A hét könyve : Kávészünet

A hét könyve: Mirel Taloș: Colecționarul de nuduri

Mirel Taloș (1973-) debütáló regénye szerelmi történetnek indul, mely kis lépésekben egy ponton thrillerré fajul, a lezárásnál azonban nem mellőzi a meditatív reflexiót sem. Magával ragadóan, elegánsan meséli el főhősének belső állapotait, érzelmi világának minden változását.

Paul, a regény főhőse, nyolcadik nemzedékes műgyűjtő, aki kizárólag női aktokat vásárol, a női aktfestészet igazi nagy connoisseur-je. Életét goethei szemléletben rendezi be, melynek alapja az esztétikum és a művészet felsőbbrendűsége. Egy kiállításon összetalálkozik Simonával, aki műveltségben sokszorosan felülmúlja Pault.  Olyannyira a befolyása alá kerül, hogy hamarosan már a lány alakítja ízlését, mi több, irányítja életüket. Számukra a tavasz, Liszt zenéje, a ciklámenek színe, a liliom illata, a női meztelenség művészete csupán egy műalkotás részei, szerelmük első pillanatai.

Tovább »

A hét könyve: Christian Jacq: Champollion l’Égyptien

Az egyiptológia iránti lelkes érdeklődésnek több évszázados történelme van.

Ahogy azt szokták mondani, már az ókori görögök is…

Az egyiptomi mitológia két fontos alakjának történetét is Plutarkhosz (46/48-125/127), görög krónikás, életrajzíró révén ismerhetjük meg. Osiris és Isis története az egyiptomi vallás alapköve.(Az „Iszisz és Oszirisz” c. mű megtalálható a katalógusunkban).

A középkorban is nagy az érdeklődés az ókori civilizáció iránt.

Egy újabb fontos lépés a megismerés útján Napóleon egyiptomi hadjárata (1798-1801), amelynek során a katonák mellett több, mint ötszáz civil, köztük mintegy százötven biológus, ásványkutató, nyelvész, matematikus, kémikus és más tudós 1798 július elsején Alexandriánál a fáraók földjére lép.

Napóleon ekkor már világhódítói terveket dédelget, és Nagy Sándor nyomán a következőt vallotta: „Keletre kell menni, ott van minden hatalomnak és nagyságnak a forrása.” Vagyis ex oriente lux, azaz a fény keletről jön.

A piramisok árnyékában hangzik el Napóleon híres mondása: „Katonák! Négy évezred tekint le rátok!”

Tovább »

A hét könyve: Szent Ferenc virágoskertje. Válogatás

Szent Ferenc virágoskertje olyan kicsiny és gyönyörű virágokból, azaz olyan történetekből áll, amelyek a csodáról, a barátságról, a hűségről, a természet szeretetéről és a reményről szólnak. A könyv elmeséli Assissi Szent Ferenc életét és csodáit, törékeny, ugyanakkor erős egészségi állapotát, ami megújította a keresztény Egyházat és a béke rendkívül fontos üzenetét hozta el a világba.

Ebben a kiadványban a leghíresebb szemelvényeket találhatjuk meg. Ilyen például a madárprédikáció, vagy a gubbiói farkas megtérésének története. Minden szemelvény elején egy mondat foglalkozik az antik realitással megfogalmazott eredeti szöveggel, amely azonban ma sem vesztett aktualitásából.

A könyv az alábbi részeket tartalmazza:

  • Szent Ferenc életrajza
  • Információdús dosszié Szent Ferenc munkásságáról és a történelemben elfoglalt helyéről
  • A legnehezebb szavak szójegyzéke
  • Nyelvi feladatok
  • Záróteszt

Assissi Szent Ferenc története a 14. századi magyar nyelvű irodalom egyik legjelentősebb emléke.

A latin nyelven íródott műből a magyar fordítás 1370 körül készült, szövege a Jókai-kódexben olvasható, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz.

Azonban az olaszul tanulni vágyók a főbb történeteket olaszul, könnyített formában olvashatják, nem is kell hozzá latinul tudniuk.

A könyv 2-es nehézségi szintű besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy a még csak rövid ideje olaszul tanuló diákok is haszonnal forgathatják, és ezeken a gyönyörű történeteken keresztül szinte észrevétlenül tanulhatják a nyelvet.

Kedves Olvasóink dolgát az is megkönnyíti, hogy a könyvhöz hanganyag is tartozik, amelynek segítségével a hallás utáni szövegértést és a kiejtést is gyakorolhatják.

Jó tanulást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://amzn.to/2OenSSR)

A hét könyve: Andrei Makine: Egy másik élet szigetvilága – L’archipel d’une autre vie

Andrei Makine 1957-ben született Szibériában. Többek között „A Francia hagyaték” (Goncourt-díj, Medicis-díj), „Az élet zenéje” (RTL-Lire-díj), „Az ismeretlen” és az „Egy szeretett asszony” című könyvek szerzője.

Műveit több mint negyven nyelvre fordították le.

