Kávészünet

Műfordítás-pályázat 2019!

A hét könyve: Christian Jacq: Champollion l’Égyptien

Az egyiptológia iránti lelkes érdeklődésnek több évszázados történelme van.

Ahogy azt szokták mondani, már az ókori görögök is…

Az egyiptomi mitológia két fontos alakjának történetét is Plutarkhosz (46/48-125/127), görög krónikás, életrajzíró révén ismerhetjük meg. Osiris és Isis története az egyiptomi vallás alapköve.(Az „Iszisz és Oszirisz” c. mű megtalálható a katalógusunkban).

A középkorban is nagy az érdeklődés az ókori civilizáció iránt.

Egy újabb fontos lépés a megismerés útján Napóleon egyiptomi hadjárata (1798-1801), amelynek során a katonák mellett több, mint ötszáz civil, köztük mintegy százötven biológus, ásványkutató, nyelvész, matematikus, kémikus és más tudós 1798 július elsején Alexandriánál a fáraók földjére lép.

Napóleon ekkor már világhódítói terveket dédelget, és Nagy Sándor nyomán a következőt vallotta: „Keletre kell menni, ott van minden hatalomnak és nagyságnak a forrása.” Vagyis ex oriente lux, azaz a fény keletről jön.

A piramisok árnyékában hangzik el Napóleon híres mondása: „Katonák! Négy évezred tekint le rátok!”

Tovább »

A hét könyve: Szent Ferenc virágoskertje. Válogatás

Szent Ferenc virágoskertje olyan kicsiny és gyönyörű virágokból, azaz olyan történetekből áll, amelyek a csodáról, a barátságról, a hűségről, a természet szeretetéről és a reményről szólnak. A könyv elmeséli Assissi Szent Ferenc életét és csodáit, törékeny, ugyanakkor erős egészségi állapotát, ami megújította a keresztény Egyházat és a béke rendkívül fontos üzenetét hozta el a világba.

Ebben a kiadványban a leghíresebb szemelvényeket találhatjuk meg. Ilyen például a madárprédikáció, vagy a gubbiói farkas megtérésének története. Minden szemelvény elején egy mondat foglalkozik az antik realitással megfogalmazott eredeti szöveggel, amely azonban ma sem vesztett aktualitásából.

A könyv az alábbi részeket tartalmazza:

  • Szent Ferenc életrajza
  • Információdús dosszié Szent Ferenc munkásságáról és a történelemben elfoglalt helyéről
  • A legnehezebb szavak szójegyzéke
  • Nyelvi feladatok
  • Záróteszt

Assissi Szent Ferenc története a 14. századi magyar nyelvű irodalom egyik legjelentősebb emléke.

A latin nyelven íródott műből a magyar fordítás 1370 körül készült, szövege a Jókai-kódexben olvasható, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz.

Azonban az olaszul tanulni vágyók a főbb történeteket olaszul, könnyített formában olvashatják, nem is kell hozzá latinul tudniuk.

A könyv 2-es nehézségi szintű besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy a még csak rövid ideje olaszul tanuló diákok is haszonnal forgathatják, és ezeken a gyönyörű történeteken keresztül szinte észrevétlenül tanulhatják a nyelvet.

Kedves Olvasóink dolgát az is megkönnyíti, hogy a könyvhöz hanganyag is tartozik, amelynek segítségével a hallás utáni szövegértést és a kiejtést is gyakorolhatják.

Jó tanulást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://amzn.to/2OenSSR)

A hét könyve: Andrei Makine: Egy másik élet szigetvilága – L’archipel d’une autre vie

Andrei Makine 1957-ben született Szibériában. Többek között „A Francia hagyaték” (Goncourt-díj, Medicis-díj), „Az élet zenéje” (RTL-Lire-díj), „Az ismeretlen” és az „Egy szeretett asszony” című könyvek szerzője.

Műveit több mint negyven nyelvre fordították le.

A ’70-es években, a történet elbeszélőjét, egy fiatal orosz földmérőt gyakorlatra küldik Nyikilajevszkbe, Szibéria keleti végébe, azért, hogy geodéziai kutatásokat végezzen.

