Ajánló : Kávészünet

Megbocsátható-e, hogy az ember gyarló és követ el hibákat?

Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj

„Persze nekünk nem kellene ezzel törődnünk, hiszen mi itt és most élünk, nem pedig száz év múlva, de ha egy nap régi levelekre bukkanunk, valami dolgozni kezd a bensőnkben, mintha egy olyan szálat találtunk volna, amely tőlünk kiindulva eltűnik a múltban, és azt gondoljuk: ez az a szál, ami összeköti az időket.” (23-24. oldal) Tovább »

A hét könyve: Charlotte Wood: Hétvége

„Hirtelen átfutott az agyán egy tünékeny, ésszerűtlen gondolat: ha az ember igazán gazdag, meg sem kell halnia.”

Mi sincs távolabb a jelen társadalmától, mint a „nemes” öregkor. Hiába ringatja magát egy lehetőségekkel terhelt kor embere abba a tudatba, hogy a most bizonytalanságait és küzdelmeit egyszer a meggyőződés és nyugalom sorsszerűségei váltják fel, egyre nehezebbé válik az életet nem egy folyamatosan záródó kapu pánikjaként megélni.

A kapuzárási pánik már nem egy bizonyos életszakasz jellemzője, hanem az életet teljes hosszában átitató, sürgető kényszeré. Csak ebben az évben négy véletlenül választott szépirodalmi könyvet sikerült elolvasnom, ami az ezzel az állapottal való megbirkózás nehézségeit taglalta, méghozzá a legkülönbözőbb életszakaszokban. Persze a jelenséget minden életkorban és helyzetben más névvel szokás felcímkézni, a tendencia mégis látható. Tovább »

Csabai László Szindbád sorozata

Ezzel az ajánlóval, ismertetővel szeretném felhívni az olvasók figyelmét a kortárs magyar irodalom egyik remek írójára és regényeire. Csabai László a Szindbád regényeket hatalmas háttértudással alkotta meg, és olyan érzést kelt az olvasóban, mintha egy visszaemlékezés lenne minden egyes oldal. A valós történelmi és a kitalált események nagyon szépen viszik előre a történetet.

Valójában ez a Szindbád, nem AZ a Szindbád.  Semmi köze Krúdyhoz vagy az Ezeregyéjszaka meséihez, a Szindbád nevet az író egzotikussága miatt választotta. A mostanra négy kötetre nőtt (készül az ötödik is) sorozat Schiffer Árpád nyomozó életét követi nyomon, nemcsak átvitt értelemben, hisz’ a főszereplő maga is nyomozó.

A kötetek az 1900-as évek Bagdadjától az 1960-as évek Németországáig mesélik el Szindbád életét, munkáját, a nyomozásokat Nyárligeten, Szibériában, újra Nyárligeten és Nyugat-Németországban.

Tovább »

Színház az egész világ

„Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.”
William Shakespeare: Ahogy tetszik
II. felvonás, 7. szín
(Fordította: Szabó Lőrinc)

Shakespeare születésnapjához kapcsolódóan, ha már a végzet úgy hozta, hogy megkerestem a mesterről szóló könyveket, hirtelen ráébredtem, hogy micsoda kevésbé ismert kincsek lakoznak az OIK-ban.
Ugyebár 400 ezer kötetünk van, ebből magyar nyelvű 76 ezer, de én se tudtam, hogy ennyi színháztörténeti, színházi témájú könyvünk elérhető. A Molyra ezúttal 132 darabos ajánlópolc gyűlt össze, de nem minden kötet kölcsönözhető, vannak színházi védett állományú dokumentumaink, illetve olyanok, amelyek engedéllyel és csak az Olvasóteremben használhatóak. Tovább »

Írni vagy nem írni? … nem is lehet kérdés

Kevés titokzatosabb és talányosabb szerző létezik a klasszikus angol irodalomban William Shakespeare-nél, aki valószínűleg 1564. április 13-án született, de biztosan április 26-án keresztelték meg anno. A középkorban ugyanis az egyházi keresztelő számított jobban, nem a tényleges születésnap, a magas csecsemőhalandóságot tekintve ez nem is meglepő. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik „Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard”, de „az avoni hattyú” megnevezéssel is illetik.
Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. Műveit az élő nyelvek majd’ mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Tovább »

Az úgy volt… | Janikovszky Éva az OIK tükrében

Janikovszky Éva közelgő születésnapja alkalmából megmutatjuk, micsoda egyedülálló kincsesbányába ér, aki az Országos Idegennyelvű Könyvtárba lépve szeretné felfedezni az írónőt, művei ugyanis több mint 10 nyelven érhetőek el nálunk. Nemcsak tőle, róla is érdemes olvasni.

