Új könyveink : Kávészünet

A hét könyve: Jens Nielsen: Ich und mein Plural. Bekenntniss

A Pro Helvetia Alapítványnak köszönhetően német nyelvű polcainkat minden évben a kortárs svájci irodalom újdonságai színesítik. Jens Nielsen magyarra talán ’Én és a többesszámom. Vallomások’-ként lefordítható kötete a 2018-as terméssel érkezett hozzánk.

Nehéz pontosan meghatározni az újrahasznosított papírba rejtett művet. Valahol a líra és a próza között helyezkedik el, éppen ezért ajánlott olvasmány azoknak is, akiknek csak két buszmegállónyi ideje van belemélyedni egy könyvbe. A rövid szövegek néhány pillanatra egy olyasfajta érzést idéznek fel, mint amikor gyermekként a szőnyegporoló rúdján fejjel lefelé csüngve szemlélődtünk, aztán újra felegyenesedve percekbe telt, míg helyére került az inverzben látott világ. A címben megjelenő én megsokszorozódása az asszociációk, az élet különböző területeire kiterjedő tapasztalatok összemosása, és abszurd ábrázolása.

Ott van például a szélvédőre csimpaszkodva lassú haláltáncot járó légy története. A fabula egyszerre szól a légyről, aki az autópályán minden ízében megfeszülve, testi veszteségeket sem sajnálva ragaszkodik az üveghez, és a sofőrről, aki a szélvédő másik felére tapadva rögzíti a bomlás minden pillanatát. De tulajdonképpen ki a légy, aki a külső körülményekkel dacolva makacs módon ragaszkodik fixa ideáihoz, és ki a sofőr, aki a kommunikáció hiábavalóságával megindokolt közönybe burkolódzva még örömét is leli a természeti pusztulás mozzanataiban?

A mottóban felelevenített Kafka, az első mondatban felsejlő Dante, a Luis Buñuel filmekre jellemző szürrealizmus és sok egyéb kultúrtörténeti gyöngyszem állandó asszociációs játékra invitálnak, így az olvasóban még a két megálló után leszállva is sokáig döngicsélnek a groteszk történetek. A szövegek laza koherenciája pedig megengedi, hogy a kevésbé tetszetős részeket minden bűntudat nélkül egyszerűen átugorjuk.

Bankó Erzsébet

(a kép forrása: http://www.jens-nielsen.ch/index.php?article_id=57)

Olesz Volja “Hóvihar” című könyvének bemutatója könyvtárunkban

Magyarul is megjelent Olesz Volja: Zavirjuha, azaz Hóvihar című műve. A kortárs ukrán író különleges fogékonysággal lát és ír, elbeszéléseinek magával ragadó stílusa, tájleírásai, lélek- és korrajza egyaránt festői érzékletességgel bírnak. Olesz Volja felkavaró regénye az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínség, a Holodomor eseményeit idézi meg, egy család történetén keresztül.

A magyar nyelvű kötetet a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület adta ki, az Ukrajna Magyarországi Nagykövetség és Ukrajna Külügyminisztériuma támogatásával.
A bemutatóra a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége, az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Ferencvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében május 16-án került sor az Országos Idegennyelvű Könyvtár Rendezvénytermében.

A rendezvényt Dr. Papp Anna Mária, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója és Nepop Ljubov, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nyitotta meg.

A könyvet bemutatta Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke és a könyv kiadója.
A könyvbemutatón jelen volt Olesz Volja, a mű szerzője is, aki beszélt munkásságáról, illetve Olasz-Hartyányi Nikoletta, a mű magyar fordítója, aki ismertette az ukrán regény sajátosságait, és megosztott a közönséggel a fordítással kapcsolatos benyomásait.

A bemutatón ukrán nyelven Olesz Volja felolvasásában, magyarul pedig Garai Róbert színművész előadásában hangzottak el részletek a műből.
A könyvbemutató irodalmi-zenés est keretében zajlott.

A Hóvihar c. regény könyvtárunk állományában is megtalálható, és nemsokára kölcsönözhető is.

Imréné Koljadzsin Natália

(képek forrása: https://bit.ly/2W1zigq)

Olvasnivalók az OIK-ban a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kapcsán: Karl Ove Knausgård és a norvég irodalom

Könyvtárunkban közel ezer norvég nyelvű könyv közül válogathatnak az érdeklődők. Nemcsak Ibsen, Hamsun, Sigrid Undset, de olyan népszerű kortárs írók műveit is kézbe vehetik olvasóink, mint Linn Ullmann, Niels Fredrik Dahl, Lars Saabye Christensen, Erlend Loe, Per Petterson, Tore Renberg, Kjell Askildsen.

Az idei Könyvfesztivál díszvendégének, Karl Ove Knausgårdnak eddig megjelent műveiből tizenegy kötet található meg könyvtárunk gyűjteményében norvégul, ebből egyelőre csak három magyar fordításban is.

Tovább »

A hét könyve: Madelaine Miller: Kirké

„Az Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A regény közel hozza Homéroszt a 21. század olvasójához.

