2016 december : Kávészünet

Kellemes ünnepeket kívánunk!

Kellemes ünnepeket kívánunk!

Kellemes ünnepeket kívánunk!

„Az év könyvei 2016” és Krasznahorkai László könyvei angolul

TLS - 2016. november 25.

TLS – 2016. november 25.

Úgy gondolom, érdemes egy kicsit visszatekintenünk a The Times Literary Supplement 2016. november 25-i számára. Itt találjuk ugyanis a főként könyvrecenziókat és egy-egy film- és színikritikát is közlő hetilap körkérdésére adott válaszokat, kinek mely könyv nyerte el a tetszését ebben a végéhez közeledő évben. A 68 válaszadó közül sokan több címet is említettek. Rögtön az első, Terri Apter pszichológus, író – egy másik kötet mellett – részben magyar vonatkozású könyvet választott: az amerikai székhelyű Takács Vonósnégyes tagja, Edward Dusinberre „Beethoven for a Later Age” címmel Beethoven vonósnégyeseiről írt művét. A könyv tudományos vagy szépirodalmi is lehetett, ebből kifolyólag nagy volt a választék, sok könyvet neveztek meg. A kevés ismétlődő cím között van (két említéssel) a magyar származású, Londonban élő David Szalay „All That Man Is” című regénye. A válaszokat rövid indoklás kíséri, tehát aki áttanulmányozza a kedvenc könyvek felsorolását, egy kis segítséget is kap az eligazodáshoz.

A TLS ugyanebben a számában – sok más ismertető mellett – Ben Jeffery írt recenziót Krasznahorkai László nemrég megjelent angol nyelvű könyveiről: „The Last Wolf and Herman” (Az utolsó farkas és Herman, a vadőr) George Szirtes és John Batki fordításában; a The Melancholy of Resistance (Az ellenállás melankóliája) és a War and War (Háború és Háború) mindkettő George Szirtes fordításában. Az író – a Nemzetközi Man Booker Díj 2015. évi nyertese – munkái Ben Jeffrey szerint sem könnyű olvasmányok. Prózája – fordítójának véleményét idézve – komoran hömpölygő folyamhoz vagy lassú lávaömléshez hasonlítható („a slow lava flow of narrative, a vast black river of type”). A gondolatiság nem téved az öncélú játék irányába, a létértelmezést az elmúlás, az elveszettség fájdalma hatja át.

A TLS megtalálható könyvtárunk olvasótermében. Az OIK ugyan rövidesen téli szünetet tart, de az ismertetett lapszámot januárban sem késő kézbe venni.

Dörgő Tibor

Eduardo Mendoza kapta a 2016-os Cervantes-díjat

Eduardo Mendoza

Eduardo Mendoza

A barcelonai író egész életpályájának elismeréseként érdemelte ki a legrangosabb spanyol irodalmi díjat. Mendoza 1943-ban született spanyol apától és katalán anyától. Bár többnyire spanyolul ír, művei cselekménye szinte mindig Barcelonában játszódik.

Már 1975-ben publikált első regénye (La verdad sobre el caso Savolta) rendkívüli sikert aratott, és a korszak emblematikus műve lett. Ekkor New Yorkban élt, ahol tolmácsként dolgozott, s közben saját szórakoztatására írt. Ott született meg detektívregény sorozatának első darabja is: El misterio de la cripta embrujada, melyet később négy további folytatás követett.

Csak 1982-ben tért haza, s hamarosan publikálta leghíresebb alkotását: La ciudad de los prodigios. Mendoza történelmi regénye a főhős életútján keresztül mutatja be a katalán főváros fejlődését 1888-tól és 1929-ig, a két Barcelonában rendezett világkiállítás közötti időszakban. Az 1992-es olimpiai játékok előestéjén írt alkotás magyarul is megjelent Tomcsányi Zsuzsanna fordításában A csodák városa címmel.

