KöltéSzerda // Válogatás kortárs hispán költők verseiből I.
A mai és a jövő hét szerdai blogbejegyzésben a Nem beszélek tengerről : 14 kortárs hispán költő c. kötetből szemezgetek.
A kötet a Petőfi Irodalmi Ügynökség kiadása, az 1749-könyvek sorozat egyik tagja, melynek sorozatszerkesztői Izsó Zita, Lanczkor Gábor, Zelei Dávid. E kötetet Izsó Zita és Zelei Dávid szerkesztették.
Mind a 14 kortárs hispán költőtől szerepel 1-1 vers, a mostani bejegyzés a kötet első feléből mazsoláz, tehát az első 7 költőtől szerepelnek benne költemények. Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Rupi Kaur verseiből
(kép forrása EZ)
Rupi Kaur ötéves korában kezdett rajzolni, amikor az édesanyja adott neki egy ecsetet, és azt mondta, „rajzolj teljes szívből”. Amikor a Waterloo Egyetemen tanult, magánkiadásban jelentette meg első verseskötetét, a Tej és mézet. A könyv nemzetközi siker lett, több mint 30 nyelvre fordították le, és 2,5 millió példányt adtak el belőle. (írják a könyvben)
Rupi Kaur (1992. október 4. (Punjab, India) – ) kanadai költő, illusztrátor, fotós és író. Az indiai Punjabban született Kaur fiatalon Kanadába emigrált családjával. Az Instagramon vált ismertté. (forrás EZ) Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Fekete Richárd verseiből
KöltéSzerda // Válogatás Zilahi Anna verseiből
KöltéSzerda // Válogatás John Keats verseiből
John Keats (London, 1795. október 31. – Róma, 1821. február 23.), Lord Byron és Percy Bysshe Shelley mellett az angol romantikus költők második generációjának egyike, a „Szépség Költője”.
A verseit csupán négy évvel halála előtt jelentették meg. Élete során a kritikusok nem mindig nézték jó szemmel a munkásságát, de a 19. század végére az egyik leghíresebb angol költővé vált. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Edgar Allan Poe verseiből
Edgar Allan Poe (Boston, Massachusetts, 1809. január 19. – Baltimore, Maryland, 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.
1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott. Költői próbálkozása után Poe a próza felé fordult.
1849. október 7-én, Baltimore-ban halt meg. Halálának pontos oka még ma is ismeretlen. Többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, agyrázkódásra, kolerára, kábítószerekre, szívrohamra, veszettségre, tuberkulózisra, de öngyilkosságra is.
KöltéSzerda // Válogatás Balaskó Ákos verseiből
Balaskó Ákos (Dombóvár, 1984. február 15. –) magyar költő. 2008-ban programtervező matematikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A rangosabb hazai szépirodalmi folyóiratokban publikál. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Németh Bálint verseiből
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete
„A fák az emlékek őrzői.”
Elif Shafak (török írással: Elif Şafak) napjaink leghíresebb török-brit regényírója, műveiben gyakran felbukkan a szerelem, a szeretet, a család és legutóbbi könyvében a transzgenerációs traumák.
Az írónő a franciaországi Strasbourgban született. Írói névként anyja nevét használja. Apja pszichológus volt, anyja később diplomata lett. Szülei válása után Madridban élt, majd visszatért Törökországba. A világ több nagyvárosában élt egy ideig, de a legjobban Isztambulhoz kötődik, és ez többször megjelenik regényeiben.
Első regénye a Pinhan (perzsa szó), The hidden 1998-ban elnyerte a legjobb misztikus regénynek járó Rumi Prize díjat.
Második híres regénye Az isztambuli fattyú a török kormány által mindig is tagadott örmény népirtásról szól. Emiatt büntető eljárás indult ellene és három év szabadságvesztést is kaphatott volna.
Angol és török nyelvű könyveit több mint 30 nyelvre fordították le.
Eddig 12 regénye jelent meg, a legutóbbi, Az eltűnt fák szigete, 2021-ben. Tovább »
Nobel-díjas szerzők: Orhan Pamuk
Ferit Orhan Pamuk (Törökország, Isztambul, 1952. Június 7. -) a török posztmodern irodalom vezető alakja. Műveit eddig több mint hatvan nyelvre fordították le. A szülei építésznek vagy mérnöknek szánták, de három év után abbahagyta a tanulmányait, hogy író lehessen. A ‘80-as években New Yorkban tanult, majd visszatért Isztambulba.
1995-ben jelent meg negyedik regénye, az Új élet (Yeni hayat), amely hatalmas siker lett Törökországban. A nemzetközi sikert a 2000-ben megjelent A nevem Piros című regényével érte el, amely a 16. századi Isztambulban játszódik.
A kétezres évek elején egy interjúban elismerte az örmény népirtást, és mivel ez ellentétes a török kormány hivatalos álláspontjával, ezért eljárást indítottak ellene. Számos nemzetközi szervezet, író és művész állt ki Pamuk mellett.
2006-ban kapta meg a Nobel-díjat.
(saját fotózás)