Nemzetiségek : Kávészünet

Műfordítás-pályázat 2019!

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

Műfordítás pályázat 2019

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nyelvek Európai Napja alkalmából Műfordítás-pályázatot hirdet műfordításkötettel nem rendelkező műfordítók számára.
Mila Haugová szlovák költőnő Magenta című versének magyar fordítását várja a zsűri (Lator László költő, műfordító, a zsűri tiszteletbeli örökös elnöke, Vörös István költő, műfordító, a zsűri elnöke, G. Kovács László műfordító és Haluska Veronka, a könyvtár munkatársa).

A vers és a nyersfordítás elérhető innen: https://bit.ly/2YSzivW

Pályadíjak:

I. díj: 50.000,-Ft
II. díj: 30.000,-Ft
III. díj: 20.000,-Ft

Különdíjat ajánlott fel a Magyar Fordítóház Alapítvány.

A díjak könyvutalvány formájában kerülnek kifizetésre.

A legjobb pályaművek megjelennek a Napút folyóirat Káva Téka mellékletében.

A pályázat jeligés. A jeligével ellátott pályaműveket 2019. augusztus 20-áig várjuk a következő e-mail címre: muforditas@oik.hu. A jeligével ellátott pályaműveket doc, docx, odt és pdf formátumban tudjuk fogadni. A jelige feloldását kérjük, írják meg a levélben. A pályázók hozzájárulnak az általuk beküldött pályaművek kiadványban való megjelentetéséhez.

Egy pályázó több pályaművet is beküldhet.

A pályázat eredményhirdetése, értékelése és az ünnepélyes díjátadó 2019. szeptember 27-én lesz a könyvtár Olvasótermében. (Budapest, V. kerület, Molnár u. 11.)

További információk:
Maczák Orsolya
T: (1) 318-3688/205
maczak.orsolya@oik.hu

„Kompetenciák és trendek” – az MKE konferenciáján jártunk

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2019. április 3-án rendezte meg „Kompetenciák és trendek” c. nemzetközi szakmai konferenciát, amelyre az OSZK előadótermében került sor. A résztvevők a nemzetközi könyvtárügy aktuális trendjeiről, irányairól, főbb kérdéseiről, valamint a korszak kihívásaihoz szükséges könyvtári és könyvtárosi kompetenciákról tartottak előadást. Az előadók között volt például Giuseppe Vitiello, az EBLIDA igazgatója, Tuula Haavisto, a Helsinki Városi Könyvtár kulturális igazgatója, de meghallgathattuk Barátné dr. Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, ill. a határon túli magyar könyvtárak képviseletében Rabbi Zsolt és Szőcs Endre előadását is.

Tovább »

Kortárs cseh írók: Radka Denemarková és Ivan Wernisch, a 2019-es Magnesia Litera-díjasok

 

2019. április 7-én Prágában 18. alkalommal adták át a legrangosabb cseh irodalmi díjat, a tíz kategóriából álló Magnesia Litera-t.

Radka Denemarková (1968) az egyetlen író, aki négy kategóriában is nyerni tudott. 2007-ben a magyarul is olvasható Peníze od Hitlera (Hitler pénze) című regényével érdemelte ki a legjobb prózáért járó kitüntetést. A Smrt, nebudeš se báti aneb Příběh Petra Lébla c. dokumentumregénye 2009-ben került a publicisztika kategória élére. 2011-ben Herta Müller Atemschaukel c. regényének cseh fordításáért jutalmazták. Idén pedig a Hodiny z olova c. regénye lett az év könyve (a terjedelmes művet kínai útjai inspirálták). Denemarková a prágai Károly Egyetemen végzett cseh és német szakon. Író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, műfordító és dramaturg egy személyben. Eddig kilenc szépirodalmi kötete jelent meg, 2014-ben a MY 2 c. könyve alapján film is készült. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, magyarul a Ki dörömböl? c. regénye olvasható még. Számos cseh és német irodalmi elismerés birtokosa. Külföldi könyvfesztiválok rendszeres vendége, a budapestin 2009-ben járt. Prágában él lányával és fiával.

