A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve: Madelaine Miller: Kirké

„Az Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A regény közel hozza Homéroszt a 21. század olvasójához.

A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek – nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet.

Tovább »

Heti könyvajánló: Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón

 

Zdeněk Svěrák a cseh kultúra kortárs legendája, hatalmas életművel rendelkező író, forgatókönyvíró, dalszerző, színész egy  személyben, s rangos irodalmi- és filmdíjak birtokosa (Magnesia Litera, Český lev). Rendkívüli írói termékenységét mutatja, hogy eddig mintegy hatvan könyve jelent meg. A Mezítláb a tarlón (Napkút Kiadó, 2018) a harmadik magyarul megjelent prózakötete.

A költői szépségű, önéletrajzi ihletésű novellafűzér történelmi háttereként a második világháborús 40-es évek Csehországa elevenedik meg: először a német megszállás, végül a szovjet „felszabadítás”. Az elbeszélő Eda Souček, egy hét-nyolc éves kisfiú, aki szüleivel Prágából vidékre kerül, és két évig ott is kell maradnia (a családot az apai nagyszülők fogadják be népes, zajos, falusias otthonukba). A fiúnak be kell illeszkednie, tájékozódnia kell a tágabb családi viszonyokban, s ki kell vívnia a helyét a kortársai között. A hirtelen jött új benyomások hatalmas erővel törnek rá, s alapjaiban határozzák meg lelkivilága alakulását. Minden különlegesnek tartott élmény (barátságról, verekedésről, szerelemről, hazugságról, árulásról, lopásról) és érdekesnek tűnő jelenet (szirupfőzés, tollfosztás, köpölyözés, kocsihajtás, mézpergetés) könnyed, szórakoztató epizóddá formálódik. A rövid történetekből a család élete, rejtett titkai is kibontakoznak: középpontban a szülők, akik nem illenek egymáshoz, de szeretik egymást, a hatalombarát egyik nagybácsi, a gyilkossággal vádolt másik nagybácsi, a villámsújtotta nagymama, s a tekintélyelvű, ám iszákos nagyapa, aki elkártyázta a családi vagyon nagy részét. A tragédiákat, ellentéteket, kegyetlenségeket a gyermeki látás hol humorral, hol iróniával oldja. A sok-sok érzéssel mesélt, egyszerre lírai, groteszk és fantasztikus történetek nemcsak élvezetesek, de elgondolkodtatók is.

A mű, eredeti cseh címén Po strništi bos, először 2013-ban jelent meg, később a Filmové příběhy c. kötetbe is bekerült. 2017-ben az író fia, Jan Svěrák a könyv alapján nagysikerű filmet forgatott, melynek forgatókönyvét apa és fia együtt alkotta meg. Az író maga is játszik filmben, az iskolaigazgató-tanító szerepét alapítja. S természetesen a filmre is igaz, amit könyvéről írt: „Én vagyok ez a kisfiú és nem én vagyok. Ez az egész egy mozaik, amelynek néhány köve eredeti, mások pedig pótlások. De önök remélhetőleg nem jönnek rá, melyik melyik.” Az 1936-os születésű Zdeněk Svěrák március 28-án lesz 83 éves.

 

-v-

 

Heti könyvajánló: Mário Cláudio: Os naufrágios de Camões

Mário Cláudio, a kortárs portugál irodalom egyik legjelentősebb alakja, a múlt évben vehette át a portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Camões-díjat. Nemrégiben magyarul is megjelent három kisregénye (A tanítvány címmel), melyek Fernando Pessoa, Leonardo da Vinci és Lewis Carroll életét helyezik különleges megvilágításba. Az író műveiben gyakran a portugál történelem fordulatos eseményeit eleveníti fel.

Így lép színre Luís de Camões (1524-1580) a portugál nemzeti eposz, A Lusiadák megalkotója, aki fő művében Vasco da Gama és a portugál felfedezők emlékét énekelte meg. Kalandos élete során hosszú hajóutakon vett részt. Egyszer hajótörést is szenvedett, ám szerencsésen megmenekült, és híres eposzát is sikerült kimentenie a tenger hullámaiból. Életének ez a jól ismert epizódja adja Mário Cláudio legújabb történeti regényének kiindulási pontját.

