Irodalom : Kávészünet

A hét könyve: Albert Camus: Az idegen

Örömteli várakozást követően 2016-ban megjelent Albert Camus (1913-1960), a tragikus hirtelenséggel elhunyt algériai származású francia egzisztencialista író és filozófus méltán népszerű regényének újabb magyar fordítása.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért van szükség arra, hogy egy jól bejáratott, nemzedékek által olvasott és megismert művet új köntösben olvashassunk.
A válasz egyszerű. Generációk nőttek fel ezen a regényen, amelyet Gyergyai Albert (1893-1981) Közönyként fordítva állított elénk hosszú évtizedeken keresztül.
Akkor, abban a korban valószínűleg helyes volt ez a fordítás, azonban mára ezt túlhaladta az idő.
Az új változat először a Nagyvilág című folyóiratban jelent meg folytatásokban, majd 2016 áprilisában az Európa Kiadó gondozásában Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott interpretációjában ismerkedhettünk meg Mersault úr történetével.
A Nobel-díjas író ezen művét 40 nyelvre fordították le, 1967-ben pedig, azok akik már olvasták a regényt Luchino Visconti filmadaptációjában is élvezhették a történetet, vagy éppen a film megtekintése után kaptak kedvet a könyv elolvasásához.
A sorozatok kedvelőinek a Nagyvilágban megjelent változatot ajánlom, azok viszont, akik szeretnék kézben tartani a teljes művet, a könyvváltozatot javasolnám.
Természetesen a mű mindkét formában elérhető Könyvtárunk gyűjteményében.
Az új változat Ádám Péter és Kiss Kornélia szakavatott munkáját dicséri.
Mi lehetne jobb annál, minthogy ebben a tikkasztó melegben egy fa hűvös árnyékában pl. egy jeges tea vagy citromos limonádé kortyolgatása közben a könyv olvasásával szellemünket is felfrissítsük?
Jó olvasást kívánok!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2IhYp69)

A Szépség és a Szörnyeteg

Vajon hányan tudják, hogy Ihla Formosa mit jelent?

(Elárulom, hogy ez Tajvan másik elnevezése, vagyis a Szépség szigete)

A nyolcvanas években megtanulhattuk a nevét.

A Kis Tigrisek (kínaiul Kis Sárkányok) egyikeként, Csang Kaj-sek diktatórikus uralma után, beindult az export-orientált gazdasági növekedés. Kezdetben könnyűipari termékek gyártásával foglalkoztak, majd később – Japánhoz hasonlóan – szórakoztatóipari műszaki cikkeket kezdtek el előállítani.

Tajvan története a múlt ködhomályába vész, nekünk elég, ha csak a huszadik század második felétől ismerkedünk meg Ilha Formosával, azaz a Gyönyörűség Szigetével.

1949 őszén, amikor a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével győzelmet arattak Csang Kaj-sek csapatai felett, a Kuomintang kormány, amely addig a Kínai Köztársaság címe alatt az országban uralkodott, távozni kényszerült.

Október elsején a Tienanmen téren, a Mennyei Béke Kapuja előtt, Mao Ce-tung, ékes hunani tájszólással – amit egyébként sokan nem is értettek – kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, amit sokan üdvrivalgással fogadtak, többen azonban nem.

Ettől fogva Tajvanon, a Kínai Köztársaság mintegy örököseként, előbb Csang Kaj-sek, majd fia Csang Csing-kuo vezetésével egypártrendszerű egyeduralom jött létre.

Tovább »

Sanghaj

2019 június elején Sanghajból felszállt a China Eastern Airlines Budapestre tartó repülőgépe, így újabb fejezet nyílt a magyar-kínai kapcsolatokban.

Az utasok számát tekintve Kína második legnagyobb légitársasága közvetlen járatot indított az ország egyik legfejlettebb gazdasági és kereskedelmi központjából a magyar fővárosba.

Ez jelentőségteli esemény, hiszen a turizmus nagyon fontos szerepet játszik hazánk GDP-jének előállításában.

Amióta a kínai kormány támogatja a külföldi turizmust, Magyarország célországgá vált a kontinensnyi ország lakosainak körében. Az idelátogatók száma rohamos tempóban gyarapszik. A gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több kínai engedheti meg magának, hogy külföldre utazzon, a középosztályhoz tartozók száma folyamatosan nő.

Mára a japán és az orosz turisták mellett a kínaiak költik el a legtöbb pénzt utazásaik során.