Tovább »

Konferencián jártunk

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézete 2019. március 22-én egy igen tartalmas szakmódszertani konferenciát rendezett a magyarországi szláv nyelveket oktató pedagógusok számára Szláv Metodika II. – Elmélet a gyakorlatban címmel. Dr. Horváth Krisztina, az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettes megnyitója után munkatársaink, Haluska Veronka (cseh és szlovák nyelvi referens) és Imréné Koljadzsin Natália (orosz, ukrán és ruszin nyelvi referens) az OIK közel 70 ezres nagyságú szláv gyűjteményét mutatták be a résztvevőknek. Az előadásuk teljessé tételéhez Gálity Tijána szerb és horvát, Nagy-Molnár Szilva szlovén és Békey Mária lengyel nyelvi referens is hozzájárult. Könyvtárunkban az orosz, ukrán, ruszin, bolgár, cseh, szlovák, szerb, horvát, szlovén, lengyel nyelvek tanításához, tanulásához nyelvkönyvek, szótárak, országismereti, illetve nyelvi kultúrával kapcsolatos dokumentumok, könnyített olvasmányok, hangoskönyvek is rendelkezésre állnak, és törekszünk rá, hogy folyamatosan beszerezzük a legújabb kiadványokat.

Pancsosz Alexandra

Nyelvváltozatok és stilisztika a Magyar Nyelvőrben

A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl stilisztikával foglalkozó tanulmányokat. A legutóbbi, 2018/4. száma – a folyóirat címével némileg ellentétben – ezúttal egy olyan elemzést is tartalmaz, mely nem a magyar nyelv körébe tartozik. Mózes Dorottya tanulmánya – Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében – olyan művel foglakozik, amelyet még nem fordítottak le magyarra. Sam Selvon legjelentősebb regénye (először 1956-ben jelent meg) – megtalálható az OIK-ban meglévő könyvei között – a trinidadi kreol nyelvváltozatot használja.

Mózes Dorottya „vizsgálja egyfelől a kulturálisan beágyazott karibi kreol forrásoknak és repertoároknak a városi tér birtokbavételében és átalakításában játszott szerepét, másfelől a stilizált kreol nyelvhasználati formáknak identitáskonstrukciós lehetőségeit és eszközeit.”

Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a nyelvtudomány aránylag ritkán kutatott területével, a jelentésváltozatok néhány esetével foglalkozik Esettanulmány a szlovákiai magyar nyelvváltozat lexikai szemantikai változatairól című tanulmányában. Részletes elemzése szerint két magyar igekötős ige, a „feléget” és az „elvezet” szlovákiai magyar változatai beépülnek a két ige teljes magyar nyelvi hálózatába, a tükörfordítás már eleve ebben a nyelvi és fogalmi közegben történt. (A tanulmány bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.)

A lap egyéb írásai közül még kettőt szeretnék kiemelni. Átfogó jellegű Balázs Géza Az elbeszélés posztmodern jelenségei: a kortárs magyar irodalom néhány stílusjellemzője című tanulmánya. A szociolingvisztika jelentős változásait mutatja be terjedelmes szakirodalmi listával alátámasztva Bodó Csanád és Heltai János Imre Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat című tanulmánya.

A Magyar Nyelvőr könyvtárunk folyóirat-olvasó termében megtalálható.

Dörgő Tibor

Görög állami irodalmi díjak

Görögországban a Kulturális és Sportminisztérium 2018. december végén tette közzé az állami irodalmi díjak rövid listáit a 2017. évre vonatkozóan. A listára a 2016. évi kiadványok kerültek fel; némi késéssel ugyan, de 2019. január elején a végleges eredmények is megszülettek. A zsűri különböző kategóriákban (regény, elbeszélés/novella, költészet, esszé/kritika, életrajz/krónika/utazással kapcsolatos irodalom, különleges téma, elsőkötetes írók) osztott díjakat. A fenti kategóriák mellett a Nagy Irodalmi Díj is gazdára talált, melyet általában életműdíjként kap egy-egy olyan szerző, aki több éve színvonalas alkotásaival gazdagítja a görög irodalmi palettát.

