KöltéSzerda : Kávészünet

KöltéSzerda // Válogatás Takács Zsuzsa verseiből

kép forrása EZ

Takács Zsuzsa (Budapest, 1938. november 23. –) Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító.
1964-től publikál folyóiratokban. Első közreadott versei az Élet és Irodalom, a Jelenkor és az Új Írás c. folyóiratokban jelentek meg, illetve az Alföldnek, majd az induló Holminak lett rendszeres szerzője.
1962-ben házasságot kötött Lengyel Péter íróval. 1973-ban Lengyel Péter elköltözött otthonról, de a későbbiekben rendszeresen látogatta a családot. 1980-ban elváltak.
Takács Zsuzsa 1983 őszén ismerkedett meg Kertész Imrével Szigligeten. Ettől kezdődően mély szerelem született közöttük, amelynek irodalmi dokumentumai az ekkor született versekben (pl. az Eltékozolt esélyem, vagy a Viszonyok könnye c. kötet költeményeiben) és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. regényében is nyomon követhetők. Szerelmük 8 éven át tartott, barátságuk kisebb-nagyobb intenzitással folytatódott, csaknem Kertész Imre élete végéig. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Babiczky Tibor verseiből

Babiczky Tibor (Székesfehérvár, 1980. december 24. –) magyar költő, szerkesztő, újságíró. 1999 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója volt. Publikációi jelennek meg például a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, a Beszélőben és a Mozgó Világban. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Deres Kornélia verseiből

.

Deres Kornélia (1987-) költő, író, színháztörténész.
Az ELTE BTK angol és magyar szakjain végzett, majd az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója, s ugyanitt szerzett doktori fokozatot 2015-ben. 2015-18 között a Károli Egyetem adjunktusa, 2017 óta az ELTE oktatója, 2020-ban az Universität zu Köln, 2021-ben a CEU posztdoktori kutatója. 2003 óta publikál. Verseit és tanulmányait rangos nemzetközi és hazai folyóiratok közölték. Verseit többek között angol, német, lengyel, cseh, szerb, bolgár nyelvekre fordították. 2017 óta tehetséggondozó íróműhelyek vezetője: JAK Líraműhely, Amper Műhely, Rakpart3 színházi íróműhely. A Negyed irodalmi folyóirat, valamint a KULTer szépirodalmi rovatának szerkesztője. A Biztonságos terek (FESZ) projekt munkatársa. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Radnóti Miklós verseiből

(E bejegyzés megszületése előtt az egész Radnóti életművet – melyben a műfordításait nem vettem alapul – elolvastam, és igyekeztem nem feltétlenül tankönyvi példákat hozni.)

Radnóti Miklós (jobbra) és felesége, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (balra)

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 6-10. közt): költő, műfordító. Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el. Anyai nagybátyja – jómódú textilnagykereskedő – neveltette.
Első önálló verskötete a Pogány köszöntő (Budapest, 1930). 1931 nyarát Párizsban töltötte. 1934-ben Kaffka Margit művészi fejlődése című értekezésével (Radnóczi Miklós néven) megszerezte a bölcsészdoktorátust, majd 1935-ben a tanári oklevelet. Ez év augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit.
1940. szeptember 5. és december 18. között Erdélyben munkaszolgálatos volt. 1942. július 1-jén újból munkaszolgálatos volt Erdélyben, majd Budapesten, 1943 tavaszán barátai közbenjárására felmentést kapott. 1944. május 20-án harmadszor is behívták, Vácra vonult be, május végén Szerbiába, Borba vitték. A szeptemberi visszavonuláskor gyalogmenetben hajtották nyugatra, útközben Abda környékén tarkólövéssel meggyilkolták. Holttestét – s vele utolsó verseit – az abdai tömegsírban találták meg. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Szabó Imola Julianna verseiből

Szabó Imola Julianna. 1984, Budapest. Író, táncelméleti szakíró, intermediális alkotó. Versprózákat és meséket ír, szöveg/tánc/réteg videókat készít, összművészeti projektekben vesz részt. Kutatási területe: a kontakt tánc. Emellett kiadványtervezéssel foglalkozik. Publikált többek között az ÉS-ben, Holmiban, Kalligramban, Új Forrásban, Helikonban, Tiszatájban, a Fluid Raven oldalán, stb. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás László Noémi műveiből

(A portréfotót Szigetváry Zsolt készítette.)

László Noémi (1973, Kolozsvár) József Attila-díjas költő.

Kolozsváron született, magyar-angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tolmácsfordítóként dolgozik. Több verseskötete jelent meg, ezen kívül közölt antológiákban, illetve számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban (Alföld, Bárka, Cimbora, Echinox, Életünk, Helikon, Hitel, Holmi, Jelenkor, Kortárs, Korunk, Látó, Magyar Napló, Napsugár, Parnasszus, Pannonhalmi Szemle, Székelyföld, Szivárvány). Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmányi tagja.

2020 őszétől a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője.

Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Grecsó Krisztián verseiből

Grecsó Krisztián (Szegvár, 1976. május 18. –) József Attila-díjas költő, író.
A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1994-ben. A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola után a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakán diplomázott. 1997-től 2006-ig a Bárka szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2006-tól 2009-ig a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től az Élet és Irodalom munkatársa. Első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta, 2001-ben.
Jelenleg Budapesten él. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Tamás Zsuzsa verseiből

Tamás Zsuzsa (1978-) költő, meseíró, szerkesztő.

1996-ban a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium humán tagozatán érettségizett, ugyanebben az évben felvételt nyert az ELTE magyar szakára. A 2000/01-es tanévben volt gimnáziumában kezdett el dolgozni az egyetem mellett. A Berzsenyiben két tanéven át volt magyartanár. A gyerekirodalommal sosem szakadt meg a kapcsolata (három öccse van), és rövid tanári pályafutása során is igyekezett újragondolni a kötelező olvasmányok listáját, ám a gyerekirodalom világában akkor merült el igazán, amikor a Pozsonyi Pagony könyvesbolt munkatársa lett. 2004 őszén ismét tanárként helyezkedett el. Jelenleg a Meseutca.hu munkatársa, két kislány édesanyja. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Pál Sándor Attila verseiből

Pál Sándor Attila Szankon született 1989. december 21-én. A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumában érettségizett 2008-ban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2014-ben szerzett történelem-magyar szakos tanári diplomát. Ugyanezen évtől 2017-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója.

2017-től a Fiatal Írók Szövetsége Hortus Conclusus című könyvsorozatának egyik sorozatszerkesztője. 2017 augusztusától a kecskeméti Forrás folyóirat szerkesztője. A Szépírók Társasága mellett tagja a József Attila Körnek és a Magyar Etnokoreológiai Társaságnak. Szentendrén él. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Nádasdy Ádám verseiből

Nádasdy Ádám magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár. 1947. február 15-én született Budapesten. 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. A nyelvtudományok kandidátusa (1994). Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus. Elvégzett két szakjának nyelve (angol, olasz) mellett németül és franciául beszél. Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”. Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat – több színház játszotta. Tovább »

Korábban »