A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve: Yasmina Reza: Babilon

Yasmina Reza (1959-) neve annak ellenére sem ismeretlen a magyar közönség előtt, hogy a Babilon első magyar nyelvre fordított regénye. A Renaudot-díjas francia szerzőnő számára a Katona József Színházban 1997-ben bemutatott Művészet című drámája elsöprő sikert hozott, ugyanakkor a Roman Polanski által rendezett Az öldöklés istene (2011) című film népszerűsége is megkérőjelezhetetlen a magyar mozirajongók körében.

Mindenesetre azoknak se kell rosszul érezni magukat, akik ezen a könyvajánlón keresztül találkoznak először Yasmina Reza nevével. Most itt az idő behozni a „lemaradást”. Mert a Babilon elképesztően jó regény, annak ellenére letehetetlen, hogy az írónő az élet olyan részleteinek pontos feltárására vállalkozott, amelyek a rohanó mindennapok lendületében biztosan rejtve maradnak.

Tovább »

A hét könyve: Eva Mozes Kor: Az auschwitzi ikrek

„Bocsáss meg a legrosszabb ellenségednek, bocsáss meg mindenkinek, aki bántott, mert ez meggyógyítja a lelkedet, és felszabadít.”

Mirjam és Éva egypetéjű ikrek, akik egy erdélyi magyar faluban születtek, viszonylag jómódú családba. A szüleik azt tanították nekik, hogy mindig segítsenek a kevésbé szerencséseknek.

Az antiszemitizmus, a zsidók elleni gyűlölet 1940 után kezdett beszivárogni az életükbe. A szülők igyekeztek a gyerekek elöl eltitkolni a rémisztő jövőt, hogy Hitler a zsidók kiirtását tervezte. Az iskolában zsidóellenes propagandafilmeket vetítettek a gyerekeknek, és ennek hatására a többiek az ikrek, majd a falu lakossága a család ellen fordult. Egy nap csendőrök jöttek értük. Egy városi gettóba kerültek, és a szabad ég alatt kellett aludniuk. Végül marhavagonokba tereltek mindenkit, majd több napos utazás után Auschwitzba vitték őket.

Tovább »

A hét könyve: Emma Donoghue: Hívnak a csillagok

A regény hőse Julia Power nővér, aki egy kórház szülészeti osztályán dolgozik, 1918-ban, Dublinban. Tombol a világon a spanyolnátha, vagyis az influenza, aminek több áldozata volt, mint az első világháborúnak. A spanyolnátha elnevezést azért kapta, mert először abban az országban jelentek meg híradások a pandémiáról.

A húsvéti felkelés után két évvel, a Nagy Háború végén vagyunk, egy világjárvány közepén. A dublini emberek többsége küszködik a betegséggel. Aki még járóképes vagy már átesett a betegségen ugyanúgy dolgozni jár, ahogy addig is, de mindenki fél a másik közelségétől, egy köhintés is elég a zsúfolt, emeletes buszokon ahhoz, hogy az emberek félni kezdjenek.
Tovább »

A hét könyve: Norbert Scheuer: Winterbienen

A regény, szerzőjének szándéka szerint, roppant egyszerű próbál lenni, annak ellenére, hogy a történet a második világháború hatalmas ívű témakörébe illeszkedik. Főhőse Egidius Arimond méhész, a belga határhoz közeli, vulkanikus eredetű Eifel-hegység Kall nevű bányászfalujából. A háború előtt görög és történelem szakos tanárként dolgozott, de az állásából elbocsájtották, majd epilepsziája miatt a náci propaganda szellemében sterilizálták. Ha a háborúban kitüntetett, pilótaként harcoló fivére nem védelmezné, bizonyára el is pusztították volna, mint a társadalom hasznavehetetlen élősködőjét. Az állapotának romlását megelőző orvosságok egyre drágábbak és beszerezhetetlenek lesznek a háború előrehaladtával. Így vállalja el, pénzért, hogy méhkaptárba bújtatva zsidó menekülteket szállít a belga határhoz.
Tovább »

