Kávészünet

Az év könyvei 2019-ben – A TLS körkérdése

Az új év elején tekintsünk kicsit vissza, és olvassuk el a The Times Literary Supplement (TLS) hetilap szokásos körkérdésére adott válaszokat. Még tavaly, a november 29-i számban 64 író, irodalmár véleményét közölték. (A lap egyébként a november 15-i számtól új külalakban jelenik meg, több színes betűvel, kiemeléssel, némileg uniformizált borítóoldallal.) A véleményekből nem keletkezik valamiféle hivatalos rangsor, csupán szubjektív ítéletek érdekes halmazát olvashatjuk. Sokan nem tudtak vagy nem akartak csak egy könyvet kiválasztani, ezért kettőt vagy többet is megneveztek. A „merítés” az új könyvtermésből tehát nagy, nemcsak a könyvek száma miatt. A választási lehetőség ugyanis nem korlátozódott a szépirodalomra, ezért irodalom-, kisebbség-, közgazdaság-, kultúra- és történettudomány, valamint művészettörténet is bekerült a kedvencek közé. Nem csoda, hogy megoszlás tapasztalható, kevés ismétlődés fordul elő.
Tovább »

A hét könyve: Puskás Dániel: A vakok zsoltára

Puskás Dániel 1990-ben született. Költő, műfordító, könyvtáros.

A legtöbben regényeket olvasnak, és csak ritkán vesznek kezükbe verseket. Pedig érdemes kortárs magyar költők alkotásait is olvasni aktuális lelkiállapotunktól függően. Ha nincs hozzá hangulatunk, akkor nehéz átérezni, de minden bizonnyal éltünk már át hasonló dolgokat.

A kötetben elmúlt szerelmek jelennek meg. Bibliai és mitológiai alakok is feltűnnek, akiken keresztül kifejezi önmagát a költő. Emlékképek, amit a címzett talán sohasem olvasott. Nem derül ki, hogy kinek szólnak ezek a versek, de talán a saját történetünket is felismerhetjük a sorokban. Személyesebb az írás, ha nem azon töprengünk, hogy valójában kiről vagy kikről szól a szöveg.
Tovább »

Korlátozott nyitvatartás az Olvasóteremben / Limited Opening Hours of the Reading Room – 2019.12.12. és 12.13.

100 éves Proust Goncourt-díja

Marcel Proust

1919 december 10-én kapta meg Marcel Proust a Goncourt-díjat az À l’ombre des jeunes filles en fleurs (Bimbózó lányok árnyékában – Gyergyai Albert fordításában) című regényéért, mely Az eltűnt idő nyomában című regényfolyam második darabja.

A díj immár több mint 100 éves történetében kevés olyan év volt, mikor az irodalmi és a könyves szakma, de még az irodalomkedvelő és -értő közönség körében egyetértés lett volna a díjazott személye, illetve műve iránt. Ez volt a helyzet Proust esetében is.

De mi is volt a probléma: az író már túl öreg – Proust 48 éves volt ekkor (1871-1922), és a díj, eredeti szándék szerint, feltörekvő, ifjú szerzők számára lett alapítva; túl gazdag – nem volna szüksége ekkora összegre (a díj akkoriban 5000 frankot jelentett – ma már igen jelképes, 10 €). Támadták túlságos világiassága miatt is, ami ellentmondásban volt azzal, hogy magányosan az ágyában fekve töltötte a napjait. Túl hosszú a mű: több mint 400 oldal.
Tovább »

Szombati nyitvatartások / Opening Hours on Saturdays – 2019.12.07. és 12.14.

Karácsonyi nyitvatartás / Christmas Opening Hours

A Magyar Szemle – “Kéthavonta az egész látóhatár”

A Magyar Szemle 2019/9-10. száma valóban megfelel a borítóján feltüntetett, az ismertetésem címében idézett irányelvnek. A kéthavonta megjelenő, konzervatív szellemiségű folyóirat történelem témakörben közli Bődy Pál Ausztria és Magyarország a hidegháború korszakában című tanulmányát; Szabó Éva Eszter napjainkban is égetően aktuális problémát vizsgál A vasfüggöny-metafora és az amerikai, valamint magyar határzár című elemzésében (egyelőre annak 1. részében). Az irodalomtörténeti tanulmányok sorában Gróh Gáspár főszerkesztő, aki nemrég igen figyelemreméltóan értekezett Nádas Péter memoárjáról, a Világló részletekről, most Szabó Dezső művéről Az elsodort falu – mint háborús regény címmel írt tanulmányt. Falusi Márton folytatta Nagy Gáspár lírájának elemzését, melyet az előző számban kezdett el; olvashatjuk továbbá Bertha Zoltán emlékbeszédét az 50 évvel ezelőtt elhunyt Kodolányi Jánosról.
Tovább »

Francia irodalmi díjak 2019 (2.)

.

November 5-én folytatódott a nagy irodalmi díjak kihirdetése Franciaországban. Ezen a napon adták át a Prix Féminá-t. A zsűri tagjai idén Sylvain Prudhomme Par les routes című regényét díjazták. Az 1979-es születésű író gyermekkorát Afrika különböző országaiban töltötte. Egyetemi tanulmányait Párizsban végezte. De nem szakadt el teljesen Afrikától: 2003-ban Bénin északi részén népmeséket gyűjtött, melyeket Contes du pays tammari címmel adott ki. Ezen kívül még 7 regényt, és több riport könyvet írt. Mostani műve az emberekben, mindannyiunkban ott élő szabadságvágyat mutatja be.

A következő díj november 7-én a Prix Décembre volt. A zsűri, Amélie Nothombe (Soif című regénye szerepelt a Goncourt esélyesek listáján) elnökletével Claudie Hunzinger Les grands cerfs című regényét díjazta. A szerző 1940-ben született az elzászi Colmar-ban. Írói munkássága mellett képzőművészként is jelentős. Műveiben mindig jelen van a természet. Mostani díjazott regényében az emberi kegyetlenséget állítja szembe az állatok életének kegyetlenségével. A mű olyan, mintha egy thrillert olvasna az ember, amely tele van költőiséggel, ugyanakkor haraggal is, amiért az ember elpusztít minden szépséget a természetben.
Tovább »

Francia irodalmi díjak 2019 (1.)

.

Idén is elérkezett a nagy irodalmi díjak időszaka Franciaországban. Szeptember eleje óta nagy az izgalom a kiadóknál, hogy ki kerül fel a legrangosabb irodalmi díjak listájára. Mert ezek a díjak nem csak a szerzőkről, de a kiadókról is szólnak.

Legelőször a Francia Akadémia regénynagydíja került kihirdetésre (október 31.). Az idei győztes Laurent Binet Civilizations című regénye. Az 1972-es születésű szerző első regénye, az HHhH 2010-ben elnyerte a Prix Goncourt du premier romant. 2015-ben a La septième fonction du langage című műve a Prix Interalliét kapta meg. A mostani, harmadik regényében egy fordított történelmet képzel el: mi történt volna, ha a nagy hódítások fordítva történtek volna, ha Atahualpa hódította volna meg Európát a 16. században. Az Akadémia zsűrije nem csak a történet egyediségét díjazta, hanem a nyelv briliáns használatát: a méltatásban Dany Laferrière kiemeli egy olyan nyelvtani forma, egy igeidő, a futur antérieure használatát, amelyet már nemigen szoktak alkalmazni.
Tovább »

Ünnepi nyitvatartás / Holiday Hours – 2019.11.01.

Korábban »