Böngész : Kávészünet

A járványhelyzet egy új kihívása: digitális német nyelvoktatás egy budapesti gimnázium esetében

A koronavírus terjedésének lassítása érdekében Magyarország kormánya az iskolák bezárása mellett döntött. Az intézkedés szükségszerű volt, hiszen a mindennapi kontaktusok számát jelentősen növelték a tanár-diák, szülő-diák találkozások, nem beszélve arról, hogy az iskolába vezető út is a megfertőződés veszélyét rejtette magában. A jelenlegi helyzetben tehát az volt a megoldás, hogy a tanár-diák kapcsolatokat, a napi iskolába járást digitális, online eszközökkel váltsák ki. A március 16-ától történt iskolabezárás és az azóta eltelt idő, a digitális oktatás tapasztalatairól Grosz Brigitta német nyelvtanárral, a Ferencvárosi Sportiskola tanárával telefonon beszélgettem. A Ferencvárosi Sportiskolában 1898 óta folyik oktatás,[1] 8 osztályos általános iskolai és 4 osztályos gimnáziumi tagozattal rendelkezik. 1975-ben indítottak először testnevelés szakosított tantervű osztályokat az általános iskolai tagozaton. Az iskola saját sportegyesülete is lehetőséget biztosít tantervi kereteken túl is a sportfoglalkozásokra, az általános iskolai és a gimnáziumi tagozaton egyaránt megtalálható emelt óraszámú sporttagozat.
Tovább »

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe II.

Helloreads

2016-os fejlesztésű oldal, eredetileg a Kobo márkájú ebook olvasókhoz tervezték. 2017-ben megjelent az applikáció iOS változata is, de azóta mintha picit csend lenne az oldal körül. Sem a 2018-ban megjelent könyveket nem találtam a rendszerben, de még a 2017-es kiadványok közül se mindent.

A Quora kérdezős fórumon ellenben rábukkantam egy bejegyzésre az egyik fejlesztőtől, Ryan Hittnertől, azt írta, hogy azért találták ki a Helloreadset, mert jobban bízik egy másik könyvmoly véleményében, mint a mesterséges intelligenciában, kódokban, alkalmazásokban, mint amit a Goodreads is alkalmaz. Vagyis az oldal más felhasználók adatai alapján ajánl hasonló olvasmányokat.

Tovább »

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe I.

„Olvasónak lenni annyit jelent, hogy sosem leszel magányos és soha nem fogsz unatkozni.” Joanne Harris angol író véleményét idézem, aki szintén nagy könyvmoly az írás mellett.

Habár maga a könyvolvasás tevékenysége önállóan zajlik, de rengeteget tud adni egy olvasmányélményhez, ha van kivel megbeszélni azt, vagy vannak az olvasóhoz hasonló ízlésű könyvmolyok, és új műveket ajánlanak az embernek. Hiszen eredendően társas lények vagyunk, szívesen osztjuk meg akár a pozitív, akár a negatív érzéseinket.

A könyvmolyok két legnagyobb könyves Paradicsoma, közösségi oldala a méltán világhíres Goodreads.com, illetve kis hazánkban a Moly.hu.

Először az volt az elképzelésem, hogy erről a két oldalról fogok írni, de pár vicces kedvű egyetemi csoporttársam az eredeti cím mellé odaírt egy félmondatot, ami új utakra vezetett engem.

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe – ez az apró megjegyzés igen elgondolkodtatott, mert a napokig tartó kutatás előtt tényleg nem ismertem én se másik könyves közösségi oldalt.

De immáron igen, ezeket a frissen talált kincseket szeretném bemutatni 5-10 mondatban.
Tovább »

Joan Margarit, az első katalánul író költő, aki átveheti a Cervantes-díjat (de mikor?)

Joan Margarit Cervantes-díjáról már decemberben értesülhettünk, amikor bejelentették, hogy ő részesült a különleges elismerésben. A zsűri, melynek tagjai olyan korábban kitüntetett szerzők voltak, mint az uruguayi Ida Vitale – aki tavaly nyerte el a legfontosabb spanyol irodalmi díjat –, vagy a nicaraguai Sergio Ramírez, értékelésében kiemelte a katalán költő újító nyelvhasználatát és az általa képviselt kulturális sokszínűséget.

