Nyelvek : Kávészünet

Nyelvtanulás a zsebünkbe rejtve

„A különböző nyelvekben található elnevezések nem egy dolog különféle elnevezései, hanem ugyanannak a dolognak a különböző nézőpontjai.”

Ez a mondás Wilhelm Humboldt porosz államférfi, korszakalkotó nyelvész, Goethe és Schiller levelezőtársától származik.  A fenti idézet a mottója egy magyar nyelvtanár, Hevesi Mihály nyelvtanulásról szóló művének, A nyelvtanulás művészetéről című kötetnek. Habár nem az említett nyelvtanulóknak, nyelvtanároknak címzett könyvről fogok mesélni, messzemenőkig egyetértek azzal, hogy sosem késő nyelvet tanulni, és egyáltalán nem haszontalan hobbi.

„Egy idegen nyelv megtanulása megváltoztatja és fejleszti a gondolkodásmódunkat” – adta hírül a Házipatika egy angol és amerikai szerzőpáros könyve nyomán a fenti megállapítást, még 2011-ben. Pontosan abban az évben, amikor útjára indult a legnépszerűbb online nyelvtanuló applikáció, a Duolingo karrierje.

 

Tovább »

A járványhelyzet egy új kihívása: digitális német nyelvoktatás egy budapesti gimnázium esetében

A koronavírus terjedésének lassítása érdekében Magyarország kormánya az iskolák bezárása mellett döntött. Az intézkedés szükségszerű volt, hiszen a mindennapi kontaktusok számát jelentősen növelték a tanár-diák, szülő-diák találkozások, nem beszélve arról, hogy az iskolába vezető út is a megfertőződés veszélyét rejtette magában. A jelenlegi helyzetben tehát az volt a megoldás, hogy a tanár-diák kapcsolatokat, a napi iskolába járást digitális, online eszközökkel váltsák ki. A március 16-ától történt iskolabezárás és az azóta eltelt idő, a digitális oktatás tapasztalatairól Grosz Brigitta német nyelvtanárral, a Ferencvárosi Sportiskola tanárával telefonon beszélgettem. A Ferencvárosi Sportiskolában 1898 óta folyik oktatás,[1] 8 osztályos általános iskolai és 4 osztályos gimnáziumi tagozattal rendelkezik. 1975-ben indítottak először testnevelés szakosított tantervű osztályokat az általános iskolai tagozaton. Az iskola saját sportegyesülete is lehetőséget biztosít tantervi kereteken túl is a sportfoglalkozásokra, az általános iskolai és a gimnáziumi tagozaton egyaránt megtalálható emelt óraszámú sporttagozat.
Tovább »

OIK nyílt nap 2019-ben – beiratkozási akció!

Az OIK Nyílt napja 2019

A hét könyve: Mirel Taloș: Colecționarul de nuduri

Mirel Taloș (1973-) debütáló regénye szerelmi történetnek indul, mely kis lépésekben egy ponton thrillerré fajul, a lezárásnál azonban nem mellőzi a meditatív reflexiót sem. Magával ragadóan, elegánsan meséli el főhősének belső állapotait, érzelmi világának minden változását.

Paul, a regény főhőse, nyolcadik nemzedékes műgyűjtő, aki kizárólag női aktokat vásárol, a női aktfestészet igazi nagy connoisseur-je. Életét goethei szemléletben rendezi be, melynek alapja az esztétikum és a művészet felsőbbrendűsége. Egy kiállításon összetalálkozik Simonával, aki műveltségben sokszorosan felülmúlja Pault.  Olyannyira a befolyása alá kerül, hogy hamarosan már a lány alakítja ízlését, mi több, irányítja életüket. Számukra a tavasz, Liszt zenéje, a ciklámenek színe, a liliom illata, a női meztelenség művészete csupán egy műalkotás részei, szerelmük első pillanatai.

Tovább »

A hét könyve: Andrei Makine: Egy másik élet szigetvilága – L’archipel d’une autre vie

Andrei Makine 1957-ben született Szibériában. Többek között „A Francia hagyaték” (Goncourt-díj, Medicis-díj), „Az élet zenéje” (RTL-Lire-díj), „Az ismeretlen” és az „Egy szeretett asszony” című könyvek szerzője.

Műveit több mint negyven nyelvre fordították le.

A ’70-es években, a történet elbeszélőjét, egy fiatal orosz földmérőt gyakorlatra küldik Nyikilajevszkbe, Szibéria keleti végébe, azért, hogy geodéziai kutatásokat végezzen.

Útja során az erdőben találkozik egy magányos férfival, Pavel Garcsevvel, aki elmeséli neki életének azt a periódusát, amikor 27 évesen, 1952-ben egy bevetésben kellett részt vennie, ahol egy kémiai támadást kellett elhárítani, ami miatt otthagyta szerelmét, Szvétát, akit feleségül kellett volna vennie.

