Nemzetiségek : Kávészünet

Nyelvváltozatok és stilisztika a Magyar Nyelvőrben

A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl stilisztikával foglalkozó tanulmányokat. A legutóbbi, 2018/4. száma – a folyóirat címével némileg ellentétben – ezúttal egy olyan elemzést is tartalmaz, mely nem a magyar nyelv körébe tartozik. Mózes Dorottya tanulmánya – Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében – olyan művel foglakozik, amelyet még nem fordítottak le magyarra. Sam Selvon legjelentősebb regénye (először 1956-ben jelent meg) – megtalálható az OIK-ban meglévő könyvei között – a trinidadi kreol nyelvváltozatot használja.

Mózes Dorottya „vizsgálja egyfelől a kulturálisan beágyazott karibi kreol forrásoknak és repertoároknak a városi tér birtokbavételében és átalakításában játszott szerepét, másfelől a stilizált kreol nyelvhasználati formáknak identitáskonstrukciós lehetőségeit és eszközeit.”

Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a nyelvtudomány aránylag ritkán kutatott területével, a jelentésváltozatok néhány esetével foglalkozik Esettanulmány a szlovákiai magyar nyelvváltozat lexikai szemantikai változatairól című tanulmányában. Részletes elemzése szerint két magyar igekötős ige, a „feléget” és az „elvezet” szlovákiai magyar változatai beépülnek a két ige teljes magyar nyelvi hálózatába, a tükörfordítás már eleve ebben a nyelvi és fogalmi közegben történt. (A tanulmány bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.)

A lap egyéb írásai közül még kettőt szeretnék kiemelni. Átfogó jellegű Balázs Géza Az elbeszélés posztmodern jelenségei: a kortárs magyar irodalom néhány stílusjellemzője című tanulmánya. A szociolingvisztika jelentős változásait mutatja be terjedelmes szakirodalmi listával alátámasztva Bodó Csanád és Heltai János Imre Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat című tanulmánya.

A Magyar Nyelvőr könyvtárunk folyóirat-olvasó termében megtalálható.

Dörgő Tibor

Görög állami irodalmi díjak

Görögországban a Kulturális és Sportminisztérium 2018. december végén tette közzé az állami irodalmi díjak rövid listáit a 2017. évre vonatkozóan. A listára a 2016. évi kiadványok kerültek fel; némi késéssel ugyan, de 2019. január elején a végleges eredmények is megszülettek. A zsűri különböző kategóriákban (regény, elbeszélés/novella, költészet, esszé/kritika, életrajz/krónika/utazással kapcsolatos irodalom, különleges téma, elsőkötetes írók) osztott díjakat. A fenti kategóriák mellett a Nagy Irodalmi Díj is gazdára talált, melyet általában életműdíjként kap egy-egy olyan szerző, aki több éve színvonalas alkotásaival gazdagítja a görög irodalmi palettát.

Az Országos Irodalmi Díjak Bizottságának megállapítása szerint Görögországban jelenleg is színvonalas alkotások születnek. Jellemző módon az írók a határokon belülre és kívülre egyaránt tekintenek és olyan aktuális témákat vetnek fel műveikben, a személyes szférától a globalizáció, a terrorizmus, a migráció kérdéséig, melyek legtöbbünket foglalkoztatnak.

A legjobb regény kategória jelöltjei a következők voltak:

– Άρης Μαραγκόπουλος: Πολ και Λόρα, ζωγραφική εκ του φυσικού, εκδόσεις Τόπος
Καρολίνα Μέρμηγκα: Ο Έλληνας γιατρός, εκδόσεις Μελάνι
– Μιχάλης Μιχαηλίδης: Οι επόπτες, εκδόσεις Νεφέλη
Μιχάλης Μοδινός: Εκουατόρια, εκδόσεις Καστανιώτης
– Αντώνης Νικολής: Ο θάνατος του μισθοφόρου, εκδόσεις Το Ροδακιό
– Γιώργος Σκαμπαρδώνης: Υπουργός Νύχτας, εκδόσεις Πατάκη
– Κωνσταντίνος Τζαμιώτης: Το πέρασμα, εκδόσεις Μεταίχμιο

