A hét könyve – Halász Rita: Mély levegő : Kávészünet

A hét könyve – Halász Rita: Mély levegő

a kép forrása EZ

Halász Rita első könyve mindjárt meghozta számára a szakmai elismerést. A kötet nemcsak a Libri legjobb első kötetesének járó elismerést kapta meg, de övé lett 2021 Margó-díja is.

A művészettörténész szerző képeket fest, élettel teli képeket, és akármennyire fekete-fehérnek tűnik első pillanatban a bántalmazó férjtől gyermekeivel menekülő Vera története, a jó és rossz harca, a szabadulás egyértelműsége, a könyv mégis teljesen más vizekre vezet minket. Vera meséje, melyet kíméletlen őszinteséggel tár elénk, nem a válással és feloldozással kezdődik, nem szentekből és démonokból, hanem tökéletlen és még tökéletlenebb emberekből áll. A cselekmény térben és időben egyaránt ugrál, hiszen az élet nem tanmese, nem halad lineárisan az abszolút megoldás felé, minden egyes esemény összefügg ugyan az összes többivel, de valójában önmagukban álló pillanatok, időszakok tagolják, melyeknek nincs előre megírva se a kifutásuk, se az értelmük. Attól még, hogy valaki egyszer erős volt, lehet még máskor gyenge. Amit egyszer elért, lehet, meg kell szereznie újra.

Vera történetének legnagyobb tanulsága, ami számomra elválasztja a többi hasonló tartalmú könyvtől, filmtől, színdarabtól, hogy nem ment fel senkit, nem mond ítéletet, de nem is ámít a nagy tettek és a nagy elhatározások által beígért megkönnyebbüléssel. A válás nem ott történik meg, ahol egy papírt aláírtak, de ott se, ahol elhatározták. A bántalmazás nyomai nem szívódnak fel varázsütésre a kék foltokkal egyidőben, a szüleinktől öröklött rossz mintákat nem vetjük le abban a pillanatban, ahogy rossznak ítéltük őket. És az önmegvalósítás nem jön mindjárt azzal, hogy időt szakítunk neki a mindennapokban. Minden szabadulás egy minden pillanatban meghozott döntés, kitartás, küzdelem.

Az elbeszélő, Vera a 12 fejezetre osztott 1 év történésein keresztül mindvégig győzködi magát. Ahogy az évszakok változnak, saját helyzetének megítélése is hullámokban változik. Az önsajnálat és a gyűlölet, a menekülés és a visszafordulás vágya pillanatról pillanatra borítja el. Próbálja elmesélni nekünk, és a mesélés közben maga is felismerni, hogy tulajdonképpen ki ő azon felül, amit szülei belé neveltek, amit barátnője belé sulykol, amit férje elhitetett, amit kislányai szüksége teremtett, amit az egész társadalom elvárt. Mindazok nélkül, akik mellett azzá lett, ami. Létezik-e ezen felül az ember?

„Kivel éltem eddig? Ki vagyok én, hogy ennyi ideig éltem vele?”

Vera pontosan és érthetően feltárt gondolatörvényeiben megismerjük a sok bántalmazott számára ismerős, káros önmarcangoló tévképzeteket: azért bántottak, mert én bántásra méltó vagyok? Én tettem bántalmazóvá, belekényszerítettem a másikat a bántó szerepébe?

Kívülről sokszor elképzelhetetlen milyen előzmények vezethetnek egy embert addig, hogy el tudja képzelni, a bántalmazás bármilyen körülmények között megengedett. Vera történetében viszont olyan összefüggésekre találunk a rövidebben-hosszabban felvillanó képekben, élethelyzetekben. ami gyermekkortól kezdve, a kamaszkoron és szerelmeken át, érthetően, átélhetően mutatja meg nekünk ezt az utat.

Vera története egy hétvége alatt, egy visszatartott lélegzettel átpörgethető, izgalmas olvasmány. Azoknak ajánlom különösen, akik szeretik megmondani a tutit, és azoknak, akik mindig megmondják. De mindenki talál majd benne nagy felismeréseket.

Halász Rita: Mély levegő katalógusunkban >>>

M. O.

Vélemények

Hozzászólás küldése