A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve: Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni

Novelláskötet, melynek történetei lazán egymáshoz fűződnek, az elbeszélő gyermekkori és felnőttkori énje felváltva mesél.

A kétféle életkor kétféle látásmódot jelent. Közös bennük a megfelelni akarás, a szeretetéhség, a világ megértésének vágya. De a kritikák nélküli naiv gyermek és a szarkasztikus felnőtt reflexiók párhuzamba állítása ellenállhatatlanul mulatságos!
Tovább »

A hét könyve: Papp-Zakor Ilka: Az utolsó állatkert

Egy szürreális novellagyűjtemény viseli ezt a különös címet. A könyvborítón látható, burkát viselő nőstény kentaur látványa után a meghökkenések sorozata folytatódik, ha olvasni kezdjük.

Szereplői egy abszurd állatkert lakói is lehetnének. Kelet-közép-európai sorsok, cinikus, elmagányosodott, zárkózott, lelkileg sérült, elvágyódó alakok. Belefulladni látszanak a kegyetlenül szürke hétköznapokba, Európa szegényebb felének oly ismerős szomorúságába. De mindegyikkel szüntelenül „csodák” történnek, amelyeket ők nem csodaként érzékelnek, mi azonban jót mulatunk rajtuk: a szoknyavadász juhászlegényen, akinek vonzereje a szeme helyén lévő friss zsömle illatában rejlik; egy másik fickón, aki a mellkasára hímzett széncinkével hódít; a mozdonyanyukán, aki masszív, száguldozó, és szemüvege reflektorpárként világít; vagy az állapotos lányon, akinek kilences iker begóniái születnek.
Tovább »

A hét könyve: Jiang Rong: Farkastotem

Chen Zhen, egy pekingi értelmiségi számára, aki önként vállalkozik arra, hogy a mongol sztyeppe nomádjai között éljen, a farkasok iránt érzett iszony a zsigereiben él. A fiatalember, szemtanúja lévén egy gazellacsorda lemészárlásának, a vadászat iszonyú szépségének rabjává válik. Egy nap elhatározza, hogy befog és felnevel egy farkaskölyköt, hogy a társa legyen: célja, hogy a közelébe férkőzzék annak, amitől annyira retteg. A kínai városok elnéptelenedésével párhuzamosan az emberek egyre kevésbé tudják, mi az a rét vagy a gazella, avagy a nomád ember és a farkas. Elkezdődik az egymással szembeni küzdelem Chen és farkaskölyke számára.

Tovább »

A hét könyve: Anne Cathrine Bomann: Agathe

Egy Koppenhágában dolgozó pszichológusnő, Anne Cathrine Bomann első regényét szeretném a figyelmükbe ajánlani. Témáját saját szakterületéről vette, a regény elbeszélője-főszereplője egy nyugdíjba menni készülő, a munkájába belefásult férfi pszichoterapeuta, az 1940-es évek Franciaországában. Visszaszámlálja a ledolgozandó munkanapokat és nyűglődve, fásultan hallgatja pácienseit, akik nem is sejtik, hogy oda se figyel a szavaikra, mert közben madár-karikatúrákat rajzol róluk.

Ebben a helyzetben hogy is volna kedve egy új pácienshez? Agathe, a német származású nő azonban ragaszkodik hozzá, hogy fogadja és rendszeres terápiás ülések keretében kezelje őt.

Agathéról aztán 12 számozott fejezet szól regényben (felváltva egyéb témájú fejezetekkel), amelyekben fokozatosan tudunk meg egyre többet azokról a problémákról, amelyek – a pszichiáter és a fiatal hölgy lelkében egyformán – feszültséget okoznak.
Tovább »

A hét könyve: Szarvas József – Bérczes László: Könnyű neked, Szarvas Józsi…

A most következő ajánlóm tárgya színházi könyv, anekdota-gyűjtemény, Szarvas József és Bérczes László közös kötete, amely a Tények és tanúk sorozatban jelent meg.

A színész hatvanévesen visszatekint, számot vet, rendszerezi az emlékeit. Tanyasi kisfiú korától, debreceni hentes tanuló időszakán át, a Vígszínház és Kaposvár után a Nemzeti Színházig, amelynek épületavató díszbemutatóján Ádám szerepét játszhatta.

A kötetet Bérczes Lászlóval, a rendező, szakíró, színházcsináló baráttal írták, szerkesztették kötetbe. Rövid fejezetekre osztva, az élőbeszédre emlékeztető, mesemondó, anekdotázó stílusú történetek nemcsak szórakoztatóak, de érzékeltetik azt a szeretetteli hangvételt is, amitől még a keserűbb emlékek is felderülnek, szereplői megbocsájtást nyernek, a nyomorúságon együtt nevetünk az elbeszélővel, mert még a konok túlélési ösztön humora is megcsillan bennük.
Tovább »

A hét könyve: Rumena Buzsarovszka: A férjem

Egy macedón írónő novelláskötetét szeretném ajánlani ezúttal Önöknek. Rajsli Emese kiváló fordításában. Különféle nőket beszéltet a szerző, mindegyiket egy-egy fölvett szerepként szólaltatja meg, és mindnek egyéniséget, saját hangot, saját érzelemvilágot kölcsönöz, tizenegy elbeszélő bőrébe bújik, hogy aztán egyes szám első személyben elbeszéljék történetüket.  A főszereplők sokkal inkább a nők, és nem a férfiak.

