Nyelvek : Kávészünet

A hét könyve: Andrei Makine: Egy másik élet szigetvilága – L’archipel d’une autre vie

Andrei Makine 1957-ben született Szibériában. Többek között „A Francia hagyaték” (Goncourt-díj, Medicis-díj), „Az élet zenéje” (RTL-Lire-díj), „Az ismeretlen” és az „Egy szeretett asszony” című könyvek szerzője.

Műveit több mint negyven nyelvre fordították le.

A ’70-es években, a történet elbeszélőjét, egy fiatal orosz földmérőt gyakorlatra küldik Nyikilajevszkbe, Szibéria keleti végébe, azért, hogy geodéziai kutatásokat végezzen.

Útja során az erdőben találkozik egy magányos férfival, Pavel Garcsevvel, aki elmeséli neki életének azt a periódusát, amikor 27 évesen, 1952-ben egy bevetésben kellett részt vennie, ahol egy kémiai támadást kellett elhárítani, ami miatt otthagyta szerelmét, Szvétát, akit feleségül kellett volna vennie.

A természettel való kapcsolatot fontosnak, értékesnek tartja, szemben a társadalommal, amelyet erőszakkal telinek vél.

Az orosz Távol-Kelet végén, a Csendes-óceán fuvallatánál terül el az a világ, amelyet elkerülni látszik a történelem… Ki hát ez a többarcú bűnöző, akit Pavel Gartsevnek és társainak kell elkapniuk a végtelen tajgában? Amikor Pavel megismeri a szökevény igazi énjét, az élete teljesen a feje tetejére áll.

„Nemcsak rokonszenvet érzek a főhős iránt, hanem egyfajta vonzalmat is, amelynek két magányos embert – akik keresztezik egymás útját – kell egyesítenie a végtelen időben, egy ősrégi őserdőben.” Andrei Makine

Az orosz származású francia író számos műve megtalálható könyvtárunkban.

A fent említett könyvet az Újdonságok között találják meg Kedves Olvasóink.

Reméljük, hogy e könyv elolvasása után megismerkednek majd a méltán népszerű szerző többi könyvével is.

Jó olvasást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2O5x7Vr)

Vajon mi jut eszünkbe elsőre arról a szóról, hogy Itália?

Akad olyan, akinek az olasz művészet – vannak, akik szerint Itália önmagában egy hatalmas múzeum – másoknak – akik inkább a hasukat szeretik – az olasz konyha, ami tulajdonképpen szintén művészet, az ételek elkészítésének művészete, azaz a gasztronómia.

Végeredményben lényegtelen is, hogy melyikre gondolunk, a kettő szerves módon összefügg.

Az olaszok tudják, hogyan kell élni. Jelmondatuk: jókat együnk-igyunk, a művészetekben pedig alkossunk maradandót. Élvezzük a napot, éljük át a pillanatot, vagyis éljünk a mának! (Carpe diem!, ami a horatiusi alapelvek egyike) Ez az időtlenség és a pillanat megragadása jelenik meg az olasz művészetekben pl. Leonardo (1452-1519), Michelangelo (1475-1564) vagy éppen Bernini (1598-1680) alkotásaiban, a reneszánsz időszakában, vagy ahogy ők hívják, a rinascimento (újra- vagy újjászületés) korában. Mi a kifejezést a francia nyelvből vettük át (renaissance), ami szintén újra- vagy újjászületést jelent.

Ez az életérzés azonban nemcsak erre a korra igaz, hanem az olasz népre általában. Valójában, ahogy más országokban is, itt is nagyok a különbégek Észak és Dél között, azonban az élet, a szabadság, és – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – a tenger és a napfény szeretete az egész népre jellemző.

Szerencsénk van, mert itt a nyár, a nyaralás, kirándulás és napfürdőzés, a tengerben való lubickolás ideje, és ha az olasz civilizációval kapcsolatos ismereteinket szeretnénk olasz és magyar nyelven bővíteni, ez a remek kiadvány erre kiválóan alkalmas, amely „Gasztrokulturális kalandozások olaszul” címmel jelent meg a PONS kiadó gondozásában, és nálunk természetesen megtalálható.

A könyv kikölcsönzésére azonban egy kicsit várni kell, ugyanis könyvtárunk szeptember 2-án nyit újra, de elindulhat a visszaszámlálás.

Van egy jó hírem: már csak 47-et kell aludni addig.

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2M06VJ0)

A Szépség és a Szörnyeteg

Vajon hányan tudják, hogy Ihla Formosa mit jelent?

(Elárulom, hogy ez Tajvan másik elnevezése, vagyis a Szépség szigete)

A nyolcvanas években megtanulhattuk a nevét.

