2017 január : Kávészünet

A hét könyve

Christian Kracht: Die Toten

Christian Kracht: Die Toten

Christian Kracht (1966) svájci író tavaly megjelent „Die Toten” (A holtak) című regénye kiérdemelte a svájci német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését, a Svájci Könyvdíjat.

A történet központi alakja Masahiko Amakisu, egy japán kultúrfunkcionárius, aki a 30-as évek elején azon dolgozik, hogy létrehozzon egy „celluloid tengelyt” Japán és Németország között, hogy a náci Németországgal közösen harcoljanak Hollywood mindenható kulturális térhódítása ellen, amely háttérbe szorította a helyi kulturális hagyományokat. Rájön, hogy jól kidolgozott, inspiráló játékfilmekkel is lehet szolgálni a háborút, mert a játékfilm „a szem puskapora“. Úgy vélte, hogy az addigra nemzeti szocialistává váló Németország hasonló ideológia vonalat képvisel, és szövetségre lépve ellensúlyozhatják az amerikai túlsúlyt. Felveszi a kapcsolatot a németekkel, és a nyomatékosítás érdekében Amakisu elküld egy rövid és véres „stuff”-ot, amelyben egy fiatal tiszt hasba szúrja magát egy karddal és elvérzik. Ezzel a rituális öngyilkossággal egy „nélkülözhetetlen” szellemiség létezésére akarta felhívni a figyelmet: a halált megvető fiatalkori hősi halál dicsőítésére. A film meggyőzi Alfred Hugenberg-et, a Weimari Köztársaság reakciós médiamágnását és egy svájci filmrendezőt, Emil Nägeli-t megbízza, hogy utazzon Japánba egy koprodukciós film forgatására. A regény meglehetősen cselekményszegény, ereje inkább a két világ, kelet és nyugat találkozásában áll, mely egy kudarcra ítélt paktum során találkozik. Hugenberg és Amakasu alakjában két valós történelmi személyt is szerepeltet regényében a szerző, de felbukkan mellettük Charlie Chaplin, Heinz Rühmann és a kultúratudós Siegfried Kracauer is. Christian Kracht regénye nem csupán egy történelmi időutazás, hanem egy véres gótikus rémregény, amelyben az író fiktív keretek között vizsgálja a történelem, az egyén és a társadalom összefonódását egy baljós és távoli korszakon keresztül.

Csóka F. Katalin

A hét könyve

Paul Scheffer: Érkezési oldal

Paul Scheffer: Érkezési oldal

Paul Scheffer az Érkezési oldal (Het land van aankomst) című könyvét 2007-ben publikálta, és a mű nemcsak hazájában, hanem Németországban és Nagy-Britanniában is komoly visszhangot keltett, és heves vitákat váltott ki. A magyar fordítás a 15. átdolgozott holland kiadás alapján készült.

Az illegális migráció a legsúlyosabb probléma jelenleg az Európai Unióban, ennek a  feltárására vállalkozik a szerző ebben a könyvében.

„Az ​​emberben egyre csak erősödik az érzés, hogy a napjainkban tapasztalható bevándorlás és az arra adott reakciók eddig nem igazán vitték előbbre a nyugati társadalmakat. És egyre nyugtalanítóbb, hogy hazánkban, de a környező országokban is a tolerancia és a szabadság komoly szakítópróbának van kitéve. Korunkban a haladás az egyetlen mérce, és ha valaki sajnálja, hogy valami végleg eltűnik, automatikusan a fejéhez vágják, hogy az csak a múlt, mégpedig egy idealizált múlt iránti nosztalgia. Mániákusan átköltjük a valóságot, az elszegényedést gazdagodásnak, a hiányos nyelvtudást kétnyelvűségnek nevezzük, a szellemi korlátoltsághoz pedig jóindulattal illik viszonyulni. De bármilyen rugalmasak is a szavak, a valóság ettől még nem lesz elviselhetőbb. A bevándorlás nyomán támadt konfliktusokat így már nem lehet elkenni.”

A migráció témáját alaposan feltáró munkát minden e téma iránt érdeklődő olvasónak, és szakembernek is ajánljuk.

Szerkesztette: Tálos Irén

Az Erlkönig új fordítása a Vigilia januári számában

Vigilia 2017/1

Vigilia 2017/1

Goethe Erlkönig című balladájának eddig számos magyar fordítása készült, egy közelmúltban íródott tanulmány (Iskolakultúra, 2007/8-10.) szerint kilenc. 1972-ben a reprezentatív Lyra Mundi sorozatban A villikirály címmel Vas István szövegváltozata jelent meg. Makai Péter filozófus most a Vigiliában ismeretelméleti vizsgálódásait (Megtestesülés és szimbólum) Goethe versének segítségével fejti ki, a költeményt maga is lefordította Az Árnykirály címmel. A „látomás vagy valóság” problémakör, a „szó és a szó valóságalapjául szolgáló dolog (tárgyi tapasztalat)” viszonyának átgondolása Makai Péter közérthető gondolatmenete révén a mai ember meggyengült realitásérzékét kívánja megerősíteni: „a valóságérzék visszanyeréséhez első lépés, ha ismét megtanuljuk érzékelni azt a problémát, amelyet Goethe az Erlkönigben oly plasztikusan és drámai líraisággal ábrázolt.”

A Vigilia nagyon tartalmas januári számának minden sorát érdemes elolvasni. Szubjektív módon, a fentieken kívül csak három írást említek meg: Vörös István esszéjét Kertész Imre műveiről, Bozók Ferenc tanulmányát a versíró Szabó Magdáról és Pataky Adrienn interjúját Gergely Ágnes költővel.

A Vigilia könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható. Műfordítás-adatbázisunk tartalmazza a folyóiratban megjelent műfordításokat.

Dörgő Tibor

Eszperantó és irodalmi évfordulók

A 2017. év mind irodalmi, mind eszperantó vonatkozásban jelentős év, hiszen ebben az évben számos neves író és költő évfordulóját ünnepeljük. Az idei év legjelentősebb évfordulója az eszperantó nyelv megteremtőjének, Zamenhof halálának 100., a nyelv megszületésének 130. évfordulója. Ez alkalmakból világszerte készülnek megemlékezésekre a különféle eszperantó szervezetek. Ezekről az eseményekről az eszperantó egyesületek weboldalain lehet tájékozódni.

De nem kisebb jelentőségű Baghy Gyula halálának 50. évfordulója sem, aki a hazai és nemzetközi eszperantisták egyik legkiemelkedőbb tagja volt és aki Zamenhof halálakor éppen egy szibériai hadifogoly tábortban raboskodott.

Az alábbiakban a 2017. év eszperantó vonatkozású érfordulóit gyűjtöttük össze, a irodalmi személyekhez kötődő, a könyvtárunkban megtalálható könyvlistákkal együtt.

Nemes Anikó

Tovább »