Az OIK 9. Nyílt napja a Nyelvek Európai Napján : Kávészünet

Az OIK 9. Nyílt napja a Nyelvek Európai Napján

Szeptember 26-án tartottuk könyvtárunk Nyílt napját.  A sok színes és érdekes programról már közöltünk képeket Facebook oldalunkon, itt a blogon pedig három programról következik részletesebb beszámoló kollégáink jóvoltából.

Osztrozics Katalin a SINOSZ által szervezett Rendhagyó jelnyelvi előadások-ról írt.

A jelnyelvi program fontos számomra, mint a jelnyelvet használó embereket ismerő könyvtáros számára. Az OIK vezetése számára is fontos az évek óta kialakult jó együttműködés a SINOSZ-szal, fontosnak tartjuk a jelnyelv ügyét, annak népszerűsítését. Az évek során az együttműködés eredményeképp egy igen szép programsorozat bontakozott ki, melyet érdemes összegezve felsorolni, hiszen a SINOSZ minden évben színvonalas, érdekes és interaktív rendezvényekkel készül a könyvtár nyílt napjára.

Rendhagyó jelnyelvi előadások (SINOSZ) - A közönség

Rendhagyó jelnyelvi előadások (SINOSZ) – A közönség

Az OIK és a SINOSZ együttműködése 2005-ben kezdődött a „Nyelvek nélkül nem megy! Nyílt nap az OIK-ban” című rendezvény keretében a „Jelnyelv: a grammatikától a líráig, műfordítás és versírás jelnyelven” című előadással.

Rendhagyó jelnyelvi előadások (SINOSZ) - Dr. Tapolczai Gergely: Összekötő-JEL

Rendhagyó jelnyelvi előadások (SINOSZ) – Dr. Tapolczai Gergely: Összekötő-JEL

2006-ban „A kéz értelmet szül” – jelnyelvi elmélkedés jelnyelven címet viselő előadáson siket előadók közreműködésével jelnyelvi tolmácsolásban élvezhető művészeti programot láthatott az érdeklődő közönség. 2007-ben „Kép a kézben – kalandozások a siketek vizuális nyelvi világában” című program előadói Mongyi Péter, Dobra Eduárd, Juhász Ferenc voltak. 2008-ban két jelnyelvi program is része volt az OIK napnak, Dal a kézben – Megzenésített versek jelnyelvi adaptálása című SINOSZ rendezvény és a SZÉF Alapítvány Jelnyelvi Kórusa. 2009-ben Túróczy Erika saját anyanyelvén, jelnyelven mutatta be a Kis herceg történetét. 2010-ben az ERGO SUM társulat – melynek tagjai siket és nagyothalló amatőr színészek – Székely Hajnalka rendezésében adtak elő egy darabot Heten címmel. 2011-ben „Mert van itt valamiféle szomjuság….” (Pilinszky János) Meditáció a költészetről és a jelnyelvről címmel Vincze Tamás jelnyelvi performance előadásán vehettek részt az érdeklődők. 2012-ben az OIK és a SINOSZ Budapesti Szervezete interaktív rendezvényre várta az érdeklődőket, Mi a Márai program? címmel könyvtári klubnapot tartottak hallássérülteknek. A Program az OIK, az NKA támogatásával indított irodalmi programsorozatának a „Nincs módunk középszerűnek lenni” című sorozatnak a rész volt.

2013-ban pedig két igen érdekes és színes program következett: Dr. Tapolczai Gergely – Összekötő-JEL és Szalkai Iván – Képben formált gondolatok címmel.

Rendhagyó jelnyelvi előadások (SINOSZ) - Szalkai Iván: Képben formált gondolatok

Rendhagyó jelnyelvi előadások (SINOSZ) – Szalkai Iván: Képben formált gondolatok

Idén ismét egy olyan SINOSZ program részese lehettem, amely nagyon sok érdekességgel, hasznos információval szolgált a hallók számára a jelnyelvről, mint élő nyelv leírásának módszeréről, a siketek által használt nemzetközi jelek használatának történeti bemutatásáról. Mindkettő nagyon színvonalas, a közönség sorai között ülő kollégáim visszajelzései alapján közérthető, a hallók számára érzékletes megoldásokkal teli, elgondolkodtató előadás volt. Érdemes lenne szélesebb körben is bemutatni azokat. Mi pedig mindent megteszünk azért, hogy a jelnyelvi program folytatódjon az OIK-ban, mert itt is helye van a jelnyelvnek!

Köszönöm a Könyvtártámasz Egyesület támogatását a rendezvény lebonyolításában.”

Nemes Anikó az Eszperantó a művészet világában! című programról számol be:

“2013. évi Nyelvek Európai Napja – Nyílt nap az Országos Idegennyelvű Könyvtárban rendezvényünkön részt vett a Magyarországi Eszperantó Szövetség is saját, két órás programjával. A rendezvény a Nyelvstúdióban kapott helyet, és délután egy órától három óráig tartott.

Eszperantó a művészet világában! - Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások - Az előadók

Eszperantó a művészet világában! – Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások – Az előadók

Az eszperantó rendezvényt Nagy János, a MESZ gazdasági elnöke nyitotta meg. A beszédében köszöntötte Mender Ibolya főigazgató asszonyt, és megragadva az alkalmat átadta Horváth József eszperantó nyelvű fordításában megjelent Egri csillagok (Géza Gárdonyi: Steloj de Eger) és Márkus Gábor: Tavasz a Szentföldön című könyveket. (Az utóbbi könyv rövidített változata blogunkon is olvasható.) Ezt követően a komlói “Főnix” kamarakórus énekelte el az Eszperantó Himnuszt Cs. Gillich Gabriella karnagy vezetésével.