A díjat végül Μιχάλης Μοδινός műve, a Καστανιώτης kiadónál megjelentetett Εκουατόρια nyerte, mely az Országos Idegennyelvű Könyvtár szabadpolcos állományában is megtalálható és kölcsönözhető, csakúgy, mint a szerző több jelentős műve (Επιστροφή, Η σχεδία, Το πλέγμα). A szerző neve nem ismeretlen a közönség előtt, hiszen a 69 éves környezetvédő, geográfus és mérnök-író környezetvédelmi munkái mellett 2005 óta foglalkozik az irodalommal. Munkásságát többször is elismerték különböző díjakkal. Gyakorlatilag évente, kétévente új könyvvel jelenik meg a könyvpiacon.

A többi kategória győztes művei:

  • A Nagy Irodalmi Díjat (Μεγάλο Βραβείο Γραμμάτων) Διονύσης Καψάλης költő kapta életművéért.
  • Novella kategóriában Μαρία Κουγιουμτζή: Όλα μπορούν να συμβούν μ’ ένα άγγιγμα című műve lett a legjobb.
  • Az Állami Költészet-Díjat két szerző is megkapta: Σταμάτης Πολενάκης: Τα τριαντάφυλλα της Μερσέδες című kötetéért, illetve Χλόη Κουτσουμπέλη: Οι ομοτράπεζοι της άλλης γης című művéért.
  • Esszé, kritika kategóriában Παντελής Μπουκάλας: Όταν το ρήμα γίνεται όνομα. Η „Αγαπώ” και το σφρίγος της ποιητικής γλώσσας című könyvét ítélte a legjobbnak a zsűri.
  • Az életrajz/krónika/utazás kategória győztese Λύντια Τρίχα: Χαρίλαος Τρικούπης-ról szóló műve lett.
  • Különleges téma kategóriában Αγγελική Σιδηρά: Silvert Alert című verseskötete nyert.
  • A legjobb elsőkötetes író díját megosztva Δανάη Σιώζου: Χρήσιμα παιδικά παιχνίδια című műve és Ούρσουλα Φωσκόλου: Το Κήτος könyve kapta.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a nyertes irodalmi alkotásokat – mint minden évben, úgy az idén is – igyekszik minél hamarabb beszerezni és az olvasók rendelkezésére bocsátani.

Pancsosz Alexandra

Holdújév

A kínai Holdújév vagy másképpen Tavaszünnep a kínaiak számára az év legnagyobb ünnepe. Kínán és a kínai kolóniákon kívül Vietnamban, Észak- és Dél-Koreában és Japánban is jelentős esemény.

A történelem során Kínában a földművelésnek kiemelt szerepe volt, a hagyományos ünnepek még mindig a holdnaptárhoz kötődnek. Ellentétben a nyugati kultúrkör szilveszterével, a Holdújév első napja minden évben máskor van. Ez a dátum január 21. és február 21. közé esik. Idén, 2019-ben ez a nap viszonylag korán elérkezik, már február 5-én beköszönt a Disznó éve.

Az ünnep idején – amely tradicionálisan a holdhónap 15. napjáig, a Lampion fesztiválig tart – felbolydul az egész ország, mindenki felkerekedik, hogy a szeretteivel töltse ezeket a napokat. Kínában a belső migráció igen nagy, a városok kínálta nagyobb munkalehetőségeknek köszönhetően rengeten költöznek fel vidékről, a család többi tagját otthon hagyva. Ilyenkor akár több ezer kilométert is utaznak, hogy a családjukkal együtt legyenek.