A ’70-es években, a történet elbeszélőjét, egy fiatal orosz földmérőt gyakorlatra küldik Nyikilajevszkbe, Szibéria keleti végébe, azért, hogy geodéziai kutatásokat végezzen.

Útja során az erdőben találkozik egy magányos férfival, Pavel Garcsevvel, aki elmeséli neki életének azt a periódusát, amikor 27 évesen, 1952-ben egy bevetésben kellett részt vennie, ahol egy kémiai támadást kellett elhárítani, ami miatt otthagyta szerelmét, Szvétát, akit feleségül kellett volna vennie.

A természettel való kapcsolatot fontosnak, értékesnek tartja, szemben a társadalommal, amelyet erőszakkal telinek vél.

Az orosz Távol-Kelet végén, a Csendes-óceán fuvallatánál terül el az a világ, amelyet elkerülni látszik a történelem… Ki hát ez a többarcú bűnöző, akit Pavel Gartsevnek és társainak kell elkapniuk a végtelen tajgában? Amikor Pavel megismeri a szökevény igazi énjét, az élete teljesen a feje tetejére áll.

„Nemcsak rokonszenvet érzek a főhős iránt, hanem egyfajta vonzalmat is, amelynek két magányos embert – akik keresztezik egymás útját – kell egyesítenie a végtelen időben, egy ősrégi őserdőben.” Andrei Makine

Az orosz származású francia író számos műve megtalálható könyvtárunkban.

A fent említett könyvet az Újdonságok között találják meg Kedves Olvasóink.

Reméljük, hogy e könyv elolvasása után megismerkednek majd a méltán népszerű szerző többi könyvével is.

Jó olvasást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2O5x7Vr)

A hét könyve: Robert Merle: Les hommes protégés – Védett férfiak

Robert Merle (1908-2004), a méltán népszerű, Goncourt-díjas francia író, a tőle joggal elvárható módon, ezúttal is nagyszerű művet alkotott. Az utópisztikus témaválasztást már megszokhattuk tőle (Malevil), itt azonban „csak” a férfiak pusztulnak ki.

A társadalmi thrillerként is aposztrofálható regény fő cselekménye a következő:

Egy fertőző agyvelőgyulladás következtében, amely csak a férfiakat sújtja, a nők felváltják őket társadalmi szerepeikben, és Elnökasszonyt választanak, aki annak rendje és módja szerint be is költözik a Fehér Házba. Sarah Bedford személyében egy keményvonalas feminista kerül a kormányzat élére.

Dr. Martinellit, aki az agyvelőgyulladás ellenszerét kutatja, Blueville városába zárják be, egy „Védett Zónába”, amely biztos menedéket nyújt ugyan a járvánnyal szemben, azonban a kínzó, megalázó és gyötrelmes légkör szinte megfojtja a kutatót.

Martinelli elég gyorsan arra a következtetésre jut, hogy a vakcinát nem fogják használni, legalábbis a Bedford-kormányzat alatt biztosan nem. Paradox módon, a nők körében találja meg legmegbízhatóbb szövetségeseit, és szintén a nők segítségével szabadul ki Blueville-ből. A kérdés azonban az, hogy ha Bedford helyett egy mérsékelt feminista lesz az Elnöki Rezidencia állandó lakója, Martinelli doktor be tud-e illeszkedni egy olyan társadalomba, ahol a férfiak csak alárendelt szerepet játszanak?

Nos, a regényből kiderül.

Napsütéses, izgalmas olvasmányokkal teli (mint amilyen a fentebb ismertetett regény is) nyaralást kívánunk!

 Batári Tibor

(a kép forrása: https://bit.ly/2xrHVSQ)

A hét könyve: Albert Camus: Az idegen

Örömteli várakozást követően 2016-ban megjelent Albert Camus (1913-1960), a tragikus hirtelenséggel elhunyt algériai származású francia egzisztencialista író és filozófus méltán népszerű regényének újabb magyar fordítása.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért van szükség arra, hogy egy jól bejáratott, nemzedékek által olvasott és megismert művet új köntösben olvashassunk.
A válasz egyszerű. Generációk nőttek fel ezen a regényen, amelyet Gyergyai Albert (1893-1981) Közönyként fordítva állított elénk hosszú évtizedeken keresztül.
Akkor, abban a korban valószínűleg helyes volt ez a fordítás, azonban mára ezt túlhaladta az idő.
Az új változat először a Nagyvilág című folyóiratban jelent meg folytatásokban, majd 2016 áprilisában az Európa Kiadó gondozásában Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott interpretációjában ismerkedhettünk meg Mersault úr történetével.
A Nobel-díjas író ezen művét 40 nyelvre fordították le, 1967-ben pedig, azok akik már olvasták a regényt Luchino Visconti filmadaptációjában is élvezhették a történetet, vagy éppen a film megtekintése után kaptak kedvet a könyv elolvasásához.
A sorozatok kedvelőinek a Nagyvilágban megjelent változatot ajánlom, azok viszont, akik szeretnék kézben tartani a teljes művet, a könyvváltozatot javasolnám.
Természetesen a mű mindkét formában elérhető Könyvtárunk gyűjteményében.
Az új változat Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott munkáját dicséri.
Mi lehetne jobb annál, minthogy ebben a tikkasztó melegben egy fa hűvös árnyékában pl. egy jeges tea vagy citromos limonádé kortyolgatása közben a könyv olvasásával szellemünket is felfrissítsük?
Jó olvasást kívánok!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2IhYp69)

