Audio-vizuális : Kávészünet

Vízkereszt, epifánia és a napkeleti bölcsek látogatása

Január 6-a vízkereszt napja. Az epifánia néven is emlegetett ünnep Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, mely három eseményre utal: a napkeleti bölcsek látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és Jézus első csodatételére a kánai menyegzőn. Keleten később Jézus keresztsége, nyugaton pedig a három napkeleti bölcs látogatása lett hangsúlyosabb.

Ezen a napon Európa sok országában kapnak a gyerekek ajándékokat a háromkirályoktól, de a legnagyobb várakozás talán Spanyolországban előzi meg ezt az ünnepet. Már előző délután nagy az izgalom, hiszen ekkor érkeznek meg a királyok, akik látványos felvonulás közepette vonulnak be Madridba (cabalgata de los Reyes). Az ország más városaiban is beöltözött királyok járják az utcákat, s gyakran díszes parádék során hintik szét a cukorkákat a nézők között.
Tovább »

Lotería de Navidad, Nochebuena: karácsonyi lottósorsolás és szenteste Spanyolországban

Spanyolországban a karácsony ünneplése már december 22-én elkezdődik és január 6-ig tart. Biztosan sokan tudják, hogy vízkeresztkor érkeznek meg a napkeleti bölcsek, akik az ajándékokat hozzák a jó gyerekeknek.

De miért kezdődik hamarabb a karácsonyi ünneplés ebben a mediterrán országban, és mi is történik december 22-én? Nos, ekkor húzzák ki a hagyományos karácsonyi lottó nyertes számait. A spanyolok lottószeretete ilyenkor rendkívüli módon megnő: a felnőtt lakosság 98%-a vesz részt a játékban. A hagyomány szerint minden évben a Colegio de San Ildefonso kisdiákjai énekelve jelentik be a nyerőszámokat. Az egykor árvaházként működő intézmény gyermekkórusa nagyon népszerű Spanyolországban, hiszen már több mint két évszázada énekli a lottószámokat.
Tovább »

Laposa Julcsi

Olvasóink tudják, hogy az OIK Zeneműtára sok szempontból páratlan. A kivételes gyűjtemény népszerűségét azonban sűrűn rendezett koncertjei, táncos estjei még felül is múlják. Sajnos a 2020-as évben a pandémia kapcsán ezen jó szokását részben fel kellett függessze, de ez nem jelenti azt, hogy ez idő alatt ne készülne olvasói, látogatói számára különleges tervekkel.

Laposa Julcsi munkájának egy része már régebb óta gyűjtőkörünk állományát képezi, és reméljük, hamarosan nem csak új kötetét, de őt magát is könyvtárunkban tudhatjuk fellépőként. Addig is bemutatjuk az embert a hangok mögött:
Tovább »

Volt egyszer egy Különleges ajánló

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár életében évek óta fontos helyet foglalnak el a rendezvényei, melyekkel ingyenes zenei, irodalmi és ismeretterjesztő programokat kínál az érdeklődőknek.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet a könyvtár ideiglenes bezárásával együtt sajnos a rendezvényeket is érintette. Sárközi Andrea, Zeneműtárunk osztályvezetője javaslatára a rendezvényszervezésben aktívan részt vevő kollégáink összefogtak és a kényszerszünet idején hétről-hétre összegyűjtötték az online kulturális programlehetőségeket Különleges ajánló: Hova menjünk a virtuális térben? címmel. Ezek a gyűjtemények élő közvetítéseket, zenei programokat, online irodalmi eseményeket, virtuális kiállításokat, hangoskönyveket, olvasnivalókat ajánlottak és emellett sok egyéb különleges és könnyedebb tartalmat is kínáltak az olvasóknak, hogy a karantén idején se maradjanak kulturális élmények nélkül. A kollégák igyekeztek külföldi oldalakat is ajánlani, hogy a kultúra mellett a nyelvgyakorlásra is legyen lehetőség. Az ajánlatok elérhetők voltak a honlapunkon, illetve elküldtük emailben is azok részére, akik korábban feliratkoztak a rendezvényes értesítő listánkra.
Tovább »

Gyerekmese linkajánló gyermeknap alkalmából

Szerencsés vagyok, hogy a természetes érdeklődésem a mesék világa felé azzal a ténnyel jár együtt, hogy három gyermek édesanyja vagyok. Ráadásul az idei gyermeknap azért is különleges, mert egy évtizede május 30-án éppen a szülőszobán szenvedtem, mivel a kisfiam nem volt hajlandó oly hamar kibújni, mint lánytestvérei.
Sose fogom elfelejteni, ahogy a szülésznő azt emlegette, hogy mindig kivételes lesz a gyereknap nálunk, hiszen hozzá fog kötődni egy születésnap. 😉

Tehát nálunk a hétvégén dupla buli lesz, de akár minden hétköznapot kicsit egyedivé lehet tenni pár jól megválasztott mesével.
Tovább »

Húsvét másként: A Semana Santa a költészet tükrében

Vajon milyen lesz idén a Semana Santa a spanyoloknál? Persze sokan kérdezhetik azt is, általában milyen szokott lenni?

