Nemzetiségek : Kávészünet

Írónők Napja Spanyolországban

.

Az Írónők Napját Spanyolországban 2016 óta azzal a céllal rendezik meg, hogy felhívják a figyelmet a kortárs női szerzők tehetségére, és igazolják azokat az írónőket, akiket méltatlanul háttérbe szorítottak, pusztán a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés miatt nem kerülhettek be az irodalmi kánonba.

Az idei 2022-es év mottója: „Háborúk előtt, alatt és után”. A Spanyol Nemzeti Könyvtárban október 17-én megrendezett ünnepségen többek között olyan írónők szövegeit olvasták és értelmezték, akik kulcsszerepet játszottak a kortársak megértésében. A kiválasztott több mint húsz szöveg a 19. és a 20. században az Atlanti-óceán mindkét partján lezajlott háborúkat és azok következményeit tárgyalták. Tovább »

Marenčin PT, Pozsony és szlovák ajándékkönyvek az OIK-nak

 
 
 

(A képek nagyobb méretéhez kattintson rájuk.)

Az 1990-es évektől működő Marenčin PT ma az egyik legjelentősebb szlovák könyvkiadó. Alapítója és tulajdonosa ifjabb Albert Marenčin (1958), aki kiadói tevékenységével az évek folyamán felbecsülhetetlen kulturális értéket hozott létre. A könyvek tematikai és műfaji skálája rendkívül széles, de a tényirodalom dominál. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Jónás Tamás verseiből

Jónás Tamás (Ózd, 1973. március 14. – ) magyar nyelven alkotó roma származású költő, író, programozó. Nehéz gyermekkora volt. 4 éves koráig Csernelyben élt, majd intézetbe került testvéreivel együtt. 6 éves volt, amikor visszakerült szüleihez, majd Szombathelyre költöztek. Eleinte tévészerelő vagy pincér szeretett volna lenni. Végül gimnáziumba íratták. 16 éves kora óta jelennek meg versei. A dokk.hu mindenki által írható internetes irodalmi portál alapító szerkesztője. Több kötet szerkesztője. Az Amaro Drom és a Rádió C munkatársa volt. 22 évesen adta ki Cigányidők címmel írt önéletrajzi regényét, melyben a kora gyermekkora történéseit próbálja feldolgozni.
Felsőfokú tanulmányait a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán, az ELTE magyar-szankszrit szakán és A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán végezte, diplomát nem szerzett. Programozóként is dolgozik, játékprogramként a Demokrácia internetes játék fűződik a nevéhez, melyben a játékosok országot, foglalkozást választhatnak és közösen segíthetik az állam fellendülését. 2002-ben Esterházy Péter adományozta Herder-ösztöndíjjal egy évet Bécsben töltött. A Szépírók Társasága szakmai és érdekvédelmi szövetség tagja. Tovább »

A hét könyve – Háy János: Mamikám

.

Mindenki tudja, hogy Háy János Mamikám című könyve körül heves vita alakult ki. Sajnos ezt a témát most mellőzni vagyok kénytelen, mert magának a könyvajánlónak, az élményszintű beszámolónak a tartalmi keretébe nem fér bele.

Persze nemcsak az Országos Idegennyelvű Könyvtár dolgozójaként, hanem emberként is mindennél előrébb valónak tartom, hogy a kisebbség hangját figyelemmel hallgassuk, amikor arról beszél, miként küzd meg az akár társadalmi téren, akár az irodalmi reprezentációk által évszázadok óta rárakódott előítéletekkel. A rendszerszintű elnyomás megingatásának legelső feltétele ez, hiszen a megértésre való törekvés már maga közelítés, a közelítés pedig csak első ugyan, de lépésnek már lépés.

