Böngész : Kávészünet

Gyerekmese linkajánló gyermeknap alkalmából

Szerencsés vagyok, hogy a természetes érdeklődésem a mesék világa felé azzal a ténnyel jár együtt, hogy három gyermek édesanyja vagyok. Ráadásul az idei gyermeknap azért is különleges, mert egy évtizede május 30-án éppen a szülőszobán szenvedtem, mivel a kisfiam nem volt hajlandó oly hamar kibújni, mint lánytestvérei.
Sose fogom elfelejteni, ahogy a szülésznő azt emlegette, hogy mindig kivételes lesz a gyereknap nálunk, hiszen hozzá fog kötődni egy születésnap. 😉

Tehát nálunk a hétvégén dupla buli lesz, de akár minden hétköznapot kicsit egyedivé lehet tenni pár jól megválasztott mesével.
Tovább »

Hogyan olvassunk többet?

Vallomás következik: igen, attól, hogy könyvtáros és könyves blogger vagyok, még elő szokott fordulni velem is, hogy nem tudom, mit olvassak következő könyvnek; vagy hogy olvasási válságom van, és semmit se szeretnék olvasni.
Szóval míg nem tudok megint regényt olvasni, addig is elolvastam pár cikket a címadó téma kapcsán, tippeket keresve, hogyan lehet többet olvasni?

A Könyvesblog Neil Pasricha kanadai író cikkét idézte, aki számos érdekes, de szerintem több furcsa ötlettel állt elő.
1., Hogy találjunk megfelelő helyet az otthonunkba az olvasáshoz, ez csak elsőre tűnik triviálisnak, pedig nem az. Nekem például a háló az olvasási szentélyem, az a szoba, ahol nincs tévé, tehát nincs zavaró háttérzaj; azonban csak egy tetőtéri ablak van, így elég hamar rászorulok az állólámpára. Ráadásul az eléggé egyéni preferencia kérdése, hogy ki milyen pózban szeret olvasni, ülve, esetleg fekve is tud-e.

Alapvető tanácsként én is csak azt tudom javasolni, amit Patrick Allan, a Lifehacker bloggere, ki a tévével az olvasásra szánt szobábólCharles Chu, a Better Humanstól ezen kívül azt is tanácsolja, hogy karnyújtásnyira csak könyvek legyenek tőled, és minden zavaró tényezőt iktass ki magad mellől.
Tovább »

Szabadon elérhető adatbázisok, gyűjtemények

Szabadon elérhető, otthonról bárki által böngészhető, kutatható internetes források feltárása nemcsak a kutatóknak, egyetemi hallgatóknak, hanem a könyvtárosok számára is lényeges kiindulópont tud lenni, amennyiben egy-egy szakterülethez adunk tanácsot. Néhány kevésbé ismert, vagy idén, a koronavírus járvány miatt frissített weboldalt, gyűjteményt szeretnék közelebbről bemutatni bejegyzésemben.

Oxford Bibliographies

Az egyik legrégebbi angol egyetem kiadójának 40 különböző tudományterület bibliográfiáját, azaz irodalomjegyzékét tartalmazó adatbázisa az Oxford Bibliographies. A szakterületek meglehetősen nagyok, többféleképpen tagozódnak: földrajzi értelemben és témakör szerint is. Egy-egy író, alkotó, keresett személy munkássága esetén érdemes a különféle tudományterületek bibliográfiáját összehasonlítani, összevetni.

Kiindulásként én a két legnagyobb, és leggyakrabban keresett alcsoportot néztem át: az amerikai irodalom és a brit és ír irodalom témaköröket. Az amerikai adatbázisban 193 alrekord van, az ír és britben 163. A rekordok lehetnek altémák, alkotói nevek, de akár évszámok is. A bibliográfiákban lehet nagyobb kutatási területek szerint keresni, lásd viktoriánus irodalom, posztmodern, de akár egy-egy alkotó nevére is.
Tovább »

Nyelvtanulás a zsebünkbe rejtve

„A különböző nyelvekben található elnevezések nem egy dolog különféle elnevezései, hanem ugyanannak a dolognak a különböző nézőpontjai.”