Rengeteg szokás alakult ki az ünnephez kapcsolódóan. Ilyenkor kitakarítják a lakást, kimeszelik a házat, új ruhát öltenek. Petárdát durrogtatnak, hogy elűzzék a rossz szellemeket. A gyerekek és a nőtlen fiatalemberek papírpénzzel teli piros borítékot kapnak. A piros a kínai kultúrában a gazdagságot, bőséget, az örvendezést szimbolizálja. Ez a szín szerencsét is hoz, sőt még a gonosz démonoktól is megszabadít.

Az Újév előestéjén összegyűlik a család, kártyáznak, tévéznek, beszélgetnek és nagyokat esznek. A kedvelt programok közé tartozik az oroszlántánc, a sárkánytánc, különböző zenés-táncos műsorszámok, kabaréjelenetek. Ahogy mi szilveszterkor, a kínaiak is megvárják az Újév első napjának beköszöntét, éjfél utánig ébren maradnak, ünnepelnek. Tipikus ünnepi étel a húsos derelye (jiaozi) és a hal, amely szintén a bőséget szimbolizálja.  Gazdagon kerül étel az asztalra, úgy, hogy abból későbbre is maradjon, annak reményében, hogy az Újév ennivalóban is bővelkedni fog.

A kínai nyelvben nagyon sok azonos hangalakú szó van, ez lehetőséget kínál a szójátékokra. A hal és a bőség szó pl. ugyanúgy hangzik (yu). A kantoni nyelvjárásban a narancs és az arany szó is ilyen, ezért az emberek gyakran ajándékozzák meg egymást ezzel a gyümölccsel. A mandarin a szerencse szóval egyezik meg kiejtésben, ezért nagyon népszerű ilyenkor.

A ház kapujának két oldalára piros papírra kalligrafált rímes verspárokat (chunlian) ragasztanak, amelyekkel a tavasz eljövetelét köszöntik. Ilyenkor a jószerencsét, boldogságot jelentő fu 福írásjegy is sok helyen megjelenik.

Egy ilyen chunlian-t tekinthetnek meg könyvtárunkban látogatóink:

春风春雨春色,新年新岁新景. (Tavaszi szél, tavaszi eső, tavaszi szín – új év, új kor, új táj.)

                        Batári Tibor

Heti könyvajánló: Drago Jančar: In ljubezen tudi

Drago Jančar (1948) író, drámaíró és esszéíró a legjobb kortárs szlovén alkotók és fordítók egyike. Munkásságáért számos jelentős szlovén és nemzetközi kitüntetésben részesült. A következő díjakat vehette át: Prešeren díj; szláv kresnik (istenség) díj – háromszor; irodalmi Herderjevo díj; európai irodalmi díj; Hemingway díj Olaszországban; a legjobb idegen nyelvű könyvnek járó díj Franciaországban.

Az író új regénye: Ismét szerelemben. Első ránézésre kissé érzelgősnek hangzik a cím, hiszen olyan korban és világban játszódik, amelyet a gyűlölet ural. Mindez 4 fejezeten keresztül vonul végig a műben a megszállt Mariborban, a Pohorje erdeiben a lázadók között, az észak-európai koncentrációs táborban, a háború utáni megtorlás időszakában. Aki a szerelmet keresi az emberiség történelmi labirintusában, az maga is vagy áldozattá, vagy támadóvá válik.

A szerző művei könyvtárunk gyűjteményében is megtalálhatóak:

https://bit.ly/2RL2yG1

 

