Film : Kávészünet

A hét könyve: Simon Géza Gábor – Dr. Bajnai Klára – Borsos Tibor: Kölcsönhatások: Film és jazz Magyarországon 1928-1950

Pereg a film. A főszereplő gitáros-énekes „magyar leány” (magyar népviseletben, már ahogy azt az 1930-as évek Amerikájában elképzelték) New Yorkban bolyong, ahová hajóval érkezett egy magyar faluból. Ajánlólevelét a szél kikapta a kezéből, nem tudja a címet, hová kell mennie… Az utcákon innen is, onnan is zene szól: görög, olasz, orosz stb. népi zenék és azok jazzesített változatai. Egyszer csak – ismerős, magyar dallamok. Leánykánk megtalálta a helyet, ahová várták, és elkezdi énekelni a ’Repül a szán, búsul a lány…” című magyar nótát. Phil Spitany, akihez az ajánlólevél is szólt, big band tagjaiból alakított magyar-orosz cigányzenekarral kíséri őt, majd a zene végül big band jazzelődásba megy át… (A film levetítésre került a könyv bemutatóján, Uránia Nemzeti Filmszínház kávézója, 2019. február 13.)

Film és zene kapcsolatát sokan és sokféle szempontból kutatják, vizsgálják. A fentebb röviden bemutatott Nagyvárosi fantázia (Big City Fantasy, 1934) című film kiváló példája annak, amivel a Kölcsönhatások c. kötet foglalkozik: a hangosfilm és a jazz magyarországi kölcsönhatásaival és azzal, hogy milyen filmeken keresztül találkozhatott a magyar közönség a jazzel, sőt, „elsőosztályú jazzsztárokkal” a tárgyalt korszakban. A három szerző (Simon Géza Gábor, Dr. Bajnai Klára és Borsos Tibor) mintegy másfélszáz (amerikai, angol, francia, német, osztrák, svéd, szovjet, magyar) hangosfilm által térképezi fel ezt a „jazzkapcsolat-hálózatot”. 

Tovább »

Linn Ullmann: A nyugtalanok – 100 éves lenne Ingmar Bergman

Linn Ullmann: De urolige (A nyugtalanok / fordította:Pap Vera-Ágnes) – 100 éves lenne Ingmar Bergman

2018 júliusa Ingmar Bergman (Uppsala, 1918. július 14. – Fårö, 2007. július 30.) svéd filmrendező születésének századik, halálának tizenegyedik évfordulója. Ennek kapcsán ajánljuk lánya, Linn Ullmann könyvét, amely norvég eredetiben és magyar műfordításban is kölcsönözhető könyvtárunkból.

A bergmani életműhöz számos könyv kapcsolódik volt feleségei, társai révén. Linn Ullmann könyve azonban nem a szerelem, hanem a halál tematikája felől közelíti meg édesapja, Bergman alakját, már a visszatekintés pozíciójából közelítve az életéhez. Tovább »

Filmajánló: Gremo mi po svoje I-II

Gremo mi po svoje I-II

Gremo mi po svoje I-II

Ajánlom olvasóink figyelmébe a ljubljanai születésű Miha Hočevar forgatókönyvíró és rendező két részes filmjét. A filmek magyar nyelven sajnos nem elérhetőek, azonban angol felirattal igen. Különösen jó nyelvgyakorlás lehet azoknak, akik a szlovén nyelvet valamilyen szinten ismerik.

Tovább »

A hét könyve

Pi élete

Pi élete

Ang Lee: Pi élete (Life of Pi)

Yann Martel Booker-díjas regényét, a Pi életét nagyon sokan megfilmesíthetetlennek gondolták. Aztán jött Ang Lee a Túl a barátságon Oscar-díjas rendezője, és egy olyan filmet tett le az asztalra, hogy azóta is keressük a megfelelő szavakat. A megfelelő szavakat arra, hogy mitől is működik ilyen jól egy olyan film, amiben szinte semmi sem történik. A válasz ott rejtőzik, hogy igenis tele van a film történéssel, csak azokat nehéz megjeleníteni. Hisz egy ember belső küzdelmeit, vívódásait, az élethez való viszonyát, a filozofálgatásait, vagy a lélektani kérdéseit nagyon nehéz vászonra adaptálni. Ang Lee meg sem próbálta ezt véghezvinni, inkább arra törekedett, hogy a film látványvilágát a lehető legcsodálatosabbra alkossa. Ehhez a lassan-lassan tökélyre fejlesztett CGI technológiát használta. Biztos vagyok benne, hogy első (sőt sokadik) látásra sem mondaná meg senki, hogy a filmben a színészeken és néhány díszleten kívül, szinte mindent a számítógépek előtt kreáltak. Tovább »