Sanghaj a Kínai Népköztársaság legnépesebb városa az ország keleti részén. Az ópiumháborúkat lezáró egyenlőtlen békeszerződések értelmében a császárnak meg kellett nyitnia néhány kikötőt a „nyugati imperialisták” előtt. Ekkor jöttek létre a városban az ún. koncessziós területek, ahol a külföldiek területenkívüliséget élveztek, vagyis rájuk nem vonatkoztak a kínai törvények, nem lehetett őket felelősségre vonni és elítélni.

A város ekkor kapta multikulturális jellegét, amit mind a mai napig őriz. Számtalan nyugati stílusú épület jelent meg a belvárosban, egyedi külsőt kölcsönözve ezáltal a többi kínai nagyvároshoz képest. Sanghaj városképének alakításában Hugyecz László magyar építész is markánsan részt vett, az általa tervezett Park Szálló (国际饭店) az 1980-as évekig a város legmagasabb épülete és szimbóluma volt.

Az elmúlt 25 évben történt építkezési láznak köszönhetően alakult ki a város mai jellege.

Impozáns látványt nyújt a World Financial Center 101 emeletes felhőkarcolója, amelyet a helyiek jellegzetes alakja után csak Sörnyitónak becéznek.

2010-ig a Kelet Gyöngye tévétorony magasodott leginkább a város fölé, azonban 2016-ban a Shanghai Tower – amely jelenleg a világ második legmagasabb építménye – megelőzte.

És annak, aki kedvet kapott arra, hogy felüljön a legközelebbi Sanghajba tartó gépre, szíves figyelmébe ajánljuk Kartali Zsuzsanna, Udvari Gábor: Úti cél: Kína (Peking, Sanghaj) című könyvét, amely remek olvasmány mindazok számára, akiket megérintett a Kelet szele.

A mű természetesen megtalálható könyvtárunk katalógusában.

Batári Tibor

(kép forrása: https://mck.co/2X3T0I6)

Alekszandr Szergejevics Puskin

1799. június 6. — 1837. február 10.
orosz író és költő

220 éve ezen a napon született Alekszandr Szergejevics Puskin, az orosz irodalom legnagyobb költője, és a modern orosz irodalmi nyelv megteremtője.

„Egy megtévesztés, ami hasznunkra van, többet ér sok féligazságnál.”

„A természet folyvást gondoskodik az emberi boldogság legfőbb eszközeiről. Figyeld meg, mint nő a gabona, mint fakad a bimbó; haladj ziháló tüdővel az eke mögött; olvass, gondolkodj, szeress, mert ezek a dolgok, amik az embert boldoggá teszik.”

Meddő, véletlen ajándék,
Élet, mért is kaptalak?
Titkos végzet, sanda szándék
Kínhalálra szánna csak?

Ki volt, aki létre hívott
Semmiből, mily orv erő?
Szenvedélyt bennem ki szított,
Kétséget ki csalt elő?

Könyvtárunkban fellelhető művei: https://bit.ly/2Xwonbh

 

Imréné Koljadzsin Natália

(Felhasznált források:
https://www.citatum.hu/konyv/Lirai_koltemenyek
https://idezetmania.hu/idezet/alekszandr-szergejevics-puskin/3636
https://bit.ly/2IDfUNl
https://bit.ly/2sIBI20
https://bit.ly/31jOmoL)

Lao-ce: Tao Te King – Az Út és az Erény könyve 67. vers

第六十七章 (67. vers)
[原文] (Eredeti szöveg)

天下皆谓我”道”大,似不肖。
夫唯大,故似不肖。
若肖,久矣其细也夫!
我有三宝,持而保之:
一曰慈,二曰俭,
三曰不敢为天下先。
慈故能勇;俭故能广;
不敢为天下先,故能成器长。
今舍慈且勇;舍俭且广;舍后且先;死矣!
夫慈,以战则胜,以守则固。
天将救之,以慈卫之。

Tőkei Ferenc
LXVII

Az égalattiban mindenki azt mondja, hogy az én (tao-m) mintha nagyon hatalmas, de mintha oktalan (pu-sziao) lenne. Pedig éppen azért látszik oktalannak, mert hatalmas. Ami normálisnak látszik, annak végül mindig kiderül a kicsinysége!
Három kincsem van, ezekhez ragaszkodom, ezeket őrzöm. Az elsőt úgy hívják: kegyesség (c’ï); a másodikat úgy hívják: mérséklet; s a harmadikat úgy mondhatom: nem merészelem az égalatti elé helyezni magamat. Csak aki kegyes, az képes bátorságra; csak aki mérsékelt, az lehet hatalmas; csak aki nem merészeli magát az égalatti elé helyezni, az lehet feladatát jól betöltő vezető.
Manapság azonban kegyesség nélkül akarnak bátrak lenni, mérséklet nélkül akarnak hatalmasok lenni, önmaguk háttérbe helyezése nélkül akarnak elöl járni; így hát elpusztulnak. Pedig aki kegyességgel háborúzik, azé a győzelem, s aki vele védekezik, az rendíthetetlen. Akit az ég (a természet) meg akar menteni, azt a kegyesség által védelmezi meg.