Útja során az erdőben találkozik egy magányos férfival, Pavel Garcsevvel, aki elmeséli neki életének azt a periódusát, amikor 27 évesen, 1952-ben egy bevetésben kellett részt vennie, ahol egy kémiai támadást kellett elhárítani, ami miatt otthagyta szerelmét, Szvétát, akit feleségül kellett volna vennie.

A természettel való kapcsolatot fontosnak, értékesnek tartja, szemben a társadalommal, amelyet erőszakkal telinek vél.

Az orosz Távol-Kelet végén, a Csendes-óceán fuvallatánál terül el az a világ, amelyet elkerülni látszik a történelem… Ki hát ez a többarcú bűnöző, akit Pavel Gartsevnek és társainak kell elkapniuk a végtelen tajgában? Amikor Pavel megismeri a szökevény igazi énjét, az élete teljesen a feje tetejére áll.

„Nemcsak rokonszenvet érzek a főhős iránt, hanem egyfajta vonzalmat is, amelynek két magányos embert – akik keresztezik egymás útját – kell egyesítenie a végtelen időben, egy ősrégi őserdőben.” Andrei Makine

Az orosz származású francia író számos műve megtalálható könyvtárunkban.

A fent említett könyvet az Újdonságok között találják meg Kedves Olvasóink.

Reméljük, hogy e könyv elolvasása után megismerkednek majd a méltán népszerű szerző többi könyvével is.

Jó olvasást kívánunk!

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2O5x7Vr)

Vajon mi jut eszünkbe elsőre arról a szóról, hogy Itália?

Akad olyan, akinek az olasz művészet – vannak, akik szerint Itália önmagában egy hatalmas múzeum – másoknak – akik inkább a hasukat szeretik – az olasz konyha, ami tulajdonképpen szintén művészet, az ételek elkészítésének művészete, azaz a gasztronómia.

Végeredményben lényegtelen is, hogy melyikre gondolunk, a kettő szerves módon összefügg.

Az olaszok tudják, hogyan kell élni. Jelmondatuk: jókat együnk-igyunk, a művészetekben pedig alkossunk maradandót. Élvezzük a napot, éljük át a pillanatot, vagyis éljünk a mának! (Carpe diem!, ami a horatiusi alapelvek egyike) Ez az időtlenség és a pillanat megragadása jelenik meg az olasz művészetekben pl. Leonardo (1452-1519), Michelangelo (1475-1564) vagy éppen Bernini (1598-1680) alkotásaiban, a reneszánsz időszakában, vagy ahogy ők hívják, a rinascimento (újra- vagy újjászületés) korában. Mi a kifejezést a francia nyelvből vettük át (renaissance), ami szintén újra- vagy újjászületést jelent.

Ez az életérzés azonban nemcsak erre a korra igaz, hanem az olasz népre általában. Valójában, ahogy más országokban is, itt is nagyok a különbégek Észak és Dél között, azonban az élet, a szabadság, és – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – a tenger és a napfény szeretete az egész népre jellemző.

Szerencsénk van, mert itt a nyár, a nyaralás, kirándulás és napfürdőzés, a tengerben való lubickolás ideje, és ha az olasz civilizációval kapcsolatos ismereteinket szeretnénk olasz és magyar nyelven bővíteni, ez a remek kiadvány erre kiválóan alkalmas, amely „Gasztrokulturális kalandozások olaszul” címmel jelent meg a PONS kiadó gondozásában, és nálunk természetesen megtalálható.

A könyv kikölcsönzésére azonban egy kicsit várni kell, ugyanis könyvtárunk szeptember 2-án nyit újra, de elindulhat a visszaszámlálás.

Van egy jó hírem: már csak 47-et kell aludni addig.

Batári Tibor

(kép forrása: https://bit.ly/2M06VJ0)

A hét könyve: Robert Merle: Les hommes protégés – Védett férfiak

Robert Merle (1908-2004), a méltán népszerű, Goncourt-díjas francia író, a tőle joggal elvárható módon, ezúttal is nagyszerű művet alkotott. Az utópisztikus témaválasztást már megszokhattuk tőle (Malevil), itt azonban „csak” a férfiak pusztulnak ki.

