Új könyveink : Kávészünet

A hét könyve: Szent Ferenc virágoskertje. Válogatás

Szent Ferenc virágoskertje olyan kicsiny és gyönyörű virágokból, azaz olyan történetekből áll, amelyek a csodáról, a barátságról, a hűségről, a természet szeretetéről és a reményről szólnak. A könyv elmeséli Assissi Szent Ferenc életét és csodáit, törékeny, ugyanakkor erős egészségi állapotát, ami megújította a keresztény Egyházat és a béke rendkívül fontos üzenetét hozta el a világba.

Ebben a kiadványban a leghíresebb szemelvényeket találhatjuk meg. Ilyen például a madárprédikáció, vagy a gubbiói farkas megtérésének története. Minden szemelvény elején egy mondat foglalkozik az antik realitással megfogalmazott eredeti szöveggel, amely azonban ma sem vesztett aktualitásából.

A könyv az alábbi részeket tartalmazza:

  • Szent Ferenc életrajza
  • Információdús dosszié Szent Ferenc munkásságáról és a történelemben elfoglalt helyéről
  • A legnehezebb szavak szójegyzéke
  • Nyelvi feladatok
  • Záróteszt

Assissi Szent Ferenc története a 14. századi magyar nyelvű irodalom egyik legjelentősebb emléke.

A latin nyelven íródott műből a magyar fordítás 1370 körül készült, szövege a Jókai-kódexben olvasható, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz.

Azonban az olaszul tanulni vágyók a főbb történeteket olaszul, könnyített formában olvashatják, nem is kell hozzá latinul tudniuk.

A könyv 2-es nehézségi szintű besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy a még csak rövid ideje olaszul tanuló diákok is haszonnal forgathatják, és ezeken a gyönyörű történeteken keresztül szinte észrevétlenül tanulhatják a nyelvet.

Kedves Olvasóink dolgát az is megkönnyíti, hogy a könyvhöz hanganyag is tartozik, amelynek segítségével a hallás utáni szövegértést és a kiejtést is gyakorolhatják.

Jó tanulást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://amzn.to/2OenSSR)

A hét könyve: Andrei Makine: Egy másik élet szigetvilága – L’archipel d’une autre vie

Andrei Makine 1957-ben született Szibériában. Többek között „A Francia hagyaték” (Goncourt-díj, Medicis-díj), „Az élet zenéje” (RTL-Lire-díj), „Az ismeretlen” és az „Egy szeretett asszony” című könyvek szerzője.

Műveit több mint negyven nyelvre fordították le.

A ’70-es években, a történet elbeszélőjét, egy fiatal orosz földmérőt gyakorlatra küldik Nyikilajevszkbe, Szibéria keleti végébe, azért, hogy geodéziai kutatásokat végezzen.

Útja során az erdőben találkozik egy magányos férfival, Pavel Garcsevvel, aki elmeséli neki életének azt a periódusát, amikor 27 évesen, 1952-ben egy bevetésben kellett részt vennie, ahol egy kémiai támadást kellett elhárítani, ami miatt otthagyta szerelmét, Szvétát, akit feleségül kellett volna vennie.

A természettel való kapcsolatot fontosnak, értékesnek tartja, szemben a társadalommal, amelyet erőszakkal telinek vél.

Az orosz Távol-Kelet végén, a Csendes-óceán fuvallatánál terül el az a világ, amelyet elkerülni látszik a történelem… Ki hát ez a többarcú bűnöző, akit Pavel Gartsevnek és társainak kell elkapniuk a végtelen tajgában? Amikor Pavel megismeri a szökevény igazi énjét, az élete teljesen a feje tetejére áll.

„Nemcsak rokonszenvet érzek a főhős iránt, hanem egyfajta vonzalmat is, amelynek két magányos embert – akik keresztezik egymás útját – kell egyesítenie a végtelen időben, egy ősrégi őserdőben.” Andrei Makine

Az orosz származású francia író számos műve megtalálható könyvtárunkban.

A fent említett könyvet az Újdonságok között találják meg Kedves Olvasóink.

Reméljük, hogy e könyv elolvasása után megismerkednek majd a méltán népszerű szerző többi könyvével is.

Jó olvasást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2O5x7Vr)

Az angol nyelv a nagyvilágban – Az English Today legújabb számai

Könyvtárunk folyóirat-olvasó terének polcán szerényen lapulnak az English Today számai. Az általában kék-fekete színű borító, a közepes méret, az aránylag vékony, füzetszerű terjedelem önmagában még nem vonja magára a figyelmet. Az angol nyelv és különösen annak nyelvváltozatai iránt érdeklődők viszont a folyóiratba belelapozva igencsak színes, izgalmas tartalommal találkozhatnak.

