Irodalom : Kávészünet

Műfordítás-pályázat 2019!

A hét könyve: Christian Jacq: Champollion l’Égyptien

Az egyiptológia iránti lelkes érdeklődésnek több évszázados történelme van.

Ahogy azt szokták mondani, már az ókori görögök is…

Az egyiptomi mitológia két fontos alakjának történetét is Plutarkhosz (46/48-125/127), görög krónikás, életrajzíró révén ismerhetjük meg. Osiris és Isis története az egyiptomi vallás alapköve.(Az „Iszisz és Oszirisz” c. mű megtalálható a katalógusunkban).

A középkorban is nagy az érdeklődés az ókori civilizáció iránt.

Egy újabb fontos lépés a megismerés útján Napóleon egyiptomi hadjárata (1798-1801), amelynek során a katonák mellett több, mint ötszáz civil, köztük mintegy százötven biológus, ásványkutató, nyelvész, matematikus, kémikus és más tudós 1798 július elsején Alexandriánál a fáraók földjére lép.

Napóleon ekkor már világhódítói terveket dédelget, és Nagy Sándor nyomán a következőt vallotta: „Keletre kell menni, ott van minden hatalomnak és nagyságnak a forrása.” Vagyis ex oriente lux, azaz a fény keletről jön.

A piramisok árnyékában hangzik el Napóleon híres mondása: „Katonák! Négy évezred tekint le rátok!”

Tovább »

A hét könyve: Szent Ferenc virágoskertje. Válogatás

Szent Ferenc virágoskertje olyan kicsiny és gyönyörű virágokból, azaz olyan történetekből áll, amelyek a csodáról, a barátságról, a hűségről, a természet szeretetéről és a reményről szólnak. A könyv elmeséli Assissi Szent Ferenc életét és csodáit, törékeny, ugyanakkor erős egészségi állapotát, ami megújította a keresztény Egyházat és a béke rendkívül fontos üzenetét hozta el a világba.

Ebben a kiadványban a leghíresebb szemelvényeket találhatjuk meg. Ilyen például a madárprédikáció, vagy a gubbiói farkas megtérésének története. Minden szemelvény elején egy mondat foglalkozik az antik realitással megfogalmazott eredeti szöveggel, amely azonban ma sem vesztett aktualitásából.

A könyv az alábbi részeket tartalmazza:

  • Szent Ferenc életrajza
  • Információdús dosszié Szent Ferenc munkásságáról és a történelemben elfoglalt helyéről
  • A legnehezebb szavak szójegyzéke
  • Nyelvi feladatok
  • Záróteszt

Assissi Szent Ferenc története a 14. századi magyar nyelvű irodalom egyik legjelentősebb emléke.

A latin nyelven íródott műből a magyar fordítás 1370 körül készült, szövege a Jókai-kódexben olvasható, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz.

Azonban az olaszul tanulni vágyók a főbb történeteket olaszul, könnyített formában olvashatják, nem is kell hozzá latinul tudniuk.

A könyv 2-es nehézségi szintű besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy a még csak rövid ideje olaszul tanuló diákok is haszonnal forgathatják, és ezeken a gyönyörű történeteken keresztül szinte észrevétlenül tanulhatják a nyelvet.

Kedves Olvasóink dolgát az is megkönnyíti, hogy a könyvhöz hanganyag is tartozik, amelynek segítségével a hallás utáni szövegértést és a kiejtést is gyakorolhatják.

Jó tanulást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://amzn.to/2OenSSR)

A hét könyve: Andrei Makine: Egy másik élet szigetvilága – L’archipel d’une autre vie

Andrei Makine 1957-ben született Szibériában. Többek között „A Francia hagyaték” (Goncourt-díj, Medicis-díj), „Az élet zenéje” (RTL-Lire-díj), „Az ismeretlen” és az „Egy szeretett asszony” című könyvek szerzője.

Műveit több mint negyven nyelvre fordították le.

A ’70-es években, a történet elbeszélőjét, egy fiatal orosz földmérőt gyakorlatra küldik Nyikilajevszkbe, Szibéria keleti végébe, azért, hogy geodéziai kutatásokat végezzen.

Útja során az erdőben találkozik egy magányos férfival, Pavel Garcsevvel, aki elmeséli neki életének azt a periódusát, amikor 27 évesen, 1952-ben egy bevetésben kellett részt vennie, ahol egy kémiai támadást kellett elhárítani, ami miatt otthagyta szerelmét, Szvétát, akit feleségül kellett volna vennie.

