Nemzetiségek : Kávészünet

Karácsony ünnepe az ukránok körében

Ukrajnában a Karácsonyt január 7-én ünneplik. Ez a legnagyobb, legfontosabb családi, polgári és vallási ünnep a téli ünnepek sorában.

Ukrajnában a téli ünnepek és szertartások teljes láncfüzért alkotnak. Az ünnepléssorozat december első napjaiban kezdődik (Katalin-nap, András-nap, Szent Miklós-nap, Szenteste, Karácsony, László-nap, Vízkereszt), s folyamatosan, megszakítás nélkül egészen január közepéig tart.
Tovább »

Húsvéti népszokások Ukrajnában

Idén tavasszal egy hét különbséggel ezen a vasárnapon ünneplik a húsvétot az ortodoxok világszerte, ahogy Ukrajna lakosságának nagyobb része is. A húsvét a keresztény világ egyik legrégibb és egyúttal legjelentősebb ünnepe, az ünnepek ünnepének is szokták nevezni, amikor is Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra. Számos népszokás kapcsolódik a húsvét köré Ukrajnában is, ilyen az ételszentelés, a hímes tojás festés, a locsolkodás, a népi játékok.

Tovább »

Húsvéti népszokások Leányváron

Leányvár madártávlatból

A Komárom-Esztergom megyei Leányvár Budapesttől mintegy 35 km-re fekszik. A 18. századi betelepítések során német nemzetiségűvé vált a lakosság, mely nyelvjárásában, népszokásaiban megőrizte identitását, melynek gyors ütemű erodálódását a kitelepítés elrendelése katalizálta, melynek során a falu 1946. március 25-én 868 lakóját elveszítette. Leányvárra is, mint a legtöbb német nemzetiségű magyar településre, a csehszlovák–magyar lakosságcsere értelmében lakóhelyüket elhagyni kényszerülő felvidéki magyarokat, valamint jellemzően az Alföldről érkezett, egykori uradalmi cselédeket és kubikosokat telepítettek be. A lakosság nemzetiségi összetételének megváltozása a népszokások kezdetben lassú, majd egyre gyorsuló ütemű megváltozásához is hozzájárult, ahogy természetszerűleg az ország politikai berendezkedésének átalakulása és az erőteljes iparosítás is éreztette negatív következményeit.
Tovább »

Műfordítás-pályázat 2019!

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

Műfordítás pályázat 2019

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nyelvek Európai Napja alkalmából Műfordítás-pályázatot hirdet műfordításkötettel nem rendelkező műfordítók számára.
Mila Haugová szlovák költőnő Magenta című versének magyar fordítását várja a zsűri (Lator László költő, műfordító, a zsűri tiszteletbeli örökös elnöke, Vörös István költő, műfordító, a zsűri elnöke, G. Kovács László műfordító és Haluska Veronka, a könyvtár munkatársa).

A vers és a nyersfordítás elérhető innen: https://bit.ly/2YSzivW

Pályadíjak:

I. díj: 50.000,-Ft
II. díj: 30.000,-Ft
III. díj: 20.000,-Ft

Különdíjat ajánlott fel a Magyar Fordítóház Alapítvány.

A díjak könyvutalvány formájában kerülnek kifizetésre.

A legjobb pályaművek megjelennek a Napút folyóirat Káva Téka mellékletében.

A pályázat jeligés. A jeligével ellátott pályaműveket 2019. augusztus 20-áig várjuk a következő e-mail címre: muforditas@oik.hu. A jeligével ellátott pályaműveket doc, docx, odt és pdf formátumban tudjuk fogadni. A jelige feloldását kérjük, írják meg a levélben. A pályázók hozzájárulnak az általuk beküldött pályaművek kiadványban való megjelentetéséhez.

Egy pályázó több pályaművet is beküldhet.

A pályázat eredményhirdetése, értékelése és az ünnepélyes díjátadó 2019. szeptember 27-én lesz a könyvtár Olvasótermében. (Budapest, V. kerület, Molnár u. 11.)

További információk:
Maczák Orsolya
T: (1) 318-3688/205
maczak.orsolya@oik.hu

„Kompetenciák és trendek” – az MKE konferenciáján jártunk

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2019. április 3-án rendezte meg „Kompetenciák és trendek” c. nemzetközi szakmai konferenciát, amelyre az OSZK előadótermében került sor. A résztvevők a nemzetközi könyvtárügy aktuális trendjeiről, irányairól, főbb kérdéseiről, valamint a korszak kihívásaihoz szükséges könyvtári és könyvtárosi kompetenciákról tartottak előadást. Az előadók között volt például Giuseppe Vitiello, az EBLIDA igazgatója, Tuula Haavisto, a Helsinki Városi Könyvtár kulturális igazgatója, de meghallgathattuk Barátné dr. Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, ill. a határon túli magyar könyvtárak képviseletében Rabbi Zsolt és Szőcs Endre előadását is.