A nagyhéten Spanyolország sok városában látványos felvonulásokat rendeznek. Virágvasárnap (Domingo de Ramos) már elkezdődik a körmenetek sora. A különböző templomokhoz tartozó ún. cofradíák (testvérületek) délután indulnak a templomokból, és hosszú órákon át vonulnak a városok utcáin nehéz barokk szobrokat (pasokat) cipelve, dobpergés és más zenei zenei kíséret mellett.

Ez a forgatag ihlette a sevillai születésű Antonio Machado (1875-1939) fiatalkori Saeta című versét,  amely Joan Manuel Serrat megzenésítésében is megtekinthető.

A gyülekezetek sok más spanyol városban is hetekig készülődnek a felvonulások megrendezésére, ugyanakkor a nagyhét – a nagyböjti időszak utolsó hete – sokak számára a befelé fordulás, az elcsendesülés időszaka. Erre bőségesen találunk példát a költészetben is.
Tovább »

Online elérhető görög könyvek, hangoskönyvek, hanglemezek

2010-ben Giannis Farsasis krétai informatika tanár indította útjára a www.openbook.gr oldalon a Nyitott könyvtárat, melyben többezer görög nyelvű e-könyv között szabadon és legálisan böngészhetünk. Régi hangfelvételeket is hallgathatunk, eddig 88.000 darab gramofonlemezt digitalizáltak. Görög és külföldi szépirodalom, színházi darabok, mesék, képregények, próza egyaránt megtalálható a kínálatban. Hangoskönyveket is hallgathatunk szintén ezen az oldalon, pl. Pinelopi Delta, Alexandros Papadiamantis, Andreas Karkavitsas, Georgios Vizynos műveit.

A www.ebooks4greeks.gr, a www.free-ebooks.gr, oldalakon is elérhető jó néhány könyv szabadon.

A koronavírus-járvány idején a „Maradjunk otthon!” kampány keretében 5 görög könyvkiadó tette elérhetővé könyveit, ill. hangoskönyveit. A Patakis Kiadónál 23 hangoskönyvet hallgathatunk. A Malliaris Paidia Kiadónál 9 könyv, a Kastaniotis Kiadónál pedig 2 gyermekkönyv szabadon elérhető. A Metaichmio Kiadó honlapján színvonalas hangoskönyveket találunk. Alki Zei saját maga olvassa fel a Με μολύβι φάμπερ νούμερο δύο című művét. Szintén ugyanitt Petros Tatsopoulos könyve, a Η καλοσύνη των ξένων hallható, Kostas Akrivos Πανδαιμόνιο és Sofia Nikolaidou Απόψε δεν έχουμε φίλους művei mellett.

A Dioptra Kiadónak érdemes e-mail-t írni a ebooks@dioptra.gr címre. Pár napja felajánlották, hogy akinek anyagi nehézségei vannak a járvány idején, de szívesen olvasna, hozzáférést biztosítanak e-könyveikhez. Ezenkívül online könyvbemutatót is tartanak, a legközelebbi április 1-én 19.30-kor lesz és a Facebook oldalukon élőben közvetítik. (Μένουμε σπίτι με τον Κώστα Κρομμύδα στα Public Events Go Social az esemény neve.) Kostas Krommydas otthonában beszél új könyvéről, melynek címe: Μια Νύχτα Ακόμη.

Pancsosz Alexandra

(a kép forrása: https://bit.ly/2WT5UYQ)

A hét könyve: Simon Géza Gábor – Dr. Bajnai Klára – Borsos Tibor: Kölcsönhatások: Film és jazz Magyarországon 1928-1950

Pereg a film. A főszereplő gitáros-énekes „magyar leány” (magyar népviseletben, már ahogy azt az 1930-as évek Amerikájában elképzelték) New Yorkban bolyong, ahová hajóval érkezett egy magyar faluból. Ajánlólevelét a szél kikapta a kezéből, nem tudja a címet, hová kell mennie… Az utcákon innen is, onnan is zene szól: görög, olasz, orosz stb. népi zenék és azok jazzesített változatai. Egyszer csak – ismerős, magyar dallamok. Leánykánk megtalálta a helyet, ahová várták, és elkezdi énekelni a ’Repül a szán, búsul a lány…” című magyar nótát. Phil Spitany, akihez az ajánlólevél is szólt, big band tagjaiból alakított magyar-orosz cigányzenekarral kíséri őt, majd a zene végül big band jazzelődásba megy át… (A film levetítésre került a könyv bemutatóján, Uránia Nemzeti Filmszínház kávézója, 2019. február 13.)