Az English Today – alcíme szerint az angol nyelv nemzetközi szemléje – a Cambridge University Press kiadásában negyedévenként jelenik meg. Jelenlegi főszerkesztője a Makaói Egyetem oktatója, a többi három szerkesztő angliai, ausztráliai és németországi egyetemeken tanár. A népes, 24 fős szerkesztőbizottság pedig – mondhatni – a világ minden tájáról való. A folyóirat célkitűzése – az angol nyelv minden nyelvváltozatának bemutatása – csakis így valósulhat meg. A nyelv állandóan változik, világméretű elterjedtsége következtében az angol nyelvre ez különösen igaz. A lap ez évi első szerkesztőségi előszava éppen ezzel a tényközléssel indít, miszerint az Oxford English Dictionary tavaly őszi frissítése 1400 tételes gyarapodást eredményezett. Külön kitérnek arra, hogy a bővülés egy része a Fülöp-szigeteki angol (ilyen is van!) hozadéka.

Tovább »

A hét könyve: Új könyvekkel gazdagodott az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi gyűjteménye

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik fő gyűjtőköre a nemzetiségi kérdéskör. A kisebbségkutatást, a kisebbségekkel kapcsolatos tájékozódást nemcsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kiadványok segítik, de a könyvtár munkatársai által fejlesztett nemzetiségi adatbázis is.

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él. Így a nemzetiségi gyűjtemény tartalmaz bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi kiadványokat és műfordításokat.

A gyűjtemény kiterjed a határon túli magyarsággal kapcsolatos kiadványokra és a kisebbségekről szóló nemzetközi szakirodalomra, magyar nyelven és a nagy világnyelveken.

A most érkezett angol nyelvű dokumentumok többnyire a kisebbségi jogok, etnikai ellentétek, kisebbségi politika, kulturális identitás, nemzetiségtörténet kérdéskörét taglalják. Kiadásukat tekintve valamennyi könyv az utóbbi pár év termése, így betekintést nyújtanak a kisebbségkutatás aktuális témaköreibe.

Válogatásunk az alábbi linken elérhető, ajánljuk kutatóknak valamint a téma iránt érdeklődőknek:

https://opac3.oik.hu/

A hét könyve: Jens Nielsen: Ich und mein Plural. Bekenntniss

A Pro Helvetia Alapítványnak köszönhetően német nyelvű polcainkat minden évben a kortárs svájci irodalom újdonságai színesítik. Jens Nielsen magyarra talán ’Én és a többesszámom. Vallomások’-ként lefordítható kötete a 2018-as terméssel érkezett hozzánk.

Nehéz pontosan meghatározni az újrahasznosított papírba rejtett művet. Valahol a líra és a próza között helyezkedik el, éppen ezért ajánlott olvasmány azoknak is, akiknek csak két buszmegállónyi ideje van belemélyedni egy könyvbe. A rövid szövegek néhány pillanatra egy olyasfajta érzést idéznek fel, mint amikor gyermekként a szőnyegporoló rúdján fejjel lefelé csüngve szemlélődtünk, aztán újra felegyenesedve percekbe telt, míg helyére került az inverzben látott világ. A címben megjelenő én megsokszorozódása az asszociációk, az élet különböző területeire kiterjedő tapasztalatok összemosása, és abszurd ábrázolása.

Ott van például a szélvédőre csimpaszkodva lassú haláltáncot járó légy története. A fabula egyszerre szól a légyről, aki az autópályán minden ízében megfeszülve, testi veszteségeket sem sajnálva ragaszkodik az üveghez, és a sofőrről, aki a szélvédő másik felére tapadva rögzíti a bomlás minden pillanatát. De tulajdonképpen ki a légy, aki a külső körülményekkel dacolva makacs módon ragaszkodik fixa ideáihoz, és ki a sofőr, aki a kommunikáció hiábavalóságával megindokolt közönybe burkolódzva még örömét is leli a természeti pusztulás mozzanataiban?

A mottóban felelevenített Kafka, az első mondatban felsejlő Dante, a Luis Buñuel filmekre jellemző szürrealizmus és sok egyéb kultúrtörténeti gyöngyszem állandó asszociációs játékra invitálnak, így az olvasóban még a két megálló után leszállva is sokáig döngicsélnek a groteszk történetek. A szövegek laza koherenciája pedig megengedi, hogy a kevésbé tetszetős részeket minden bűntudat nélkül egyszerűen átugorjuk.

Bankó Erzsébet

(a kép forrása: http://www.jens-nielsen.ch/index.php?article_id=57)

Olesz Volja “Hóvihar” című könyvének bemutatója könyvtárunkban

Magyarul is megjelent Olesz Volja: Zavirjuha, azaz Hóvihar című műve. A kortárs ukrán író különleges fogékonysággal lát és ír, elbeszéléseinek magával ragadó stílusa, tájleírásai, lélek- és korrajza egyaránt festői érzékletességgel bírnak. Olesz Volja felkavaró regénye az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínség, a Holodomor eseményeit idézi meg, egy család történetén keresztül.

A magyar nyelvű kötetet a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület adta ki, az Ukrajna Magyarországi Nagykövetség és Ukrajna Külügyminisztériuma támogatásával.
A bemutatóra a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége, az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Ferencvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében május 16-án került sor az Országos Idegennyelvű Könyvtár Rendezvénytermében.

A rendezvényt Dr. Papp Anna Mária, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója és Nepop Ljubov, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nyitotta meg.