A természettel való kapcsolatot fontosnak, értékesnek tartja, szemben a társadalommal, amelyet erőszakkal telinek vél.

Az orosz Távol-Kelet végén, a Csendes-óceán fuvallatánál terül el az a világ, amelyet elkerülni látszik a történelem… Ki hát ez a többarcú bűnöző, akit Pavel Gartsevnek és társainak kell elkapniuk a végtelen tajgában? Amikor Pavel megismeri a szökevény igazi énjét, az élete teljesen a feje tetejére áll.

„Nemcsak rokonszenvet érzek a főhős iránt, hanem egyfajta vonzalmat is, amelynek két magányos embert – akik keresztezik egymás útját – kell egyesítenie a végtelen időben, egy ősrégi őserdőben.” Andrei Makine

Az orosz származású francia író számos műve megtalálható könyvtárunkban.

A fent említett könyvet az Újdonságok között találják meg Kedves Olvasóink.

Reméljük, hogy e könyv elolvasása után megismerkednek majd a méltán népszerű szerző többi könyvével is.

Jó olvasást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2O5x7Vr)

A hét könyve: Robert Merle: Les hommes protégés – Védett férfiak

Robert Merle (1908-2004), a méltán népszerű, Goncourt-díjas francia író, a tőle joggal elvárható módon, ezúttal is nagyszerű művet alkotott. Az utópisztikus témaválasztást már megszokhattuk tőle (Malevil), itt azonban „csak” a férfiak pusztulnak ki.

A társadalmi thrillerként is aposztrofálható regény fő cselekménye a következő:

Egy fertőző agyvelőgyulladás következtében, amely csak a férfiakat sújtja, a nők felváltják őket társadalmi szerepeikben, és Elnökasszonyt választanak, aki annak rendje és módja szerint be is költözik a Fehér Házba. Sarah Bedford személyében egy keményvonalas feminista kerül a kormányzat élére.

Dr. Martinellit, aki az agyvelőgyulladás ellenszerét kutatja, Blueville városába zárják be, egy „Védett Zónába”, amely biztos menedéket nyújt ugyan a járvánnyal szemben, azonban a kínzó, megalázó és gyötrelmes légkör szinte megfojtja a kutatót.

Martinelli elég gyorsan arra a következtetésre jut, hogy a vakcinát nem fogják használni, legalábbis a Bedford-kormányzat alatt biztosan nem. Paradox módon, a nők körében találja meg legmegbízhatóbb szövetségeseit, és szintén a nők segítségével szabadul ki Blueville-ből. A kérdés azonban az, hogy ha Bedford helyett egy mérsékelt feminista lesz az Elnöki Rezidencia állandó lakója, Martinelli doktor be tud-e illeszkedni egy olyan társadalomba, ahol a férfiak csak alárendelt szerepet játszanak?

Nos, a regényből kiderül.

Napsütéses, izgalmas olvasmányokkal teli (mint amilyen a fentebb ismertetett regény is) nyaralást kívánunk!

 Batári Tibor

(a kép forrása: https://bit.ly/2xrHVSQ)

A hét könyve: Albert Camus: Az idegen

Örömteli várakozást követően 2016-ban megjelent Albert Camus (1913-1960), a tragikus hirtelenséggel elhunyt algériai származású francia egzisztencialista író és filozófus méltán népszerű regényének újabb magyar fordítása.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért van szükség arra, hogy egy jól bejáratott, nemzedékek által olvasott és megismert művet új köntösben olvashassunk.
A válasz egyszerű. Generációk nőttek fel ezen a regényen, amelyet Gyergyai Albert (1893-1981) Közönyként fordítva állított elénk hosszú évtizedeken keresztül.
Akkor, abban a korban valószínűleg helyes volt ez a fordítás, azonban mára ezt túlhaladta az idő.
Az új változat először a Nagyvilág című folyóiratban jelent meg folytatásokban, majd 2016 áprilisában az Európa Kiadó gondozásában Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott interpretációjában ismerkedhettünk meg Mersault úr történetével.
A Nobel-díjas író ezen művét 40 nyelvre fordították le, 1967-ben pedig, azok akik már olvasták a regényt Luchino Visconti filmadaptációjában is élvezhették a történetet, vagy éppen a film megtekintése után kaptak kedvet a könyv elolvasásához.
A sorozatok kedvelőinek a Nagyvilágban megjelent változatot ajánlom, azok viszont, akik szeretnék kézben tartani a teljes művet, a könyvváltozatot javasolnám.
Természetesen a mű mindkét formában elérhető Könyvtárunk gyűjteményében.
Az új változat Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott munkáját dicséri.
Mi lehetne jobb annál, minthogy ebben a tikkasztó melegben egy fa hűvös árnyékában pl. egy jeges tea vagy citromos limonádé kortyolgatása közben a könyv olvasásával szellemünket is felfrissítsük?
Jó olvasást kívánok!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2IhYp69)

A Szépség és a Szörnyeteg

Vajon hányan tudják, hogy Ihla Formosa mit jelent?

