A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve: Albert Camus: Az idegen

Örömteli várakozást követően 2016-ban megjelent Albert Camus (1913-1960), a tragikus hirtelenséggel elhunyt algériai származású francia egzisztencialista író és filozófus méltán népszerű regényének újabb magyar fordítása.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért van szükség arra, hogy egy jól bejáratott, nemzedékek által olvasott és megismert művet új köntösben olvashassunk.
A válasz egyszerű. Generációk nőttek fel ezen a regényen, amelyet Gyergyai Albert (1893-1981) Közönyként fordítva állított elénk hosszú évtizedeken keresztül.
Akkor, abban a korban valószínűleg helyes volt ez a fordítás, azonban mára ezt túlhaladta az idő.
Az új változat először a Nagyvilág című folyóiratban jelent meg folytatásokban, majd 2016 áprilisában az Európa Kiadó gondozásában Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott interpretációjában ismerkedhettünk meg Mersault úr történetével.
A Nobel-díjas író ezen művét 40 nyelvre fordították le, 1967-ben pedig, azok akik már olvasták a regényt Luchino Visconti filmadaptációjában is élvezhették a történetet, vagy éppen a film megtekintése után kaptak kedvet a könyv elolvasásához.
A sorozatok kedvelőinek a Nagyvilágban megjelent változatot ajánlom, azok viszont, akik szeretnék kézben tartani a teljes művet, a könyvváltozatot javasolnám.
Természetesen a mű mindkét formában elérhető Könyvtárunk gyűjteményében.
Az új változat Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott munkáját dicséri.
Mi lehetne jobb annál, minthogy ebben a tikkasztó melegben egy fa hűvös árnyékában pl. egy jeges tea vagy citromos limonádé kortyolgatása közben a könyv olvasásával szellemünket is felfrissítsük?
Jó olvasást kívánok!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2IhYp69)

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

A hét könyve: Simon Géza Gábor – Dr. Bajnai Klára – Borsos Tibor: Kölcsönhatások: Film és jazz Magyarországon 1928-1950

Pereg a film. A főszereplő gitáros-énekes „magyar leány” (magyar népviseletben, már ahogy azt az 1930-as évek Amerikájában elképzelték) New Yorkban bolyong, ahová hajóval érkezett egy magyar faluból. Ajánlólevelét a szél kikapta a kezéből, nem tudja a címet, hová kell mennie… Az utcákon innen is, onnan is zene szól: görög, olasz, orosz stb. népi zenék és azok jazzesített változatai. Egyszer csak – ismerős, magyar dallamok. Leánykánk megtalálta a helyet, ahová várták, és elkezdi énekelni a ’Repül a szán, búsul a lány…” című magyar nótát. Phil Spitany, akihez az ajánlólevél is szólt, big band tagjaiból alakított magyar-orosz cigányzenekarral kíséri őt, majd a zene végül big band jazzelődásba megy át… (A film levetítésre került a könyv bemutatóján, Uránia Nemzeti Filmszínház kávézója, 2019. február 13.)

Film és zene kapcsolatát sokan és sokféle szempontból kutatják, vizsgálják. A fentebb röviden bemutatott Nagyvárosi fantázia (Big City Fantasy, 1934) című film kiváló példája annak, amivel a Kölcsönhatások c. kötet foglalkozik: a hangosfilm és a jazz magyarországi kölcsönhatásaival és azzal, hogy milyen filmeken keresztül találkozhatott a magyar közönség a jazzel, sőt, „elsőosztályú jazzsztárokkal” a tárgyalt korszakban. A három szerző (Simon Géza Gábor, Dr. Bajnai Klára és Borsos Tibor) mintegy másfélszáz (amerikai, angol, francia, német, osztrák, svéd, szovjet, magyar) hangosfilm által térképezi fel ezt a „jazzkapcsolat-hálózatot”. 

