasználni látszólag kevéssé kapcsolódó határterületekkel. Azt hangsúlyozta példáival, hogy játékszerűvé kell tenni a könyvtári élményt, például a könyvtárvezetést, a foglalkozásokat, de akár a Facebook oldalt is. Ádám előadása szórakoztató, mégis ötletgazdag volt, a könyvtári bingót én mindenképpen szeretném majd kipróbálni, akár több, korcsoportonként változó formában is.
Tovább »

A XIX. ODR-konferencián jártunk

 

2019. október 14-én, Tatabányán, az Edutus Egyetemen került megrendezésre a XIX. Országos ODR-konferencia, amelynek fókuszában ezúttal az ODR szakkönyvtárai álltak. A könyvtárközi kölcsönzésben részt vevő szakkönyvtárak közül idén az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a HM-HIM Hadtörténeti Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, az MTA Könyvtár és Információs Központ, és az Országos Idegennyelvű Könyvtár kapott meghívást, hogy bemutassa intézményét és annak szerepét az országos dokumentum-ellátásban.
Tovább »

Így zajlott idei Műfordító-műhelyünk

Szeptember 27-én az OIK műfordítás-pályázatához kapcsolódóan idén is megszerveztük az ún. Műfordító-műhelyt. Meghívott műfordítók – Orcsik Roland, Pénzes Tímea és Vörös IstvánMila Haugová szlovák költő két versét fordították le közel 4 óra alatt könyvtárunk Rendezvénytermében. A pályázat díjátadó ünnepségén az elkészült versfordítások alapján, konkrét példákon mutatták be, hogyan zajlik a fordítói műhelymunka a vers értelmezésétől a költői képek átültetésén át a nyelvi megformálásig.

Fotók és Facebook-os bejelentkezésünk kíséretében közzétesszük a Műfordító-műhely verseit eredeti nyelven és a három műfordító helyben született (nem feltétlen végleges!) megoldásaival.

Íme meghívott műfordítóink versfordításai!

Tovább »

Korábban »