Nagy-Molnár Szilvia

Történelem, irodalom, fotók – a Tiszatáj novemberi száma

A szegedi „irodalmi folyóirat”, a Tiszatáj olykor túllép alcímének körén, elsősorban a helyi kulturális, művészeti vonatkozások területére. Ezúttal még távolabbra tekintett, a világszerte méltán felidézett, száz éve lezajlott első világháborúra emlékezve közölt összeállítást. Címe, „A compiègne-i vagon utasai (Európa: 1918–2018)” megidézi a fegyverszünet aláírásának helyszínét, az évszámok pedig az események napjainkig tartó hatására emlékeztetnek. Völgyesi Zoltán tanulmánya („A Monarchia végzetes háborúja és a nemzetiségek”) képviseli a szorosabban vett történettudományt, Gyáni Gábor a sajtótörténethez közelít („Háborús tapasztalat és a nem várt jövő”), Lengyel András tanulmánya  („Háborúvesztés és irodalom”) az irodalomtörténet-íráshoz sorolható. A Kossuth-díjas író, Sándor Iván személyes hangú esszéjét két világirodalmi vonatkozású írás követi: Soltész Márton Tormay Cécile „Az idegen” és Julio Cortázar „A sziget délben” című novelláját hasonlítja össze; Mikola Gyöngyi Vladimir Nabokov édesapjának, V. D. Nabokovnak az emlékezéseit ismerteti a háború és a forradalom időszakáról.

A lapszám illusztrációi a „Müller Miklós/Nikolás Muller a lencse előtt” című szegedi fotókiállítás anyagából valók. Az Orosházán született, a 30-as években emigrált fotóművészről készült fényképek többségében időskori arcait mutatják.

Mint mindig, gazdag a szépirodalmi és érdekes a szemle rovat.

A műfordítások: Milorad Pavić regényrészlete, Sylvia Plath és Frank O’Hara versei bekerültek Műfordítás-adatbázisunkba. A Diákmellékletben Szalagyi Csilla tanulmányát olvashatjuk Takács Zsuzsa költészetéről.

A Tiszatáj megtalálható könyvtárunk folyóirat-olvasó terében.

Dörgő Tibor

OIK Nyílt Nap 2018

Nagyításhoz kattintson a képre

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Nyelvek Európai Napjához kapcsolódóan idén is színes programokkal várjuk az érdeklődőket az OIK Nyílt Napján, 2018. szeptember 28-án, pénteken 10:00-22:00 között.

Dobókockás beiratkozási akcióval is várjuk régi és újonnan beiratkozó olvasóinkat:  a beiratkozás árából annyiszor 10% kedvezményt kapnak, amennyit a dobókockával dobnak.

Épületséták indulási időpontja: 11 óra, 14 óra, 15 óra
Raktári körséta
Nézzen körül raktárainkban! Bepillantást nyerhet könyvtárunk ritkán látott és ezért kívülálló számára talán titkokkal övezett részébe. A Nyílt Napon a földszinti nagy tömörraktárban kollégáink vezetésével megmutatjuk, honnan és milyen úton kerülnek az olvasók kezébe a kért könyvek, folyóiratok. A raktárban könyvkiállítás is megtekinthető különleges dokumentumainkból.
Könyvtártúra
Szívesen megismerkedne könyvtárunkkal és az intézmény szolgáltatásaival? Vegyen részt Könyvtári Sétánkon!
Filléres könyvvásár
Válogasson az idegen nyelvű könyvek és folyóiratok közül akár 100 forintért! A befolyt összegből könyvtárunk állományát gyarapítjuk, az olvasói beszerzési javaslatok alapján!

Magyarországi nemzetiségek hangszerei – játék!

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. – Szakmai digitalizálási konferencia

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2.
Szakmai digitalizálási konferencia az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Liebhauser János

2018. április 21-én rendezte meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi-kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás címmel konferenciáját, melynek feladata az volt, hogy a ma a könyvtárszakmát érintő egyik legfontosabb kérdésről, a digitalizálásról beszéljen és folytasson szakmai vitát. Az OIK országos irodalmi, nyelvészeti, zenei, valamint nemzetiségi szakkönyvtár, és a nemzetiségi szak-és szépirodalom gyűjtőhelye. Éppen ezért könyvtárunk számára kiemelten fontos, hogy a közgyűjteményi digitalizálási stratégia megvalósításában részt vegyen. A sok helyen még gyerekcipőben járó digitalizálás kapcsán felmerülő problémákról, kezdeti nehézségekről, sikerekről és tapasztalatokról való párbeszédre adott lehetőséget e konferencia. A meghívott vendégek és előadók a megyei-és szakkönyvtárak igazgatói és digitalizálással foglalkozó szakemberei közül kerültek ki. Tovább »

