A Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület
Ma, 2023. május 26-án lett 65 éves a magyarországi lengyelek legrégebbi közösségi szervezete.
1960-óta látogatható a jelenlegi székhelyén, az V. kerületben a Nádor utca 34. szám alatt.
A megalapításkor azzal a céllal kezdte meg a működését, hogy egyesítse a Magyarországon élő lengyel munkásokat, a II. világháború idején menekültként érkezett vagy vegyes házasság révén nálunk letelepedő lengyel állampolgárokat, és segítse őket a kultúra megőrzésében és nyelvük ápolásában.
Jelenleg az egyesület tagjai között sok a lengyelekkel szimpatizáló magyar is.
Fő feladatuknak tekintik a hagyományok őrzését és a hősök tiszteletét. Ennek érdekében évente ismétlődő programokat, ünnepségeket, koncerteket és konferenciákat szerveznek.
Például március 14-én a Bem József szobornál a tábornok születésnapját ünneplik. Szeptember 1-jén a Farkasréti temetőben idősebb Antall József és Baló Zoltán ezredes sírját keresik fel, ahol a II. világháború kitörésének és a lengyel menekültek befogadásának évfordulójáról emlékeznek meg. Természetesen nem maradhat el a közös karácsony, húsvét, farsang, de még a torkos csütörtök sem. Anyaországi kirándulásokkal segítik a barátságok kialakulását. Lengyelországból hívnak vendégeket, akik kulturális előadásokkal és gasztronómiai bemutatókkal fűzik szorosabbra a köteléket a távolban letelepedett honfitársaikkal.
Budapest II. kerület: Bem József-emlékmű (forrás: https://www.flickr.com/photos/wallyg/52582471823)
KöltéSzerda // Válogatás kortárs hispán költők verseiből I.
A mai és a jövő hét szerdai blogbejegyzésben a Nem beszélek tengerről : 14 kortárs hispán költő c. kötetből szemezgetek.
A kötet a Petőfi Irodalmi Ügynökség kiadása, az 1749-könyvek sorozat egyik tagja, melynek sorozatszerkesztői Izsó Zita, Lanczkor Gábor, Zelei Dávid. E kötetet Izsó Zita és Zelei Dávid szerkesztették.
Mind a 14 kortárs hispán költőtől szerepel 1-1 vers, a mostani bejegyzés a kötet első feléből mazsoláz, tehát az első 7 költőtől szerepelnek benne költemények. Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Rupi Kaur verseiből
(kép forrása EZ)
Rupi Kaur ötéves korában kezdett rajzolni, amikor az édesanyja adott neki egy ecsetet, és azt mondta, „rajzolj teljes szívből”. Amikor a Waterloo Egyetemen tanult, magánkiadásban jelentette meg első verseskötetét, a Tej és mézet. A könyv nemzetközi siker lett, több mint 30 nyelvre fordították le, és 2,5 millió példányt adtak el belőle. (írják a könyvben)
Rupi Kaur (1992. október 4. (Punjab, India) – ) kanadai költő, illusztrátor, fotós és író. Az indiai Punjabban született Kaur fiatalon Kanadába emigrált családjával. Az Instagramon vált ismertté. (forrás EZ) Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Fekete Richárd verseiből
A lengyelek május 3-i alkotmánya
1791. május 3-án fogadták el Lengyelország világtörténelmi jelentőségű, amerikai mintára készült alkotmányát, amely Európában még újdonság volt. Bevezette az alkotmányos monarchia rendszerét, megvalósította a vallásszabadságot, felszabadította a jobbágyságot és törvény előtti egyenlőséget hirdetett. A mai napig a függetlenség és a hazaszeretet szimbóluma.
Obraz Jana Matejki – Konstytucja 3 Maja 1791 roku (Jan Matejko festménye – 1791. május 3-i alkotmány) (kép forrása EZ)
KöltéSzerda // Válogatás Zilahi Anna verseiből
KöltéSzerda // Válogatás John Keats verseiből
John Keats (London, 1795. október 31. – Róma, 1821. február 23.), Lord Byron és Percy Bysshe Shelley mellett az angol romantikus költők második generációjának egyike, a „Szépség Költője”.
A verseit csupán négy évvel halála előtt jelentették meg. Élete során a kritikusok nem mindig nézték jó szemmel a munkásságát, de a 19. század végére az egyik leghíresebb angol költővé vált. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Edgar Allan Poe verseiből
Edgar Allan Poe (Boston, Massachusetts, 1809. január 19. – Baltimore, Maryland, 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.
1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott. Költői próbálkozása után Poe a próza felé fordult.
1849. október 7-én, Baltimore-ban halt meg. Halálának pontos oka még ma is ismeretlen. Többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, agyrázkódásra, kolerára, kábítószerekre, szívrohamra, veszettségre, tuberkulózisra, de öngyilkosságra is.
KöltéSzerda // Válogatás Balaskó Ákos verseiből
Balaskó Ákos (Dombóvár, 1984. február 15. –) magyar költő. 2008-ban programtervező matematikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A rangosabb hazai szépirodalmi folyóiratokban publikál. Tovább »
Lengyel-magyar barátság napja
A két nép legendás, történelmi barátságát találóan kifejezi egy humoros szólásmondás:
„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.” („Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.”)
A szoros kapcsolat kezdete a magyar Árpád és a lengyel Piast uralkodóházak házasodási stratégiájára vezethető vissza. Így biztosították a kölcsönös támogatást a bajban.
Az első frigy Géza fejedelem lánya, Judit és I. Boleszláv között jött létre. Azonban a kapcsolat nem hozta meg a várt katonai együttműködést a lengyel uralkodónak, ezért a feleségét és a közös gyermeküket, Bezprym herceget elűzte. A herceg a nagybátyjánál, I. István királynál talált menedéket, aki a Balaton-felvidéken birtokot adományozott neki. A történetírók szerint Veszprém városa a herceg nevét őrzi.
Géza maga is lengyel hercegnőt választott második feleségnek.
Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték. (kép forrása)