Nincs kategorizálva : Kávészünet

Nőnapi kedvezmény – Women’s Day Discount – 2020.03.09.

A hét könyve: Jordi Savall és a Hespèrion XXI: Ibn Battuta: Le Voyageur de l’Islam 1304-1377

120 ezer kilométer zenéje. Elfeledett világok, varázslatos hangok és hangszerek, egy (félig-meddig) ismeretlen utazó csodálatos (zenei) világa: ez az Ibn Battuta: Le Voyageur de l’Islam 1304-1377 című CD, amely 2020. január 31-től kölcsönözhető Zeneműtárunk gyűjteményéből.

Ibn Battúta (1304-1368/69; teljes nevén Mohamed ibn Abdallah ibn Mohamed Ibrahim ibn Mohamed ibn Ibrahim ibn Júszuf Abú-Abdullah) marokkói berber származású muszlim utazó és tudós volt. A „Közel-Kelet Marco Polója” 21 éves korától 30 éven keresztül utazta be a keleti térséget az akkori világ pereméig: Kairó, Alexandria, Mekka, Perzsia, Irak, Jemen, Afrika északkeleti része, a mai Afganisztán, India, a Maldív-szigetek, Srí Lanka, Kína – a bejárt területek (a jelenlegi országok alapján) 44 országot, és legalább 120 ezer kilométer utazást jelentettek.
Tovább »

Az OIK portál és katalógus karbantartása / Maintenance of the OIK Portal and Catalogue – 2020.02.01-02.

Az év könyvei 2019-ben – A TLS körkérdése

Az új év elején tekintsünk kicsit vissza, és olvassuk el a The Times Literary Supplement (TLS) hetilap szokásos körkérdésére adott válaszokat. Még tavaly, a november 29-i számban 64 író, irodalmár véleményét közölték. (A lap egyébként a november 15-i számtól új külalakban jelenik meg, több színes betűvel, kiemeléssel, némileg uniformizált borítóoldallal.) A véleményekből nem keletkezik valamiféle hivatalos rangsor, csupán szubjektív ítéletek érdekes halmazát olvashatjuk. Sokan nem tudtak vagy nem akartak csak egy könyvet kiválasztani, ezért kettőt vagy többet is megneveztek. A „merítés” az új könyvtermésből tehát nagy, nemcsak a könyvek száma miatt. A választási lehetőség ugyanis nem korlátozódott a szépirodalomra, ezért irodalom-, kisebbség-, közgazdaság-, kultúra- és történettudomány, valamint művészettörténet is bekerült a kedvencek közé. Nem csoda, hogy megoszlás tapasztalható, kevés ismétlődés fordul elő.
Tovább »

Kortárs cseh írók: Radka Denemarková és Ivan Wernisch, a 2019-es Magnesia Litera-díjasok

 

2019. április 7-én Prágában 18. alkalommal adták át a legrangosabb cseh irodalmi díjat, a tíz kategóriából álló Magnesia Litera-t.

Radka Denemarková (1968) az egyetlen író, aki négy kategóriában is nyerni tudott. 2007-ben a magyarul is olvasható Peníze od Hitlera (Hitler pénze) című regényével érdemelte ki a legjobb prózáért járó kitüntetést. A Smrt, nebudeš se báti aneb Příběh Petra Lébla c. dokumentumregénye 2009-ben került a publicisztika kategória élére. 2011-ben Herta Müller Atemschaukel c. regényének cseh fordításáért jutalmazták. Idén pedig a Hodiny z olova c. regénye lett az év könyve (a terjedelmes művet kínai útjai inspirálták). Denemarková a prágai Károly Egyetemen végzett cseh és német szakon. Író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, műfordító és dramaturg egy személyben. Eddig kilenc szépirodalmi kötete jelent meg, 2014-ben a MY 2 c. könyve alapján film is készült. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, magyarul a Ki dörömböl? c. regénye olvasható még. Számos cseh és német irodalmi elismerés birtokosa. Külföldi könyvfesztiválok rendszeres vendége, a budapestin 2009-ben járt. Prágában él lányával és fiával.

Tovább »

Az év könyvei 2018-ban – a TLS körkérdése

Az új év elején tekintsünk kicsit vissza, és olvassuk el a The Times Literary Supplement (TLS) hetilap szokásos körkérdésére adott válaszokat. Még tavaly, a november 23-i számban 71 író, irodalmár véleménye jelent meg. Ez nem valamiféle hivatalos rangsorolás, csupán szubjektív ítéletek érdekes halmaza. Sokan nem tudtak, vagy nem akartak csak egy könyvet kiválasztani, ezért kettőt vagy többet is megneveztek. A „merítés” az új könyvtermésből tehát nagy, nemcsak a könyvek száma miatt. A választási lehetőség ugyanis nem korlátozódott a szépirodalomra, ezért irodalom-, közgazdaság-, kultúra-, történet- és zenetudomány, sőt ismeretterjesztő természettudomány is bekerült a kedvencek közé. Nem csoda, hogy megoszlás tapasztalható, kevés ismétlődés fordul elő.

