Kávészünet

KöltéSzerda // Válogatás Takács Zsuzsa verseiből

kép forrása EZ

Takács Zsuzsa (Budapest, 1938. november 23. –) Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító.
1964-től publikál folyóiratokban. Első közreadott versei az Élet és Irodalom, a Jelenkor és az Új Írás c. folyóiratokban jelentek meg, illetve az Alföldnek, majd az induló Holminak lett rendszeres szerzője.
1962-ben házasságot kötött Lengyel Péter íróval. 1973-ban Lengyel Péter elköltözött otthonról, de a későbbiekben rendszeresen látogatta a családot. 1980-ban elváltak.
Takács Zsuzsa 1983 őszén ismerkedett meg Kertész Imrével Szigligeten. Ettől kezdődően mély szerelem született közöttük, amelynek irodalmi dokumentumai az ekkor született versekben (pl. az Eltékozolt esélyem, vagy a Viszonyok könnye c. kötet költeményeiben) és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. regényében is nyomon követhetők. Szerelmük 8 éven át tartott, barátságuk kisebb-nagyobb intenzitással folytatódott, csaknem Kertész Imre élete végéig. Tovább »

Fricsay Ferenc (1914 – 1963)

Ma ünnepeljük Fricsay Ferenc születésnapját. Ebből az alkalomból örömmel ajánljuk figyelmükbe a Fricsay életműnek egy fontos állomását bemutató összkiadás-gyűjtemény első részét. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Babiczky Tibor verseiből

Babiczky Tibor (Székesfehérvár, 1980. december 24. –) magyar költő, szerkesztő, újságíró. 1999 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója volt. Publikációi jelennek meg például a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, a Beszélőben és a Mozgó Világban. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül. Tovább »

A hét könyve – Halász Rita: Mély levegő

a kép forrása EZ

Halász Rita első könyve mindjárt meghozta számára a szakmai elismerést. A kötet nemcsak a Libri legjobb első kötetesének járó elismerést kapta meg, de övé lett 2021 Margó-díja is.

A művészettörténész szerző képeket fest, élettel teli képeket, és akármennyire fekete-fehérnek tűnik első pillanatban a bántalmazó férjtől gyermekeivel menekülő Vera története, a jó és rossz harca, a szabadulás egyértelműsége, a könyv mégis teljesen más vizekre vezet minket. Vera meséje, melyet kíméletlen őszinteséggel tár elénk, nem a válással és feloldozással kezdődik, nem szentekből és démonokból, hanem tökéletlen és még tökéletlenebb emberekből áll. A cselekmény térben és időben egyaránt ugrál, hiszen az élet nem tanmese, nem halad lineárisan az abszolút megoldás felé, minden egyes esemény összefügg ugyan az összes többivel, de valójában önmagukban álló pillanatok, időszakok tagolják, melyeknek nincs előre megírva se a kifutásuk, se az értelmük. Attól még, hogy valaki egyszer erős volt, lehet még máskor gyenge. Amit egyszer elért, lehet, meg kell szereznie újra. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Deres Kornélia verseiből

.

Deres Kornélia (1987-) költő, író, színháztörténész.
Az ELTE BTK angol és magyar szakjain végzett, majd az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója, s ugyanitt szerzett doktori fokozatot 2015-ben. 2015-18 között a Károli Egyetem adjunktusa, 2017 óta az ELTE oktatója, 2020-ban az Universität zu Köln, 2021-ben a CEU posztdoktori kutatója. 2003 óta publikál. Verseit és tanulmányait rangos nemzetközi és hazai folyóiratok közölték. Verseit többek között angol, német, lengyel, cseh, szerb, bolgár nyelvekre fordították. 2017 óta tehetséggondozó íróműhelyek vezetője: JAK Líraműhely, Amper Műhely, Rakpart3 színházi íróműhely. A Negyed irodalmi folyóirat, valamint a KULTer szépirodalmi rovatának szerkesztője. A Biztonságos terek (FESZ) projekt munkatársa. Tovább »

A hét könyve – Marie Aubert: Ha történne valami

kép forrása EZ

Marie Aubert norvég írónő Felnőtt emberek című könyvéről korábban már írtam ajánlót (IDE KATTINTVA olvasható), és aki el is olvasta a könyvet, annak azért javaslom olvasmánynak a Ha történne valamit, aki nem, annak azért.