A kitüntetett szerzők minden évben április 23-án vehetik át a rendkívüli elismerést Alcalá de Henaresben (Cervantes szülővárosában) a spanyol királyi pár jelenlétében. Az ünnepséget azonban idén őszre halasztják, szeptemberre vagy októberre, a pontos dátumot a király elfoglaltságaihoz fogják igazítani. A díjátadó ünnepségen kívül – hagyományosan a díjazott részvételével – zajló eseményekre sem kerülhet most sor (ilyen lenne például a Nemzeti Könyvtárban rendezett sajtótalálkozó is). A költő azonban jelen lesz a Cervantes Intézet által szervezett különleges online programokon, melyek már ezen a héten elkezdődnek.
Tovább »

Húsvéti népszokások Ukrajnában

Idén tavasszal egy hét különbséggel ezen a vasárnapon ünneplik a húsvétot az ortodoxok világszerte, ahogy Ukrajna lakosságának nagyobb része is. A húsvét a keresztény világ egyik legrégibb és egyúttal legjelentősebb ünnepe, az ünnepek ünnepének is szokták nevezni, amikor is Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra. Számos népszokás kapcsolódik a húsvét köré Ukrajnában is, ilyen az ételszentelés, a hímes tojás festés, a locsolkodás, a népi játékok.

Tovább »

Húsvét másként: A Semana Santa a költészet tükrében

Vajon milyen lesz idén a Semana Santa a spanyoloknál? Persze sokan kérdezhetik azt is, általában milyen szokott lenni?

A nagyhéten Spanyolország sok városában látványos felvonulásokat rendeznek. Virágvasárnap (Domingo de Ramos) már elkezdődik a körmenetek sora. A különböző templomokhoz tartozó ún. cofradíák (testvérületek) délután indulnak a templomokból, és hosszú órákon át vonulnak a városok utcáin nehéz barokk szobrokat (pasokat) cipelve, dobpergés és más zenei zenei kíséret mellett.

Ez a forgatag ihlette a sevillai születésű Antonio Machado (1875-1939) fiatalkori Saeta című versét,  amely Joan Manuel Serrat megzenésítésében is megtekinthető.

A gyülekezetek sok más spanyol városban is hetekig készülődnek a felvonulások megrendezésére, ugyanakkor a nagyhét – a nagyböjti időszak utolsó hete – sokak számára a befelé fordulás, az elcsendesülés időszaka. Erre bőségesen találunk példát a költészetben is.
Tovább »

180 éve született Émile Zola

1840. április 2-án született Párizsban a naturalista regényírás mestere.

Nehéz anyagi körülmények között nevelkedett, gimnáziumi tanulmányait egy ösztöndíj segítségével tudta csak folytatni. 1859-ben Párizsba költözött, ahol munka nélkül tengődött, de már kísérletezett az írással, bár jobbára sikertelenül. 1862-ben a Hachette kiadó értékesítéssel foglalkozó alkalmazottja lett. 1865-től már kizárólag újságírásból és írói munkából próbálja fenntartani magát. 1868-ban jelenik meg Thérèse Raquin című regénye, mellyel megalapozta írói hírnevét. A mű előszavában hirdette meg a naturalista irodalom alapelveit. Ez időben kezdett foglalkozni egy Balzac Emberi színjátékához hasonló nagyszabású regényfolyam tervével: az eredetileg tíz kötetesre tervezett műben a korabeli társadalom kialakulását egy család fejlődéstörténetén keresztül mutatta volna be. A Rougon-Macquart ciklus végül húsz kötetesre bővült és 1893-ra készült el. A regényfolyam legjelentősebb darabjai: A patkányfogó, Nana, Hölgyek öröme, Germinal.
Tovább »

Online elérhető görög könyvek, hangoskönyvek, hanglemezek

2010-ben Giannis Farsasis krétai informatika tanár indította útjára a www.openbook.gr oldalon a Nyitott könyvtárat, melyben többezer görög nyelvű e-könyv között szabadon és legálisan böngészhetünk. Régi hangfelvételeket is hallgathatunk, eddig 88.000 darab gramofonlemezt digitalizáltak. Görög és külföldi szépirodalom, színházi darabok, mesék, képregények, próza egyaránt megtalálható a kínálatban. Hangoskönyveket is hallgathatunk szintén ezen az oldalon, pl. Pinelopi Delta, Alexandros Papadiamantis, Andreas Karkavitsas, Georgios Vizynos műveit.

