Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete
„A fák az emlékek őrzői.”
Elif Shafak (török írással: Elif Şafak) napjaink leghíresebb török-brit regényírója, műveiben gyakran felbukkan a szerelem, a szeretet, a család és legutóbbi könyvében a transzgenerációs traumák.
Az írónő a franciaországi Strasbourgban született. Írói névként anyja nevét használja. Apja pszichológus volt, anyja később diplomata lett. Szülei válása után Madridban élt, majd visszatért Törökországba. A világ több nagyvárosában élt egy ideig, de a legjobban Isztambulhoz kötődik, és ez többször megjelenik regényeiben.
Első regénye a Pinhan (perzsa szó), The hidden 1998-ban elnyerte a legjobb misztikus regénynek járó Rumi Prize díjat.
Második híres regénye Az isztambuli fattyú a török kormány által mindig is tagadott örmény népirtásról szól. Emiatt büntető eljárás indult ellene és három év szabadságvesztést is kaphatott volna.
Angol és török nyelvű könyveit több mint 30 nyelvre fordították le.
Eddig 12 regénye jelent meg, a legutóbbi, Az eltűnt fák szigete, 2021-ben. Tovább »
Nobel-díjas szerzők: Orhan Pamuk
Ferit Orhan Pamuk (Törökország, Isztambul, 1952. Június 7. -) a török posztmodern irodalom vezető alakja. Műveit eddig több mint hatvan nyelvre fordították le. A szülei építésznek vagy mérnöknek szánták, de három év után abbahagyta a tanulmányait, hogy író lehessen. A ‘80-as években New Yorkban tanult, majd visszatért Isztambulba.
1995-ben jelent meg negyedik regénye, az Új élet (Yeni hayat), amely hatalmas siker lett Törökországban. A nemzetközi sikert a 2000-ben megjelent A nevem Piros című regényével érte el, amely a 16. századi Isztambulban játszódik.
A kétezres évek elején egy interjúban elismerte az örmény népirtást, és mivel ez ellentétes a török kormány hivatalos álláspontjával, ezért eljárást indítottak ellene. Számos nemzetközi szervezet, író és művész állt ki Pamuk mellett.
2006-ban kapta meg a Nobel-díjat.
Nobel-díjas szerzők: Doris Lessing
Doris Lessing (1919. október 22. – 2013. november 17.) Perzsiában (ma Irán) született, de gyermekkorát a mai Zimbabweban töltötte. 1949-től haláláig Londonban élt.
87 évesen kapta meg a Nobel-díjat.
Regényeiben élesen bírálta a társadalmat, elítélte a rasszizmust.
Első könyve, A fű dalol, 1950-ben jelent meg. Sci-fi és pszicho-thriller műfajú történeteket is írt.
Élete során hatvan műve jelent meg, a sikert Az arany jegyzetfüzet (1962) című regényével érte el. A feminista irodalom legfontosabb művének tartják.

a kép forrása EZ
Nobel-díjas szerzők: Rudyard Kipling
Joseph Rudyard Kipling (Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) angol író és költő. Bombayben született a brit gyarmati Indiában. A kor szokása szerint hatéves korában, hároméves Alice nevű húgával együtt, Angliába küldték egy olyan házaspárhoz, akik Indiában élő britek gyermekeit nevelték. A házaspárnál Rudyard elég rossz bánásmódban részesült, amit önéletírásában is megemlített.
1878-ban felvették a devoni a United Service College nevű intézménybe, ahol a brit hadsereg tagjainak képezték ki az ott tanulókat. Szülei nem tudták finanszírozni a továbbtanuláshoz szükséges iskolát, ezért a mai Pakisztán területén található Lahoreban kapott munkát, ahol az apja a művészeti főiskola igazgatója és a Lahore-i múzeum kurátora volt. Segédszerkesztő lett a helyi újságnál. Ez idő alatt 39 történetet publikált, amelyek megjelentek első gyűjteményében Egyszerű hegyi történetek címmel 1888-ban. A következő évben még 6 novelláskötetet adott ki.
1889 elején elhagyta Indiát és San Franciscoba utazott. Bejárta Amerikát, Mark Twainnel is találkozott. Októberben már Londonban volt, történeteit több magazinnak is eladta. 1892-ben feleségül vette Carrie Balastiert. Vermontban telepedtek le, szerényen éltek. Itt kapott ihletet a Dzsungel könyvéhez.
Kipling produktív és termékeny író volt. Az 1900-as évek elején volt a legnépszerűbb. 1907-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az 1930-as évekig folytatta munkáját. 1936-ban hunyt el, hamvait a Westminster apátságban helyezték örök nyugalomra.
A hét könyve – Stephen King: Tortúra

