Irodalom : Kávészünet

100 éves Proust Goncourt-díja

Marcel Proust

1919 december 10-én kapta meg Marcel Proust a Goncourt-díjat az À l’ombre des jeunes filles en fleurs (Bimbózó lányok árnyékában – Gyergyai Albert fordításában) című regényéért, mely Az eltűnt idő nyomában című regényfolyam második darabja.

A díj immár több mint 100 éves történetében kevés olyan év volt, mikor az irodalmi és a könyves szakma, de még az irodalomkedvelő és -értő közönség körében egyetértés lett volna a díjazott személye, illetve műve iránt. Ez volt a helyzet Proust esetében is.

De mi is volt a probléma: az író már túl öreg – Proust 48 éves volt ekkor (1871-1922), és a díj, eredeti szándék szerint, feltörekvő, ifjú szerzők számára lett alapítva; túl gazdag – nem volna szüksége ekkora összegre (a díj akkoriban 5000 frankot jelentett – ma már igen jelképes, 10 €). Támadták túlságos világiassága miatt is, ami ellentmondásban volt azzal, hogy magányosan az ágyában fekve töltötte a napjait. Túl hosszú a mű: több mint 400 oldal.
Tovább »

Francia irodalmi díjak 2019 (2.)

.

November 5-én folytatódott a nagy irodalmi díjak kihirdetése Franciaországban. Ezen a napon adták át a Prix Féminá-t. A zsűri tagjai idén Sylvain Prudhomme Par les routes című regényét díjazták. Az 1979-es születésű író gyermekkorát Afrika különböző országaiban töltötte. Egyetemi tanulmányait Párizsban végezte. De nem szakadt el teljesen Afrikától: 2003-ban Bénin északi részén népmeséket gyűjtött, melyeket Contes du pays tammari címmel adott ki. Ezen kívül még 7 regényt, és több riport könyvet írt. Mostani műve az emberekben, mindannyiunkban ott élő szabadságvágyat mutatja be.

A következő díj november 7-én a Prix Décembre volt. A zsűri, Amélie Nothombe (Soif című regénye szerepelt a Goncourt esélyesek listáján) elnökletével Claudie Hunzinger Les grands cerfs című regényét díjazta. A szerző 1940-ben született az elzászi Colmar-ban. Írói munkássága mellett képzőművészként is jelentős. Műveiben mindig jelen van a természet. Mostani díjazott regényében az emberi kegyetlenséget állítja szembe az állatok életének kegyetlenségével. A mű olyan, mintha egy thrillert olvasna az ember, amely tele van költőiséggel, ugyanakkor haraggal is, amiért az ember elpusztít minden szépséget a természetben.
Tovább »

Francia irodalmi díjak 2019 (1.)

.

Idén is elérkezett a nagy irodalmi díjak időszaka Franciaországban. Szeptember eleje óta nagy az izgalom a kiadóknál, hogy ki kerül fel a legrangosabb irodalmi díjak listájára. Mert ezek a díjak nem csak a szerzőkről, de a kiadókról is szólnak.

Legelőször a Francia Akadémia regénynagydíja került kihirdetésre (október 31.). Az idei győztes Laurent Binet Civilizations című regénye. Az 1972-es születésű szerző első regénye, az HHhH 2010-ben elnyerte a Prix Goncourt du premier romant. 2015-ben a La septième fonction du langage című műve a Prix Interalliét kapta meg. A mostani, harmadik regényében egy fordított történelmet képzel el: mi történt volna, ha a nagy hódítások fordítva történtek volna, ha Atahualpa hódította volna meg Európát a 16. században. Az Akadémia zsűrije nem csak a történet egyediségét díjazta, hanem a nyelv briliáns használatát: a méltatásban Dany Laferrière kiemeli egy olyan nyelvtani forma, egy igeidő, a futur antérieure használatát, amelyet már nemigen szoktak alkalmazni.
Tovább »

Magyar nyelvű bakelitek

A bakelitrajongókat a mai zenekedvelő társadalom sokszor elvakult romantikusnak, elmaradt különcnek tartja, valahogy úgy, mint a nyomtatás elterjedése után a kódexmásolókat, vagy mint hamarosan azt, aki nyomtatott könyvet csap fel a metrón üldögélve.