(Elárulom, hogy ez Tajvan másik elnevezése, vagyis a Szépség szigete)

A nyolcvanas években megtanulhattuk a nevét.

A Kis Tigrisek (kínaiul Kis Sárkányok) egyikeként, Csang Kaj-sek diktatórikus uralma után, beindult az export-orientált gazdasági növekedés. Kezdetben könnyűipari termékek gyártásával foglalkoztak, majd később – Japánhoz hasonlóan – szórakoztatóipari műszaki cikkeket kezdtek el előállítani.

Tajvan története a múlt ködhomályába vész, nekünk elég, ha csak a huszadik század második felétől ismerkedünk meg Ilha Formosával, azaz a Gyönyörűség Szigetével.

1949 őszén, amikor a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével győzelmet arattak Csang Kaj-sek csapatai felett, a Kuomintang kormány, amely addig a Kínai Köztársaság címe alatt az országban uralkodott, távozni kényszerült.

Október elsején a Tienanmen téren, a Mennyei Béke Kapuja előtt, Mao Ce-tung, ékes hunani tájszólással – amit egyébként sokan nem is értettek – kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, amit sokan üdvrivalgással fogadtak, többen azonban nem.

Ettől fogva Tajvanon, a Kínai Köztársaság mintegy örököseként, előbb Csang Kaj-sek, majd fia Csang Csing-kuo vezetésével egypártrendszerű egyeduralom jött létre.

Tovább »

Sanghaj

2019 június elején Sanghajból felszállt a China Eastern Airlines Budapestre tartó repülőgépe, így újabb fejezet nyílt a magyar-kínai kapcsolatokban.

Az utasok számát tekintve Kína második legnagyobb légitársasága közvetlen járatot indított az ország egyik legfejlettebb gazdasági és kereskedelmi központjából a magyar fővárosba.

Ez jelentőségteli esemény, hiszen a turizmus nagyon fontos szerepet játszik hazánk GDP-jének előállításában.

Amióta a kínai kormány támogatja a külföldi turizmust, Magyarország célországgá vált a kontinensnyi ország lakosainak körében. Az idelátogatók száma rohamos tempóban gyarapszik. A gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több kínai engedheti meg magának, hogy külföldre utazzon, a középosztályhoz tartozók száma folyamatosan nő.

Mára a japán és az orosz turisták mellett a kínaiak költik el a legtöbb pénzt utazásaik során.

Sanghaj a Kínai Népköztársaság legnépesebb városa az ország keleti részén. Az ópiumháborúkat lezáró egyenlőtlen békeszerződések értelmében a császárnak meg kellett nyitnia néhány kikötőt a „nyugati imperialisták” előtt. Ekkor jöttek létre a városban az ún. koncessziós területek, ahol a külföldiek területenkívüliséget élveztek, vagyis rájuk nem vonatkoztak a kínai törvények, nem lehetett őket felelősségre vonni és elítélni.

A város ekkor kapta multikulturális jellegét, amit mind a mai napig őriz. Számtalan nyugati stílusú épület jelent meg a belvárosban, egyedi külsőt kölcsönözve ezáltal a többi kínai nagyvároshoz képest. Sanghaj városképének alakításában Hugyecz László magyar építész is markánsan részt vett, az általa tervezett Park Szálló (国际饭店) az 1980-as évekig a város legmagasabb épülete és szimbóluma volt.

Az elmúlt 25 évben történt építkezési láznak köszönhetően alakult ki a város mai jellege.

Impozáns látványt nyújt a World Financial Center 101 emeletes felhőkarcolója, amelyet a helyiek jellegzetes alakja után csak Sörnyitónak becéznek.

2010-ig a Kelet Gyöngye tévétorony magasodott leginkább a város fölé, azonban 2016-ban a Shanghai Tower – amely jelenleg a világ második legmagasabb építménye – megelőzte.