A történet nem hagyományos értelemben vett életrajzi regény. Abból a feltevésből született, hogy Camões nem élte túl a Mekong-deltában elszenvedett hajótörést, s így a hajó kapitánya, Bartolomeu de Castro vállalkozott arra, hogy befejezze Camões híres eposzát. Az alapötlet nem is az írótól származik, hanem Timothy Rassmunsentől, egy angol kutatótól, aki a ’80-as években levelezésbe kezdett a portugál íróval, megpróbálva meggyőzni őt az igazáról. A regény első részének ő a főszereplője.

A három részre tagolódó történet második részében a 19. században élt brit felfedezőt, Richard Burtont ismerhetjük meg, aki szintén az említett hipotézist támogatta (Camões hajótörésével kapcsolatban). A híres orientalista utazó, A Lusiadák angolra fordítója a regény középső részének központi figurája. Az ő fordulatokban gazdag élettörténete is lebilincselően izgalmas olvasmány, amely a valóság és a képzelet határmezsgyéjén mozog.

A befejező rész főhősétől Ruy-tól, a hajóírnoktól végül megtudhatjuk, hogy valójában mi is történhetett. Az itt bemutatott regényt azoknak érdemes kézbe venniük, akik szeretnek elmerülni a régmúlt forgatagában.

Molnár Anikó

(a kép forrása: https://amzn.to/2GDSesE)

Heti könyvajánló: Gianna Molinari: Hier ist noch alles möglich

Vajon van-e a világnak még olyan szeglete, amelyet elsőként lehet felfedezni? Létezik-e olyan a 21. században, hogy terra incognita ha már a Holdról is pontos fényképek készülnek?
Gianna Molinari főhőse egy hanyatlófélben levő gyárépületbe jelentkezik éjjeliőrnek, egy helyre, ahonnan lassacskán elszivárognak az utolsó munkások, egy terepre, amely újra vadállatok otthonává válik. Legalábbis úgy hírlik, hogy az elmúlt hetekben egy farkas merészkedett a gyár területére. És akkor ott van még az égből lezuhant ismeretlen halott története… 2010-ben a zürichi reptér közelében megtalálták egy feltehetően kameruni származású férfi holttestét, aki egy repülőgép futóművébe kapaszkodva próbált Európába jutni, út közben azonban megfagyott, s a futómű leeresztésénél kizuhant a gépből. De hihető-e a farkas története, akit nem látott még senki? Vagy csak egy több ezer éves múlttal felruházott mitikus lény, akinek említése már önmagában rengeteg asszociációt hordoz?
A svájci írónő első regénye kiváló példa arra, hogy nem kell akciójelenetekkel teleírni egy könyvet ahhoz, hogy lebilincselje az olvasót. Már a borítón ágaskodó szőrszálak valami kézzelfoghatóval kecsegtetnek, a képekkel, rajzokkal, újságrészletekkel tarkított könyv ellentükre a digitalizáció uralta világnak.
Nagyszerű választás a regény mindazoknak, akik szeretik a fikcionalitás határait feszegető irodalmat. Gianna Molinari humoros, mégis üdítően egyszerű stílussal világít rá arra, hogy az egzotikum nem az ismeretlenben rejlik, hanem sokszor az ismert nagyítószerű megközelítésében.

Bankó Erzsébet

(kép forrása: https://bit.ly/2TAl00J)

Heti könyvajánló: Drago Jančar: In ljubezen tudi

Drago Jančar (1948) író, drámaíró és esszéíró a legjobb kortárs szlovén alkotók és fordítók egyike. Munkásságáért számos jelentős szlovén és nemzetközi kitüntetésben részesült. A következő díjakat vehette át: Prešeren díj; szláv kresnik (istenség) díj – háromszor; irodalmi Herderjevo díj; európai irodalmi díj; Hemingway díj Olaszországban; a legjobb idegen nyelvű könyvnek járó díj Franciaországban.

