Periodika : Kávészünet

Az angol nyelv a nagyvilágban – Az English Today legújabb számai

Könyvtárunk folyóirat-olvasó terének polcán szerényen lapulnak az English Today számai. Az általában kék-fekete színű borító, a közepes méret, az aránylag vékony, füzetszerű terjedelem önmagában még nem vonja magára a figyelmet. Az angol nyelv és különösen annak nyelvváltozatai iránt érdeklődők viszont a folyóiratba belelapozva igencsak színes, izgalmas tartalommal találkozhatnak.

Az English Today – alcíme szerint az angol nyelv nemzetközi szemléje – a Cambridge University Press kiadásában negyedévenként jelenik meg. Jelenlegi főszerkesztője a Makaói Egyetem oktatója, a többi három szerkesztő angliai, ausztráliai és németországi egyetemeken tanár. A népes, 24 fős szerkesztőbizottság pedig – mondhatni – a világ minden tájáról való. A folyóirat célkitűzése – az angol nyelv minden nyelvváltozatának bemutatása – csakis így valósulhat meg. A nyelv állandóan változik, világméretű elterjedtsége következtében az angol nyelvre ez különösen igaz. A lap ez évi első szerkesztőségi előszava éppen ezzel a tényközléssel indít, miszerint az Oxford English Dictionary tavaly őszi frissítése 1400 tételes gyarapodást eredményezett. Külön kitérnek arra, hogy a bővülés egy része a Fülöp-szigeteki angol (ilyen is van!) hozadéka.

Tovább »

A Fordítástudomány legújabb száma

Nemrég jelent meg a 20. évfolyamában járó Fordítástudomány című szakfolyóirat 2018/2. száma. Az évente két alkalommal jelentkező kiadvány témaválasztása igazán széles körű, alcíme szerint „Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből”. Kiadója az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, de a szerkesztőbizottság és a tanácsadó testület összetétele a folyóirat országos jellegét bizonyítja.

Tovább »

Nyelvváltozatok és stilisztika a Magyar Nyelvőrben

A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl stilisztikával foglalkozó tanulmányokat. A legutóbbi, 2018/4. száma – a folyóirat címével némileg ellentétben – ezúttal egy olyan elemzést is tartalmaz, mely nem a magyar nyelv körébe tartozik. Mózes Dorottya tanulmánya – Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében – olyan művel foglakozik, amelyet még nem fordítottak le magyarra. Sam Selvon legjelentősebb regénye (először 1956-ben jelent meg) – megtalálható az OIK-ban meglévő könyvei között – a trinidadi kreol nyelvváltozatot használja.

Mózes Dorottya „vizsgálja egyfelől a kulturálisan beágyazott karibi kreol forrásoknak és repertoároknak a városi tér birtokbavételében és átalakításában játszott szerepét, másfelől a stilizált kreol nyelvhasználati formáknak identitáskonstrukciós lehetőségeit és eszközeit.”

Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a nyelvtudomány aránylag ritkán kutatott területével, a jelentésváltozatok néhány esetével foglalkozik Esettanulmány a szlovákiai magyar nyelvváltozat lexikai szemantikai változatairól című tanulmányában. Részletes elemzése szerint két magyar igekötős ige, a „feléget” és az „elvezet” szlovákiai magyar változatai beépülnek a két ige teljes magyar nyelvi hálózatába, a tükörfordítás már eleve ebben a nyelvi és fogalmi közegben történt. (A tanulmány bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.)

A lap egyéb írásai közül még kettőt szeretnék kiemelni. Átfogó jellegű Balázs Géza Az elbeszélés posztmodern jelenségei: a kortárs magyar irodalom néhány stílusjellemzője című tanulmánya. A szociolingvisztika jelentős változásait mutatja be terjedelmes szakirodalmi listával alátámasztva Bodó Csanád és Heltai János Imre Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat című tanulmánya.

A Magyar Nyelvőr könyvtárunk folyóirat-olvasó termében megtalálható.

Dörgő Tibor

Böszörményi Zoltán versei a World Literature Todayben

World Literature Today

A szép nyári idő még tart, tekintsünk hát kicsit vissza a World Literature Today (WLT) július-augusztusi számára. A WLT, az amerikai Oklahoma Egyetem kéthavonta megjelenő folyóirata ismét – miként az utóbbi években többször is – magyar szerző művének angol nyelvű fordítását közölte. Tovább »

„Nagy öregek”-ről olvashatunk a kolozsvári Helikonban

Helikon 2018/13.