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

A hét könyve: Simon Géza Gábor – Dr. Bajnai Klára – Borsos Tibor: Kölcsönhatások: Film és jazz Magyarországon 1928-1950

Pereg a film. A főszereplő gitáros-énekes „magyar leány” (magyar népviseletben, már ahogy azt az 1930-as évek Amerikájában elképzelték) New Yorkban bolyong, ahová hajóval érkezett egy magyar faluból. Ajánlólevelét a szél kikapta a kezéből, nem tudja a címet, hová kell mennie… Az utcákon innen is, onnan is zene szól: görög, olasz, orosz stb. népi zenék és azok jazzesített változatai. Egyszer csak – ismerős, magyar dallamok. Leánykánk megtalálta a helyet, ahová várták, és elkezdi énekelni a ’Repül a szán, búsul a lány…” című magyar nótát. Phil Spitany, akihez az ajánlólevél is szólt, big band tagjaiból alakított magyar-orosz cigányzenekarral kíséri őt, majd a zene végül big band jazzelődásba megy át… (A film levetítésre került a könyv bemutatóján, Uránia Nemzeti Filmszínház kávézója, 2019. február 13.)

Film és zene kapcsolatát sokan és sokféle szempontból kutatják, vizsgálják. A fentebb röviden bemutatott Nagyvárosi fantázia (Big City Fantasy, 1934) című film kiváló példája annak, amivel a Kölcsönhatások c. kötet foglalkozik: a hangosfilm és a jazz magyarországi kölcsönhatásaival és azzal, hogy milyen filmeken keresztül találkozhatott a magyar közönség a jazzel, sőt, „elsőosztályú jazzsztárokkal” a tárgyalt korszakban. A három szerző (Simon Géza Gábor, Dr. Bajnai Klára és Borsos Tibor) mintegy másfélszáz (amerikai, angol, francia, német, osztrák, svéd, szovjet, magyar) hangosfilm által térképezi fel ezt a „jazzkapcsolat-hálózatot”. 

Tovább »

A hét könyve: Jens Nielsen: Ich und mein Plural. Bekenntniss

A Pro Helvetia Alapítványnak köszönhetően német nyelvű polcainkat minden évben a kortárs svájci irodalom újdonságai színesítik. Jens Nielsen magyarra talán ’Én és a többesszámom. Vallomások’-ként lefordítható kötete a 2018-as terméssel érkezett hozzánk.

Nehéz pontosan meghatározni az újrahasznosított papírba rejtett művet. Valahol a líra és a próza között helyezkedik el, éppen ezért ajánlott olvasmány azoknak is, akiknek csak két buszmegállónyi ideje van belemélyedni egy könyvbe. A rövid szövegek néhány pillanatra egy olyasfajta érzést idéznek fel, mint amikor gyermekként a szőnyegporoló rúdján fejjel lefelé csüngve szemlélődtünk, aztán újra felegyenesedve percekbe telt, míg helyére került az inverzben látott világ. A címben megjelenő én megsokszorozódása az asszociációk, az élet különböző területeire kiterjedő tapasztalatok összemosása, és abszurd ábrázolása.

Ott van például a szélvédőre csimpaszkodva lassú haláltáncot járó légy története. A fabula egyszerre szól a légyről, aki az autópályán minden ízében megfeszülve, testi veszteségeket sem sajnálva ragaszkodik az üveghez, és a sofőrről, aki a szélvédő másik felére tapadva rögzíti a bomlás minden pillanatát. De tulajdonképpen ki a légy, aki a külső körülményekkel dacolva makacs módon ragaszkodik fixa ideáihoz, és ki a sofőr, aki a kommunikáció hiábavalóságával megindokolt közönybe burkolódzva még örömét is leli a természeti pusztulás mozzanataiban?

A mottóban felelevenített Kafka, az első mondatban felsejlő Dante, a Luis Buñuel filmekre jellemző szürrealizmus és sok egyéb kultúrtörténeti gyöngyszem állandó asszociációs játékra invitálnak, így az olvasóban még a két megálló után leszállva is sokáig döngicsélnek a groteszk történetek. A szövegek laza koherenciája pedig megengedi, hogy a kevésbé tetszetős részeket minden bűntudat nélkül egyszerűen átugorjuk.

Bankó Erzsébet

(a kép forrása: http://www.jens-nielsen.ch/index.php?article_id=57)

A hét könyve: Madelaine Miller: Kirké

„Az Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A regény közel hozza Homéroszt a 21. század olvasójához.

A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek – nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet.

Tovább »

Korábban »