850 éve hunyt el Nerszesz Snorhali örmény tudós és költő
(a kép forrása EZ)
Az évforduló hivatalosan felkerült az UNESCO 2022/23-as naptárába, amely sorra veszi, mely kiemelkedő személyekről tartanak majd megemlékezéseket. Ennek jegyében az UNESCO párizsi székházában „Nerszesz Snorhali, angyal a Mennyből [Angel of Heaven]” címmel tudományos konferenciát rendeztek 2023. június 27-én. Az eseményhez kapcsolódóan e témában kiállításmegnyitót is tartottak. Tovább »
Derenk a szellemfalu. Nyolcvan éve történt
Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget határából kavicsos út vezet az erdőbe, ahol egy hatalmas tisztáson, romos épület fogadja a látogatót. Az egykori település neve a szláv deren („som, somfa, sombokor” jelentésű) szóból ered, melyet lengyel nyelven Dereń-nek írnak. A festői környezetben található, egykor virágzó gyümölcsfákkal szegélyezett út és az itt látható elhagyott épületek, szomorú titkot rejtenek.
(kép forrása EZ)
Ma lenne 100 éves Wisława Szymborska
„Nie ma takiego życia, które by choć przez chwilę nie było nieśmiertelne.”
„Nincs olyan élet, amely egy pillanatra ne lenne halhatatlan.”
(a kép forrása EZ)
(Prowent, 1923. július 2. – Krakkó, 2012. február 1.)
A felejthetetlen Wisława Szymborska Nobel-díjas (1996) lengyel költőnő, esszéíró, irodalomkritikus és műfordító ma lenne 100 éves. Tovább »
A Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület
Ma, 2023. május 26-án lett 65 éves a magyarországi lengyelek legrégebbi közösségi szervezete.
1960-óta látogatható a jelenlegi székhelyén, az V. kerületben a Nádor utca 34. szám alatt.
A megalapításkor azzal a céllal kezdte meg a működését, hogy egyesítse a Magyarországon élő lengyel munkásokat, a II. világháború idején menekültként érkezett vagy vegyes házasság révén nálunk letelepedő lengyel állampolgárokat, és segítse őket a kultúra megőrzésében és nyelvük ápolásában.
Jelenleg az egyesület tagjai között sok a lengyelekkel szimpatizáló magyar is.
Fő feladatuknak tekintik a hagyományok őrzését és a hősök tiszteletét. Ennek érdekében évente ismétlődő programokat, ünnepségeket, koncerteket és konferenciákat szerveznek.
Például március 14-én a Bem József szobornál a tábornok születésnapját ünneplik. Szeptember 1-jén a Farkasréti temetőben idősebb Antall József és Baló Zoltán ezredes sírját keresik fel, ahol a II. világháború kitörésének és a lengyel menekültek befogadásának évfordulójáról emlékeznek meg. Természetesen nem maradhat el a közös karácsony, húsvét, farsang, de még a torkos csütörtök sem. Anyaországi kirándulásokkal segítik a barátságok kialakulását. Lengyelországból hívnak vendégeket, akik kulturális előadásokkal és gasztronómiai bemutatókkal fűzik szorosabbra a köteléket a távolban letelepedett honfitársaikkal.
Budapest II. kerület: Bem József-emlékmű (forrás: https://www.flickr.com/photos/wallyg/52582471823)
A lengyelek május 3-i alkotmánya
1791. május 3-án fogadták el Lengyelország világtörténelmi jelentőségű, amerikai mintára készült alkotmányát, amely Európában még újdonság volt. Bevezette az alkotmányos monarchia rendszerét, megvalósította a vallásszabadságot, felszabadította a jobbágyságot és törvény előtti egyenlőséget hirdetett. A mai napig a függetlenség és a hazaszeretet szimbóluma.
Obraz Jana Matejki – Konstytucja 3 Maja 1791 roku (Jan Matejko festménye – 1791. május 3-i alkotmány) (kép forrása EZ)
Lengyel-magyar barátság napja
A két nép legendás, történelmi barátságát találóan kifejezi egy humoros szólásmondás:
„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.” („Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.”)
A szoros kapcsolat kezdete a magyar Árpád és a lengyel Piast uralkodóházak házasodási stratégiájára vezethető vissza. Így biztosították a kölcsönös támogatást a bajban.
