In memoriam Kajetan Kovič : Kávészünet

In memoriam Kajetan Kovič

Kajetan Kovič (1931–2014)

Kajetan Kovič (1931–2014)

Életének 84. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kajetan Kovič szlovén költő, író, műfordító. Kovič 1931-ben született Mariborban. Gyermekkorában sokszor költöztek szüleivel. Mariborban járt gimnáziumba, majd az érettségi után a ljubljanai egyetem bölcsészkarán tanult összehasonlító irodalomtudományt. 1956-ban diplomázott. 1958-tól egészen 1992-es nyugdíjazásáig a Državna založba (Állami Kiadó) szépirodalmi szerkesztője volt. 1991-ben a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagjává választották, 1995-től az akadémia rendes tagja. Életének utolsó éveit súlyos betegség nehezítette meg.

Kajetan Kovič első versei 1948-ban jelentek meg, ám az igazi irodalmi ismertséget az 1953-ban megjelent Pesmi štirih (A négyek versei) című kötetben publikált 26 verse hozta meg számára. Ez a verseskötet, és Kajetan Kovič nemzedéke – Ciril Zlobec, Tone Pavček, Janez Menart – tekinthető a második világháború utáni modern szlovén költészet kezdetének. Kovič fiatalkori költészetét az intimizmus és a rezignáció jellemzi. Későbbi önálló köteteiben sokféle hatás figyelhető meg: az egzisztencializmustól kezdve a neoexpresszionizmusig, amely egyfajta útkeresésnek is tekinthető. Érett korszakának verseit a klasszikus versformák használata jellemzi, s az alapvető emberi kérdések, mint pl. élet, halál, költészet, szerelem, foglalkoztatták. Utolsó kötete idén augusztusban jelent meg Labrador in nove pesmi (Labrador és új versek) címmel, lánya, Nina Kovič válogatásában és szerkesztésében. Kajetan Kovič a költészet mellett prózaírással is foglalkozott. A szlovén gyermekirodalom két felejthetetlen figurája, Maček Muri és Piki Jakob is az ő nevéhez fűződik. Mindkét gyermekkönyvét eddig több mint 100 000 példányban adták ki. Kovič műfordítói munkássága is igen jelentős, többek között France Prešeren német nyelvű verseit fordította szlovénra, de Rilke, vagy Éluard versei is az ő szlovén fordításában olvashatók. Mindenképpen meg kell említeni Kajetan Kovičnak a magyar irodalom szlovéniai közvetítésében kifejtett munkásságát is. A magyar költőket nyersfordítás alapján fordította. Először Ady Endre válogatott verseit ültette át szlovén nyelvre, amelyek a Vér és arany / Kri in zlato című kétnyelvű kötetben jelentek meg.

Az 1977-ben Muraszombatban megjelent, és a 20. századi magyar költészetet bemutató válogatásban Kovič fordításában olvashatjuk Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Karinthy Frigyes, Füst Milán, József Attila, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Váci Mihály, Lator László, Juhász Ferenc, Székely Magda és Tandori Dezső verseit.

1998-ban jelent meg Lator László Az elhagyott színtér című kötete szlovén nyelven – Kajetan Kovič fordításában Zapuščeni oder címen.

Egy évvel később látott napvilágot Petőfi Sándor válogatott verseinek szlovén fordítása, amely szintén Kajetan Kovič fordítói tevékenységének köszönhető.

Kajetan Kovičot szoros barátság fűzte Weöres Sándorhoz és Lator Lászlóhoz is. Többek között a magyar irodalom szlovéniai népszerűsítéséért és fordításáért való elismerés jeléül a Magyar Írószövetség tiszteletbeli tagjává is választotta. Kovič versei magyarul antológiákban (Csillagok és szívek, A szlovén irodalom kistükre, Szlovén irodalmi antológia III.) és két önálló kötetben (Kajetan Kovič versei [1979], Bodzaórák [2002]) jelentek meg. Regényei közül magyarul megjelent: Sem isten, sem állat (1972), Verseny, avagy hogyan töltötte Nikolaj építészmérnök a hétvégét (1975), Utazás Trentóba (1998), Képzelt tanár úr (2006).

Dudás Előd

Vélemények

Hozzászólás küldése