Mendoza hősei gyakran a társadalom peremén élő figurák, de a műveiben ábrázolt társadalmi feszültséget az író a humor eszközével oldja. Regényei olykor már paródiaként is értelmezhetőek, mint népszerű – az ókorban játszódó – áltörténelmi krimije: El asombroso viaje de Pomponio Flato, amely a 2008-as év legnagyobb könyvsikere lett Spanyolországban. (Magyarul három évvel később jelent meg Pál Ferenc fordításában Pomponius Flatus különös utazása címmel). Tovább »

Karinthy, az eszperantista

Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes

Író, költő, műfordító. Úgy ismerjük, mint a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakját, Kosztolányi Dezső jó barátját és a hat lépés távolság elmélet megalapozóját. Az Így írtok ti (1912) és a Tanár úr kérem (1916) művei a legnagyobb magyar klasszikusok közé emelte, írói munkásságát Baumgarten-díjjal ismerték el.

Kevesen tudják azonban, hogy Karinthy Frigyes aktív eszperantista is volt. 1918 novemberében számos írótársával együtt, köztük Kosztolányi Dezső íróval megalapította a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságot (NNYPB), melynek célja az eszperantó nyelv elterjedésének elősegítése és a békeszerződést támogató kampány háttérszervezetének megteremtése volt. 1932-től 1938-ig a Magyarországi Eszperantó Szövetség (MESZ/HEA) elődjének, a Magyar Országos Eszperantó Egyesületnek volt az elnöke.

Jelentősebb művei közül számos eszperantó nyelven is megjelent, írásainak legfőbb fordítói Kalocsay Kálmán, Tárkony Lajos és Bodó Károly volt.

Az 1926-ban alapított magyar Pen Club tisztikarába választották Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel együtt. Az 1932. május 19-ei Pen Clubban tartott beszéde fontos irodalomtörténeti adalék az eszperantó kutatók számára. Azonban az előadás publikálását a Hungara Heroldo (Magyar Hírnök) valamint a Világ és Nyelv évkönyve ’81 folyóiratokban erős politikai cenzúra[1] befolyásolta. E két lap révén elterjedt felszólalás némiképp eltér a francia nyelvű eredetitől, melyet Bárdos László fordított magyarra[2]. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy mindkét változatban fellelhetők azonos momentumok, melyek alapul szolgálhatnak Karinthy Frigyes eszperantista múltjára. Ezen mozzanatok szerint Karinthy mindenekelőtt a nemzetek nyelvi kultúráját igyekezett megvédeni egy nemzetközi nyelvvel. Hogy az eszperantóban találta meg azt a jövőképet, melyben az anyanyelv mellett valamennyi nemzet kommunikációját áthidaló, közös nyelv is funkcionál, az a nyelv gyakorlatiasságának, kiforrott és logikus nyelvtani adottságainak tulajdonítható. Tovább »

Év olvasója 2016

Év olvasója 2016

Év olvasója 2016

Nyolcadik alkalommal rendeztük meg az Év olvasója választást Könyvtárunkban. A díjat 2009-ben alapítottuk, ezzel is szerettünk volna közelebb kerülni olvasóinkhoz. Célunk a könyvtár beiratkozott olvasói közül egy olvasó kiválasztása,aki az adott évben a könyvtárunkhoz való hűségével, lojalitásával, korrektségével, kedvességével kivívta munkatársaink elismerését. A díjra az Országos Idegennyelvű Könyvtár valamennyi beiratkozott olvasója jelölhető.

A 2016. évi szavazáson az Országos Idegennyelvű Könyvtárban az „Év olvasója” megosztva Szeitzné Tóth Erzsébet és Demmel József lett, amelyhez szeretettel gratulálunk!

Év dolgozója 2016

Év dolgozója 2016

Év dolgozója 2016

Idén is választottunk Év dolgozóját! A díjat 11 éve alapítottuk azzal a céllal, hogy ezzel is elismerjük az adott évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársunkat, aki hozzáállásával, magatartásával, szorgalmával kivívta a kollégák megbecsülését. A nyertest kétfordulós, titkos szavazással választjuk meg magunk közül, minden év decemberében. Szavazni bárkire lehet a dolgozók közül.

2016-ban az „Év dolgozója az Országos Idegennyelvű Könyvtárban” címet Imréné Koljadzsin Natália nyerte el, amelyhez szeretettel gratulálunk!

Vers mindenkinek

Karácsony közeleg. Várjuk az ajándékokat.
Minden karácsony újabb ajándék, újabb meglepetés.
Mindenki kap valamit, talán csak jó alaposan ki kell nyitni a szemünket, hogy észrevegyük. S ha észrevesszük, talán nem herdáljuk el, mint szegény Kirilo apó.

Áldott, békés karácsonyt és örömökben gazdag, boldog új évet!

