Periodika : Kávészünet

Vesztegzár a nagyvilágban

A koronavírus 2019 decemberének végén ütötte fel a fejét a Kínai Népköztársaság Hubei tartományának székhelyén, a 10 millió lakosú Wuhanban. A kínai hatóságok azonban a járvány megjelenését csak később közölték. A helyzet súlyosságát fokozta az is, hogy idén erre az időszakra esett a Tavaszünnep, azaz a kínai Holdújév, amely számukra az év legfontosabb eseménye. Ilyenkor emberek milliói kerekednek fel, hogy az ünnepet családjuk körében töltsék, vállalva az akár több ezer kilométeres utazást is.

Az idegen nyelvet tanulók körében felmerülhet a kérdés, hogy számos európai nyelven (főleg az újlatin nyelvekben) miért hasonló a vírus elnevezése. Elektromikroszkópon keresztül vizsgálva láthatjuk, hogy a vírus fehérjetüskéi kitüremkednek a felszínből, és ez hasonlít a Nap koronájához. A „corona” latin eredetű szó, koszorút, koronát jelent. A vírus okozta betegség kínaiul: új, korona alakú vírusos tüdőgyulladás. (新型冠状病毒肺炎 – xīnxíng guānzhuàng bìngdú fèiyán).

Tovább »

Az év könyvei 2019-ben – A TLS körkérdése

Az új év elején tekintsünk kicsit vissza, és olvassuk el a The Times Literary Supplement (TLS) hetilap szokásos körkérdésére adott válaszokat. Még tavaly, a november 29-i számban 64 író, irodalmár véleményét közölték. (A lap egyébként a november 15-i számtól új külalakban jelenik meg, több színes betűvel, kiemeléssel, némileg uniformizált borítóoldallal.) A véleményekből nem keletkezik valamiféle hivatalos rangsor, csupán szubjektív ítéletek érdekes halmazát olvashatjuk. Sokan nem tudtak vagy nem akartak csak egy könyvet kiválasztani, ezért kettőt vagy többet is megneveztek. A „merítés” az új könyvtermésből tehát nagy, nemcsak a könyvek száma miatt. A választási lehetőség ugyanis nem korlátozódott a szépirodalomra, ezért irodalom-, kisebbség-, közgazdaság-, kultúra- és történettudomány, valamint művészettörténet is bekerült a kedvencek közé. Nem csoda, hogy megoszlás tapasztalható, kevés ismétlődés fordul elő.
Tovább »

A Magyar Szemle – “Kéthavonta az egész látóhatár”

A Magyar Szemle 2019/9-10. száma valóban megfelel a borítóján feltüntetett, az ismertetésem címében idézett irányelvnek. A kéthavonta megjelenő, konzervatív szellemiségű folyóirat történelem témakörben közli Bődy Pál Ausztria és Magyarország a hidegháború korszakában című tanulmányát; Szabó Éva Eszter napjainkban is égetően aktuális problémát vizsgál A vasfüggöny-metafora és az amerikai, valamint magyar határzár című elemzésében (egyelőre annak 1. részében). Az irodalomtörténeti tanulmányok sorában Gróh Gáspár főszerkesztő, aki nemrég igen figyelemreméltóan értekezett Nádas Péter memoárjáról, a Világló részletekről, most Szabó Dezső művéről Az elsodort falu – mint háborús regény címmel írt tanulmányt. Falusi Márton folytatta Nagy Gáspár lírájának elemzését, melyet az előző számban kezdett el; olvashatjuk továbbá Bertha Zoltán emlékbeszédét az 50 évvel ezelőtt elhunyt Kodolányi Jánosról.
Tovább »

Az angol nyelv a nagyvilágban – Az English Today legújabb számai

Könyvtárunk folyóirat-olvasó terének polcán szerényen lapulnak az English Today számai. Az általában kék-fekete színű borító, a közepes méret, az aránylag vékony, füzetszerű terjedelem önmagában még nem vonja magára a figyelmet. Az angol nyelv és különösen annak nyelvváltozatai iránt érdeklődők viszont a folyóiratba belelapozva igencsak színes, izgalmas tartalommal találkozhatnak.

Az English Today – alcíme szerint az angol nyelv nemzetközi szemléje – a Cambridge University Press kiadásában negyedévenként jelenik meg. Jelenlegi főszerkesztője a Makaói Egyetem oktatója, a többi három szerkesztő angliai, ausztráliai és németországi egyetemeken tanár. A népes, 24 fős szerkesztőbizottság pedig – mondhatni – a világ minden tájáról való. A folyóirat célkitűzése – az angol nyelv minden nyelvváltozatának bemutatása – csakis így valósulhat meg. A nyelv állandóan változik, világméretű elterjedtsége következtében az angol nyelvre ez különösen igaz. A lap ez évi első szerkesztőségi előszava éppen ezzel a tényközléssel indít, miszerint az Oxford English Dictionary tavaly őszi frissítése 1400 tételes gyarapodást eredményezett. Külön kitérnek arra, hogy a bővülés egy része a Fülöp-szigeteki angol (ilyen is van!) hozadéka.

