Irodalom : Kávészünet

KöltéSzerda // Válogatás Borbély Szilárd verseiből

Borbély Szilárd József (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998).
1988-tól a József Attila Kör, 1989–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Jónás Tamás verseiből

Jónás Tamás (Ózd, 1973. március 14. – ) magyar nyelven alkotó roma származású költő, író, programozó. Nehéz gyermekkora volt. 4 éves koráig Csernelyben élt, majd intézetbe került testvéreivel együtt. 6 éves volt, amikor visszakerült szüleihez, majd Szombathelyre költöztek. Eleinte tévészerelő vagy pincér szeretett volna lenni. Végül gimnáziumba íratták. 16 éves kora óta jelennek meg versei. A dokk.hu mindenki által írható internetes irodalmi portál alapító szerkesztője. Több kötet szerkesztője. Az Amaro Drom és a Rádió C munkatársa volt. 22 évesen adta ki Cigányidők címmel írt önéletrajzi regényét, melyben a kora gyermekkora történéseit próbálja feldolgozni.
Felsőfokú tanulmányait a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán, az ELTE magyar-szankszrit szakán és A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán végezte, diplomát nem szerzett. Programozóként is dolgozik, játékprogramként a Demokrácia internetes játék fűződik a nevéhez, melyben a játékosok országot, foglalkozást választhatnak és közösen segíthetik az állam fellendülését. 2002-ben Esterházy Péter adományozta Herder-ösztöndíjjal egy évet Bécsben töltött. A Szépírók Társasága szakmai és érdekvédelmi szövetség tagja. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Térey János verseiből

.

Térey János (született Tóth János néven Debrecenben 1970. szeptember 14-én, elhunyt Budapesten 2019. június 3-án) A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjas költő, író, drámaíró, műfordító.

A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségiző Térey a középiskola elvégzése után Debrecenből Budapestre költözött, és innentől kezdve a fővárosban élt. 1989 és 1991 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, majd a Bölcsészettudományi Karon hallgatott magyar irodalmat és történelmet, diplomát azonban nem szerzett. 1989-ben, tizenkilenc évesen elvesztette édesanyját. Vezetéknevét ugyanebben az évben változtatta hivatalosan is Tóthról Téreyre. Súlyos pszichiátriai gondokkal küzdő édesapja 2004-ben hunyt el. A debreceniség identitásának fontos része maradt, a kétezer-tízes években ismét sűrűn látogatott haza szülővárosába. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Hajnal Anna verseiből

.

Hajnal Anna (1907. február 1. – 1977. szeptember 6.), született Holzer Anna, költő.
1937-38-ban Trencsényi Waldapfel Imrével együtt szerkesztette az Argonauták című rövid életű irodalmi folyóiratot. 1949-től könyvkiadói lektor volt. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Költeményeiben gyakoriak az antik mintákra utaló képek. Számos gyermek- és ifjúsági könyvet is írt. Fordított az angol költészet remekműveiből. Létrehozta a Tóth Árpád Társaságot, amelynek tagjai a kor jeles írói, költői, kritikusai voltak. 1947-ben Baumgartner-díjat, 1966-ban József Attila-díjat kapott. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Győrfi Kata verseiből

Győrfi Kata 1992-ben született Bukarestben. Filozófiát és esztétikát tanult Kolozsváron és Budapesten. Szövegei erdélyi és magyarországi folyóiratokban jelentek meg. – olvasható a Te alszol mélyebben c. kötetében. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Keresztesi József verseiből

Keresztesi József (1970) író, kritikus, színpadi szerző. Munkásságáról, elismeréseiről részletesebben ITT olvashat. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Finy Petra verseiből

Finy Petra (Budapest, 1978. június 4.) magyar író, költő. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Takács Zsuzsa verseiből

kép forrása EZ

Takács Zsuzsa (Budapest, 1938. november 23. –) Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító.
1964-től publikál folyóiratokban. Első közreadott versei az Élet és Irodalom, a Jelenkor és az Új Írás c. folyóiratokban jelentek meg, illetve az Alföldnek, majd az induló Holminak lett rendszeres szerzője.
1962-ben házasságot kötött Lengyel Péter íróval. 1973-ban Lengyel Péter elköltözött otthonról, de a későbbiekben rendszeresen látogatta a családot. 1980-ban elváltak.
Takács Zsuzsa 1983 őszén ismerkedett meg Kertész Imrével Szigligeten. Ettől kezdődően mély szerelem született közöttük, amelynek irodalmi dokumentumai az ekkor született versekben (pl. az Eltékozolt esélyem, vagy a Viszonyok könnye c. kötet költeményeiben) és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. regényében is nyomon követhetők. Szerelmük 8 éven át tartott, barátságuk kisebb-nagyobb intenzitással folytatódott, csaknem Kertész Imre élete végéig. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Babiczky Tibor verseiből

Babiczky Tibor (Székesfehérvár, 1980. december 24. –) magyar költő, szerkesztő, újságíró. 1999 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója volt. Publikációi jelennek meg például a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, a Beszélőben és a Mozgó Világban. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül. Tovább »

A hét könyve – Halász Rita: Mély levegő

a kép forrása EZ

Halász Rita első könyve mindjárt meghozta számára a szakmai elismerést. A kötet nemcsak a Libri legjobb első kötetesének járó elismerést kapta meg, de övé lett 2021 Margó-díja is.

A művészettörténész szerző képeket fest, élettel teli képeket, és akármennyire fekete-fehérnek tűnik első pillanatban a bántalmazó férjtől gyermekeivel menekülő Vera története, a jó és rossz harca, a szabadulás egyértelműsége, a könyv mégis teljesen más vizekre vezet minket. Vera meséje, melyet kíméletlen őszinteséggel tár elénk, nem a válással és feloldozással kezdődik, nem szentekből és démonokból, hanem tökéletlen és még tökéletlenebb emberekből áll. A cselekmény térben és időben egyaránt ugrál, hiszen az élet nem tanmese, nem halad lineárisan az abszolút megoldás felé, minden egyes esemény összefügg ugyan az összes többivel, de valójában önmagukban álló pillanatok, időszakok tagolják, melyeknek nincs előre megírva se a kifutásuk, se az értelmük. Attól még, hogy valaki egyszer erős volt, lehet még máskor gyenge. Amit egyszer elért, lehet, meg kell szereznie újra. Tovább »

Korábban »