Egyetlen könyv kapott három jelölést: Lisa Halliday Asymmetry című regénye. Kettő jelölést tíz mű kapott: a gazdasági válsághelyzetekkel foglalkozó Adam Smith : what he thought, and why it matters (Jesse Norman), és a Crashed (Adam Tooze); az egy nagy történelemi személyiséget bemutató Charles de Gaulle : a certain idea of France (Julian Jackson); a filozófus Nietzsche új életrajza, az I am Dynamite! (Sue Prideaux); egy művészettörténeti szakmunka, a Baroque between the wars : alternative style in the arts, 1918-1939 (Jane Stevenson); egy levelezés, a The collected letters of Flann O’Brian (szerk. Maebh Long); egy regény, a The western wind (Samantha Harvey); két verseskötet, a One lark, one horse (Michael Hofmann) és a Like (A. E. Stallings). Az utóbbi költő nevéhez fűződik Hésziodosz Munkák és napok című művének új angol fordítása is, a Works and days.

A TLS könyvtárunk olvasótermében megtekinthető.

Dörgő Tibor

Karbantartási munkálatok

Kedves Olvasóink!

Karbantartási munkálatok miatt honlapunk és katalógusunk (OPAC) elérhetősége előreláthatólag 2019. január 4-én, 21:00-tól egy napon keresztül SZÜNETELNI fog.

Türelmüket és megértésüket köszönjük!

Szlovákiai magyar költők a Parnasszus legújabb számában

A Budapesten megjelenő Parnasszus költészeti folyóirat negyedévenként jelentkezik. Turczi István alapító, főszerkesztő mindig törekedett a költészet széles körű bemutatására. Az előző, a tavaszi szám például „Lyra mundi ‒ Élő világköltészet” tematikus címmel jelent meg, és sokféle nyelvről készített műfordításokat tartalmazott, a fordítók kisesszéivel kísérve. Az anyag természetesen bekerült Műfordítás-adatbázisunkba.

A legújabb, a 2018/3. szám szlovákiai magyar költőket mutat be. A lap – korábbról ismert felosztással – egy kortárs és egy elhunyt költőt állít középpontba. A Centrumban a hetvenedik évében járó, József Attila-díjas Tóth László munkásságáról készült elemzések kerültek; egy vele készült interjút, saját költeményeit, a tiszteletére íródott versek és köszöntők sorát is itt olvashatjuk.

A Redivivus című összeállítás a nemrég elhunyt Kulcsár Ferenc (1949–2018) alakját idézi fel. A kétszeres Madách-díjas, többek közt a Balassi-emlékkardot is elnyerő költő versei mellett pályatársak emlékezéseit, tisztelgő sorait olvashatjuk. Megjelent köteteit és a műveihez kapcsolódó szakirodalmat háromoldalas bibliográfia foglalja össze. (Az OIK Nemzetiségi adatbázisa is tartalmaz Kulcsár Ferencről szóló írásokat.)

A lapszám fotóiról a költők tekintetét is megismerhetjük.

A Parnasszus könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Alternatív Irodalmi Nobel

Sajnos az idei év botrányai az irodalom berkeit sem kímélték. Az irodalmi Nobel-díjat elbíráló Svéd Akadémia két tagja elleni vádak miatt az idei évben nem hirdetnek győztest. Viszont létrehoztak egy alternatív akadémiát, melynek tagjai (írók, színészek, újságírók és a kulturális élet egyéb más területein tevékenykedő személyek) felkérték a svéd könyvtárosokat, hogy nevezzenek meg olyan írókat a világ minden tájáról, akiknek életművét érdemesnek tartják az elismerésre. Az általuk benyújtott 47 név közül a legtöbb szavazatot kapott négy alkotó Neil Gaiman (brit), Murakami Haruki (japán), Maryse Condé (francia) és Kim Thúy (vietnami születésű kanadai) írók voltak. A bírálóbizottság, élén Ann Palsson szerkesztő és független könyvkiadóval, a díjat végül Maryse Condé guadeloupei származású, francia nyelven alkotó szerzőnek ítélte. A nyertes nevét már októberben kihirdették, de az ünnepélyes átadóra csak december 9-én került sor, ahogy az Irodalmi Nobel-díj esetében is lenni szokott. A testület bejelentette, hogy a díjátadó után az Új Akadémia feloszlik.

Az 1937-es születésű Condét az Akadémia zsűrije az egyik legnagyobb jelentőségű francia nyelvű alkotóként jellemezte, akinek munkássága nagy hatással van a Karib-térség és Afrika életére. Irásai jól ábrázolják Afrika színes, összetett, sok rasszot, nemzetet és nemzetiséget magába foglaló világát. Művei többek között a gyarmatosítás pusztító hatásait festik le. Legismertebb könyve a szalemi boszorkányperekkel foglalkozó Moi, Tituba, Sorcière… Noire de Salem (Én Tituba, Szálem fekete boszorkánya), és a nyugat-afrikai Bambara-birodalom történetét feldolgozó Segu című regénye.

Munkásságát eddig is számos díjjal jutalmazták. 1988-ban a La Vie scélérate című regényével kiérdemelte a Francia Akadémia Regény nagydíját. Nagy regényei mellett számos ifjúsági könyve is megjelent, illetve színműveket, és a térség kultúrájával, történelmével foglalkozó esszéket is ír. Irodalmi küldetésének, fontos feladatának tekinti az afrikai nők helyzetének bemutatását is. Ennek elismerésére kapta 1987-ben Grand Prix Littéraire de la Femme: Prix Alain Boucheron-t a Moi, Tituba sorcière… Noire de Salem című regényéért.

Maryse Condé művei könyvtárunk állományában

 

Sáska Gáborné

Ünnepi Nyitvatartás

Korábban »