2017 április : Kávészünet

A Napút folyóirat tematikus száma a lengyel–magyar kapcsolatokról

Napút

Napút

A Napút márciusi számának tematikus címe az ismert verset idézi: Dwa bratanki. („Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”, azaz „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát”.) A „bratanki” szó a vers keletkezésének idején, évszázadokkal ezelőtt „testvér”-t jelentett, tehát a lengyel szöveg a magyar változatnál szorosabb viszonyt fejez ki. Évszázadokon át tart ez a jó kapcsolat a két nemzet között, ennek átfogó bemutatására törekszik a Napút.

A majdnem kétszáz oldalas, képekkel illusztrált lapszám sokrétű megközelítéssel él. Bevezetésként interjú készült Jerzy Snopekkel, a Lengyel Köztársaság nemrég kinevezett magyarországi nagykövetével. A történelmi tanulmányok között olvashatunk a Stańczykokról, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel királyról, Józef Piłsudski szerepéről a független Lengyelország megteremtésében és a magyar–lengyel szakrális kapcsolatokról. A magyarországi lengyelek történelmével főként a 300 éve alapított Derenk falu (az 1940-es években szétköltöztetett) lakóinak és a 2. világháborús menekültek sorsán keresztül találkozhatunk, melyről Lagzi István két könyve is szól. Érdekes megközelítés a budapesti lengyel vonatkozású köztéri emlékek, illetve a varsói magyar emléktáblák és szobrok sorra vétele. Történeti igényű a magyarországi lengyel nyelvű sajtó áttekintése is. A jelen gazdag kulturális, vallási életét ismerhetjük meg a magyarországi lengyel egyesületek, intézmények bemutatásakor. /Nemzetiségi adatbázisunkba természetesen bekerültek az idevonatkozó rekordok./

Az irodalmi kapcsolatokat tekintve tanulmány foglalkozik a reneszánsz korával, majd inkább a közelmúlt (Stanisław Vincenz munkássága) és a jelen alkotói kerülnek előtérbe. A műfordítások és a magyar nyelvű közlések – a sok elgondolkodtató írás – közül most csak Konrad Sutarski verseit emelem ki, melyek közül az egyik megindító hatású költemény lengyel nyelven és magyar műfordításban is olvasható.

A Napút könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Új kínai tablet a Nyelvstúdióban

Új szolgáltatással bővült a OIK Nyelvstúdiójában található Kínai sarok.

Olvasóink már egy új táblagépet is használhatnak itt. Ezen jelenleg három hasznos applikáció található, melyek segítségével kínaiul lehet tanulni. A program az alapoktól kezdi a tanítást.

  • Chineseskill: Megtanít a kiejtésre, hogyan olvassuk az írásjegyet, és segít elsajátítani a kínai írást is. Leckékre bontva halad előre és vissza is lehet lépni, ha gyakorolni szeretnénk még a tanultakat. Illusztrációk segítségével a szótanulás is szórakoztatóbb.
  • HelloChinese: Nagyszerűen elmagyarázza a kínai nyelvtant, ami azt mutatja, hogyan olvassuk az írásjegyet és feladatokat is ad hozzá, hogy jobban megértsük és elsajátítsuk. Képek segítségével segíti a szótanulást is.
  • Pleco: angol-kínai és kínai-angol szótár, mely nemcsak abban segít hogy a kínai írásjeggyel is leírja, hanem példa mondatot is kapunk angolul és kínaiul.

Tanuljanak szórakozva, keressék új kínai tabletünket a Nyelvstúdióban!

Kínai tablet a Nyelvstúdióban

Kínai tablet a Nyelvstúdióban

Zöld hét / Beiratkozási akció

Zöld hét

Zöld hét

Ünnepi zárvatartás / Holiday hours

Ünnepi zárvatartás

Ünnepi zárvatartás

Kortárs cseh írók: Marek Šindelka, az új Magnesia Litera-díjas

Marek Šindelka

Marek Šindelka

Marek Šindelka (1984) Magyarországon 2010-ben mutatkozott be a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon. Akkor csupán egy húszévesen megírt verseskötettel és a fiatal költőknek járó Jiří Orten-díjjal rendelkezett. No meg a 2008-ban megjelent, japán mitológiából táplálkozó Chyba című „misztikus detektívregényével”, amelyet elsőkönyvesként mutathatott be. A magyarul Hiba címen olvasható történet főszereplője Tokióból Európába akar csempészni egy különleges, kihalt növényt, ám rájön, hogyha életben szeretné tartani, a saját testébe kell ültetnie.