Janikovszky Éva (született Kucses Éva) – Forrás: Móra Könyvkiadó, Litera.hu

Tovább »

A hét könyve: Szvoren Edina: Verseim

Szvoren Edina József Attila-díjas prózaíró minden kötete ajándék az emberiségnek. Legalábbis annak a részének, aki beszéli a nyelvet. A Szvoren-nyelvet. Ami egyrészt irodalmi csoda, másrészt ki kell nyitni az ablakot olvasás közben, hogy ne fogyjon el a levegő, mire az ember egy-egy elbeszélés végére ér.

Szvoren Edina azon élő csodák közé tartozik, akinek minden kötete még eggyel jobb, mint az előző, és amikor tetszik valami a stílusában, a gondolkodásában, az általa életre hívott világban, biztos lehetsz benne, hogy a következő kötetében tökélyre fejleszti azt. Tovább »

Versválogatás a magyar költészet napja alkalmából – 2022

„Kedves Olvasónk!

1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Fogadják szeretettel az alábbi gyűjtést. Minden verscím mellett szerepel annak fellelhetősége, és ha kíváncsi valamelyikre, nyugodtan vegye kézbe a kötetet, lapozgassa, és ha megtetszik, kölcsönözze ki, otthon pedig merüljön el a szebbnél szebb képekben, melyeket a versek hívnak elő.

Az alább felsoroltak közül ugyan nem mind vidám, viszont megjelenik bennük a hétköznapi ember, a mindennapok. Elgondolkodtatóak, és ha nem lennének valamiben erősek, nem lennének itt. Természetesen rengeteg értékes magyar költő és magyar vers létezik, az alábbiak csak egy kis ízelítőt kívánnak nyújtani megemlékezésként a magyar költészet napja alkalmából.

Minden költőtől egy verset lát a listában, de érdemes több kötetükkel is megismerkedni (ha van). :)”

(A csatolt dokumentumot nyomtatva megtalálják a Kölcsönzőben, a Tájékoztatóban, a Beiratkozáson és a Zeneműtárban.)

VERSVÁLOGATÁS A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA ALKALMÁBÓL (2022-es kiadás)

(a válogatást összeállította Juhász István és Parti Orsolya
a kép forrása: https://mek.oszk.hu/11800/11864/html/jozsef-attila.jpg)

A hét könyve – Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk

kép forrása: https://bit.ly/3LMKHG9

A skandináv szépirodalom kezd kiemelt helyet vájni a szívemben, mert utánozhatatlan hangon mesél olyan témákról is, melyek más nemzetek tollából talán elcsépeltnek hatnak.
Márpedig alig akad hétköznapibb helyzet annál, mint hogy egy házasság véget ér – mondjuk egy harmadik fél miatt. Ezerszer hallottuk már, szükségünk van rá, hogy valaki másképpen mondja. Ezt kíséreli meg Geir Gulliksen, norvég szerző Mielőtt elváltunk című regényében. Tovább »

Mit olvas a könyvtáros? – avagy 136 olvasmány az OIK-ból

Már a századik olvasmány óta tologatom ezt a blogbejegyzést, könyvajánló halmot, amelyben kicsit betekintést engedek abba, hogy mit is olvas egy olvasószolgálati könyvtáros az OIK-ban.

2019 szeptemberétől dolgozom a könyvtárban, március utolsó hetéig 136 olvasmány került erre a saját Moly profilon vezetett polcra. 2019-ben és aztán sajnos 2020-ban is elég kevés könyvet kölcsönöztem az állományból, igaz, hogy az első évben még csak ismerkedtem a gyűjteményünkkel.
2019-ben arra ébredtem rá, hogy milyen izgalmas tud lenni a kortárs magyar irodalom, újra elkezdtem magyar nyelvű verseket olvasni, amelyeket előtte évtizedekig nem tettem meg.

2019-es olvasmányok, az utolsó: Ha a macskák eltűnnének a világból

Tovább »

Korábban »