Hétköznapi történetek, a balkáni régió posztkommunista, patriarchális, lassan változó valóságában. A társadalom legkülönbözőbb rétegeiből származnak egy-egy novella szereplői. Nemcsak szociológiai és egzisztenciális különbségeket, hanem a gondolkodásmód, az értékrend, a szokások, a reflexek különbségeit is érezhetjük, méghozzá sűrített, pontos, képszerű impressziók formájában.
Tovább »

A hét könyve: David Sheff: Csodálatos fiú

David Sheff beszámolója a drogfüggőségben (sőt, bármiféle függőségben) érintett szenvedélybetegeknek, szeretteiknek és hozzátartozóiknak szeretne segíteni. A segítség a kulcsszó, amely még a regényektől elvárt esztétikai vagy szerkesztői elveket is elhanyagolva, elhomályosítva, a legmélyebb azonosulást és együttérzést kínálja fel az olvasónak.

Ha cinikus akarnék lenni, akkor ez praktikusan unalmas, fölösleges részletekben elvesző szószátyár szöveget jelent… De nem tudok cinikusan fogalmazni, mert átsüt a szövegen a függőség természetrajzának a lényege, ami így vagy úgy mindenkit érzékenyen érint. Ha tehát figyelmesen, nyitott szívvel olvassuk, olyan élménnyé válik, mintha a szerző személyesen, sőt élőszóban mondaná, gyónná, vallaná meg a küzdelmeit, félelmeit, válságos pillanatait.
Tovább »

A hét könyve: Garaczi László: MetaXa

Garaczi László regénye igen szórakoztató olvasmány. Hőse két asszony szerelme közt őrlődik. Művész. Nem író, hanem muzsikus: egy vonósnégyes mélyhegedűse az elbeszélő.

Az elbeszélés pedig négy fejezetre tagolódik: ÉN, TE, Ő és X. Én, az elbeszélő; Te, aki szintén én vagyok, de nem tudok veled azonosulni; Ő, aki Félix, és X, aki csak fél-iksz.

Egy őrült ötlet (Dunába ugrás) elkövetése után az elbeszélő egy Balaton-felvidéki idegszanatóriumban találja magát, ahol Hirsch doktornő egy üres könyvet ad a kezébe, és írásra buzdítja. Az üres könyv borítóján sárga csík húzódik (és láss csodát: Ha olvasás közben becsukod a MetaXa című regényt, a borítóján sárga csík húzódik. És a „metaXa” címben ott pompázik az X).
Tovább »

A hét könyve: Kocsis Árpád: Oktopusz

Kocsis Árpád regényét akár a kizökkent időt tematizáló sorozat következő könyvújdonságaként is ajánlhatnám.

A Spree partján, (talán Berlinben) minden esetre német nyelvterületen, hipermodern, hivalkodó irodaépületben (amely egyúttal pláza, mélygarázs…), huszonöt méteres, méregdrága tengeri halakkal benépesített, hatalmas akváriumban lakik az Oktopusz (azaz: polip). Üvegfalon, üvegliften át bámulják a turisták. Illetve csak bámulnák, mert elbújt a mélyben.

Izgalmas társadalomrajz, korrajz sűrűsödik a nyolcvanhét oldalon. Az épületben nyüzsgő emberek közös vonása a magány, a személytelenség, a fölöslegesség érzése. Egymás mellett, mégis teljes elszigeteltségben. A különféle bevándorlókból toborzott takarítóbrigád tagjai a főszereplők. Egyikük, Wesemann, a brigád főnöke lesz, de a munka nem lelkesíti, és gyanakszik, hogy egy kubai nő megfigyeli őt, őket. Lélekölő munkát végeznek egymás mellett, figyelik az új fiút, akinek ügyetlensége csak fokozza a munkanap vontatott hangulatát. Még nyomasztóbbá válik mindez, amikor – épp csak érintőlegesen – a menekültkérdéssel, vagy a brexit említésével még egyértelműbben mai, aktuális problémák gyűrűznek be ebbe a közegbe.
Tovább »

A hét könyve: Esze Dóra: Hotel Hamlet

A szálloda alkalmazottai csupa kis horatiók és oféliák. Shakespeare királynéjának neve, a „gertrud” alatt a hotel negyedik emeletén működő swingerklubot kell érteni, a befolyásos szállodavendégek kiszolgálásának titkos helyszínét. Esze Dóra regénye a közismert Shakespeare-tragédia parafrázisa is lehetne, de nagyon kevés köze van hozzá.

Claudius itt egy szálloda ügyvezető igazgatói székét bitorolja. A jobb keze Polonius, aki ebben a könyvben is jó szándékú és szolgalelkű, illetve a hízelkedő Osrick is a közelébe férkőzik. Fortinbras (Forvastimbras névváltozattal) pedig vezérigazgatóként szerepel. Őket ebben a regényben egyszerre, a hatalom megkaparintása után ismerjük meg. Ebben a helyzetben a kizökkent világ helyretolásának vágyát megszületni sem engedi a regény cinikus légköre.
Tovább »

Korábban »