A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve

Pauer Emánuel: Magamon kívül

Könyvajánló, de nem mindenkinek

Pauer Emánuel: Magamon kívül

Sajnos általános tendencia, hogy az olvasók első körben olyan könyveket választanak, melyek a könyvesboltok polcain a legkiemelkedőbb helyet foglalják el. A vásárlásban leggyakrabban nagy szerepe van annak, hogy melyik nevesebb kiadó mely könyvének hirdetésébe fektette a legtöbb energiát. Hogyan ismerkedjen meg az ember olyan szerzők könyveivel, akikről nem szól a fáma? Felmerül a kérdés, nem marad-e ki valamiből az ember, avagy jogos-e a feltevés, ha valamit érdemes elolvasni, az ember úgyis hall róla? Mi a helyzet a kis kiadók elsőkötetes szerzőivel, akik ráadásul a jobban ismert írószövetségeken kívül próbálják megmutatni hangjukat? Az átlagember kutatásra szánt és anyagi erőforrásai egyaránt végesek, érthető, hogy saját gyűjteményébe a nagy neveket, a megbízható kiadók könyveit választja.

Szerencse, hogy a könyvvel való megismerkedésnek, a fizikai birtokláson túl van másik útja is: a könyvtár.

A könyvtárban járatos olvasó általános élménye, hogy teljesen véletlenül is akadhat olyan könyv a kezébe, ami utánozhatatlan élményt nyújt, önmagához, esetleg az egész világhoz való hozzáállását megváltoztatja. Egy ilyen élmény egyszerre felemelő és megrázó. Számomra ilyen volt Pauer Emánuel Magamon kívül című regénye.

Egyrészt az teszi a könyvet igazán erős sodrású, magával ragadó művé, ami miatt nem is ajánlom mindenkinek. A valóság olyan szelete tárul fel a cselekményben a főszereplő lelki megsemmisülése során, aminek befogadásához, és esetleges elfogadásához az olvasónak is vele kell tartania. Kívülről, objektív tartással olvasva a könyv nem adja meg magát. Ahhoz, hogy az önmagát kereső, és az alkoholmámoros, szennyes világgal való azonosulni kívánó férfi története értelmet nyerjen, ismernünk kell a világot, amelyből eltávozott, és hajlandónak kell lenni megismerni azt, ami felé tart. Lehet, érdemes párszor letenni közben a könyvet, és az is lehet, hogy a könnyedebb elbeszélésekre vágyó olvasó nem is vesz fel többet. Azoknak azonban, akiket ez kísértetiesen ismerős világ, Budapestnek ez a mélyrétege magával ragad, mindenképp felejthetetlen élmény lesz. Nem szórakoztató irodalom, és rövid terjedelme ellenére sem könnyű olvasmány, még aláfestő zenével sem. Amit egyébként a szerző nem csak a fejezetek elején jelölt meg, de a teljes élmény kedvéért az olvasó számára is elérhetővé tette. Csak alámerülőknek!

Maczák Orsolya Rita

Vélemények

Hozzászólás küldése