A Kis Tigrisek (kínaiul Kis Sárkányok) egyikeként, Csang Kaj-sek diktatórikus uralma után, beindult az export-orientált gazdasági növekedés. Kezdetben könnyűipari termékek gyártásával foglalkoztak, majd később – Japánhoz hasonlóan – szórakoztatóipari műszaki cikkeket kezdtek el előállítani.

Tajvan története a múlt ködhomályába vész, nekünk elég, ha csak a huszadik század második felétől ismerkedünk meg Ilha Formosával, azaz a Gyönyörűség Szigetével.

1949 őszén, amikor a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével győzelmet arattak Csang Kaj-sek csapatai felett, a Kuomintang kormány, amely addig a Kínai Köztársaság címe alatt az országban uralkodott, távozni kényszerült.

Október elsején a Tienanmen téren, a Mennyei Béke Kapuja előtt, Mao Ce-tung, ékes hunani tájszólással – amit egyébként sokan nem is értettek – kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, amit sokan üdvrivalgással fogadtak, többen azonban nem.

Ettől fogva Tajvanon, a Kínai Köztársaság mintegy örököseként, előbb Csang Kaj-sek, majd fia Csang Csing-kuo vezetésével egypártrendszerű egyeduralom jött létre.

Tovább »

Sanghaj

2019 június elején Sanghajból felszállt a China Eastern Airlines Budapestre tartó repülőgépe, így újabb fejezet nyílt a magyar-kínai kapcsolatokban.

Az utasok számát tekintve Kína második legnagyobb légitársasága közvetlen járatot indított az ország egyik legfejlettebb gazdasági és kereskedelmi központjából a magyar fővárosba.

Ez jelentőségteli esemény, hiszen a turizmus nagyon fontos szerepet játszik hazánk GDP-jének előállításában.

Amióta a kínai kormány támogatja a külföldi turizmust, Magyarország célországgá vált a kontinensnyi ország lakosainak körében. Az idelátogatók száma rohamos tempóban gyarapszik. A gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több kínai engedheti meg magának, hogy külföldre utazzon, a középosztályhoz tartozók száma folyamatosan nő.

Mára a japán és az orosz turisták mellett a kínaiak költik el a legtöbb pénzt utazásaik során.

Sanghaj a Kínai Népköztársaság legnépesebb városa az ország keleti részén. Az ópiumháborúkat lezáró egyenlőtlen békeszerződések értelmében a császárnak meg kellett nyitnia néhány kikötőt a „nyugati imperialisták” előtt. Ekkor jöttek létre a városban az ún. koncessziós területek, ahol a külföldiek területenkívüliséget élveztek, vagyis rájuk nem vonatkoztak a kínai törvények, nem lehetett őket felelősségre vonni és elítélni.

A város ekkor kapta multikulturális jellegét, amit mind a mai napig őriz. Számtalan nyugati stílusú épület jelent meg a belvárosban, egyedi külsőt kölcsönözve ezáltal a többi kínai nagyvároshoz képest. Sanghaj városképének alakításában Hugyecz László magyar építész is markánsan részt vett, az általa tervezett Park Szálló (国际饭店) az 1980-as évekig a város legmagasabb épülete és szimbóluma volt.

Az elmúlt 25 évben történt építkezési láznak köszönhetően alakult ki a város mai jellege.

Impozáns látványt nyújt a World Financial Center 101 emeletes felhőkarcolója, amelyet a helyiek jellegzetes alakja után csak Sörnyitónak becéznek.

2010-ig a Kelet Gyöngye tévétorony magasodott leginkább a város fölé, azonban 2016-ban a Shanghai Tower – amely jelenleg a világ második legmagasabb építménye – megelőzte.

És annak, aki kedvet kapott arra, hogy felüljön a legközelebbi Sanghajba tartó gépre, szíves figyelmébe ajánljuk Kartali Zsuzsanna, Udvari Gábor: Úti cél: Kína (Peking, Sanghaj) című könyvét, amely remek olvasmány mindazok számára, akiket megérintett a Kelet szele.

A mű természetesen megtalálható könyvtárunk katalógusában.

Batári Tibor

(kép forrása: https://mck.co/2X3T0I6)

Az angol nyelv a nagyvilágban – Az English Today legújabb számai

Könyvtárunk folyóirat-olvasó terének polcán szerényen lapulnak az English Today számai. Az általában kék-fekete színű borító, a közepes méret, az aránylag vékony, füzetszerű terjedelem önmagában még nem vonja magára a figyelmet. Az angol nyelv és különösen annak nyelvváltozatai iránt érdeklődők viszont a folyóiratba belelapozva igencsak színes, izgalmas tartalommal találkozhatnak.