Tovább »

Kortárs cseh írók: Radka Denemarková és Ivan Wernisch, a 2019-es Magnesia Litera-díjasok

 

2019. április 7-én Prágában 18. alkalommal adták át a legrangosabb cseh irodalmi díjat, a tíz kategóriából álló Magnesia Litera-t.

Radka Denemarková (1968) az egyetlen író, aki négy kategóriában is nyerni tudott. 2007-ben a magyarul is olvasható Peníze od Hitlera (Hitler pénze) című regényével érdemelte ki a legjobb prózáért járó kitüntetést. A Smrt, nebudeš se báti aneb Příběh Petra Lébla c. dokumentumregénye 2009-ben került a publicisztika kategória élére. 2011-ben Herta Müller Atemschaukel c. regényének cseh fordításáért jutalmazták. Idén pedig a Hodiny z olova c. regénye lett az év könyve (a terjedelmes művet kínai útjai inspirálták). Denemarková a prágai Károly Egyetemen végzett cseh és német szakon. Író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, műfordító és dramaturg egy személyben. Eddig kilenc szépirodalmi kötete jelent meg, 2014-ben a MY 2 c. könyve alapján film is készült. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, magyarul a Ki dörömböl? c. regénye olvasható még. Számos cseh és német irodalmi elismerés birtokosa. Külföldi könyvfesztiválok rendszeres vendége, a budapestin 2009-ben járt. Prágában él lányával és fiával.

Tovább »

Konferencián jártunk

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézete 2019. március 22-én egy igen tartalmas szakmódszertani konferenciát rendezett a magyarországi szláv nyelveket oktató pedagógusok számára Szláv Metodika II. – Elmélet a gyakorlatban címmel. Dr. Horváth Krisztina, az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettes megnyitója után munkatársaink, Haluska Veronka (cseh és szlovák nyelvi referens) és Imréné Koljadzsin Natália (orosz, ukrán és ruszin nyelvi referens) az OIK közel 70 ezres nagyságú szláv gyűjteményét mutatták be a résztvevőknek. Az előadásuk teljessé tételéhez Gálity Tijána szerb és horvát, Nagy-Molnár Szilva szlovén és Békey Mária lengyel nyelvi referens is hozzájárult. Könyvtárunkban az orosz, ukrán, ruszin, bolgár, cseh, szlovák, szerb, horvát, szlovén, lengyel nyelvek tanításához, tanulásához nyelvkönyvek, szótárak, országismereti, illetve nyelvi kultúrával kapcsolatos dokumentumok, könnyített olvasmányok, hangoskönyvek is rendelkezésre állnak, és törekszünk rá, hogy folyamatosan beszerezzük a legújabb kiadványokat.

Pancsosz Alexandra

Nyelvváltozatok és stilisztika a Magyar Nyelvőrben

A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl stilisztikával foglalkozó tanulmányokat. A legutóbbi, 2018/4. száma – a folyóirat címével némileg ellentétben – ezúttal egy olyan elemzést is tartalmaz, mely nem a magyar nyelv körébe tartozik. Mózes Dorottya tanulmánya – Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében – olyan művel foglakozik, amelyet még nem fordítottak le magyarra. Sam Selvon legjelentősebb regénye (először 1956-ben jelent meg) – megtalálható az OIK-ban meglévő könyvei között – a trinidadi kreol nyelvváltozatot használja.

Mózes Dorottya „vizsgálja egyfelől a kulturálisan beágyazott karibi kreol forrásoknak és repertoároknak a városi tér birtokbavételében és átalakításában játszott szerepét, másfelől a stilizált kreol nyelvhasználati formáknak identitáskonstrukciós lehetőségeit és eszközeit.”

Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a nyelvtudomány aránylag ritkán kutatott területével, a jelentésváltozatok néhány esetével foglalkozik Esettanulmány a szlovákiai magyar nyelvváltozat lexikai szemantikai változatairól című tanulmányában. Részletes elemzése szerint két magyar igekötős ige, a „feléget” és az „elvezet” szlovákiai magyar változatai beépülnek a két ige teljes magyar nyelvi hálózatába, a tükörfordítás már eleve ebben a nyelvi és fogalmi közegben történt. (A tanulmány bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.)

A lap egyéb írásai közül még kettőt szeretnék kiemelni. Átfogó jellegű Balázs Géza Az elbeszélés posztmodern jelenségei: a kortárs magyar irodalom néhány stílusjellemzője című tanulmánya. A szociolingvisztika jelentős változásait mutatja be terjedelmes szakirodalmi listával alátámasztva Bodó Csanád és Heltai János Imre Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat című tanulmánya.

A Magyar Nyelvőr könyvtárunk folyóirat-olvasó termében megtalálható.

Dörgő Tibor

Korábban »