Kávészünet

A Magyar Szemle – “Kéthavonta az egész látóhatár”

A Magyar Szemle 2019/9-10. száma valóban megfelel a borítóján feltüntetett, az ismertetésem címében idézett irányelvnek. A kéthavonta megjelenő, konzervatív szellemiségű folyóirat történelem témakörben közli Bődy Pál Ausztria és Magyarország a hidegháború korszakában című tanulmányát; Szabó Éva Eszter napjainkban is égetően aktuális problémát vizsgál A vasfüggöny-metafora és az amerikai, valamint magyar határzár című elemzésében (egyelőre annak 1. részében). Az irodalomtörténeti tanulmányok sorában Gróh Gáspár főszerkesztő, aki nemrég igen figyelemreméltóan értekezett Nádas Péter memoárjáról, a Világló részletekről, most Szabó Dezső művéről Az elsodort falu – mint háborús regény címmel írt tanulmányt. Falusi Márton folytatta Nagy Gáspár lírájának elemzését, melyet az előző számban kezdett el; olvashatjuk továbbá Bertha Zoltán emlékbeszédét az 50 évvel ezelőtt elhunyt Kodolányi Jánosról.
Tovább »

Francia irodalmi díjak 2019 (2.)

.

November 5-én folytatódott a nagy irodalmi díjak kihirdetése Franciaországban. Ezen a napon adták át a Prix Féminat. A zsűri tagjai idén Sylvain Prudhomme Par les routes című regényét díjazták. Az 1979-es születésű író gyermekkorát Afrika különböző országaiban töltötte. Egyetemi tanulmányait Párizsban végezte. De nem szakadt el teljesen Afrikától: 2003-ban Bénin északi részén népmeséket gyűjtött, melyeket Contes du pays tammari címmel adott ki. Ezen kívül még 7 regényt, és több riport könyvet írt. Mostani műve az emberekben, mindannyiunkban ott élő szabadságvágyat mutatja be.

A következő díj november 7-én a Prix Décembre volt. A zsűri, Amélie Nothombe (Soif című regénye szerepelt a Goncourt esélyesek listáján) elnökletével Claudie Hunzinger Les grands cerfs című regényét díjazta. A szerző 1940-ben született az elzászi Colmar-ban. Írói munkássága mellett képzőművészként is jelentős. Műveiben mindig jelen van a természet. Mostani díjazott regényében az emberi kegyetlenséget állítja szembe az állatok életének kegyetlenségével. A mű olyan, mintha egy thrillert olvasna az ember, amely tele van költőiséggel, ugyanakkor haraggal is, amiért az ember elpusztít minden szépséget a természetben.
Tovább »

Francia irodalmi díjak 2019 (1.)

.

Idén is elérkezett a nagy irodalmi díjak időszaka Franciaországban. Szeptember eleje óta nagy az izgalom a kiadóknál, hogy ki kerül fel a legrangosabb irodalmi díjak listájára. Mert ezek a díjak nem csak a szerzőkről, de a kiadókról is szólnak.

Legelőször a Francia Akadémia regénynagydíja került kihirdetésre (október 31.). Az idei győztes Laurent Binet Civilizations című regénye. Az 1972-es születésű szerző első regénye, az HHhH 2010-ben elnyerte a Prix Goncourt du premier romant. 2015-ben a La septième fonction du langage című műve a Prix Interalliét kapta meg. A mostani, harmadik regényében egy fordított történelmet képzel el: mi történt volna, ha a nagy hódítások fordítva történtek volna, ha Atahualpa hódította volna meg Európát a 16. században. Az Akadémia zsűrije nem csak a történet egyediségét díjazta, hanem a nyelv briliáns használatát: a méltatásban Dany Laferrière kiemeli egy olyan nyelvtani forma, egy igeidő, a futur antérieure használatát, amelyet már nemigen szoktak alkalmazni.
Tovább »

Ünnepi nyitvatartás / Holiday Hours – 2019.11.01.

A XIX. ODR-konferencián jártunk

 

2019. október 14-én, Tatabányán, az Edutus Egyetemen került megrendezésre a XIX. Országos ODR-konferencia, amelynek fókuszában ezúttal az ODR szakkönyvtárai álltak. A könyvtárközi kölcsönzésben részt vevő szakkönyvtárak közül idén az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a HM-HIM Hadtörténeti Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, az MTA Könyvtár és Információs Központ, és az Országos Idegennyelvű Könyvtár kapott meghívást, hogy bemutassa intézményét és annak szerepét az országos dokumentum-ellátásban.
Tovább »

Ünnepi nyitvatartás / Holiday Hours – 2019.10.23.

Magyar nyelvű bakelitek

A bakelitrajongókat a mai zenekedvelő társadalom sokszor elvakult romantikusnak, elmaradt különcnek tartja, valahogy úgy, mint a nyomtatás elterjedése után a kódexmásolókat, vagy mint hamarosan azt, aki nyomtatott könyvet csap fel a metrón üldögélve.

De azoknak, akiknek a tű sercegése, a lejátszókar emelkedése és süllyedése ismerős, tudják, hogy a bakelitlemezek hallgatása semmihez sem hasonlítható, intim, kivételes élmény. Ragozni nem is érdemes. Azoknak, akik régóta benne vannak, és azoknak, akik szeretnének megismerkedni vele, jó hírünk van: az Országos Idegennyelvű Könyvtár elérhetővé, kölcsönözhetővé tette magyar irodalmi bakelitlemezeit. Ezek között olyan kincsek vannak, mint

  • a legszebb magyar versek felolvasása a legnagyobb magyar színészek hangján (mint József Attila verseit felolvasó Latinovits Zoltán)
  • legszebb magyar versek saját szerzőjük hangján (eredeti Babits és Pilinszky felolvasások)
  • drámák felolvasva és előadva (mint a Bánk bán és Az ember tragédiája)
  • prózák (mint Örkény egypercesei)

 

Így zajlott idei Műfordító-műhelyünk

Szeptember 27-én az OIK műfordítás-pályázatához kapcsolódóan idén is megszerveztük az ún. Műfordító-műhelyt. Meghívott műfordítók – Orcsik Roland, Pénzes Tímea és Vörös IstvánMila Haugová szlovák költő két versét fordították le közel 4 óra alatt könyvtárunk Rendezvénytermében. A pályázat díjátadó ünnepségén az elkészült versfordítások alapján, konkrét példákon mutatták be, hogyan zajlik a fordítói műhelymunka a vers értelmezésétől a költői képek átültetésén át a nyelvi megformálásig.

Fotók és Facebook-os bejelentkezésünk kíséretében közzétesszük a Műfordító-műhely verseit eredeti nyelven és a három műfordító helyben született (nem feltétlen végleges!) megoldásaival.

Íme meghívott műfordítóink versfordításai!

Tovább »

Olvasótermi zárvatartás – 2019.09.27

OIK nyílt nap 2019-ben – beiratkozási akció!

Korábban »