Hamvas Béla
[67]

Az egész világ azt mondja, hogy a tao nagyszerű, de úgy látszik, nem alkalmazható.
Éppen az benne a nagy,
hogy nem látszik alkalmazhatónak.
Mert az alkalmazhatóság hovatovább kicsinyességre vezet.
Három kincsem van:
erre vigyázok s ezt őrzöm: az első a szeretet,
a második az elégedettség, a harmadik az alázat.
A szeretet bátorrá tesz,
az elégedettség nagylelkűvé tesz,
az alázat képessé tesz a világuralomra.
Az emberek ma bátrak úgy, hogy szeretetüket feladják,
nagylelkűek úgy, hogy elégedettségüket feladják,
de mindenekelőtt feladják az alázatot.
Ez a halál.
Csak a szeretet tart ki a harcban és
szilárd a védelemben.
Akit az ég meg akar menteni,
szeretettel őrizteti.
Tovább »

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

Műfordítás pályázat 2019

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nyelvek Európai Napja alkalmából Műfordítás-pályázatot hirdet műfordításkötettel nem rendelkező műfordítók számára.
Mila Haugová szlovák költőnő Magenta című versének magyar fordítását várja a zsűri (Lator László költő, műfordító, a zsűri tiszteletbeli örökös elnöke, Vörös István költő, műfordító, a zsűri elnöke, G. Kovács László műfordító és Haluska Veronka, a könyvtár munkatársa).

A vers és a nyersfordítás elérhető innen: https://bit.ly/2YSzivW

Pályadíjak:

I. díj: 50.000,-Ft
II. díj: 30.000,-Ft
III. díj: 20.000,-Ft

Különdíjat ajánlott fel a Magyar Fordítóház Alapítvány.

A díjak könyvutalvány formájában kerülnek kifizetésre.

A legjobb pályaművek megjelennek a Napút folyóirat Káva Téka mellékletében.

A pályázat jeligés. A jeligével ellátott pályaműveket 2019. augusztus 20-áig várjuk a következő e-mail címre: muforditas@oik.hu. A jeligével ellátott pályaműveket doc, docx, odt és pdf formátumban tudjuk fogadni. A jelige feloldását kérjük, írják meg a levélben. A pályázók hozzájárulnak az általuk beküldött pályaművek kiadványban való megjelentetéséhez.

Egy pályázó több pályaművet is beküldhet.

A pályázat eredményhirdetése, értékelése és az ünnepélyes díjátadó 2019. szeptember 27-én lesz a könyvtár Olvasótermében. (Budapest, V. kerület, Molnár u. 11.)

További információk:
Maczák Orsolya
T: (1) 318-3688/205
maczak.orsolya@oik.hu

A hét könyve: Simon Géza Gábor – Dr. Bajnai Klára – Borsos Tibor: Kölcsönhatások: Film és jazz Magyarországon 1928-1950

Pereg a film. A főszereplő gitáros-énekes „magyar leány” (magyar népviseletben, már ahogy azt az 1930-as évek Amerikájában elképzelték) New Yorkban bolyong, ahová hajóval érkezett egy magyar faluból. Ajánlólevelét a szél kikapta a kezéből, nem tudja a címet, hová kell mennie… Az utcákon innen is, onnan is zene szól: görög, olasz, orosz stb. népi zenék és azok jazzesített változatai. Egyszer csak – ismerős, magyar dallamok. Leánykánk megtalálta a helyet, ahová várták, és elkezdi énekelni a ’Repül a szán, búsul a lány…” című magyar nótát. Phil Spitany, akihez az ajánlólevél is szólt, big band tagjaiból alakított magyar-orosz cigányzenekarral kíséri őt, majd a zene végül big band jazzelődásba megy át… (A film levetítésre került a könyv bemutatóján, Uránia Nemzeti Filmszínház kávézója, 2019. február 13.)