Tovább »

A hét könyve: Jens Nielsen: Ich und mein Plural. Bekenntniss

A Pro Helvetia Alapítványnak köszönhetően német nyelvű polcainkat minden évben a kortárs svájci irodalom újdonságai színesítik. Jens Nielsen magyarra talán ’Én és a többesszámom. Vallomások’-ként lefordítható kötete a 2018-as terméssel érkezett hozzánk.

Nehéz pontosan meghatározni az újrahasznosított papírba rejtett művet. Valahol a líra és a próza között helyezkedik el, éppen ezért ajánlott olvasmány azoknak is, akiknek csak két buszmegállónyi ideje van belemélyedni egy könyvbe. A rövid szövegek néhány pillanatra egy olyasfajta érzést idéznek fel, mint amikor gyermekként a szőnyegporoló rúdján fejjel lefelé csüngve szemlélődtünk, aztán újra felegyenesedve percekbe telt, míg helyére került az inverzben látott világ. A címben megjelenő én megsokszorozódása az asszociációk, az élet különböző területeire kiterjedő tapasztalatok összemosása, és abszurd ábrázolása.

Ott van például a szélvédőre csimpaszkodva lassú haláltáncot járó légy története. A fabula egyszerre szól a légyről, aki az autópályán minden ízében megfeszülve, testi veszteségeket sem sajnálva ragaszkodik az üveghez, és a sofőrről, aki a szélvédő másik felére tapadva rögzíti a bomlás minden pillanatát. De tulajdonképpen ki a légy, aki a külső körülményekkel dacolva makacs módon ragaszkodik fixa ideáihoz, és ki a sofőr, aki a kommunikáció hiábavalóságával megindokolt közönybe burkolódzva még örömét is leli a természeti pusztulás mozzanataiban?

A mottóban felelevenített Kafka, az első mondatban felsejlő Dante, a Luis Buñuel filmekre jellemző szürrealizmus és sok egyéb kultúrtörténeti gyöngyszem állandó asszociációs játékra invitálnak, így az olvasóban még a két megálló után leszállva is sokáig döngicsélnek a groteszk történetek. A szövegek laza koherenciája pedig megengedi, hogy a kevésbé tetszetős részeket minden bűntudat nélkül egyszerűen átugorjuk.

Bankó Erzsébet

(a kép forrása: http://www.jens-nielsen.ch/index.php?article_id=57)

A hét könyve: Madelaine Miller: Kirké

„Az Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A regény közel hozza Homéroszt a 21. század olvasójához.

A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek – nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet.

Tovább »

Heti könyvajánló: Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón

 

Zdeněk Svěrák a cseh kultúra kortárs legendája, hatalmas életművel rendelkező író, forgatókönyvíró, dalszerző, színész egy  személyben, s rangos irodalmi- és filmdíjak birtokosa (Magnesia Litera, Český lev). Rendkívüli írói termékenységét mutatja, hogy eddig mintegy hatvan könyve jelent meg. A Mezítláb a tarlón (Napkút Kiadó, 2018) a harmadik magyarul megjelent prózakötete.