A társadalmi thrillerként is aposztrofálható regény fő cselekménye a következő:

Egy fertőző agyvelőgyulladás következtében, amely csak a férfiakat sújtja, a nők felváltják őket társadalmi szerepeikben, és Elnökasszonyt választanak, aki annak rendje és módja szerint be is költözik a Fehér Házba. Sarah Bedford személyében egy keményvonalas feminista kerül a kormányzat élére.

Dr. Martinellit, aki az agyvelőgyulladás ellenszerét kutatja, Blueville városába zárják be, egy „Védett Zónába”, amely biztos menedéket nyújt ugyan a járvánnyal szemben, azonban a kínzó, megalázó és gyötrelmes légkör szinte megfojtja a kutatót.

Martinelli elég gyorsan arra a következtetésre jut, hogy a vakcinát nem fogják használni, legalábbis a Bedford-kormányzat alatt biztosan nem. Paradox módon, a nők körében találja meg legmegbízhatóbb szövetségeseit, és szintén a nők segítségével szabadul ki Blueville-ből. A kérdés azonban az, hogy ha Bedford helyett egy mérsékelt feminista lesz az Elnöki Rezidencia állandó lakója, Martinelli doktor be tud-e illeszkedni egy olyan társadalomba, ahol a férfiak csak alárendelt szerepet játszanak?

Nos, a regényből kiderül.

Napsütéses, izgalmas olvasmányokkal teli (mint amilyen a fentebb ismertetett regény is) nyaralást kívánunk!

 Batári Tibor

(a kép forrása: https://bit.ly/2xrHVSQ)

2019. nyári beiratkozási akciók

Online előfizetéses folyóirataink

Budapesti könyvtárak nyári nyitvatartási rendje 2019-ben

Fővárosunk könyvtárai idén is több héten keresztül zárva tartanak, illetve csökkentett nyitvatartással fogadják olvasóikat, ezért összegyűjtöttük a nagyobb fővárosi könyvtárak nyári nyitvatartási rendjét. Táblázatunkban színessel jelöltük azt az időszakot, amikor az intézmények nem látogathatók. Táblázatunk csak tájékoztató jellegű, a pontos részletekért kérjük, látogassanak el az intézmények honlapjára.

Intézményünk, az Országos Idegennyelvű Könyvtár rendhagyó módon, állomány-ellenőrzés miatt idén július 1-től augusztus 30-ig zárja be kapuit, azonban a kölcsönzött dokumentumok visszavételének lehetőségét a zárvatartás alatt is biztosítjuk hétköznapokon 9-től 13:30-ig.

Az Országos Széchenyi Könyvtár 2019. július 22. és augusztus 20. között zárva tart.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja 2019. július 7-től augusztus 11-ig tart zárva. A kikölcsönzött dokumentumokat a zárás ideje alatt hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra, pénteken 9 és 12 óra között lehet visszahozni. A könyvtárközi kérések ugyanezen időpontokban vehetők át az olvasóteremben.

A Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárban a szolgáltatás 2019. július 1-től július 28-ig szünetel, majd július 29-től szeptember 1-ig rövidített nyitvatartási idővel várják a látogatókat. A zárvatartási idő alatt a Központi Könyvtárban hétfőtől péntekig 10 órától 18 óráig veszik vissza a dokumentumokat.

Az Országgyűlési Könyvtárban 2019. augusztus 1-től szeptember 1-ig nem kölcsönözhetnek az olvasók, és már júliusban sem látogatható az intézmény szombatonként.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára augusztus első két hetében csökkentett nyitvatartási idővel működik és augusztus 12. és augusztus 30. között zárva tart.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár július 1-től 31-ig nem fogadja az olvasókat, valamint augusztusban minden csütörtökön 16:30-ig tart nyitva. A könyvek visszavételét egész nyáron biztosítják.

A BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvár június 17. és július 19., valamint augusztus 21. és szeptember 6. között részlegesen,  július 22. és augusztus 16. között pedig keddi napokon tart nyitva.

A Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában 2019. július 27. és szeptember 1. között nem lesz elérhető a szolgáltatás.

 Szabó Anita

Könyvek visszavétele a nyári zárvatartás alatt

Korábban »