One Belt, One Road : Kávészünet

One Belt, One Road

Az OBOR egy mozaikszó, amelynek feloldása: One, Belt One Road, azaz Egy övezet, egy út.

Azonban ennek a nagyszabású projektnek más elnevezése is van, pl. a BRI (Belt and Road Initiative, azaz Övezet és Út Kezdeményezés) rövidítés is használatos. A legpontosabb, legátfogóbb megjelölés mégis a „Selyemút Gazdasági Övezet és 21. Századi Tengeri Selyemút”.          A Selyemút kifejezés arra a kétezer éves kereskedelmi, gazdasági és kulturális útvonalra utal, amely az ókortól kezdve egészen az első világháborúig Ázsián és Európán ívelt át, és amelyen keresztül az árukon kívül a fontosabb eszmei gondolatok is áramlottak.

2013 szeptemberében Xi Jinping kínai elnök Kazahsztánban tartott beszédében tárta először nyilvánosság elé grandiózus tervét, amelyben még csak a szárazföldi övezetről szólt. Egy hónappal később azonban már a 21. századi tengeri selyemút vízióját festette az Indonéziai Parlament elé.

Ez a gazdasági övezet a Csendes-óceántól a Balti-tengerig nyitja meg a közlekedési vonalakat, míg a tengeri út Kínától az Indiai-óceánig terjed majd.

A kezdeményezés célja a nagyobb világkereskedelmi aktivitás ösztönzése és a szorosabb összeköttetés Kína, Afrika, Eurázsia, Európa, a Közel-Kelet, Dél- és Dél-kelet-Ázsia között.

A 2017 májusában tartott csúcstalálkozón közel 70 ország és nemzetközi szervezet írta alá ezt a megaméretű infrastrukturális projektet. Ez Kínával együtt a Föld népességének 62%-át, a globális gazdasági termelésnek pedig 30%-át jelenti.

Ez az átfogó beruházási program utak, hidak, vasútvonalak, gázvezetékek, üvegszálas optikai kábelek, telekommunikációs vonalak, kikötők, erőművek építését tartalmazza.

A fő elképzelések közé tartozik a Kína-Pakisztán Folyosó létrehozása, egy 3000 km hosszú, Kínát Szingapúrral összekötő gyorsvasút, valamint több, Közép-Ázsián áthaladó gázvezetékek lefektetése is.

Kína gazdasági céljain kívül azt is el kívánja érni, hogy a nyugat-kínai Xinjiang tartománytól és a közép-ázsiai térségtől távol tartsa a „három ördögöt” (szeparatizmus, terrorizmus, extremizmus), és bekapcsolja ezeket az országokat a gazdasági vérkeringésbe, ezzel elérve fejlődésüket. Kínai elemzők szerint a szegénység és az alacsony életszínvonal a nyugtalanság és a szélsőségesség melegágya. Úgy gondolják, hogy az életkörülmények javításának módja a gazdaság fejlesztése.

A projekt több anyagi forrással is rendelkezik: ilyen az állami tulajdonú Selyemút Alap, amely 2015-ben alakult, illetve két kínai kötvénybank: a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Export-Import Bank. Két multilaterális intézmény is részt vesz a finanszírozásban: a pekingi székhelyű Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank és a sanghaji központú Új Fejlesztési Bank.

A Kínai Központi Bank elnöke, Zhou Xiaochen ígéretet tett arra, hogy segíti a hazai bankokat az OBOR projekt anyagi támogatásában.  Hozzátette, hogy a többi résztvevő országgal is keresik az együttműködés lehetőségét. Reméli, hogy a többi ország és alap is aktivizálja magát e cél érdekében.

                                                                                                                                                                                                             Batári Tibor Csaba

Az OIK által előfizetett, távolról is elérhető EBSCO adatbázisban az ezzel kapcsolatos cikkek megtalálhatóak.

Vélemények

Hozzászólás küldése