Eszperantó a művészet világában! - Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások

Eszperantó a művészet világában! – Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások

Prof. dr. Gecső Tamás, az ELTE tanszékvezető professzora az Interkulturális programokról tartott volna előadást, de sajnos mégsem tudott megjelenni a rendezvényen, így helyette dr. Nanovfszky György beszélt az eszperantó nyelv történetéről, kultúrájáról, nyelvtanáról és a nyelvtanulás során betöltött szerepéről.

A személyes tapasztalatokkal tarkított előadást Szabó Imre által fordított József Attila versek követték némi műfordítói elemzéssel. Két ismert mű is elhangzott eszperantó és magyar nyelven is: az Óda (Odo) és a Tiszta szívvel (Purakore). Csak kisebb ízelítőt kapott a közönség a műfordítás háttérmunkálataiból, mivel az idő szűkössége miatt Szabó Imrének át kellett adnia a szót Nemere István írónak. Az író előadásában az eszperantó nyelv helyét próbálta felvázolni a nagyobb nyelvek sorában. Kitért az eszperantó nyelv eszmeiségére, gazdaság- és nyelvpolitikai vonatkozásaira.

Eszperantó a művészet világában! - Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások - Nemere István

Eszperantó a művészet világában! – Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások – Nemere István

A programsorozat utolsó előtti előadása Eszes Máriától, a Pécsi Művészkör elnökétől hangzott el, aki “A pécsi eszperantó nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokról” beszélt. Befejezésként Márkus Gábor mutatta be legújabb könyvét Tavasz a Szentföldön címmel, melyet helyben kiadói áron meg lehetett vásárolni. A Szövetség a Nyelvek Európai Napjára összeállított programsorozatát a Főnix kamarakórus dalai zárták eszperantó nyelven. A rendezvény sikeresen zárult. Az érdeklődés nagy volt, a résztvevők teljesen betöltötték a Nyelvstúdiót.”

Eszperantó a művészet világában! - Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások

Eszperantó a művészet világában! – Könyvbemutató, irodalmi és zenei előadások

Ezúton is köszönjük a Szövetség tagjainak a szervezést és sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, legyen eszperantista vagy nem eszperantista könyvtárunkba és a Fajszi Gyűjteményünkbe, mely utóbbi minden héten szerdánként 9-12 óra között előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető.”

Linzenbold Katalin pedig a „A nyelvek és a nyelvtechnológia” című előadásról osztja meg élményeit:

“A nyílt nap megnyitóját követő „A nyelvek és a nyelvtechnológia” című előadás során Dr. Prószéky Gábor, általános nyelvész, az MTA doktora és Kálmán László nyelvész érdekes beszélgetést folytattak arról, hogy napjainkban hogyan segítik a nyelvtanulást az egyre fejlődő nyelvtechnológiai újítások, mire jók a gépi szótárak, segítenek-e a gépi fordító programok, mikor és kinek.

Nyelvtanulás, nyelvtudás: segít-e a nyelvtechnológia? - Dr. Prószéky Gábor számítógépes nyelvésszel (jobbra) beszélget Kálmán László nyelvész

Nyelvtanulás, nyelvtudás: segít-e a nyelvtechnológia? – Dr. Prószéky Gábor számítógépes nyelvésszel (jobbra) beszélget Kálmán László nyelvész

Néhány mondatos nyelvtechnológiai történeti visszatekintés után a fordítóprogramokról hallhattunk: hogyan jönnek létre, milyen hibákat rejtenek magukban, amelyek a fejlesztéseknek köszönhetően egyre ritkulnak, de nyilvánvalóan mindig is hordozni fogják magukban, tekintve, hogy gondolkodni, értelmezni a kapott fordítást soha nem fogják.  Egyetérthetünk azzal, hogy a nyelvet nem vagy kevésbé ismerőnek többet segíthetnek, haladóknak már kevesebbet, hiszen ők ismerve az adott nyelvet, kritikusan szemlélik a kapott végeredményt. A kritikus szemlélet egyébként ajánlatos is, nehogy Herr Leiterjakab hibájába essünk…  Biztos sokan fordultunk már ezekhez a programokhoz, és tapasztaltuk meg elképesztő vagy vicces megoldásaikat egy-egy nyelvi fordulatra.  A címhez Prószéky tanár úrtól kölcsönvett szópár is ezt támasztja alá: a telefon minden magyar ember számára egyértelmű, de mi van, ha egy fordítóprogram ezt úgy értelmezi, hogy a  pók minden sarkot tele fon hálójával. 🙂

Ahogy elhangzott, nagyobb eséllyel kapunk használható fordítást nagy világnyelvekből mint pl. nepáliból*, vagy olyan témakörben, ahol nincsenek nagy eltérések a fogalmak, szavak használatának kontextusában,  mint pl. az időjárás jelentés – egyébként éppen ebben a témakörben születtek meg az első viszonylag elfogadható gépi fordítások.

A kötetlen hangvételű, érdekes beszélgetést úgy a felnőtt közönség, mint a Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium diákjai is érdeklődve hallgatták.

*: egyike a több mint 80 nyelvnek, amely tanulásához találhatók anyagok az OIK-ban (a szerző megjegyzése)”

Vélemények

Egy hozzászólás van ehhez: “Az OIK 9. Nyílt napja a Nyelvek Európai Napján”

  1. Könyvtárvilág » Blog Archive » Csonka Miklósné ny. könyvtárostanár, jógaoktató, karnagy - 2018 július 1, vasárnap, 12:53

    […] Forrás: http://blog.oik.hu/?p=17027 […]

Hozzászólás küldése