A könyvet viszont most olvasóként értékelem, ahogy a könyvajánlókban általában szoktam, mert Háy János nem szociológus, hanem író, könyvében nem átlagot szemléltet, hanem egyes esetet. Ami esetet sértőként is teljesen jogosan lehet olvasni, véleményem szerint minden olvasat ugyanis igazság. Most a saját olvasatomról szeretnék beszámolni. Tovább »

Nagyné Szabó Antigonéra emlékezünk

A hazai görög közösségben szinte mindenki által ismert és elismert görög nyelvtanár, tankönyvíró, a görög nemzetiségi rádióadások szerkesztője azon kevesek közé tartozott, aki a görög irodalom magyarországi terjesztésében, népszerűsítésben kiemelkedő szerepet vállalt. Könyvtárunkban a Manolisz Glezosz Iskola által szervezett görög irodalmi estek szervezőjeként személyesen is ismertük, és megdöbbenten értesültünk róla, hogy alig egy hónapja elhunyt.

Művei közül kiemelkedik a Négy testvér című könyv, mely az évszakokkal kapcsolatos szokásokat, hagyományokat eleveníti fel görög és magyar nyelven egyaránt. A könyv online is elérhetővé vált nemrégiben.

Tovább »

Húsvétra hangolódva

Ukrajnában a lakosság nagyobb része, mint ahogy az ortodoxok világszerte, ebben az évben május 2. és 3. napján ünneplik a húsvétot. Tavaly ilyenkor már írtuk arról, hogy az ukránok hogyan ünneplik Jézus feltámadását, és milyen népszokások kapcsolódnak az ünnephez. A cikk itt olvasható. Most a húsvét fontos kelléke, a hímes tojás kerül a fókuszba.
Tovább »

Karácsony ünnepe az ukránok körében

Ukrajnában a Karácsonyt január 7-én ünneplik. Ez a legnagyobb, legfontosabb családi, polgári és vallási ünnep a téli ünnepek sorában.

Ukrajnában a téli ünnepek és szertartások teljes láncfüzért alkotnak. Az ünnepléssorozat december első napjaiban kezdődik (Katalin-nap, András-nap, Szent Miklós-nap, Szenteste, Karácsony, László-nap, Vízkereszt), s folyamatosan, megszakítás nélkül egészen január közepéig tart.
Tovább »

Húsvéti népszokások Ukrajnában

Idén tavasszal egy hét különbséggel ezen a vasárnapon ünneplik a húsvétot az ortodoxok világszerte, ahogy Ukrajna lakosságának nagyobb része is. A húsvét a keresztény világ egyik legrégibb és egyúttal legjelentősebb ünnepe, az ünnepek ünnepének is szokták nevezni, amikor is Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra. Számos népszokás kapcsolódik a húsvét köré Ukrajnában is, ilyen az ételszentelés, a hímes tojás festés, a locsolkodás, a népi játékok.

Tovább »

Húsvéti népszokások Leányváron

Leányvár madártávlatból

A Komárom-Esztergom megyei Leányvár Budapesttől mintegy 35 km-re fekszik. A 18. századi betelepítések során német nemzetiségűvé vált a lakosság, mely nyelvjárásában, népszokásaiban megőrizte identitását, melynek gyors ütemű erodálódását a kitelepítés elrendelése katalizálta, melynek során a falu 1946. március 25-én 868 lakóját elveszítette. Leányvárra is, mint a legtöbb német nemzetiségű magyar településre, a csehszlovák–magyar lakosságcsere értelmében lakóhelyüket elhagyni kényszerülő felvidéki magyarokat, valamint jellemzően az Alföldről érkezett, egykori uradalmi cselédeket és kubikosokat telepítettek be. A lakosság nemzetiségi összetételének megváltozása a népszokások kezdetben lassú, majd egyre gyorsuló ütemű megváltozásához is hozzájárult, ahogy természetszerűleg az ország politikai berendezkedésének átalakulása és az erőteljes iparosítás is éreztette negatív következményeit.
Tovább »

Műfordítás-pályázat 2019!

Korábban »