A természettel való kapcsolatot fontosnak, értékesnek tartja, szemben a társadalommal, amelyet erőszakkal telinek vél.

Az orosz Távol-Kelet végén, a Csendes-óceán fuvallatánál terül el az a világ, amelyet elkerülni látszik a történelem… Ki hát ez a többarcú bűnöző, akit Pavel Gartsevnek és társainak kell elkapniuk a végtelen tajgában? Amikor Pavel megismeri a szökevény igazi énjét, az élete teljesen a feje tetejére áll.

„Nemcsak rokonszenvet érzek a főhős iránt, hanem egyfajta vonzalmat is, amelynek két magányos embert – akik keresztezik egymás útját – kell egyesítenie a végtelen időben, egy ősrégi őserdőben.” Andrei Makine

Az orosz származású francia író számos műve megtalálható könyvtárunkban.

A fent említett könyvet az Újdonságok között találják meg Kedves Olvasóink.

Reméljük, hogy e könyv elolvasása után megismerkednek majd a méltán népszerű szerző többi könyvével is.

Jó olvasást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2O5x7Vr)

Vajon mi jut eszünkbe elsőre arról a szóról, hogy Itália?

Akad olyan, akinek az olasz művészet – vannak, akik szerint Itália önmagában egy hatalmas múzeum – másoknak – akik inkább a hasukat szeretik – az olasz konyha, ami tulajdonképpen szintén művészet, az ételek elkészítésének művészete, azaz a gasztronómia.

Végeredményben lényegtelen is, hogy melyikre gondolunk, a kettő szerves módon összefügg.

Az olaszok tudják, hogyan kell élni. Jelmondatuk: jókat együnk-igyunk, a művészetekben pedig alkossunk maradandót. Élvezzük a napot, éljük át a pillanatot, vagyis éljünk a mának! (Carpe diem!, ami a horatiusi alapelvek egyike) Ez az időtlenség és a pillanat megragadása jelenik meg az olasz művészetekben pl. Leonardo (1452-1519), Michelangelo (1475-1564) vagy éppen Bernini (1598-1680) alkotásaiban, a reneszánsz időszakában, vagy ahogy ők hívják, a rinascimento (újra- vagy újjászületés) korában. Mi a kifejezést a francia nyelvből vettük át (renaissance), ami szintén újra- vagy újjászületést jelent.

Ez az életérzés azonban nemcsak erre a korra igaz, hanem az olasz népre általában. Valójában, ahogy más országokban is, itt is nagyok a különbégek Észak és Dél között, azonban az élet, a szabadság, és – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – a tenger és a napfény szeretete az egész népre jellemző.

Szerencsénk van, mert itt a nyár, a nyaralás, kirándulás és napfürdőzés, a tengerben való lubickolás ideje, és ha az olasz civilizációval kapcsolatos ismereteinket szeretnénk olasz és magyar nyelven bővíteni, ez a remek kiadvány erre kiválóan alkalmas, amely „Gasztrokulturális kalandozások olaszul” címmel jelent meg a PONS kiadó gondozásában, és nálunk természetesen megtalálható.

A könyv kikölcsönzésére azonban egy kicsit várni kell, ugyanis könyvtárunk szeptember 2-án nyit újra, de elindulhat a visszaszámlálás.

Van egy jó hírem: már csak 47-et kell aludni addig.

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2M06VJ0)

A Szépség és a Szörnyeteg

Vajon hányan tudják, hogy Ihla Formosa mit jelent?

(Elárulom, hogy ez Tajvan másik elnevezése, vagyis a Szépség szigete)

A nyolcvanas években megtanulhattuk a nevét.

A Kis Tigrisek (kínaiul Kis Sárkányok) egyikeként, Csang Kaj-sek diktatórikus uralma után, beindult az export-orientált gazdasági növekedés. Kezdetben könnyűipari termékek gyártásával foglalkoztak, majd később – Japánhoz hasonlóan – szórakoztatóipari műszaki cikkeket kezdtek el előállítani.

Tajvan története a múlt ködhomályába vész, nekünk elég, ha csak a huszadik század második felétől ismerkedünk meg Ilha Formosával, azaz a Gyönyörűség Szigetével.

1949 őszén, amikor a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével győzelmet arattak Csang Kaj-sek csapatai felett, a Kuomintang kormány, amely addig a Kínai Köztársaság címe alatt az országban uralkodott, távozni kényszerült.

Október elsején a Tienanmen téren, a Mennyei Béke Kapuja előtt, Mao Ce-tung, ékes hunani tájszólással – amit egyébként sokan nem is értettek – kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, amit sokan üdvrivalgással fogadtak, többen azonban nem.