Az Országos Irodalmi Díjak Bizottságának megállapítása szerint Görögországban jelenleg is színvonalas alkotások születnek. Jellemző módon az írók a határokon belülre és kívülre egyaránt tekintenek és olyan aktuális témákat vetnek fel műveikben, a személyes szférától a globalizáció, a terrorizmus, a migráció kérdéséig, melyek legtöbbünket foglalkoztatnak.

A legjobb regény kategória jelöltjei a következők voltak:

– Άρης Μαραγκόπουλος: Πολ και Λόρα, ζωγραφική εκ του φυσικού, εκδόσεις Τόπος
Καρολίνα Μέρμηγκα: Ο Έλληνας γιατρός, εκδόσεις Μελάνι
– Μιχάλης Μιχαηλίδης: Οι επόπτες, εκδόσεις Νεφέλη
Μιχάλης Μοδινός: Εκουατόρια, εκδόσεις Καστανιώτης
– Αντώνης Νικολής: Ο θάνατος του μισθοφόρου, εκδόσεις Το Ροδακιό
– Γιώργος Σκαμπαρδώνης: Υπουργός Νύχτας, εκδόσεις Πατάκη
– Κωνσταντίνος Τζαμιώτης: Το πέρασμα, εκδόσεις Μεταίχμιο

A díjat végül Μιχάλης Μοδινός műve, a Καστανιώτης kiadónál megjelentetett Εκουατόρια nyerte, mely az Országos Idegennyelvű Könyvtár szabadpolcos állományában is megtalálható és kölcsönözhető, csakúgy, mint a szerző több jelentős műve (Επιστροφή, Η σχεδία, Το πλέγμα). A szerző neve nem ismeretlen a közönség előtt, hiszen a 69 éves környezetvédő, geográfus és mérnök-író környezetvédelmi munkái mellett 2005 óta foglalkozik az irodalommal. Munkásságát többször is elismerték különböző díjakkal. Gyakorlatilag évente, kétévente új könyvvel jelenik meg a könyvpiacon.

A többi kategória győztes művei:

  • A Nagy Irodalmi Díjat (Μεγάλο Βραβείο Γραμμάτων) Διονύσης Καψάλης költő kapta életművéért.
  • Novella kategóriában Μαρία Κουγιουμτζή: Όλα μπορούν να συμβούν μ’ ένα άγγιγμα című műve lett a legjobb.
  • Az Állami Költészet-Díjat két szerző is megkapta: Σταμάτης Πολενάκης: Τα τριαντάφυλλα της Μερσέδες című kötetéért, illetve Χλόη Κουτσουμπέλη: Οι ομοτράπεζοι της άλλης γης című művéért.
  • Esszé, kritika kategóriában Παντελής Μπουκάλας: Όταν το ρήμα γίνεται όνομα. Η „Αγαπώ” και το σφρίγος της ποιητικής γλώσσας című könyvét ítélte a legjobbnak a zsűri.
  • Az életrajz/krónika/utazás kategória győztese Λύντια Τρίχα: Χαρίλαος Τρικούπης-ról szóló műve lett.
  • Különleges téma kategóriában Αγγελική Σιδηρά: Silvert Alert című verseskötete nyert.
  • A legjobb elsőkötetes író díját megosztva Δανάη Σιώζου: Χρήσιμα παιδικά παιχνίδια című műve és Ούρσουλα Φωσκόλου: Το Κήτος könyve kapta.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a nyertes irodalmi alkotásokat – mint minden évben, úgy az idén is – igyekszik minél hamarabb beszerezni és az olvasók rendelkezésére bocsátani.

Pancsosz Alexandra

Holdújév

A kínai Holdújév vagy másképpen Tavaszünnep a kínaiak számára az év legnagyobb ünnepe. Kínán és a kínai kolóniákon kívül Vietnamban, Észak- és Dél-Koreában és Japánban is jelentős esemény.

A történelem során Kínában a földművelésnek kiemelt szerepe volt, a hagyományos ünnepek még mindig a holdnaptárhoz kötődnek. Ellentétben a nyugati kultúrkör szilveszterével, a Holdújév első napja minden évben máskor van. Ez a dátum január 21. és február 21. közé esik. Idén, 2019-ben ez a nap viszonylag korán elérkezik, már február 5-én beköszönt a Disznó éve.