Úgy hozta a sors, hogy a Helikon legutóbbi számaiban a legidősebb nemzedék három jeles képviselőjével is találkozhattunk.

Nem várt esemény következtében tekint ránk a június 20-án elhunyt Kányádi Sándor a havi két alkalommal megjelenő Helikon címoldaláról. Az általában derűsen mosolygó fotók helyett a Távolodóban szomorkás költője néz az ittmaradottakra („osztogasd szét amid maradt / ingyen is átvisz ha ki átvisz”). László Noémi nekrológjában személyes élmények alapján is felidézi a költő alakját, és szelíden megpróbálja elválasztani az embert a költőtől, „mert eljön a pillanat, amikor az ember eltávozik, s a költő belép a halhatatlanok közé, az egyetemes költészet koronás főinek köztársaságába”. Tovább »

A könyvtárakról élményszerűen – A TLS körkérdése

A Times Literary Supplement (TLS) hetilap nemrég körkérdést intézett a Hay Fesztiválra meghívott előadókhoz, hogy írjanak arról, miként vélekednek a könyvtárról – lehet az nyilvános vagy magán –, illetve milyen élményeik fűződnek a könyvtárhoz. A 24 válaszadó többsége túllépett a közhelyes vélekedéseken és valóban személyes élményeket osztott meg velünk. A TLS május 25-i számában olvasható rövid írások ezáltal váltak érdekesekké. Tovább »

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. – Szakmai digitalizálási konferencia

Nemzetiségkutatás és helytörténet 2.
Szakmai digitalizálási konferencia az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Liebhauser János

2018. április 21-én rendezte meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi-kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás címmel konferenciáját, melynek feladata az volt, hogy a ma a könyvtárszakmát érintő egyik legfontosabb kérdésről, a digitalizálásról beszéljen és folytasson szakmai vitát. Az OIK országos irodalmi, nyelvészeti, zenei, valamint nemzetiségi szakkönyvtár, és a nemzetiségi szak-és szépirodalom gyűjtőhelye. Éppen ezért könyvtárunk számára kiemelten fontos, hogy a közgyűjteményi digitalizálási stratégia megvalósításában részt vegyen. A sok helyen még gyerekcipőben járó digitalizálás kapcsán felmerülő problémákról, kezdeti nehézségekről, sikerekről és tapasztalatokról való párbeszédre adott lehetőséget e konferencia. A meghívott vendégek és előadók a megyei-és szakkönyvtárak igazgatói és digitalizálással foglalkozó szakemberei közül kerültek ki. Tovább »

Irodalom és nyelvészet a Magyar Nyelvőrben

Magyar Nyelvőr 2018/1

Nyelv és irodalom elválaszthatatlan, tehát a nyelvtudomány és az irodalomtudomány sem teljesen elkülöníthető tudományág, gondoljunk például a stilisztikára. A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl ilyen interdiszciplináris tanulmányokat. Tovább »

Munkatársunk elismerése

Dr. PhD Dörgő Tibor
„A Napút 2017. évi nívódíjasa”

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár dolgozója, Dr. PhD Dörgő Tibor március 22-én, a Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napút folyóirat estjén „A Napút 2017. évi nívódíjasa” oklevelet vehetett át tanulmány kategóriában.

A díjazott tanulmány „Charlotte Brontë Jane Eyre című regényének magyar nyelvű fordításai, könyvkiadásai” címmel jelent meg a Napút Online-on, 2017. november 15-én.

Népcsoport szaklapja, a Finnugor Világ

Finnugor világ 2017/4.

A Finnugor Világ, a Reguly Társaság Értesítője negyedévente jelenik meg. A látszólag szerény külső (A5-ös formátum, egyszerű másolópapír, fekete-fehér) magas színvonalú tartalmat hordoz, általában egyetemi tanárok, tudományos fokozattal rendelkező szerzők közlik írásaikat.

A legutóbbi, 2017. decemberi szám kiemelt témája a függetlenségének századik évfordulóját ünneplő Finnország köszöntése. Ez alkalomból elolvashatjuk a finn függetlenségi nyilatkozat eredeti szövegét, melyet a lap felelős szerkesztője, Csúcs Sándor fordított magyarra. Helyszíni tudósítást kapunk Finnországból Reguly Antal tollából, még 1840-ből. Tovább »

Korábban »