A költői szépségű, önéletrajzi ihletésű novellafűzér történelmi háttereként a második világháborús 40-es évek Csehországa elevenedik meg: először a német megszállás, végül a szovjet „felszabadítás”. Az elbeszélő Eda Souček, egy hét-nyolc éves kisfiú, aki szüleivel Prágából vidékre kerül, és két évig ott is kell maradnia (a családot az apai nagyszülők fogadják be népes, zajos, falusias otthonukba). A fiúnak be kell illeszkednie, tájékozódnia kell a tágabb családi viszonyokban, s ki kell vívnia a helyét a kortársai között. A hirtelen jött új benyomások hatalmas erővel törnek rá, s alapjaiban határozzák meg lelkivilága alakulását. Minden különlegesnek tartott élmény (barátságról, verekedésről, szerelemről, hazugságról, árulásról, lopásról) és érdekesnek tűnő jelenet (szirupfőzés, tollfosztás, köpölyözés, kocsihajtás, mézpergetés) könnyed, szórakoztató epizóddá formálódik. A rövid történetekből a család élete, rejtett titkai is kibontakoznak: középpontban a szülők, akik nem illenek egymáshoz, de szeretik egymást, a hatalombarát egyik nagybácsi, a gyilkossággal vádolt másik nagybácsi, a villámsújtotta nagymama, s a tekintélyelvű, ám iszákos nagyapa, aki elkártyázta a családi vagyon nagy részét. A tragédiákat, ellentéteket, kegyetlenségeket a gyermeki látás hol humorral, hol iróniával oldja. A sok-sok érzéssel mesélt, egyszerre lírai, groteszk és fantasztikus történetek nemcsak élvezetesek, de elgondolkodtatók is.

A mű, eredeti cseh címén Po strništi bos, először 2013-ban jelent meg, később a Filmové příběhy c. kötetbe is bekerült. 2017-ben az író fia, Jan Svěrák a könyv alapján nagysikerű filmet forgatott, melynek forgatókönyvét apa és fia együtt alkotta meg. Az író maga is játszik filmben, az iskolaigazgató-tanító szerepét alapítja. S természetesen a filmre is igaz, amit könyvéről írt: „Én vagyok ez a kisfiú és nem én vagyok. Ez az egész egy mozaik, amelynek néhány köve eredeti, mások pedig pótlások. De önök remélhetőleg nem jönnek rá, melyik melyik.” Az 1936-os születésű Zdeněk Svěrák március 28-án lesz 83 éves.

 

-v-

 

Heti könyvajánló: Mário Cláudio: Os naufrágios de Camões

Mário Cláudio, a kortárs portugál irodalom egyik legjelentősebb alakja, a múlt évben vehette át a portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Camões-díjat. Nemrégiben magyarul is megjelent három kisregénye (A tanítvány címmel), melyek Fernando Pessoa, Leonardo da Vinci és Lewis Carroll életét helyezik különleges megvilágításba. Az író műveiben gyakran a portugál történelem fordulatos eseményeit eleveníti fel.

Így lép színre Luís de Camões (1524-1580) a portugál nemzeti eposz, A Lusiadák megalkotója, aki fő művében Vasco da Gama és a portugál felfedezők emlékét énekelte meg. Kalandos élete során hosszú hajóutakon vett részt. Egyszer hajótörést is szenvedett, ám szerencsésen megmenekült, és híres eposzát is sikerült kimentenie a tenger hullámaiból. Életének ez a jól ismert epizódja adja Mário Cláudio legújabb történeti regényének kiindulási pontját.

A történet nem hagyományos értelemben vett életrajzi regény. Abból a feltevésből született, hogy Camões nem élte túl a Mekong-deltában elszenvedett hajótörést, s így a hajó kapitánya, Bartolomeu de Castro vállalkozott arra, hogy befejezze Camões híres eposzát. Az alapötlet nem is az írótól származik, hanem Timothy Rassmunsentől, egy angol kutatótól, aki a ’80-as években levelezésbe kezdett a portugál íróval, megpróbálva meggyőzni őt az igazáról. A regény első részének ő a főszereplője.

A három részre tagolódó történet második részében a 19. században élt brit felfedezőt, Richard Burtont ismerhetjük meg, aki szintén az említett hipotézist támogatta (Camões hajótörésével kapcsolatban). A híres orientalista utazó, A Lusiadák angolra fordítója a regény középső részének központi figurája. Az ő fordulatokban gazdag élettörténete is lebilincselően izgalmas olvasmány, amely a valóság és a képzelet határmezsgyéjén mozog.

