Kávészünet

KöltéSzerda // Válogatás Fenyvesi Orsolya műveiből

Fenyvesi Orsolya 1986-ban született, jelenleg Budapesten él. Művészettörténetet, filmelméletet és jogot hallgatott az ELTE-n. A Babilon Kiadó szerkesztője, gyermekirodalmat és lírát fordít. Anne Sexton Öreg törpeszív című versének fordításáért elsőként kapta meg a 2015-ben alapított Versum-díjat. 2018-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. Verseit német, angol, horvát, szerb, török, román nyelvekre fordították, többször szerepelt külföldi irodalmi fesztiválokon, legutóbb 2018-ban Londonban, a European Poetry Night alkalmából lépett fel. Önálló kötetei: Tükrök állatai (2013), Ostrom (2015), A látvány/Kommentárok meg nem írt versekhez (2018). Tovább »

Megbocsátható-e, hogy az ember gyarló és követ el hibákat?

Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj

„Persze nekünk nem kellene ezzel törődnünk, hiszen mi itt és most élünk, nem pedig száz év múlva, de ha egy nap régi levelekre bukkanunk, valami dolgozni kezd a bensőnkben, mintha egy olyan szálat találtunk volna, amely tőlünk kiindulva eltűnik a múltban, és azt gondoljuk: ez az a szál, ami összeköti az időket.” (23-24. oldal) Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Györe Bori verseiből

Györe Bori 1981-ben született Budapesten. Verseket 1998, prózát 2012 óta publikál. Fordító, a Scolar Kiadó egyik szerkesztője. Tovább »

A hét könyve: Charlotte Wood: Hétvége

„Hirtelen átfutott az agyán egy tünékeny, ésszerűtlen gondolat: ha az ember igazán gazdag, meg sem kell halnia.”

Mi sincs távolabb a jelen társadalmától, mint a „nemes” öregkor. Hiába ringatja magát egy lehetőségekkel terhelt kor embere abba a tudatba, hogy a most bizonytalanságait és küzdelmeit egyszer a meggyőződés és nyugalom sorsszerűségei váltják fel, egyre nehezebbé válik az életet nem egy folyamatosan záródó kapu pánikjaként megélni.

A kapuzárási pánik már nem egy bizonyos életszakasz jellemzője, hanem az életet teljes hosszában átitató, sürgető kényszeré. Csak ebben az évben négy véletlenül választott szépirodalmi könyvet sikerült elolvasnom, ami az ezzel az állapottal való megbirkózás nehézségeit taglalta, méghozzá a legkülönbözőbb életszakaszokban. Persze a jelenséget minden életkorban és helyzetben más névvel szokás felcímkézni, a tendencia mégis látható. Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Terék Anna verseiből

Terék Anna (1984, Topolya, Jugoszlávia) 2006 óta publikál verseket, drámákat. Verseit többek között horvát, német, lengyel, spanyol, török és angol nyelvre fordították. Drámáit az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban és a szabadkai Népszínházban játszottak. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányán szerzett oklevelet. (Írják róla a Duna utca és a Háttal a napnak c. kötetei fülszövegében.) Tovább »

550 éves a nyomdászat Spanyolországban

A nyomdászat Spanyolországba érkezésének 550. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Spanyol Nemzeti Könyvtárban Incunabula: 550 años de la imprenta en España címmel. A legrégebbi könyv, a Sinodal de Aguilafuente a segoviai székesegyházból érkezett Madridba. Tovább »

Csabai László Szindbád sorozata

Ezzel az ajánlóval, ismertetővel szeretném felhívni az olvasók figyelmét a kortárs magyar irodalom egyik remek írójára és regényeire. Csabai László a Szindbád regényeket hatalmas háttértudással alkotta meg, és olyan érzést kelt az olvasóban, mintha egy visszaemlékezés lenne minden egyes oldal. A valós történelmi és a kitalált események nagyon szépen viszik előre a történetet.

Valójában ez a Szindbád, nem AZ a Szindbád.  Semmi köze Krúdyhoz vagy az Ezeregyéjszaka meséihez, a Szindbád nevet az író egzotikussága miatt választotta. A mostanra négy kötetre nőtt (készül az ötödik is) sorozat Schiffer Árpád nyomozó életét követi nyomon, nemcsak átvitt értelemben, hisz’ a főszereplő maga is nyomozó.

A kötetek az 1900-as évek Bagdadjától az 1960-as évek Németországáig mesélik el Szindbád életét, munkáját, a nyomozásokat Nyárligeten, Szibériában, újra Nyárligeten és Nyugat-Németországban.

Tovább »

KöltéSzerda // Válogatás Erdős Virág verseiből

Erdős Virág (Budapest, 1968. február 27. –) József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró. Édesapja néhai Erdős István Kossuth- és Jászai Mari-díjas bábszínész, édesanyja Kalmár Éva bábművész. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar szakán szerzett diplomát. Írói pályája Lengyel Péter „Írói műhely” című legendás egyetemi szemináriumán indult.

Fontosabb díjai:
– Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999),
– Szép Ernő-jutalom (2006),
– József Attila-díj (2010),
– Szabó Magda–Szobotka Tibor-emlékdíj (2013),
– Budapestért-díj (2020). Tovább »

Élménybeszámoló a 2022. május 2-án tartott irodalomterápiás alkalomról

(Szigorúan a csoporttitok megtartásával.)

7-en voltak rajtam kívül, közülük 1 fő hospitált, 3 fő pedig most jött hozzám először. 11 fő regisztrált egyébként, közülük valaki lemondta betegségre hivatkozva. Tovább »

Színház az egész világ

„Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.”
William Shakespeare: Ahogy tetszik
II. felvonás, 7. szín
(Fordította: Szabó Lőrinc)

Shakespeare születésnapjához kapcsolódóan, ha már a végzet úgy hozta, hogy megkerestem a mesterről szóló könyveket, hirtelen ráébredtem, hogy micsoda kevésbé ismert kincsek lakoznak az OIK-ban.
Ugyebár 400 ezer kötetünk van, ebből magyar nyelvű 76 ezer, de én se tudtam, hogy ennyi színháztörténeti, színházi témájú könyvünk elérhető. A Molyra ezúttal 132 darabos ajánlópolc gyűlt össze, de nem minden kötet kölcsönözhető, vannak színházi védett állományú dokumentumaink, illetve olyanok, amelyek engedéllyel és csak az Olvasóteremben használhatóak. Tovább »

Korábban »