a kép forrása EZ
Stephen King Tortúra című regénye egy két főszereplős mű, melyben a helyszín sem változik a cselekmény során. Készítettek belőle filmet és színházi darabot. Magyarországon is játszották színházban Árpa Attila és Balázs Andrea szereplésével. A regény hangulatát hűen tükrözte az előadás. Tovább »
A hét könyve – John Williams: Stoner

a kép forrása EZ
John Williams Stoner című regénye egy szegény sorsú fiú életéről szól. Szülei tanyán élnek és nehéz fizikai munkát végeznek minden nap. Stoner besegít szüleinek, amíg otthon él, de egy napon úgy döntöttek szülei, hogy menjen el tanulni, és így majd hatékonyabban tud segíteni nekik a földi munkában. Beiratkozott az egyetemre agrártudományi karra. Iskolai éveiben csak a nyári szünetekben tért haza. Ilyenkor mindig segített szüleinek a ház körül. Sajnálta a szüleit, mert ahogy idősebbek lettek, annál nehezebb volt számukra a munka. Tovább »
A hét könyve – George Orwell: 1984

a kép forrása EZ
George Orwell 1984 című regénye a szabadságról szól, illetve a szabadság illúziójáról. Magyarországon a rendszerváltásig nem lehetett kapni, csak szamizdat formában. Legálisan 1989-től juthatott hozzá hazai olvasó. Eredetileg Orwell nem ezt a címet adta a műnek: Az utolsó ember Európában volt a tervezett cím, de a kiadó javaslatára Orwell megváltoztatta a nagyobb sikerért. Az „orwelli” jelzőt ma is használják például olyan szervezetekre, amelyek emlékeztetnek a könyvben leírtakra. Tovább »
A hét könyve – J. D. Salinger: Zabhegyező

a kép forrása EZ
A regény ma az egyik legnépszerűbb művek közé sorolható, noha megjelenésekor több országban is betiltották. A regény főhőse túl őszinte volt, túl nyersen fogalmazott, ezért sokakban nemtetszést váltott ki. A regény többek között a hovatartozással, az emberi kapcsolatokkal és a depresszióval is foglalkozik. A könyvet vehetjük ifjúsági irodalomnak, de ugyanakkor a felnőtteknek szánt társadalomkritikaként is érthetjük. 2015-ben új fordítás jelent meg Rozsban a fogó címmel. Tovább »
Nobel-díjas szerzők: Mario Vargas LLosa
Mario Vargas LLosa (Jorge Mario Pedro Vargas Llosa) perui író, esszéista, újságíró, irodalomkritikus, akadémikus, 1996 óta a Spanyol Királyi Akadémia tagja.
Tízéves korában a családja Limában telepedett le. Első drámája bemutatásakor tizenhat éves volt. 1955 és 1957 között irodalmat és jogot tanult a San Marcos Egyetemen.
1959-ben jelent meg első novelláskötete a Vezetők (Los jefes) címmel. Ugyanebben az évben anyagi okok miatt Párizsba költözött. 1962-ben jelent meg első regénye, A város és a kutyák, amely meghozta számára a széleskörű nemzetközi elismertséget. 1964-ben elvált feleségétől, 1977-ben jelent meg a házasságuk történetét feldolgozó Júlia néni és a tollnok című regénye.
1966-ban jelent meg második regénye, A zöld palota, amelyben rávilágít az indiánok és a fehérek között tátongó szakadékra.
1971-ben doktorált a Universidad Complutense de Madridon. Disszertációja témájául példaképét, Garbriel García Marquezt választotta.
2010-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
Olvasásra fel! – Könyves kihívás ajánló

Kép: Ford’s Theatre Society Center (forrás: LINK)
A legtöbb könyvmoly nem feltétlenül találomra olvas könyveket, hanem megtervezi előre az éves olvasmánylistáját, önmagát és magánkönyvtárát is kihívás elé állítva. Noha a Moly.hu-n futó évenkénti várólista csökkentésről már lekéstünk, mert oda december 31-ig volt a jelentkezési határidő, találtam számos másik könyves, olvasási kihívást, amelyek érdekesek, figyelemfelkeltőek és kötődhetnek az OIK gyűjteményéhez is. Tovább »