Irodalom és nyelvészet a Magyar Nyelvőrben

Magyar Nyelvőr 2018/1

Nyelv és irodalom elválaszthatatlan, tehát a nyelvtudomány és az irodalomtudomány sem teljesen elkülöníthető tudományág, gondoljunk például a stilisztikára. A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl ilyen interdiszciplináris tanulmányokat. Tovább »

“Bokrétába kötögetem vala” – Halász Péter néprajzkutató

Halász Péter, bár az Agrártudományi Egyetemen kapott diplomát, tanulmányai közben és azóta néprajzi adatokat gyűjtött, bárhol is járt az országban. Publikációi, tanulmányai azt bizonyítják, hogy legfőbb kutatási területe a moldvai csángó magyarok kultúrája.

Az 1960-as években a Néprajzi Atlasz anyagához gyűjtött harmadmagával a csángók között. Azóta csaknem minden nyári szabadságát Moldvában töltötte, ahol elsősorban a helyneveket és a gyűjtögetéshez, a gazdálkodáshoz, az állattartáshoz, a naptári évhez kötődő népszokásokat, az építkezés és a hiedelemvilág ismeretanyagát kutatta, illetve kutatja. Egyes témák feltárása egyedül az ő nevéhez kapcsolódik.

Változatos tematikájú csángó néprajzi közleményeinek egy részét gyűjteményes kötetben is megjelentette. Az Európai Folklór Intézet által 2002-ben kiadott Bokrétába kötögetem című kötetben 24 tanulmánya jelent meg. A  tematikus szerkezetnek megfelelően csoportosította a kötetben a csángók történelméről, társadalmáról, gazdálkodásáról és népszokásairól készült írásait. A  szerteágazó tematika a kertészkedés, a teherhordás témájától a kecskemaszkos játékokig, vagy a tavaszi ünnepkör szokásaiig terjed. Jó magam e könyvet is felhasználva írom szakdolgozatomat, melynek témája a moldvai magyar csángók népzenekultúrája, szokásai.

Székelyföldön születtem, Sepsiszentgyörgyön, de a sors még gyerekkoromban Magyarországra sodort. Ezért sem volt szerencsém megismerni a moldvai területet, ezen belül is a moldvai magyar csángók „élőhelyét”. Viszont – ahogy fentebb már említettem – szakdolgozatomhoz e témakört választottam. Különböző forrásokból dolgozom, melyeket itt, az OIK-ban bárki megtalálhat, akit érdekel ez a terület.  Ahogy egyre mélyebbre belemerülök a témába, úgy számomra is érdekesebbnél érdekesebb dolgok derülnek ki a magyar csángókról, főleg, ha az identitástudatukról van szó.  Idéznék is ezzel kapcsolatban egy érdekes párbeszédet:

„ Tatroson – ahol menekült magyar hisziták 1466-ban lemásolták a magyar nyelvre fordított bibliát – az 1970-es években sokat beszélgettem egy középkorú csángó emberrel, aki iparőrként dolgozott a közeli Onyesen. Egyszer megkérdeztem tőle, kinek tartja magát, magyarnak-e vagy románnak?

–          Ő katolikus! – hangzott a válasz.

–          De vajon melyik nyelvet tekinti az anyanyelvének? – faggattam tovább – A magyart vagy a románt?

–          Ő mindkettőt anyanyelvének tartja. – Még mélyebbre kellett nyúlnom.

–          Milyen nyelven szokott álmodni? – kérdeztem.

–          Hát magyarul! – hangzott a válasz a legtermészetesebben.”

 

Forrás: Halász Péter – Bokrétába kötögetem vala: a moldvai magyarok néprajzához

 

Bende Judit Kinga

Korábban »