A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek – nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet.

Tovább »

A Fordítástudomány legújabb száma

Nemrég jelent meg a 20. évfolyamában járó Fordítástudomány című szakfolyóirat 2018/2. száma. Az évente két alkalommal jelentkező kiadvány témaválasztása igazán széles körű, alcíme szerint „Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből”. Kiadója az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, de a szerkesztőbizottság és a tanácsadó testület összetétele a folyóirat országos jellegét bizonyítja.

Tovább »

Heti könyvajánló: Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón

 

Zdeněk Svěrák a cseh kultúra kortárs legendája, hatalmas életművel rendelkező író, forgatókönyvíró, dalszerző, színész egy  személyben, s rangos irodalmi- és filmdíjak birtokosa (Magnesia Litera, Český lev). Rendkívüli írói termékenységét mutatja, hogy eddig mintegy hatvan könyve jelent meg. A Mezítláb a tarlón (Napkút Kiadó, 2018) a harmadik magyarul megjelent prózakötete.

A költői szépségű, önéletrajzi ihletésű novellafűzér történelmi háttereként a második világháborús 40-es évek Csehországa elevenedik meg: először a német megszállás, végül a szovjet „felszabadítás”. Az elbeszélő Eda Souček, egy hét-nyolc éves kisfiú, aki szüleivel Prágából vidékre kerül, és két évig ott is kell maradnia (a családot az apai nagyszülők fogadják be népes, zajos, falusias otthonukba). A fiúnak be kell illeszkednie, tájékozódnia kell a tágabb családi viszonyokban, s ki kell vívnia a helyét a kortársai között. A hirtelen jött új benyomások hatalmas erővel törnek rá, s alapjaiban határozzák meg lelkivilága alakulását. Minden különlegesnek tartott élmény (barátságról, verekedésről, szerelemről, hazugságról, árulásról, lopásról) és érdekesnek tűnő jelenet (szirupfőzés, tollfosztás, köpölyözés, kocsihajtás, mézpergetés) könnyed, szórakoztató epizóddá formálódik. A rövid történetekből a család élete, rejtett titkai is kibontakoznak: középpontban a szülők, akik nem illenek egymáshoz, de szeretik egymást, a hatalombarát egyik nagybácsi, a gyilkossággal vádolt másik nagybácsi, a villámsújtotta nagymama, s a tekintélyelvű, ám iszákos nagyapa, aki elkártyázta a családi vagyon nagy részét. A tragédiákat, ellentéteket, kegyetlenségeket a gyermeki látás hol humorral, hol iróniával oldja. A sok-sok érzéssel mesélt, egyszerre lírai, groteszk és fantasztikus történetek nemcsak élvezetesek, de elgondolkodtatók is.

A mű, eredeti cseh címén Po strništi bos, először 2013-ban jelent meg, később a Filmové příběhy c. kötetbe is bekerült. 2017-ben az író fia, Jan Svěrák a könyv alapján nagysikerű filmet forgatott, melynek forgatókönyvét apa és fia együtt alkotta meg. Az író maga is játszik filmben, az iskolaigazgató-tanító szerepét alapítja. S természetesen a filmre is igaz, amit könyvéről írt: „Én vagyok ez a kisfiú és nem én vagyok. Ez az egész egy mozaik, amelynek néhány köve eredeti, mások pedig pótlások. De önök remélhetőleg nem jönnek rá, melyik melyik.” Az 1936-os születésű Zdeněk Svěrák március 28-án lesz 83 éves.

 

-v-

 

Nyelvváltozatok és stilisztika a Magyar Nyelvőrben

A Magyar Nyelvőr, az MTA negyedéves folyóirata gyakran közöl stilisztikával foglalkozó tanulmányokat. A legutóbbi, 2018/4. száma – a folyóirat címével némileg ellentétben – ezúttal egy olyan elemzést is tartalmaz, mely nem a magyar nyelv körébe tartozik. Mózes Dorottya tanulmánya – Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében – olyan művel foglakozik, amelyet még nem fordítottak le magyarra. Sam Selvon legjelentősebb regénye (először 1956-ben jelent meg) – megtalálható az OIK-ban meglévő könyvei között – a trinidadi kreol nyelvváltozatot használja.

Mózes Dorottya „vizsgálja egyfelől a kulturálisan beágyazott karibi kreol forrásoknak és repertoároknak a városi tér birtokbavételében és átalakításában játszott szerepét, másfelől a stilizált kreol nyelvhasználati formáknak identitáskonstrukciós lehetőségeit és eszközeit.”

Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a nyelvtudomány aránylag ritkán kutatott területével, a jelentésváltozatok néhány esetével foglalkozik Esettanulmány a szlovákiai magyar nyelvváltozat lexikai szemantikai változatairól című tanulmányában. Részletes elemzése szerint két magyar igekötős ige, a „feléget” és az „elvezet” szlovákiai magyar változatai beépülnek a két ige teljes magyar nyelvi hálózatába, a tükörfordítás már eleve ebben a nyelvi és fogalmi közegben történt. (A tanulmány bekerült Nemzetiségi adatbázisunkba.)