Tovább »

A Fordítástudomány legújabb száma

Nemrég jelent meg a 20. évfolyamában járó Fordítástudomány című szakfolyóirat 2018/2. száma. Az évente két alkalommal jelentkező kiadvány témaválasztása igazán széles körű, alcíme szerint „Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből”. Kiadója az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, de a szerkesztőbizottság és a tanácsadó testület összetétele a folyóirat országos jellegét bizonyítja.

Tovább »

Nyelvváltozatok és stilisztika a Magyar Nyelvőrben

A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl stilisztikával foglalkozó tanulmányokat. A legutóbbi, 2018/4. száma – a folyóirat címével némileg ellentétben – ezúttal egy olyan elemzést is tartalmaz, mely nem a magyar nyelv körébe tartozik. Mózes Dorottya tanulmánya – Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében – olyan művel foglakozik, amelyet még nem fordítottak le magyarra. Sam Selvon legjelentősebb regénye (először 1956-ben jelent meg) – megtalálható az OIK-ban meglévő könyvei között – a trinidadi kreol nyelvváltozatot használja.

Mózes Dorottya „vizsgálja egyfelől a kulturálisan beágyazott karibi kreol forrásoknak és repertoároknak a városi tér birtokbavételében és átalakításában játszott szerepét, másfelől a stilizált kreol nyelvhasználati formáknak identitáskonstrukciós lehetőségeit és eszközeit.”

Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a nyelvtudomány aránylag ritkán kutatott területével, a jelentésváltozatok néhány esetével foglalkozik Esettanulmány a szlovákiai magyar nyelvváltozat lexikai szemantikai változatairól című tanulmányában. Részletes elemzése szerint két magyar igekötős ige, a „feléget” és az „elvezet” szlovákiai magyar változatai beépülnek a két ige teljes magyar nyelvi hálózatába, a tükörfordítás már eleve ebben a nyelvi és fogalmi közegben történt. (A tanulmány bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.)

A lap egyéb írásai közül még kettőt szeretnék kiemelni. Átfogó jellegű Balázs Géza Az elbeszélés posztmodern jelenségei: a kortárs magyar irodalom néhány stílusjellemzője című tanulmánya. A szociolingvisztika jelentős változásait mutatja be terjedelmes szakirodalmi listával alátámasztva Bodó Csanád és Heltai János Imre Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat című tanulmánya.

A Magyar Nyelvőr könyvtárunk folyóirat-olvasó termében megtalálható.

Dörgő Tibor

Böszörményi Zoltán versei a World Literature Todayben

World Literature Today

A szép nyári idő még tart, tekintsünk hát kicsit vissza a World Literature Today (WLT) július-augusztusi számára. A WLT, az amerikai Oklahoma Egyetem kéthavonta megjelenő folyóirata ismét – miként az utóbbi években többször is – magyar szerző művének angol nyelvű fordítását közölte. Tovább »

„Nagy öregek”-ről olvashatunk a kolozsvári Helikonban

Helikon 2018/13.

Úgy hozta a sors, hogy a Helikon legutóbbi számaiban a legidősebb nemzedék három jeles képviselőjével is találkozhattunk.

Nem várt esemény következtében tekint ránk a június 20-án elhunyt Kányádi Sándor a havi két alkalommal megjelenő Helikon címoldaláról. Az általában derűsen mosolygó fotók helyett a Távolodóban szomorkás költője néz az ittmaradottakra („osztogasd szét amid maradt / ingyen is átvisz ha ki átvisz”). László Noémi nekrológjában személyes élmények alapján is felidézi a költő alakját, és szelíden megpróbálja elválasztani az embert a költőtől, „mert eljön a pillanat, amikor az ember eltávozik, s a költő belép a halhatatlanok közé, az egyetemes költészet koronás főinek köztársaságába”. Tovább »

A könyvtárakról élményszerűen – A TLS körkérdése

A Times Literary Supplement (TLS) hetilap nemrég körkérdést intézett a Hay Fesztiválra meghívott előadókhoz, hogy írjanak arról, miként vélekednek a könyvtárról – lehet az nyilvános vagy magán –, illetve milyen élményeik fűződnek a könyvtárhoz. A 24 válaszadó többsége túllépett a közhelyes vélekedéseken és valóban személyes élményeket osztott meg velünk. A TLS május 25-i számában olvasható rövid írások ezáltal váltak érdekesekké. Tovább »

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. – Szakmai digitalizálási konferencia

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2.
Szakmai digitalizálási konferencia az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Liebhauser János

2018. április 21-én rendezte meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi-kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás címmel konferenciáját, melynek feladata az volt, hogy a ma a könyvtárszakmát érintő egyik legfontosabb kérdésről, a digitalizálásról beszéljen és folytasson szakmai vitát. Az OIK országos irodalmi, nyelvészeti, zenei, valamint nemzetiségi szakkönyvtár, és a nemzetiségi szak-és szépirodalom gyűjtőhelye. Éppen ezért könyvtárunk számára kiemelten fontos, hogy a közgyűjteményi digitalizálási stratégia megvalósításában részt vegyen. A sok helyen még gyerekcipőben járó digitalizálás kapcsán felmerülő problémákról, kezdeti nehézségekről, sikerekről és tapasztalatokról való párbeszédre adott lehetőséget e konferencia. A meghívott vendégek és előadók a megyei-és szakkönyvtárak igazgatói és digitalizálással foglalkozó szakemberei közül kerültek ki. Tovább »

Korábban »