Nemzetiségek : Kávészünet

Nagyné Szabó Antigonéra emlékezünk

A hazai görög közösségben szinte mindenki által ismert és elismert görög nyelvtanár, tankönyvíró, a görög nemzetiségi rádióadások szerkesztője azon kevesek közé tartozott, aki a görög irodalom magyarországi terjesztésében, népszerűsítésben kiemelkedő szerepet vállalt. Könyvtárunkban a Manolisz Glezosz Iskola által szervezett görög irodalmi estek szervezőjeként személyesen is ismertük, és megdöbbenten értesültünk róla, hogy alig egy hónapja elhunyt.

Művei közül kiemelkedik a Négy testvér című könyv, mely az évszakokkal kapcsolatos szokásokat, hagyományokat eleveníti fel görög és magyar nyelven egyaránt. A könyv online is elérhetővé vált nemrégiben.

Tovább »

Húsvétra hangolódva

Ukrajnában a lakosság nagyobb része, mint ahogy az ortodoxok világszerte, ebben az évben május 2. és 3. napján ünneplik a húsvétot. Tavaly ilyenkor már írtuk arról, hogy az ukránok hogyan ünneplik Jézus feltámadását, és milyen népszokások kapcsolódnak az ünnephez. A cikk itt olvasható. Most a húsvét fontos kelléke, a hímes tojás kerül a fókuszba.
Tovább »

Karácsony ünnepe az ukránok körében

Ukrajnában a Karácsonyt január 7-én ünneplik. Ez a legnagyobb, legfontosabb családi, polgári és vallási ünnep a téli ünnepek sorában.

Ukrajnában a téli ünnepek és szertartások teljes láncfüzért alkotnak. Az ünnepléssorozat december első napjaiban kezdődik (Katalin-nap, András-nap, Szent Miklós-nap, Szenteste, Karácsony, László-nap, Vízkereszt), s folyamatosan, megszakítás nélkül egészen január közepéig tart.
Tovább »

Húsvéti népszokások Ukrajnában

Idén tavasszal egy hét különbséggel ezen a vasárnapon ünneplik a húsvétot az ortodoxok világszerte, ahogy Ukrajna lakosságának nagyobb része is. A húsvét a keresztény világ egyik legrégibb és egyúttal legjelentősebb ünnepe, az ünnepek ünnepének is szokták nevezni, amikor is Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra. Számos népszokás kapcsolódik a húsvét köré Ukrajnában is, ilyen az ételszentelés, a hímes tojás festés, a locsolkodás, a népi játékok.

Tovább »

Húsvéti népszokások Leányváron

Leányvár madártávlatból

A Komárom-Esztergom megyei Leányvár Budapesttől mintegy 35 km-re fekszik. A 18. századi betelepítések során német nemzetiségűvé vált a lakosság, mely nyelvjárásában, népszokásaiban megőrizte identitását, melynek gyors ütemű erodálódását a kitelepítés elrendelése katalizálta, melynek során a falu 1946. március 25-én 868 lakóját elveszítette. Leányvárra is, mint a legtöbb német nemzetiségű magyar településre, a csehszlovák–magyar lakosságcsere értelmében lakóhelyüket elhagyni kényszerülő felvidéki magyarokat, valamint jellemzően az Alföldről érkezett, egykori uradalmi cselédeket és kubikosokat telepítettek be. A lakosság nemzetiségi összetételének megváltozása a népszokások kezdetben lassú, majd egyre gyorsuló ütemű megváltozásához is hozzájárult, ahogy természetszerűleg az ország politikai berendezkedésének átalakulása és az erőteljes iparosítás is éreztette negatív következményeit.
Tovább »

Műfordítás-pályázat 2019!

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

Műfordítás pályázat 2019

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nyelvek Európai Napja alkalmából Műfordítás-pályázatot hirdet műfordításkötettel nem rendelkező műfordítók számára.
Mila Haugová szlovák költőnő Magenta című versének magyar fordítását várja a zsűri (Lator László költő, műfordító, a zsűri tiszteletbeli örökös elnöke, Vörös István költő, műfordító, a zsűri elnöke, G. Kovács László műfordító és Haluska Veronka, a könyvtár munkatársa).

A vers és a nyersfordítás elérhető innen: https://bit.ly/2YSzivW

Pályadíjak:

I. díj: 50.000,-Ft
II. díj: 30.000,-Ft
III. díj: 20.000,-Ft

Különdíjat ajánlott fel a Magyar Fordítóház Alapítvány.

A díjak könyvutalvány formájában kerülnek kifizetésre.

A legjobb pályaművek megjelennek a Napút folyóirat Káva Téka mellékletében.

A pályázat jeligés. A jeligével ellátott pályaműveket 2019. augusztus 20-áig várjuk a következő e-mail címre: muforditas@oik.hu. A jeligével ellátott pályaműveket doc, docx, odt és pdf formátumban tudjuk fogadni. A jelige feloldását kérjük, írják meg a levélben. A pályázók hozzájárulnak az általuk beküldött pályaművek kiadványban való megjelentetéséhez.

Egy pályázó több pályaművet is beküldhet.

A pályázat eredményhirdetése, értékelése és az ünnepélyes díjátadó 2019. szeptember 27-én lesz a könyvtár Olvasótermében. (Budapest, V. kerület, Molnár u. 11.)

További információk:
Maczák Orsolya
T: (1) 318-3688/205
maczak.orsolya@oik.hu

„Kompetenciák és trendek” – az MKE konferenciáján jártunk

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2019. április 3-án rendezte meg „Kompetenciák és trendek” c. nemzetközi szakmai konferenciát, amelyre az OSZK előadótermében került sor. A résztvevők a nemzetközi könyvtárügy aktuális trendjeiről, irányairól, főbb kérdéseiről, valamint a korszak kihívásaihoz szükséges könyvtári és könyvtárosi kompetenciákról tartottak előadást. Az előadók között volt például Giuseppe Vitiello, az EBLIDA igazgatója, Tuula Haavisto, a Helsinki Városi Könyvtár kulturális igazgatója, de meghallgathattuk Barátné dr. Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, ill. a határon túli magyar könyvtárak képviseletében Rabbi Zsolt és Szőcs Endre előadását is.

Tovább »

Kortárs cseh írók: Radka Denemarková és Ivan Wernisch, a 2019-es Magnesia Litera-díjasok

 

2019. április 7-én Prágában 18. alkalommal adták át a legrangosabb cseh irodalmi díjat, a tíz kategóriából álló Magnesia Litera-t.

Radka Denemarková (1968) az egyetlen író, aki négy kategóriában is nyerni tudott. 2007-ben a magyarul is olvasható Peníze od Hitlera (Hitler pénze) című regényével érdemelte ki a legjobb prózáért járó kitüntetést. A Smrt, nebudeš se báti aneb Příběh Petra Lébla c. dokumentumregénye 2009-ben került a publicisztika kategória élére. 2011-ben Herta Müller Atemschaukel c. regényének cseh fordításáért jutalmazták. Idén pedig a Hodiny z olova c. regénye lett az év könyve (a terjedelmes művet kínai útjai inspirálták). Denemarková a prágai Károly Egyetemen végzett cseh és német szakon. Író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, műfordító és dramaturg egy személyben. Eddig kilenc szépirodalmi kötete jelent meg, 2014-ben a MY 2 c. könyve alapján film is készült. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, magyarul a Ki dörömböl? c. regénye olvasható még. Számos cseh és német irodalmi elismerés birtokosa. Külföldi könyvfesztiválok rendszeres vendége, a budapestin 2009-ben járt. Prágában él lányával és fiával.

Tovább »

Korábban »