És annak, aki kedvet kapott arra, hogy felüljön a legközelebbi Sanghajba tartó gépre, szíves figyelmébe ajánljuk Kartali Zsuzsanna, Udvari Gábor: Úti cél: Kína (Peking, Sanghaj) című könyvét, amely remek olvasmány mindazok számára, akiket megérintett a Kelet szele.

A mű természetesen megtalálható könyvtárunk katalógusában.

Batári Tibor

(kép forrása: https://mck.co/2X3T0I6)

Alekszandr Szergejevics Puskin

1799. június 6. — 1837. február 10.
orosz író és költő

220 éve ezen a napon született Alekszandr Szergejevics Puskin, az orosz irodalom legnagyobb költője, és a modern orosz irodalmi nyelv megteremtője.

„Egy megtévesztés, ami hasznunkra van, többet ér sok féligazságnál.”

„A természet folyvást gondoskodik az emberi boldogság legfőbb eszközeiről. Figyeld meg, mint nő a gabona, mint fakad a bimbó; haladj ziháló tüdővel az eke mögött; olvass, gondolkodj, szeress, mert ezek a dolgok, amik az embert boldoggá teszik.”

Meddő, véletlen ajándék,
Élet, mért is kaptalak?
Titkos végzet, sanda szándék
Kínhalálra szánna csak?

Ki volt, aki létre hívott
Semmiből, mily orv erő?
Szenvedélyt bennem ki szított,
Kétséget ki csalt elő?

Könyvtárunkban fellelhető művei: https://bit.ly/2Xwonbh

 

Imréné Koljadzsin Natália

(Felhasznált források:
https://www.citatum.hu/konyv/Lirai_koltemenyek
https://idezetmania.hu/idezet/alekszandr-szergejevics-puskin/3636
https://bit.ly/2IDfUNl
https://bit.ly/2sIBI20
https://bit.ly/31jOmoL)

Lao-ce: Tao Te King – Az Út és az Erény könyve 67. vers

第六十七章 (67. vers)
[原文] (Eredeti szöveg)

天下皆谓我”道”大,似不肖。
夫唯大,故似不肖。
若肖,久矣其细也夫!
我有三宝,持而保之:
一曰慈,二曰俭,
三曰不敢为天下先。
慈故能勇;俭故能广;
不敢为天下先,故能成器长。
今舍慈且勇;舍俭且广;舍后且先;死矣!
夫慈,以战则胜,以守则固。
天将救之,以慈卫之。

Tőkei Ferenc
LXVII

Az égalattiban mindenki azt mondja, hogy az én (tao-m) mintha nagyon hatalmas, de mintha oktalan (pu-sziao) lenne. Pedig éppen azért látszik oktalannak, mert hatalmas. Ami normálisnak látszik, annak végül mindig kiderül a kicsinysége!
Három kincsem van, ezekhez ragaszkodom, ezeket őrzöm. Az elsőt úgy hívják: kegyesség (c’ï); a másodikat úgy hívják: mérséklet; s a harmadikat úgy mondhatom: nem merészelem az égalatti elé helyezni magamat. Csak aki kegyes, az képes bátorságra; csak aki mérsékelt, az lehet hatalmas; csak aki nem merészeli magát az égalatti elé helyezni, az lehet feladatát jól betöltő vezető.
Manapság azonban kegyesség nélkül akarnak bátrak lenni, mérséklet nélkül akarnak hatalmasok lenni, önmaguk háttérbe helyezése nélkül akarnak elöl járni; így hát elpusztulnak. Pedig aki kegyességgel háborúzik, azé a győzelem, s aki vele védekezik, az rendíthetetlen. Akit az ég (a természet) meg akar menteni, azt a kegyesség által védelmezi meg.


Hamvas Béla
[67]

Az egész világ azt mondja, hogy a tao nagyszerű, de úgy látszik, nem alkalmazható.
Éppen az benne a nagy,
hogy nem látszik alkalmazhatónak.
Mert az alkalmazhatóság hovatovább kicsinyességre vezet.
Három kincsem van:
erre vigyázok s ezt őrzöm: az első a szeretet,
a második az elégedettség, a harmadik az alázat.
A szeretet bátorrá tesz,
az elégedettség nagylelkűvé tesz,
az alázat képessé tesz a világuralomra.
Az emberek ma bátrak úgy, hogy szeretetüket feladják,
nagylelkűek úgy, hogy elégedettségüket feladják,
de mindenekelőtt feladják az alázatot.
Ez a halál.
Csak a szeretet tart ki a harcban és
szilárd a védelemben.
Akit az ég meg akar menteni,
szeretettel őrizteti.
Tovább »

Korábban »