Ez a mondás Wilhelm Humboldt porosz államférfi, korszakalkotó nyelvész, Goethe és Schiller levelezőtársától származik.  A fenti idézet a mottója egy magyar nyelvtanár, Hevesi Mihály nyelvtanulásról szóló művének, A nyelvtanulás művészetéről című kötetnek. Habár nem az említett nyelvtanulóknak, nyelvtanároknak címzett könyvről fogok mesélni, messzemenőkig egyetértek azzal, hogy sosem késő nyelvet tanulni, és egyáltalán nem haszontalan hobbi.

„Egy idegen nyelv megtanulása megváltoztatja és fejleszti a gondolkodásmódunkat” – adta hírül a Házipatika egy angol és amerikai szerzőpáros könyve nyomán a fenti megállapítást, még 2011-ben. Pontosan abban az évben, amikor útjára indult a legnépszerűbb online nyelvtanuló applikáció, a Duolingo karrierje.

 

Tovább »

A járványhelyzet egy új kihívása: digitális német nyelvoktatás egy budapesti gimnázium esetében

A koronavírus terjedésének lassítása érdekében Magyarország kormánya az iskolák bezárása mellett döntött. Az intézkedés szükségszerű volt, hiszen a mindennapi kontaktusok számát jelentősen növelték a tanár-diák, szülő-diák találkozások, nem beszélve arról, hogy az iskolába vezető út is a megfertőződés veszélyét rejtette magában. A jelenlegi helyzetben tehát az volt a megoldás, hogy a tanár-diák kapcsolatokat, a napi iskolába járást digitális, online eszközökkel váltsák ki. A március 16-ától történt iskolabezárás és az azóta eltelt idő, a digitális oktatás tapasztalatairól Grosz Brigitta német nyelvtanárral, a Ferencvárosi Sportiskola tanárával telefonon beszélgettem. A Ferencvárosi Sportiskolában 1898 óta folyik oktatás,[1] 8 osztályos általános iskolai és 4 osztályos gimnáziumi tagozattal rendelkezik. 1975-ben indítottak először testnevelés szakosított tantervű osztályokat az általános iskolai tagozaton. Az iskola saját sportegyesülete is lehetőséget biztosít tantervi kereteken túl is a sportfoglalkozásokra, az általános iskolai és a gimnáziumi tagozaton egyaránt megtalálható emelt óraszámú sporttagozat.
Tovább »

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe II.

Helloreads

2016-os fejlesztésű oldal, eredetileg a Kobo márkájú ebook olvasókhoz tervezték. 2017-ben megjelent az applikáció iOS változata is, de azóta mintha picit csend lenne az oldal körül. Sem a 2018-ban megjelent könyveket nem találtam a rendszerben, de még a 2017-es kiadványok közül se mindent.

A Quora kérdezős fórumon ellenben rábukkantam egy bejegyzésre az egyik fejlesztőtől, Ryan Hittnertől, azt írta, hogy azért találták ki a Helloreadset, mert jobban bízik egy másik könyvmoly véleményében, mint a mesterséges intelligenciában, kódokban, alkalmazásokban, mint amit a Goodreads is alkalmaz. Vagyis az oldal más felhasználók adatai alapján ajánl hasonló olvasmányokat.

Tovább »

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe I.

„Olvasónak lenni annyit jelent, hogy sosem leszel magányos és soha nem fogsz unatkozni.” Joanne Harris angol író véleményét idézem, aki szintén nagy könyvmoly az írás mellett.

Habár maga a könyvolvasás tevékenysége önállóan zajlik, de rengeteget tud adni egy olvasmányélményhez, ha van kivel megbeszélni azt, vagy vannak az olvasóhoz hasonló ízlésű könyvmolyok, és új műveket ajánlanak az embernek. Hiszen eredendően társas lények vagyunk, szívesen osztjuk meg akár a pozitív, akár a negatív érzéseinket.