A hét könyve: Zsembery Péter: Vigyázz, kész

Zsembery Péter első regényében igazán érzékletes és magával ragadó coming of age életképeket sorakoztat fel. Könyvállományunk újdonságai között mindenkinek szívből ajánlom Ábel történetét.
Tovább »

A hét könyve: Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása

Izland, a tűz és jég országa, ma turisták százezreinek közkedvelt célpontja. A legnagyobb várostól a legeldugottabb farmig lehet szállást találni, nem meglepő a külföldiek látványa az apró falvakban sem. Az 1950-es években azonban másabb volt a helyzet, ahogy ez Kristín Marja Baldursdóttir A sirályok kacagása című regényéből kitűnik. Freyja, a huszonöt évesen özvegyen maradt nő, aki hét év után hazaköltözik Amerikából, kilóg a falusiak közül. Egyből az érdeklődés központjába kerül, férfiakat és sok nőt is lenyűgöz a szépsége és különös viselkedése.
Tovább »

A hét könyve: Mészöly Miklós: Az atléta halála

Mészölynek nagy évfordulója van, 100 éve született. Na, nem most, hanem még januárban. De száz év távlatából egy hónap talán még türelmi időbe tartozik. Ennek fényében írom ezt a személyes hangvételű beszámolót Mészöly talán legismertebb, és nálunk legtöbb nyelven elérhető könyvéről, Az atléta haláláról.

Nem szeretnék most elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, habár lehetne, hiszen Az atléta halála tényleg új korszakot nyitott a magyar irodalomban, különösen a narrációs technikát illetően. De azt hiszem, a blogot olvasók és a könyv lehetséges olvasói számára nem az irodalomelméleti vonatkozásai fogják meghozni az olvasási kedvet. Az atléta halálában egyébként pont az a zseniális, hogy nem csak újító, azaz irodalomtörténi szempontból „fontos”, hanem ez az eredetisége olyan megvalósításban bontakozott ki, ami a mai napig minden egyes életkor számára letehetetlen olvasmánnyá teszi.
Tovább »

A hét könyve: Mario Escobar: Auschwitzi bölcsődal

„Én nem vagyok senki, én csak egy szegény édesanya vagyok, aki vigyáz a gyerekeire”

Az igaz történet alapján megírt művek, emberi sorsok olvasása mindig mélyebben hat érzelmileg az emberre. Ez többszörösen így van akkor, amikor a 2. világháború legborzalmasabb bűntettéről, a koncentrációs táborokba zárt, ártatlan emberek sorsáról olvasunk.
Tovább »

A hét könyve: Isikava Maszadzsi: Folyó a sötétben

Észak-Korea és Kína közös határán, több helyen is, csak egy folyó választja el a két országot és a menekülni vágyó embereket a szabadságtól. Persze, a határvádelem nagyon szigorú. Ha a katonák észrevesznek egy átkelni készülő személyt, azt ott helyben agyonlövik. Isikava Maszadzsinak szerencséje volt. Ebben az önéletrajzinak is nevezhető műben kendőzetlenül le van írva, hogy milyen állapotok uralkodtak Észak-Koreában az 1960-as években, és talán még napjainkban sincs másképp. Biztosan mindenki hallott már az alábbiakról, ha nem is a könyvekből, de a híradásokból biztosan. Mostanában sok tényfeltáró riport és ismeretterjesztő műsor készült, annak ellenére, hogy Észak-Koreába nehezebb bejutni, mint Fort Knoxba. Ez egy ember igaz története. A témában eddig olvasottak közül a legőszintébb, és talán a legtragikusabb.
Tovább »

A hét könyve: Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

A romantikus regény főszereplője egy észak-karolinai lápvidéken magára hagyott kislány, Kya Clark. Az apja egy veterán katona, aki mivel nem tudja feldolgozni a háború borzalmait, az ivásba menekül és bántalmazza a családját. Elsősorban a feleségét, de a gyerekek is rettegnek tőle. Először a kislány anyja menekül el, de később követik a testvérei is, akik közül Jodie nevű bátyjával van a legszorosabb kapcsolatban. A fiú megmutatja Kyának, hogy ha fél, hogyan tud nyomtalanul elrejtőzni a mocsárban, hogy senki ne találjon rá.
Tovább »

Korábban »