A Zůstaňte s námi című elbeszéléskötetével 2012-ben elnyerte a legrangosabb cseh irodalmi díj, a Magnesia Litera próza kategóriáját. A Mapa Anny című 2014-es elbeszéléskötete után már olyan szerzőként kezdték emlegetni, aki saját fiatat generációja traumáinak egyik legjobb megfogalmazója. Két dolog foglalkoztatja igazán: a 21. századi emberi kapcsolatok szövevénye és az emberi test, mint félvirtuális világunk utolsó földhöz kötő realitása.

Ezt követően ismét regényírásba kezdett, mégpedig mély felindultságból. Amikor 2015 augusztusában értesült, hogy 71 menekült holttestét találták meg az ausztriai Parndorf mellett az A1-es autópályán egy magyar rendszámú kamion rakterében, rögtön úgy döntött, hogy a témával foglalkoznia kell. Így született meg az Únava materiálu című ötödik könyve, amellyel múlt héten ismét elnyerte a Magnesia Litera próza díját. A történet egy fiatal menekült fiúról szól, aki térségünkből észak felé igyekszik bátyjához. A kép, amit menet közben látunk Európáról, csöppet sem pozitív: érzékelhetjük, hogyan degradálódik az ember puszta problémává, munkaerővé, anyaggá.

Marek Šindelka a prágai Károly Egyetemen végzett kulturológia szakon, de tanult forgatókönyvírást is. Jelenleg doktoriját írja filmművészetből, kislányát neveli, sportol… és legjobb úton halad afelé, hogy a kortárs cseh irodalom klasszikusává váljon.

-v-

A magyarországi nemzetiségek figyelmébe

A projekt honlapja

A projekt honlapja

Topotéka projekt, online adatbázis a Budapesti Főváros Levéltárának gondozásában

2017. március 28-án mutatta be Budapest Főváros Levéltára (BFL) a COOP és az Icarus osztrák szervezetekkel együttműködésben elindított új projektjét, mely a topotéka címet viseli. A projekt lényege, hogy azok a települések, melyek erre igényt tartanak, online, mindenki számára elérhető adatbázist hozhatnak létre, ahová bárki (a topotéka üzemeltetője, a BFL szakmai ellenőrzése mellett) tehet fel képeket, digitalizált dokumentumokat, térképeket az adott település múltjával kapcsolatban, forrásmegjelöléssel, kereshető formában, tárgyszavazva.

Jelenleg Berettyóújfalu, a Városliget, Budafok, valamint napokon belül Solymár anyaga lesz elérhető a honlapon, ezáltal elősegítve a települések történetének megismerését, egyszersmind olyan magánkézben lévő dokumentumok, fotók megóvását és közkinccsé tételét, melyek ellenkező esetben az enyészeté lennének. A gyakorlat az, hogy a közgyűjtemények, magánszemélyek által felajánlott eredeti dokumentumokat digitalizálják, majd visszaszolgáltatják azokat tulajdonosaiknak. Az Ausztriából kiindult, mára európai szintűvé nőtt projekt magyar nyelven elérhető, a budapesti városrészek, kerületek esetében a BFL, a vidéki helyszínek estében a helyi (megyei) könyvtár lehet a projekt gondozója, adminisztrátora. A pályázat jelenleg is él, folyamatosan várják a települések csatlakozását, hogy új topotékákat hozhassanak létre. Ajánljuk a magyarországi nemzetiségeknek, hogy csatlakozzanak a projekthez, mert ily módon hozzájárulhatnak kultúrájuk, épített környezetük megismertetésnek, a projektnek azonban fontos értékmentő funkciója is van.

Bús Péter