Ettől fogva Tajvanon, a Kínai Köztársaság mintegy örököseként, előbb Csang Kaj-sek, majd fia Csang Csing-kuo vezetésével egypártrendszerű egyeduralom jött létre.

Tovább »

Sanghaj

2019 június elején Sanghajból felszállt a China Eastern Airlines Budapestre tartó repülőgépe, így újabb fejezet nyílt a magyar-kínai kapcsolatokban.

Az utasok számát tekintve Kína második legnagyobb légitársasága közvetlen járatot indított az ország egyik legfejlettebb gazdasági és kereskedelmi központjából a magyar fővárosba.

Ez jelentőségteli esemény, hiszen a turizmus nagyon fontos szerepet játszik hazánk GDP-jének előállításában.

Amióta a kínai kormány támogatja a külföldi turizmust, Magyarország célországgá vált a kontinensnyi ország lakosainak körében. Az idelátogatók száma rohamos tempóban gyarapszik. A gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több kínai engedheti meg magának, hogy külföldre utazzon, a középosztályhoz tartozók száma folyamatosan nő.

Mára a japán és az orosz turisták mellett a kínaiak költik el a legtöbb pénzt utazásaik során.

Sanghaj a Kínai Népköztársaság legnépesebb városa az ország keleti részén. Az ópiumháborúkat lezáró egyenlőtlen békeszerződések értelmében a császárnak meg kellett nyitnia néhány kikötőt a „nyugati imperialisták” előtt. Ekkor jöttek létre a városban az ún. koncessziós területek, ahol a külföldiek területenkívüliséget élveztek, vagyis rájuk nem vonatkoztak a kínai törvények, nem lehetett őket felelősségre vonni és elítélni.

A város ekkor kapta multikulturális jellegét, amit mind a mai napig őriz. Számtalan nyugati stílusú épület jelent meg a belvárosban, egyedi külsőt kölcsönözve ezáltal a többi kínai nagyvároshoz képest. Sanghaj városképének alakításában Hugyecz László magyar építész is markánsan részt vett, az általa tervezett Park Szálló (国际饭店) az 1980-as évekig a város legmagasabb épülete és szimbóluma volt.

Az elmúlt 25 évben történt építkezési láznak köszönhetően alakult ki a város mai jellege.

Impozáns látványt nyújt a World Financial Center 101 emeletes felhőkarcolója, amelyet a helyiek jellegzetes alakja után csak Sörnyitónak becéznek.

2010-ig a Kelet Gyöngye tévétorony magasodott leginkább a város fölé, azonban 2016-ban a Shanghai Tower – amely jelenleg a világ második legmagasabb építménye – megelőzte.

És annak, aki kedvet kapott arra, hogy felüljön a legközelebbi Sanghajba tartó gépre, szíves figyelmébe ajánljuk Kartali Zsuzsanna, Udvari Gábor: Úti cél: Kína (Peking, Sanghaj) című könyvét, amely remek olvasmány mindazok számára, akiket megérintett a Kelet szele.

A mű természetesen megtalálható könyvtárunk katalógusában.

Batári Tibor

(kép forrása: https://mck.co/2X3T0I6)

Az angol nyelv a nagyvilágban – Az English Today legújabb számai

Könyvtárunk folyóirat-olvasó terének polcán szerényen lapulnak az English Today számai. Az általában kék-fekete színű borító, a közepes méret, az aránylag vékony, füzetszerű terjedelem önmagában még nem vonja magára a figyelmet. Az angol nyelv és különösen annak nyelvváltozatai iránt érdeklődők viszont a folyóiratba belelapozva igencsak színes, izgalmas tartalommal találkozhatnak.

Az English Today – alcíme szerint az angol nyelv nemzetközi szemléje – a Cambridge University Press kiadásában negyedévenként jelenik meg. Jelenlegi főszerkesztője a Makaói Egyetem oktatója, a többi három szerkesztő angliai, ausztráliai és németországi egyetemeken tanár. A népes, 24 fős szerkesztőbizottság pedig – mondhatni – a világ minden tájáról való. A folyóirat célkitűzése – az angol nyelv minden nyelvváltozatának bemutatása – csakis így valósulhat meg. A nyelv állandóan változik, világméretű elterjedtsége következtében az angol nyelvre ez különösen igaz. A lap ez évi első szerkesztőségi előszava éppen ezzel a tényközléssel indít, miszerint az Oxford English Dictionary tavaly őszi frissítése 1400 tételes gyarapodást eredményezett. Külön kitérnek arra, hogy a bővülés egy része a Fülöp-szigeteki angol (ilyen is van!) hozadéka.

Tovább »

Korábban »