A rövidebb elbeszéléseket tartalmazó kötet mindegy szereplője teljesen eltérő életkorban, státuszban, élethelyzetben van, valami mégis összeköti őket: szembe kell nézniük a helyzetükkel, el kell engedniük azt, amit szerettek, amit eddig ismertek, és fel kell állniuk, életükben először, teljesen egyedül, minden erejükkel. Kiégés, trauma, elmúlás, amit csak elvisel egy ember. Minden ember, mert az itt felsorakoztatott történetek mindegyike érint bennünket egyik vagy másik oldalról. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Radnóti Miklós verseiből

(E bejegyzés megszületése előtt az egész Radnóti életművet – melyben a műfordításait nem vettem alapul – elolvastam, és igyekeztem nem feltétlenül tankönyvi példákat hozni.)

Radnóti Miklós (jobbra) és felesége, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (balra)

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 6-10. közt): költő, műfordító. Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el. Anyai nagybátyja – jómódú textilnagykereskedő – neveltette.
Első önálló verskötete a Pogány köszöntő (Budapest, 1930). 1931 nyarát Párizsban töltötte. 1934-ben Kaffka Margit művészi fejlődése című értekezésével (Radnóczi Miklós néven) megszerezte a bölcsészdoktorátust, majd 1935-ben a tanári oklevelet. Ez év augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit.
1940. szeptember 5. és december 18. között Erdélyben munkaszolgálatos volt. 1942. július 1-jén újból munkaszolgálatos volt Erdélyben, majd Budapesten, 1943 tavaszán barátai közbenjárására felmentést kapott. 1944. május 20-án harmadszor is behívták, Vácra vonult be, május végén Szerbiába, Borba vitték. A szeptemberi visszavonuláskor gyalogmenetben hajtották nyugatra, útközben Abda környékén tarkólövéssel meggyilkolták. Holttestét – s vele utolsó verseit – az abdai tömegsírban találták meg. Tovább »

Biblioterápiával vagy meseterápiával foglalkozó, valamint azokhoz kapcsolódó könyvek az OIK állományában

A munkánkhoz az is hozzátartozik, hogy az olvasói terekben rendben tartjuk a polcokat. Nemrég, mikor a tájékoztatóban lévő kölcsönözhető szakirodalmakat pakolgattam, a kezembe akadt egy számomra még ismeretlen biblioterápiás kötet, és elkezdtem keresni a katalógusban, van-e más is a témában. Sikerrel jártam. Olvasószolgálati könyvtárosként dolgozom az OIK-ban, ezen felül biblioterápiás csoportot is tartok itt, ezért úgy döntöttem, csokorba szedem ezeket a könyveket, és egy blogbejegyzés formájában bemutatom őket. Grátisz hozzájuk vettem még meseterápiával kapcsolatos köteteket is. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Szabó Imola Julianna verseiből

Szabó Imola Julianna. 1984, Budapest. Író, táncelméleti szakíró, intermediális alkotó. Versprózákat és meséket ír, szöveg/tánc/réteg videókat készít, összművészeti projektekben vesz részt. Kutatási területe: a kontakt tánc. Emellett kiadványtervezéssel foglalkozik. Publikált többek között az ÉS-ben, Holmiban, Kalligramban, Új Forrásban, Helikonban, Tiszatájban, a Fluid Raven oldalán, stb. Tovább »

Kisded tenger és más POKET zsebkönyvek

Jön a nyár, ezzel a szerencsésebbeknek jön a kistáskába bepakolós, olvasmányokkal több napra előre készülős, vonaton lábat feltéve, füves parton fekve olvasgatós időszak.

Ezzel kapcsolatban az a jó hír, hogy olvasóinknak begyűjtöttünk jó pár zsebkönyvet az elmúlt év POKET kiadványaiból, és le is csekkoltuk őket. Így nemcsak a táska lesz könnyebb, de a döntés is, miszerint akkor a következő napokban prózát vagy lírát, kortársat vagy klasszikust, hazait vagy fordítást olvasnék-e szívesebben. Most mind megférnek egy helyen. Tovább »

Korábban »