A befejező rész főhősétől Ruy-tól, a hajóírnoktól végül megtudhatjuk, hogy valójában mi is történhetett. Az itt bemutatott regényt azoknak érdemes kézbe venniük, akik szeretnek elmerülni a régmúlt forgatagában.

Molnár Anikó

(a kép forrása: https://amzn.to/2GDSesE)

Heti könyvajánló: Gianna Molinari: Hier ist noch alles möglich

Vajon van-e a világnak még olyan szeglete, amelyet elsőként lehet felfedezni? Létezik-e olyan a 21. században, hogy terra incognita ha már a Holdról is pontos fényképek készülnek?
Gianna Molinari főhőse egy hanyatlófélben levő gyárépületbe jelentkezik éjjeliőrnek, egy helyre, ahonnan lassacskán elszivárognak az utolsó munkások, egy terepre, amely újra vadállatok otthonává válik. Legalábbis úgy hírlik, hogy az elmúlt hetekben egy farkas merészkedett a gyár területére. És akkor ott van még az égből lezuhant ismeretlen halott története… 2010-ben a zürichi reptér közelében megtalálták egy feltehetően kameruni származású férfi holttestét, aki egy repülőgép futóművébe kapaszkodva próbált Európába jutni, út közben azonban megfagyott, s a futómű leeresztésénél kizuhant a gépből. De hihető-e a farkas története, akit nem látott még senki? Vagy csak egy több ezer éves múlttal felruházott mitikus lény, akinek említése már önmagában rengeteg asszociációt hordoz?
A svájci írónő első regénye kiváló példa arra, hogy nem kell akciójelenetekkel teleírni egy könyvet ahhoz, hogy lebilincselje az olvasót. Már a borítón ágaskodó szőrszálak valami kézzelfoghatóval kecsegtetnek, a képekkel, rajzokkal, újságrészletekkel tarkított könyv ellentükre a digitalizáció uralta világnak.
Nagyszerű választás a regény mindazoknak, akik szeretik a fikcionalitás határait feszegető irodalmat. Gianna Molinari humoros, mégis üdítően egyszerű stílussal világít rá arra, hogy az egzotikum nem az ismeretlenben rejlik, hanem sokszor az ismert nagyítószerű megközelítésében.

Bankó Erzsébet

(kép forrása: https://bit.ly/2TAl00J)

Heti könyvajánló: Drago Jančar: In ljubezen tudi

Drago Jančar (1948) író, drámaíró és esszéíró a legjobb kortárs szlovén alkotók és fordítók egyike. Munkásságáért számos jelentős szlovén és nemzetközi kitüntetésben részesült. A következő díjakat vehette át: Prešeren díj; szláv kresnik (istenség) díj – háromszor; irodalmi Herderjevo díj; európai irodalmi díj; Hemingway díj Olaszországban; a legjobb idegen nyelvű könyvnek járó díj Franciaországban.

Az író új regénye: Ismét szerelemben. Első ránézésre kissé érzelgősnek hangzik a cím, hiszen olyan korban és világban játszódik, amelyet a gyűlölet ural. Mindez 4 fejezeten keresztül vonul végig a műben a megszállt Mariborban, a Pohorje erdeiben a lázadók között, az észak-európai koncentrációs táborban, a háború utáni megtorlás időszakában. Aki a szerelmet keresi az emberiség történelmi labirintusában, az maga is vagy áldozattá, vagy támadóvá válik.

A szerző művei könyvtárunk gyűjteményében is megtalálhatóak:

https://bit.ly/2RL2yG1

 

Nagy-Molnár Szilvia

A hét könyve

Arabic Stories for Language Learners

Arabic Stories for Language Learners

A párhuzamos szövegeket tartalmazó művek olvasása közismerten eredményes nyelvtanulási mód. Jelen arab és angol nyelvű kötetnek is az a célja, hogy kényelmesen és élvezetesen, ám hatékonyan segítse az arab nyelvet tanulók szövegértését. Tovább »

Korábban »