Az ünnep idején – amely tradicionálisan a holdhónap 15. napjáig, a Lampion fesztiválig tart – felbolydul az egész ország, mindenki felkerekedik, hogy a szeretteivel töltse ezeket a napokat. Kínában a belső migráció igen nagy, a városok kínálta nagyobb munkalehetőségeknek köszönhetően rengeten költöznek fel vidékről, a család többi tagját otthon hagyva. Ilyenkor akár több ezer kilométert is utaznak, hogy a családjukkal együtt legyenek.

Rengeteg szokás alakult ki az ünnephez kapcsolódóan. Ilyenkor kitakarítják a lakást, kimeszelik a házat, új ruhát öltenek. Petárdát durrogtatnak, hogy elűzzék a rossz szellemeket. A gyerekek és a nőtlen fiatalemberek papírpénzzel teli piros borítékot kapnak. A piros a kínai kultúrában a gazdagságot, bőséget, az örvendezést szimbolizálja. Ez a szín szerencsét is hoz, sőt még a gonosz démonoktól is megszabadít.

Az Újév előestéjén összegyűlik a család, kártyáznak, tévéznek, beszélgetnek és nagyokat esznek. A kedvelt programok közé tartozik az oroszlántánc, a sárkánytánc, különböző zenés-táncos műsorszámok, kabaréjelenetek. Ahogy mi szilveszterkor, a kínaiak is megvárják az Újév első napjának beköszöntét, éjfél utánig ébren maradnak, ünnepelnek. Tipikus ünnepi étel a húsos derelye (jiaozi) és a hal, amely szintén a bőséget szimbolizálja.  Gazdagon kerül étel az asztalra, úgy, hogy abból későbbre is maradjon, annak reményében, hogy az Újév ennivalóban is bővelkedni fog.

A kínai nyelvben nagyon sok azonos hangalakú szó van, ez lehetőséget kínál a szójátékokra. A hal és a bőség szó pl. ugyanúgy hangzik (yu). A kantoni nyelvjárásban a narancs és az arany szó is ilyen, ezért az emberek gyakran ajándékozzák meg egymást ezzel a gyümölccsel. A mandarin a szerencse szóval egyezik meg kiejtésben, ezért nagyon népszerű ilyenkor.

A ház kapujának két oldalára piros papírra kalligrafált rímes verspárokat (chunlian) ragasztanak, amelyekkel a tavasz eljövetelét köszöntik. Ilyenkor a jószerencsét, boldogságot jelentő fu 福írásjegy is sok helyen megjelenik.

Egy ilyen chunlian-t tekinthetnek meg könyvtárunkban látogatóink:

春风春雨春色,新年新岁新景. (Tavaszi szél, tavaszi eső, tavaszi szín – új év, új kor, új táj.)

                        Batári Tibor

Heti könyvajánló: Drago Jančar: In ljubezen tudi

Drago Jančar (1948) író, drámaíró és esszéíró a legjobb kortárs szlovén alkotók és fordítók egyike. Munkásságáért számos jelentős szlovén és nemzetközi kitüntetésben részesült. A következő díjakat vehette át: Prešeren díj; szláv kresnik (istenség) díj – háromszor; irodalmi Herderjevo díj; európai irodalmi díj; Hemingway díj Olaszországban; a legjobb idegen nyelvű könyvnek járó díj Franciaországban.

Az író új regénye: Ismét szerelemben. Első ránézésre kissé érzelgősnek hangzik a cím, hiszen olyan korban és világban játszódik, amelyet a gyűlölet ural. Mindez 4 fejezeten keresztül vonul végig a műben a megszállt Mariborban, a Pohorje erdeiben a lázadók között, az észak-európai koncentrációs táborban, a háború utáni megtorlás időszakában. Aki a szerelmet keresi az emberiség történelmi labirintusában, az maga is vagy áldozattá, vagy támadóvá válik.

A szerző művei könyvtárunk gyűjteményében is megtalálhatóak:

https://bit.ly/2RL2yG1

 

Nagy-Molnár Szilvia

Korábban »