Film és zene kapcsolatát sokan és sokféle szempontból kutatják, vizsgálják. A fentebb röviden bemutatott Nagyvárosi fantázia (Big City Fantasy, 1934) című film kiváló példája annak, amivel a Kölcsönhatások c. kötet foglalkozik: a hangosfilm és a jazz magyarországi kölcsönhatásaival és azzal, hogy milyen filmeken keresztül találkozhatott a magyar közönség a jazzel, sőt, „elsőosztályú jazzsztárokkal” a tárgyalt korszakban. A három szerző (Simon Géza Gábor, Dr. Bajnai Klára és Borsos Tibor) mintegy másfélszáz (amerikai, angol, francia, német, osztrák, svéd, szovjet, magyar) hangosfilm által térképezi fel ezt a „jazzkapcsolat-hálózatot”. 

Tovább »

Heti könyvajánló: Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón

 

Zdeněk Svěrák a cseh kultúra kortárs legendája, hatalmas életművel rendelkező író, forgatókönyvíró, dalszerző, színész egy  személyben, s rangos irodalmi- és filmdíjak birtokosa (Magnesia Litera, Český lev). Rendkívüli írói termékenységét mutatja, hogy eddig mintegy hatvan könyve jelent meg. A Mezítláb a tarlón (Napkút Kiadó, 2018) a harmadik magyarul megjelent prózakötete.

A költői szépségű, önéletrajzi ihletésű novellafűzér történelmi háttereként a második világháborús 40-es évek Csehországa elevenedik meg: először a német megszállás, végül a szovjet „felszabadítás”. Az elbeszélő Eda Souček, egy hét-nyolc éves kisfiú, aki szüleivel Prágából vidékre kerül, és két évig ott is kell maradnia (a családot az apai nagyszülők fogadják be népes, zajos, falusias otthonukba). A fiúnak be kell illeszkednie, tájékozódnia kell a tágabb családi viszonyokban, s ki kell vívnia a helyét a kortársai között. A hirtelen jött új benyomások hatalmas erővel törnek rá, s alapjaiban határozzák meg lelkivilága alakulását. Minden különlegesnek tartott élmény (barátságról, verekedésről, szerelemről, hazugságról, árulásról, lopásról) és érdekesnek tűnő jelenet (szirupfőzés, tollfosztás, köpölyözés, kocsihajtás, mézpergetés) könnyed, szórakoztató epizóddá formálódik. A rövid történetekből a család élete, rejtett titkai is kibontakoznak: középpontban a szülők, akik nem illenek egymáshoz, de szeretik egymást, a hatalombarát egyik nagybácsi, a gyilkossággal vádolt másik nagybácsi, a villámsújtotta nagymama, s a tekintélyelvű, ám iszákos nagyapa, aki elkártyázta a családi vagyon nagy részét. A tragédiákat, ellentéteket, kegyetlenségeket a gyermeki látás hol humorral, hol iróniával oldja. A sok-sok érzéssel mesélt, egyszerre lírai, groteszk és fantasztikus történetek nemcsak élvezetesek, de elgondolkodtatók is.

A mű, eredeti cseh címén Po strništi bos, először 2013-ban jelent meg, később a Filmové příběhy c. kötetbe is bekerült. 2017-ben az író fia, Jan Svěrák a könyv alapján nagysikerű filmet forgatott, melynek forgatókönyvét apa és fia együtt alkotta meg. Az író maga is játszik filmben, az iskolaigazgató-tanító szerepét alapítja. S természetesen a filmre is igaz, amit könyvéről írt: „Én vagyok ez a kisfiú és nem én vagyok. Ez az egész egy mozaik, amelynek néhány köve eredeti, mások pedig pótlások. De önök remélhetőleg nem jönnek rá, melyik melyik.” Az 1936-os születésű Zdeněk Svěrák március 28-án lesz 83 éves.

 

-v-

 

Magyarországi nemzetiségek hangszerei – játék!

[playbuzz-item item=”71994390-f44e-4d50-8287-1583a06da64b” wp-pb-id=”776311″]

Korábban »