Film és zene kapcsolatát sokan és sokféle szempontból kutatják, vizsgálják. A fentebb röviden bemutatott Nagyvárosi fantázia (Big City Fantasy, 1934) című film kiváló példája annak, amivel a Kölcsönhatások c. kötet foglalkozik: a hangosfilm és a jazz magyarországi kölcsönhatásaival és azzal, hogy milyen filmeken keresztül találkozhatott a magyar közönség a jazzel, sőt, „elsőosztályú jazzsztárokkal” a tárgyalt korszakban. A három szerző (Simon Géza Gábor, Dr. Bajnai Klára és Borsos Tibor) mintegy másfélszáz (amerikai, angol, francia, német, osztrák, svéd, szovjet, magyar) hangosfilm által térképezi fel ezt a „jazzkapcsolat-hálózatot”. 

Tovább »

Lao-ce: Tao Te King – Az Út és az Erény könyve 47. vers

第四十七章  (47. vers)
[原文] (Eredeti szöveg)

不出户,知天下;不窥牖,见天道。
其出弥远,其知弥少。
是以圣人不行而知,不见而明,
不为而成。

 

Tőkei Ferenc
XLVII

(A bölcs) ki sem lép az ajtón, s megismeri az égalattit. Ki sem pillant az ablakon, mégis látja az égi tao-t . Minél messzebbre kalandozik valaki, annál kevesebbet ismer meg. Ezért a bölcs ember (seng-zsen) nem járkál, mégis megismeri (a dolgokat); nem nézelődik, mégis megnevezi (a dolgokat); nem tevékenykedik, mégis beteljesíti (művét).

 

Hamvas Béla
[47]

Nem kell, hogy a küszöböt átlépjed
s a világot mégis megismerheted.
Nem kell, hogy az ablakon kinézz
s az ég értelmét megértheted.
Minél távolabbra indulsz,
annál kevesebbet fogsz megismerni.
A bölcs:
Nem indul sehová, s mégis a célhoz érkezik.
Nem tekintget maga köré, mégis minden dolgot a nevén nevez.
Nem tevékeny, és mégis eléri a tökéletességet.

Tovább »

A hét könyve: Jens Nielsen: Ich und mein Plural. Bekenntniss

A Pro Helvetia Alapítványnak köszönhetően német nyelvű polcainkat minden évben a kortárs svájci irodalom újdonságai színesítik. Jens Nielsen magyarra talán ’Én és a többesszámom. Vallomások’-ként lefordítható kötete a 2018-as terméssel érkezett hozzánk.

Nehéz pontosan meghatározni az újrahasznosított papírba rejtett művet. Valahol a líra és a próza között helyezkedik el, éppen ezért ajánlott olvasmány azoknak is, akiknek csak két buszmegállónyi ideje van belemélyedni egy könyvbe. A rövid szövegek néhány pillanatra egy olyasfajta érzést idéznek fel, mint amikor gyermekként a szőnyegporoló rúdján fejjel lefelé csüngve szemlélődtünk, aztán újra felegyenesedve percekbe telt, míg helyére került az inverzben látott világ. A címben megjelenő én megsokszorozódása az asszociációk, az élet különböző területeire kiterjedő tapasztalatok összemosása, és abszurd ábrázolása.

Ott van például a szélvédőre csimpaszkodva lassú haláltáncot járó légy története. A fabula egyszerre szól a légyről, aki az autópályán minden ízében megfeszülve, testi veszteségeket sem sajnálva ragaszkodik az üveghez, és a sofőrről, aki a szélvédő másik felére tapadva rögzíti a bomlás minden pillanatát. De tulajdonképpen ki a légy, aki a külső körülményekkel dacolva makacs módon ragaszkodik fixa ideáihoz, és ki a sofőr, aki a kommunikáció hiábavalóságával megindokolt közönybe burkolódzva még örömét is leli a természeti pusztulás mozzanataiban?

A mottóban felelevenített Kafka, az első mondatban felsejlő Dante, a Luis Buñuel filmekre jellemző szürrealizmus és sok egyéb kultúrtörténeti gyöngyszem állandó asszociációs játékra invitálnak, így az olvasóban még a két megálló után leszállva is sokáig döngicsélnek a groteszk történetek. A szövegek laza koherenciája pedig megengedi, hogy a kevésbé tetszetős részeket minden bűntudat nélkül egyszerűen átugorjuk.

Bankó Erzsébet

(a kép forrása: http://www.jens-nielsen.ch/index.php?article_id=57)

Korábban »