Az English Today – alcíme szerint az angol nyelv nemzetközi szemléje – a Cambridge University Press kiadásában negyedévenként jelenik meg. Jelenlegi főszerkesztője a Makaói Egyetem oktatója, a többi három szerkesztő angliai, ausztráliai és németországi egyetemeken tanár. A népes, 24 fős szerkesztőbizottság pedig – mondhatni – a világ minden tájáról való. A folyóirat célkitűzése – az angol nyelv minden nyelvváltozatának bemutatása – csakis így valósulhat meg. A nyelv állandóan változik, világméretű elterjedtsége következtében az angol nyelvre ez különösen igaz. A lap ez évi első szerkesztőségi előszava éppen ezzel a tényközléssel indít, miszerint az Oxford English Dictionary tavaly őszi frissítése 1400 tételes gyarapodást eredményezett. Külön kitérnek arra, hogy a bővülés egy része a Fülöp-szigeteki angol (ilyen is van!) hozadéka.

Tovább »

Lao-ce: Tao Te King – Az Út és az Erény könyve 67. vers

第六十七章 (67. vers)
[原文] (Eredeti szöveg)

天下皆谓我”道”大,似不肖。
夫唯大,故似不肖。
若肖,久矣其细也夫!
我有三宝,持而保之:
一曰慈,二曰俭,
三曰不敢为天下先。
慈故能勇;俭故能广;
不敢为天下先,故能成器长。
今舍慈且勇;舍俭且广;舍后且先;死矣!
夫慈,以战则胜,以守则固。
天将救之,以慈卫之。

Tőkei Ferenc
LXVII

Az égalattiban mindenki azt mondja, hogy az én (tao-m) mintha nagyon hatalmas, de mintha oktalan (pu-sziao) lenne. Pedig éppen azért látszik oktalannak, mert hatalmas. Ami normálisnak látszik, annak végül mindig kiderül a kicsinysége!
Három kincsem van, ezekhez ragaszkodom, ezeket őrzöm. Az elsőt úgy hívják: kegyesség (c’ï); a másodikat úgy hívják: mérséklet; s a harmadikat úgy mondhatom: nem merészelem az égalatti elé helyezni magamat. Csak aki kegyes, az képes bátorságra; csak aki mérsékelt, az lehet hatalmas; csak aki nem merészeli magát az égalatti elé helyezni, az lehet feladatát jól betöltő vezető.
Manapság azonban kegyesség nélkül akarnak bátrak lenni, mérséklet nélkül akarnak hatalmasok lenni, önmaguk háttérbe helyezése nélkül akarnak elöl járni; így hát elpusztulnak. Pedig aki kegyességgel háborúzik, azé a győzelem, s aki vele védekezik, az rendíthetetlen. Akit az ég (a természet) meg akar menteni, azt a kegyesség által védelmezi meg.


Hamvas Béla
[67]

Az egész világ azt mondja, hogy a tao nagyszerű, de úgy látszik, nem alkalmazható.
Éppen az benne a nagy,
hogy nem látszik alkalmazhatónak.
Mert az alkalmazhatóság hovatovább kicsinyességre vezet.
Három kincsem van:
erre vigyázok s ezt őrzöm: az első a szeretet,
a második az elégedettség, a harmadik az alázat.
A szeretet bátorrá tesz,
az elégedettség nagylelkűvé tesz,
az alázat képessé tesz a világuralomra.
Az emberek ma bátrak úgy, hogy szeretetüket feladják,
nagylelkűek úgy, hogy elégedettségüket feladják,
de mindenekelőtt feladják az alázatot.
Ez a halál.
Csak a szeretet tart ki a harcban és
szilárd a védelemben.
Akit az ég meg akar menteni,
szeretettel őrizteti.
Tovább »

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

Lao-ce: Tao Te King – Az Út és az Erény könyve 47. vers

第四十七章  (47. vers)
[原文] (Eredeti szöveg)

不出户,知天下;不窥牖,见天道。
其出弥远,其知弥少。
是以圣人不行而知,不见而明,
不为而成。

 

Tőkei Ferenc
XLVII

(A bölcs) ki sem lép az ajtón, s megismeri az égalattit. Ki sem pillant az ablakon, mégis látja az égi tao-t . Minél messzebbre kalandozik valaki, annál kevesebbet ismer meg. Ezért a bölcs ember (seng-zsen) nem járkál, mégis megismeri (a dolgokat); nem nézelődik, mégis megnevezi (a dolgokat); nem tevékenykedik, mégis beteljesíti (művét).