De azoknak, akiknek a tű sercegése, a lejátszókar emelkedése és süllyedése ismerős, tudják, hogy a bakelitlemezek hallgatása semmihez sem hasonlítható, intim, kivételes élmény. Ragozni nem is érdemes. Azoknak, akik régóta benne vannak, és azoknak, akik szeretnének megismerkedni vele, jó hírünk van: az Országos Idegennyelvű Könyvtár elérhetővé, kölcsönözhetővé tette magyar irodalmi bakelitlemezeit. Ezek között olyan kincsek vannak, mint

  • a legszebb magyar versek felolvasása a legnagyobb magyar színészek hangján (mint József Attila verseit felolvasó Latinovits Zoltán)
  • legszebb magyar versek saját szerzőjük hangján (eredeti Babits és Pilinszky felolvasások)
  • drámák felolvasva és előadva (mint a Bánk bán és Az ember tragédiája)
  • prózák (mint Örkény egypercesei)

 

Így zajlott idei Műfordító-műhelyünk

Szeptember 27-én az OIK műfordítás-pályázatához kapcsolódóan idén is megszerveztük az ún. Műfordító-műhelyt. Meghívott műfordítók – Orcsik Roland, Pénzes Tímea és Vörös IstvánMila Haugová szlovák költő két versét fordították le közel 4 óra alatt könyvtárunk Rendezvénytermében. A pályázat díjátadó ünnepségén az elkészült versfordítások alapján, konkrét példákon mutatták be, hogyan zajlik a fordítói műhelymunka a vers értelmezésétől a költői képek átültetésén át a nyelvi megformálásig.

Fotók és Facebook-os bejelentkezésünk kíséretében közzétesszük a Műfordító-műhely verseit eredeti nyelven és a három műfordító helyben született (nem feltétlen végleges!) megoldásaival.

Íme meghívott műfordítóink versfordításai!

Tovább »

OIK nyílt nap 2019-ben – beiratkozási akció!

Az OIK Nyílt napja 2019

A hét könyve: Mirel Taloș: Colecționarul de nuduri

Mirel Taloș (1973-) debütáló regénye szerelmi történetnek indul, mely kis lépésekben egy ponton thrillerré fajul, a lezárásnál azonban nem mellőzi a meditatív reflexiót sem. Magával ragadóan, elegánsan meséli el főhősének belső állapotait, érzelmi világának minden változását.

Paul, a regény főhőse, nyolcadik nemzedékes műgyűjtő, aki kizárólag női aktokat vásárol, a női aktfestészet igazi nagy connoisseur-je. Életét goethei szemléletben rendezi be, melynek alapja az esztétikum és a művészet felsőbbrendűsége. Egy kiállításon összetalálkozik Simonával, aki műveltségben sokszorosan felülmúlja Pault.  Olyannyira a befolyása alá kerül, hogy hamarosan már a lány alakítja ízlését, mi több, irányítja életüket. Számukra a tavasz, Liszt zenéje, a ciklámenek színe, a liliom illata, a női meztelenség művészete csupán egy műalkotás részei, szerelmük első pillanatai.

Tovább »

Műfordítás-pályázat 2019!

A hét könyve: Christian Jacq: Champollion l’Égyptien

Az egyiptológia iránti lelkes érdeklődésnek több évszázados történelme van.

Ahogy azt szokták mondani, már az ókori görögök is…

Az egyiptomi mitológia két fontos alakjának történetét is Plutarkhosz (46/48-125/127), görög krónikás, életrajzíró révén ismerhetjük meg. Osiris és Isis története az egyiptomi vallás alapköve.(Az „Iszisz és Oszirisz” c. mű megtalálható a katalógusunkban).

A középkorban is nagy az érdeklődés az ókori civilizáció iránt.

Egy újabb fontos lépés a megismerés útján Napóleon egyiptomi hadjárata (1798-1801), amelynek során a katonák mellett több, mint ötszáz civil, köztük mintegy százötven biológus, ásványkutató, nyelvész, matematikus, kémikus és más tudós 1798 július elsején Alexandriánál a fáraók földjére lép.

Napóleon ekkor már világhódítói terveket dédelget, és Nagy Sándor nyomán a következőt vallotta: „Keletre kell menni, ott van minden hatalomnak és nagyságnak a forrása.” Vagyis ex oriente lux, azaz a fény keletről jön.

A piramisok árnyékában hangzik el Napóleon híres mondása: „Katonák! Négy évezred tekint le rátok!”

Tovább »

Korábban »