A könyvmolyok két legnagyobb könyves Paradicsoma, közösségi oldala a méltán világhíres Goodreads.com, illetve kis hazánkban a Moly.hu.

Először az volt az elképzelésem, hogy erről a két oldalról fogok írni, de pár vicces kedvű egyetemi csoporttársam az eredeti cím mellé odaírt egy félmondatot, ami új utakra vezetett engem.

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe – ez az apró megjegyzés igen elgondolkodtatott, mert a napokig tartó kutatás előtt tényleg nem ismertem én se másik könyves közösségi oldalt.

De immáron igen, ezeket a frissen talált kincseket szeretném bemutatni 5-10 mondatban.
Tovább »

Joan Margarit, az első katalánul író költő, aki átveheti a Cervantes-díjat (de mikor?)

Joan Margarit Cervantes-díjáról már decemberben értesülhettünk, amikor bejelentették, hogy ő részesült a különleges elismerésben. A zsűri, melynek tagjai olyan korábban kitüntetett szerzők voltak, mint az uruguayi Ida Vitale – aki tavaly nyerte el a legfontosabb spanyol irodalmi díjat –, vagy a nicaraguai Sergio Ramírez, értékelésében kiemelte a katalán költő újító nyelvhasználatát és az általa képviselt kulturális sokszínűséget.

A kitüntetett szerzők minden évben április 23-án vehetik át a rendkívüli elismerést Alcalá de Henaresben (Cervantes szülővárosában) a spanyol királyi pár jelenlétében. Az ünnepséget azonban idén őszre halasztják, szeptemberre vagy októberre, a pontos dátumot a király elfoglaltságaihoz fogják igazítani. A díjátadó ünnepségen kívül – hagyományosan a díjazott részvételével – zajló eseményekre sem kerülhet most sor (ilyen lenne például a Nemzeti Könyvtárban rendezett sajtótalálkozó is). A költő azonban jelen lesz a Cervantes Intézet által szervezett különleges online programokon, melyek már ezen a héten elkezdődnek.
Tovább »

Húsvéti népszokások Ukrajnában

Idén tavasszal egy hét különbséggel ezen a vasárnapon ünneplik a húsvétot az ortodoxok világszerte, ahogy Ukrajna lakosságának nagyobb része is. A húsvét a keresztény világ egyik legrégibb és egyúttal legjelentősebb ünnepe, az ünnepek ünnepének is szokták nevezni, amikor is Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra. Számos népszokás kapcsolódik a húsvét köré Ukrajnában is, ilyen az ételszentelés, a hímes tojás festés, a locsolkodás, a népi játékok.

Tovább »

Húsvét másként: A Semana Santa a költészet tükrében

Vajon milyen lesz idén a Semana Santa a spanyoloknál? Persze sokan kérdezhetik azt is, általában milyen szokott lenni?

A nagyhéten Spanyolország sok városában látványos felvonulásokat rendeznek. Virágvasárnap (Domingo de Ramos) már elkezdődik a körmenetek sora. A különböző templomokhoz tartozó ún. cofradíák (testvérületek) délután indulnak a templomokból, és hosszú órákon át vonulnak a városok utcáin nehéz barokk szobrokat (pasokat) cipelve, dobpergés és más zenei zenei kíséret mellett.

Ez a forgatag ihlette a sevillai születésű Antonio Machado (1875-1939) fiatalkori Saeta című versét,  amely Joan Manuel Serrat megzenésítésében is megtekinthető.

A gyülekezetek sok más spanyol városban is hetekig készülődnek a felvonulások megrendezésére, ugyanakkor a nagyhét – a nagyböjti időszak utolsó hete – sokak számára a befelé fordulás, az elcsendesülés időszaka. Erre bőségesen találunk példát a költészetben is.
Tovább »

Korábban »