 

Hamvas Béla
[47]

Nem kell, hogy a küszöböt átlépjed
s a világot mégis megismerheted.
Nem kell, hogy az ablakon kinézz
s az ég értelmét megértheted.
Minél távolabbra indulsz,
annál kevesebbet fogsz megismerni.
A bölcs:
Nem indul sehová, s mégis a célhoz érkezik.
Nem tekintget maga köré, mégis minden dolgot a nevén nevez.
Nem tevékeny, és mégis eléri a tökéletességet.

Tovább »

A hét könyve: Jens Nielsen: Ich und mein Plural. Bekenntniss

A Pro Helvetia Alapítványnak köszönhetően német nyelvű polcainkat minden évben a kortárs svájci irodalom újdonságai színesítik. Jens Nielsen magyarra talán ’Én és a többesszámom. Vallomások’-ként lefordítható kötete a 2018-as terméssel érkezett hozzánk.

Nehéz pontosan meghatározni az újrahasznosított papírba rejtett művet. Valahol a líra és a próza között helyezkedik el, éppen ezért ajánlott olvasmány azoknak is, akiknek csak két buszmegállónyi ideje van belemélyedni egy könyvbe. A rövid szövegek néhány pillanatra egy olyasfajta érzést idéznek fel, mint amikor gyermekként a szőnyegporoló rúdján fejjel lefelé csüngve szemlélődtünk, aztán újra felegyenesedve percekbe telt, míg helyére került az inverzben látott világ. A címben megjelenő én megsokszorozódása az asszociációk, az élet különböző területeire kiterjedő tapasztalatok összemosása, és abszurd ábrázolása.

Ott van például a szélvédőre csimpaszkodva lassú haláltáncot járó légy története. A fabula egyszerre szól a légyről, aki az autópályán minden ízében megfeszülve, testi veszteségeket sem sajnálva ragaszkodik az üveghez, és a sofőrről, aki a szélvédő másik felére tapadva rögzíti a bomlás minden pillanatát. De tulajdonképpen ki a légy, aki a külső körülményekkel dacolva makacs módon ragaszkodik fixa ideáihoz, és ki a sofőr, aki a kommunikáció hiábavalóságával megindokolt közönybe burkolódzva még örömét is leli a természeti pusztulás mozzanataiban?

A mottóban felelevenített Kafka, az első mondatban felsejlő Dante, a Luis Buñuel filmekre jellemző szürrealizmus és sok egyéb kultúrtörténeti gyöngyszem állandó asszociációs játékra invitálnak, így az olvasóban még a két megálló után leszállva is sokáig döngicsélnek a groteszk történetek. A szövegek laza koherenciája pedig megengedi, hogy a kevésbé tetszetős részeket minden bűntudat nélkül egyszerűen átugorjuk.

Bankó Erzsébet

(a kép forrása: http://www.jens-nielsen.ch/index.php?article_id=57)

Olesz Volja “Hóvihar” című könyvének bemutatója könyvtárunkban

Magyarul is megjelent Olesz Volja: Zavirjuha, azaz Hóvihar című műve. A kortárs ukrán író különleges fogékonysággal lát és ír, elbeszéléseinek magával ragadó stílusa, tájleírásai, lélek- és korrajza egyaránt festői érzékletességgel bírnak. Olesz Volja felkavaró regénye az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínség, a Holodomor eseményeit idézi meg, egy család történetén keresztül.

A magyar nyelvű kötetet a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület adta ki, az Ukrajna Magyarországi Nagykövetség és Ukrajna Külügyminisztériuma támogatásával.
A bemutatóra a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége, az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Ferencvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében május 16-án került sor az Országos Idegennyelvű Könyvtár Rendezvénytermében.

A rendezvényt Dr. Papp Anna Mária, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója és Nepop Ljubov, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nyitotta meg.

A könyvet bemutatta Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke és a könyv kiadója.
A könyvbemutatón jelen volt Olesz Volja, a mű szerzője is, aki beszélt munkásságáról, illetve Olasz-Hartyányi Nikoletta, a mű magyar fordítója, aki ismertette az ukrán regény sajátosságait, és megosztott a közönséggel a fordítással kapcsolatos benyomásait.

A bemutatón ukrán nyelven Olesz Volja felolvasásában, magyarul pedig Garai Róbert színművész előadásában hangzottak el részletek a műből.
A könyvbemutató irodalmi-zenés est keretében zajlott.

A Hóvihar c. regény könyvtárunk állományában is megtalálható, és nemsokára kölcsönözhető is.

Imréné Koljadzsin Natália

(képek forrása: https://bit.ly/2W1zigq)

Korábban »