Az első frigy Géza fejedelem lánya, Judit és I. Boleszláv között jött létre. Azonban a kapcsolat nem hozta meg a várt katonai együttműködést a lengyel uralkodónak, ezért a feleségét és a közös gyermeküket, Bezprym herceget elűzte. A herceg a nagybátyjánál, I. István királynál talált menedéket, aki a Balaton-felvidéken birtokot adományozott neki. A történetírók szerint Veszprém városa a herceg nevét őrzi.
Géza maga is lengyel hercegnőt választott második feleségnek.
Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték. (kép forrása)
Írónők Napja Spanyolországban
.
Az Írónők Napját Spanyolországban 2016 óta azzal a céllal rendezik meg, hogy felhívják a figyelmet a kortárs női szerzők tehetségére, és igazolják azokat az írónőket, akiket méltatlanul háttérbe szorítottak, pusztán a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés miatt nem kerülhettek be az irodalmi kánonba.
Az idei 2022-es év mottója: „Háborúk előtt, alatt és után”. A Spanyol Nemzeti Könyvtárban október 17-én megrendezett ünnepségen többek között olyan írónők szövegeit olvasták és értelmezték, akik kulcsszerepet játszottak a kortársak megértésében. A kiválasztott több mint húsz szöveg a 19. és a 20. században az Atlanti-óceán mindkét partján lezajlott háborúkat és azok következményeit tárgyalták. Tovább »
Marenčin PT, Pozsony és szlovák ajándékkönyvek az OIK-nak
(A képek nagyobb méretéhez kattintson rájuk.)
Az 1990-es évektől működő Marenčin PT ma az egyik legjelentősebb szlovák könyvkiadó. Alapítója és tulajdonosa ifjabb Albert Marenčin (1958), aki kiadói tevékenységével az évek folyamán felbecsülhetetlen kulturális értéket hozott létre. A könyvek tematikai és műfaji skálája rendkívül széles, de a tényirodalom dominál. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Jónás Tamás verseiből
Jónás Tamás (Ózd, 1973. március 14. – ) magyar nyelven alkotó roma származású költő, író, programozó. Nehéz gyermekkora volt. 4 éves koráig Csernelyben élt, majd intézetbe került testvéreivel együtt. 6 éves volt, amikor visszakerült szüleihez, majd Szombathelyre költöztek. Eleinte tévészerelő vagy pincér szeretett volna lenni. Végül gimnáziumba íratták. 16 éves kora óta jelennek meg versei. A dokk.hu mindenki által írható internetes irodalmi portál alapító szerkesztője. Több kötet szerkesztője. Az Amaro Drom és a Rádió C munkatársa volt. 22 évesen adta ki Cigányidők címmel írt önéletrajzi regényét, melyben a kora gyermekkora történéseit próbálja feldolgozni.
Felsőfokú tanulmányait a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán, az ELTE magyar-szankszrit szakán és A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán végezte, diplomát nem szerzett. Programozóként is dolgozik, játékprogramként a Demokrácia internetes játék fűződik a nevéhez, melyben a játékosok országot, foglalkozást választhatnak és közösen segíthetik az állam fellendülését. 2002-ben Esterházy Péter adományozta Herder-ösztöndíjjal egy évet Bécsben töltött. A Szépírók Társasága szakmai és érdekvédelmi szövetség tagja. Tovább »
A hét könyve – Háy János: Mamikám
.
Mindenki tudja, hogy Háy János Mamikám című könyve körül heves vita alakult ki. Sajnos ezt a témát most mellőzni vagyok kénytelen, mert magának a könyvajánlónak, az élményszintű beszámolónak a tartalmi keretébe nem fér bele.
Persze nemcsak az Országos Idegennyelvű Könyvtár dolgozójaként, hanem emberként is mindennél előrébb valónak tartom, hogy a kisebbség hangját figyelemmel hallgassuk, amikor arról beszél, miként küzd meg az akár társadalmi téren, akár az irodalmi reprezentációk által évszázadok óta rárakódott előítéletekkel. A rendszerszintű elnyomás megingatásának legelső feltétele ez, hiszen a megértésre való törekvés már maga közelítés, a közelítés pedig csak első ugyan, de lépésnek már lépés.
A könyvet viszont most olvasóként értékelem, ahogy a könyvajánlókban általában szoktam, mert Háy János nem szociológus, hanem író, könyvében nem átlagot szemléltet, hanem egyes esetet. Ami esetet sértőként is teljesen jogosan lehet olvasni, véleményem szerint minden olvasat ugyanis igazság. Most a saját olvasatomról szeretnék beszámolni. Tovább »