A www.ebooks4greeks.gr, a www.free-ebooks.gr, oldalakon is elérhető jó néhány könyv szabadon.

A koronavírus-járvány idején a „Maradjunk otthon!” kampány keretében 5 görög könyvkiadó tette elérhetővé könyveit, ill. hangoskönyveit. A Patakis Kiadónál 23 hangoskönyvet hallgathatunk. A Malliaris Paidia Kiadónál 9 könyv, a Kastaniotis Kiadónál pedig 2 gyermekkönyv szabadon elérhető. A Metaichmio Kiadó honlapján színvonalas hangoskönyveket találunk. Alki Zei saját maga olvassa fel a Με μολύβι φάμπερ νούμερο δύο című művét. Szintén ugyanitt Petros Tatsopoulos könyve, a Η καλοσύνη των ξένων hallható, Kostas Akrivos Πανδαιμόνιο és Sofia Nikolaidou Απόψε δεν έχουμε φίλους művei mellett.

A Dioptra Kiadónak érdemes e-mail-t írni a ebooks@dioptra.gr címre. Pár napja felajánlották, hogy akinek anyagi nehézségei vannak a járvány idején, de szívesen olvasna, hozzáférést biztosítanak e-könyveikhez. Ezenkívül online könyvbemutatót is tartanak, a legközelebbi április 1-én 19.30-kor lesz és a Facebook oldalukon élőben közvetítik. (Μένουμε σπίτι με τον Κώστα Κρομμύδα στα Public Events Go Social az esemény neve.) Kostas Krommydas otthonában beszél új könyvéről, melynek címe: Μια Νύχτα Ακόμη.

Pancsosz Alexandra

(a kép forrása: https://bit.ly/2WT5UYQ)

Egy nap Dantéval

2021 szeptemberében Dante halálának 700. évfordulójáról emlékeznek meg Olaszországban. Az ünnepségsorozat kapcsán az olasz kormány felkarolta Paolo di Stefano író, újságíró kezdeményezését, mely a Corriere della Sera hasábjain jelent meg, és március 25-ét már idén Dante Alighieri, a legnagyobb olasz költő napjának nyilvánította.

Dante fő műve, a Színjáték – eredetiben Commedia –, melyet Boccaccio illetett először az „isteni” jelzővel, a költő vándorútját írja le a túlvilág három birodalmában: a Pokolban, a Purgatóriumban és a Paradicsomban. A mű első soraiból tudjuk, hogy Dante „az emberélet útjának felén” – 35 éves korában, tehát 1300 tavaszán, még pontosabban: nagycsütörtök éjjelén – tér le az „igaz útról” a „nagy, sötétlő erdőben” járva; a megemlékezés napjául választott március 25-i dátum tehát az Isteni Színjátékban leírt túlvilági utazás kezdetét jelöli.
Tovább »

Lina Kosztenko 90. születésnapja

Március 19-én ünnepelte 90. születésnapját, a mai ukrán irodalom egyik legismertebb költője, regényírója és közszereplője, Lina Kosztenko.

Író pályafutását az 50-60-as évek fordulóján kezdte, akkoriban sorra jelentek meg verseskötetei Prominnya Zemli (1957), Vitryla (1958), Mandrivky sercya (1961). Az olvasók körében a versei nagy sikert arattak, ám a szabadgondolkodású költőnőre a cenzúra is felfigyelt, és habár nem tartóztatták le, de a művei feketelistára kerültek. Lina Kosztenko 15 évre eltűnt a köztudatból. Ezalatt az idő alatt a “fióknak” írt, és az ukrán „hatvanasok” (sisztdeszjatniki) nemzedékének egyik kulcsszereplőjévé vált.
Tovább »

« ÚjabbakKorábban »