A könyvet bemutatta Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke és a könyv kiadója.
A könyvbemutatón jelen volt Olesz Volja, a mű szerzője is, aki beszélt munkásságáról, illetve Olasz-Hartyányi Nikoletta, a mű magyar fordítója, aki ismertette az ukrán regény sajátosságait, és megosztott a közönséggel a fordítással kapcsolatos benyomásait.

A bemutatón ukrán nyelven Olesz Volja felolvasásában, magyarul pedig Garai Róbert színművész előadásában hangzottak el részletek a műből.
A könyvbemutató irodalmi-zenés est keretében zajlott.

A Hóvihar c. regény könyvtárunk állományában is megtalálható, és nemsokára kölcsönözhető is.

Imréné Koljadzsin Natália

(képek forrása: https://bit.ly/2W1zigq)

Olvasnivalók az OIK-ban a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kapcsán: Karl Ove Knausgård és a norvég irodalom

Könyvtárunkban közel ezer norvég nyelvű könyv közül válogathatnak az érdeklődők. Nemcsak Ibsen, Hamsun, Sigrid Undset, de olyan népszerű kortárs írók műveit is kézbe vehetik olvasóink, mint Linn Ullmann, Niels Fredrik Dahl, Lars Saabye Christensen, Erlend Loe, Per Petterson, Tore Renberg, Kjell Askildsen.

Az idei Könyvfesztivál díszvendégének, Karl Ove Knausgårdnak eddig megjelent műveiből tizenegy kötet található meg könyvtárunk gyűjteményében norvégul, ebből egyelőre csak három magyar fordításban is.

Tovább »

A hét könyve: Madelaine Miller: Kirké

„Az Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A regény közel hozza Homéroszt a 21. század olvasójához.

A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek – nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet.

Tovább »

A Fordítástudomány legújabb száma

Nemrég jelent meg a 20. évfolyamában járó Fordítástudomány című szakfolyóirat 2018/2. száma. Az évente két alkalommal jelentkező kiadvány témaválasztása igazán széles körű, alcíme szerint „Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből”. Kiadója az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, de a szerkesztőbizottság és a tanácsadó testület összetétele a folyóirat országos jellegét bizonyítja.

Tovább »

Heti könyvajánló: Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón

 

Zdeněk Svěrák a cseh kultúra kortárs legendája, hatalmas életművel rendelkező író, forgatókönyvíró, dalszerző, színész egy  személyben, s rangos irodalmi- és filmdíjak birtokosa (Magnesia Litera, Český lev). Rendkívüli írói termékenységét mutatja, hogy eddig mintegy hatvan könyve jelent meg. A Mezítláb a tarlón (Napkút Kiadó, 2018) a harmadik magyarul megjelent prózakötete.

A költői szépségű, önéletrajzi ihletésű novellafűzér történelmi háttereként a második világháborús 40-es évek Csehországa elevenedik meg: először a német megszállás, végül a szovjet „felszabadítás”. Az elbeszélő Eda Souček, egy hét-nyolc éves kisfiú, aki szüleivel Prágából vidékre kerül, és két évig ott is kell maradnia (a családot az apai nagyszülők fogadják be népes, zajos, falusias otthonukba). A fiúnak be kell illeszkednie, tájékozódnia kell a tágabb családi viszonyokban, s ki kell vívnia a helyét a kortársai között. A hirtelen jött új benyomások hatalmas erővel törnek rá, s alapjaiban határozzák meg lelkivilága alakulását. Minden különlegesnek tartott élmény (barátságról, verekedésről, szerelemről, hazugságról, árulásról, lopásról) és érdekesnek tűnő jelenet (szirupfőzés, tollfosztás, köpölyözés, kocsihajtás, mézpergetés) könnyed, szórakoztató epizóddá formálódik. A rövid történetekből a család élete, rejtett titkai is kibontakoznak: középpontban a szülők, akik nem illenek egymáshoz, de szeretik egymást, a hatalombarát egyik nagybácsi, a gyilkossággal vádolt másik nagybácsi, a villámsújtotta nagymama, s a tekintélyelvű, ám iszákos nagyapa, aki elkártyázta a családi vagyon nagy részét. A tragédiákat, ellentéteket, kegyetlenségeket a gyermeki látás hol humorral, hol iróniával oldja. A sok-sok érzéssel mesélt, egyszerre lírai, groteszk és fantasztikus történetek nemcsak élvezetesek, de elgondolkodtatók is.

A mű, eredeti cseh címén Po strništi bos, először 2013-ban jelent meg, később a Filmové příběhy c. kötetbe is bekerült. 2017-ben az író fia, Jan Svěrák a könyv alapján nagysikerű filmet forgatott, melynek forgatókönyvét apa és fia együtt alkotta meg. Az író maga is játszik filmben, az iskolaigazgató-tanító szerepét alapítja. S természetesen a filmre is igaz, amit könyvéről írt: „Én vagyok ez a kisfiú és nem én vagyok. Ez az egész egy mozaik, amelynek néhány köve eredeti, mások pedig pótlások. De önök remélhetőleg nem jönnek rá, melyik melyik.” Az 1936-os születésű Zdeněk Svěrák március 28-án lesz 83 éves.

 

-v-

 

Korábban »