Az író új regénye: Ismét szerelemben. Első ránézésre kissé érzelgősnek hangzik a cím, hiszen olyan korban és világban játszódik, amelyet a gyűlölet ural. Mindez 4 fejezeten keresztül vonul végig a műben a megszállt Mariborban, a Pohorje erdeiben a lázadók között, az észak-európai koncentrációs táborban, a háború utáni megtorlás időszakában. Aki a szerelmet keresi az emberiség történelmi labirintusában, az maga is vagy áldozattá, vagy támadóvá válik.

A szerző művei könyvtárunk gyűjteményében is megtalálhatóak:

https://bit.ly/2RL2yG1

 

Nagy-Molnár Szilvia

A hét könyve

Arabic Stories for Language Learners

Arabic Stories for Language Learners

A párhuzamos szövegeket tartalmazó művek olvasása közismerten eredményes nyelvtanulási mód. Jelen arab és angol nyelvű kötetnek is az a célja, hogy kényelmesen és élvezetesen, ám hatékonyan segítse az arab nyelvet tanulók szövegértését. Tovább »

A hét könyve

Pauer Emánuel: Magamon kívül

Könyvajánló, de nem mindenkinek

Pauer Emánuel: Magamon kívül

Sajnos általános tendencia, hogy az olvasók első körben olyan könyveket választanak, melyek a könyvesboltok polcain a legkiemelkedőbb helyet foglalják el. A vásárlásban leggyakrabban nagy szerepe van annak, hogy melyik nevesebb kiadó mely könyvének hirdetésébe fektette a legtöbb energiát. Hogyan ismerkedjen meg az ember olyan szerzők könyveivel, akikről nem szól a fáma? Felmerül a kérdés, nem marad-e ki valamiből az ember, avagy jogos-e a feltevés, ha valamit érdemes elolvasni, az ember úgyis hall róla? Mi a helyzet a kis kiadók elsőkötetes szerzőivel, akik ráadásul a jobban ismert írószövetségeken kívül próbálják megmutatni hangjukat? Az átlagember kutatásra szánt és anyagi erőforrásai egyaránt végesek, érthető, hogy saját gyűjteményébe a nagy neveket, a megbízható kiadók könyveit választja.

Szerencse, hogy a könyvvel való megismerkedésnek, a fizikai birtokláson túl van másik útja is: a könyvtár. Tovább »

A Reader of Modern Arabic Short Stories

A Reader of Modern Arabic Short Stories

Jelen válogatás tizenegy rövid elbeszélést tartalmaz, melyek szerzői a mai arab irodalom meghatározó személyiségei.  A történetek kiegészülnek az írók életrajzi adataival és a történetek angol nyelvű összefoglalásával.

A sorrend felállításánál figyelembe vették a történetek nyelvezetének nehézségi fokát, így az olvasó könnyebb szintről halad fokozatosan a nehezebb és bonyolultabb nyelvi szint felé. Tovább »

A hét könyve

Papp Sándor Zsigmond: Gyűlölet

Papp Sándor Zsigmond 1972-ben született a romániai Radócon. A gyűlölet, mely legújabb, immár Békés Pál-díjas könyvének címszavává is lett, nem új téma prózaírói munkásságában sem. Több kötetének alaphangja ez (Semmi kis életek, A Jóisten megvakul), vegyítve a viszálykodás, harag és bosszú mindennemű változataival, melyek a legkülönbözőbb tragédiákba torkollnak. Az író igazán testközelből ismeri az ábrázolt érzelem széles skáláját, kiváltképpen azt, melyről itt mesél: az értelmetlen, előítéletekből és érdekekből kibomló, nemzedékeken át öröklődő, mindig újra és újra önigazolásra találó, faji, nemzeti gyűlölködést. Tovább »

A hét könyve

Eduardo Sacheri: La noche de la Usina

Sacheri legújabb – 2016-ban Alfaguara-díjjal kitüntetett – regénye méltán érdemelte ki a spanyol nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését.

A regény egy argentin faluban, a pampák világában élő nyolc kisember története, akik a 2000-es évek elején összefognak, hogy közös erővel átvészeljék a gazdasági, pénzügyi válságot. Sacheri – aki sokáig történelemtanárként dolgozott – itt a közelmúlt eseményeit dolgozza fel. Tovább »

Korábban »