A lap egyéb írásai közül még kettőt szeretnék kiemelni. Átfogó jellegű Balázs Géza Az elbeszélés posztmodern jelenségei: a kortárs magyar irodalom néhány stílusjellemzője című tanulmánya. A szociolingvisztika jelentős változásait mutatja be terjedelmes szakirodalmi listával alátámasztva Bodó Csanád és Heltai János Imre Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat című tanulmánya.

A Magyar Nyelvőr könyvtárunk folyóirat-olvasó termében megtalálható.

Dörgő Tibor

Heti könyvajánló: Gianna Molinari: Hier ist noch alles möglich

Vajon van-e a világnak még olyan szeglete, amelyet elsőként lehet felfedezni? Létezik-e olyan a 21. században, hogy terra incognita ha már a Holdról is pontos fényképek készülnek?
Gianna Molinari főhőse egy hanyatlófélben levő gyárépületbe jelentkezik éjjeliőrnek, egy helyre, ahonnan lassacskán elszivárognak az utolsó munkások, egy terepre, amely újra vadállatok otthonává válik. Legalábbis úgy hírlik, hogy az elmúlt hetekben egy farkas merészkedett a gyár területére. És akkor ott van még az égből lezuhant ismeretlen halott története… 2010-ben a zürichi reptér közelében megtalálták egy feltehetően kameruni származású férfi holttestét, aki egy repülőgép futóművébe kapaszkodva próbált Európába jutni, út közben azonban megfagyott, s a futómű leeresztésénél kizuhant a gépből. De hihető-e a farkas története, akit nem látott még senki? Vagy csak egy több ezer éves múlttal felruházott mitikus lény, akinek említése már önmagában rengeteg asszociációt hordoz?
A svájci írónő első regénye kiváló példa arra, hogy nem kell akciójelenetekkel teleírni egy könyvet ahhoz, hogy lebilincselje az olvasót. Már a borítón ágaskodó szőrszálak valami kézzelfoghatóval kecsegtetnek, a képekkel, rajzokkal, újságrészletekkel tarkított könyv ellentükre a digitalizáció uralta világnak.
Nagyszerű választás a regény mindazoknak, akik szeretik a fikcionalitás határait feszegető irodalmat. Gianna Molinari humoros, mégis üdítően egyszerű stílussal világít rá arra, hogy az egzotikum nem az ismeretlenben rejlik, hanem sokszor az ismert nagyítószerű megközelítésében.

Bankó Erzsébet

(kép forrása: https://bit.ly/2TAl00J)

Heti könyvajánló: Drago Jančar: In ljubezen tudi

Drago Jančar (1948) író, drámaíró és esszéíró a legjobb kortárs szlovén alkotók és fordítók egyike. Munkásságáért számos jelentős szlovén és nemzetközi kitüntetésben részesült. A következő díjakat vehette át: Prešeren díj; szláv kresnik (istenség) díj – háromszor; irodalmi Herderjevo díj; európai irodalmi díj; Hemingway díj Olaszországban; a legjobb idegen nyelvű könyvnek járó díj Franciaországban.

Az író új regénye: Ismét szerelemben. Első ránézésre kissé érzelgősnek hangzik a cím, hiszen olyan korban és világban játszódik, amelyet a gyűlölet ural. Mindez 4 fejezeten keresztül vonul végig a műben a megszállt Mariborban, a Pohorje erdeiben a lázadók között, az észak-európai koncentrációs táborban, a háború utáni megtorlás időszakában. Aki a szerelmet keresi az emberiség történelmi labirintusában, az maga is vagy áldozattá, vagy támadóvá válik.

A szerző művei könyvtárunk gyűjteményében is megtalálhatóak:

https://bit.ly/2RL2yG1

 

Nagy-Molnár Szilvia

Philippe Lançon: Le lambeau

Könyvtárunk francia nyelvű állománya számos újdonsággal gazdagodott. Ilyen újdonság az idei év Femina díjas műve is, Philippe Lançon Le lambeau című önéletírása.

A mű központi témája a Charlie Hebdo című lap ellen irányult 2015-ös támadás. A szerző maga is újságíró, aki az események idején a szerkesztőségben tartózkodott, és az arcán súlyos sérüléseket szenvedett. Erre a sérülésre utal a mű címéül választott szó, a ’lambeau’. Ez elsősorban rongydarabot, papírdarabot jelent, de ugyanakkor a véltelenül vagy szándékosan felsértett, felhasított bőr- vagy szövetdarabot is így nevezik, és azt is melyet a sebészek kórházi műtétek során a bőrhiányok pótlására tesznek félre.

A mű nem magát a tettet elemzi, nem célja az Iszlám Állam működésének, gondolkodásmódjának bemutatása. Annak a belső útnak, változásnak a feltérképezésére vállalkozik, melyen maga a szerző ment keresztül az alatt a kilenc hónap alatt, amit a támadás után a kórházban, illetve otthon töltött. Annak a változásnak, ami a környezetében élőkön visszatükröződve és első kézből tapasztalt.

Tovább »

Korábban »