Ivan Dracs

SZÁRNYAK
ÚJÉVI BALLADA

Héra Zoltán fordítása

Erdőn át, hegyen át, tengeren át
Jött és járt télatyuska.
Kinek bárányprém sapkát,
kinek agyagpipát,
kinek – ó, püfölők! – ringet,
kinek rakétát s inget,
kinek sót, kinek paprikát,
kinek – kévébe kötve – szelet,
kinek – csupasz képére – pelyhet:
hozott, adott, mi kellett, s mit lehetett.
S csak Kirilo apónak, kit amúgy is mindig szekáltak,
hozott az a habókos, csak neki – szárnyat.

Semmi különös: nap, mint a többi,
s egyszerre szabálytalanság.
Neki, épp neki jutott az a különös jószág.
Lapockatájon a pufajkát
mintha hirtelen kés járta volna át,
s ahogy átüté azt is, a vattát,
már röpdestek is ama balgák:
a szárnyak, a szárnyak tüstént az egeket ostromolták.
S Kirilo begyében bánat,
Apókalelken rögvest árnyak.
(Járt télatyuska, s hozott, adott
ennek borszínű, annak vodkaillatú sorsot,
s napfényt, hogy lásson, amannak.
Kinek dús lánykebelt,
kinek ösztövér halál-kezet
s az isten verje meg:
csak Kirilónak, csak neki, a csodát,
azt a dehogykell-micsodát.
Asszonya sírdogált: „Mindnek szépet, istenit,
ami a dologban segít, s keni vajjal ajakát.
Ennek – hóba – csizmát, annak – éjbe – lámpácskát,
prést a pincébe annak,
neki meg, neki meg – ki hallott ilyet? –
szárnyakat, csak szárnyakat!”) Tovább »

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY – Rövidített nyitvatartás

Kedves Olvasóink!

Könyvtárunk olvasóterme december 19-én, hétfőn rendezvény miatt zárva tart.

December 23-án, pénteken könyvtárunk rövidített nyitvatartással fogadja a látogatókat. Ezen a napon 10 órától 17 óráig tarunk nyitva, a pénztárak 16.30-kor zárnak.

Köszönjük megértésüket!

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Mit mondhattam akkor

Az online Liget folyóirat pályázata, ezzel a gondolatébresztő címmel szeretne ismeretlen alkotókat mozgósítani. A hívó kifejezéshez bárhogyan kapcsolódó, bármilyen formában és stílusban megírt, magas színvonalon elkészített műveket (vers, novella, esszé) várnak, amelyek tetszés szerint élhetnek az online folyóirat technikai lehetőségeivel. (Szabadon felhasználható a hang-, kép-, filmrészlet.)

A szerzők több írást is beküldhetnek, de nagyon fontos, hogy csak publikálatlan szövegekkel pályázhatnak. Az online megjelenés is publikációnak számít.

A pályamunkákat postai vagy elektronikus úton juttathatják el a szerkesztőség címére. A beküldött műveket folyamatosan olvassák és a jelentkezőknek e-mailben visszajelzést küldenek.

Jutalmazás:

A kiválasztott alkotások megjelennek az online Liget folyóiratban. A legígéretesebb szerzők honoráriumot és folyamatos megjelenési lehetőséget kapnak.

További információ kérhető Horgas Judittól a palyazat@ligetmuhely.com címen.

A jelentkezés határideje: 2016.12.16.

Weboldal: http://ligetmuhely.com/mit-mondhattam-akkor/

Email: palyazat@ligetmuhely.com

Liget Szerkesztőség: 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4-6. Tovább »

A hét könyve

Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története)

Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története)

Szeretném figyelmükbe ajánlani szerb nyelvű gyűjteményünk egyik legújabb kötetét, Aleksandar Slavković Doseljenik, priča o sudiji Fišeru (Bevándorló: Fisher bíró története) című regényét, melynek témája közvetve bár, de a magyarországi szerb nemzetiséghez is kötődik.

A regény valóságos tényeken alapul, annak ellenére, hogy olvasásakor szinte kitalációként hat a fordulatokban gazdag eseménysor, amely az első bejegyzett, Amerikába kivándorolt szerb életét dolgozza fel. Sagity György, Székesfehérvárról először Karlócára került, s az ottani papi szemináriumban kezdte meg tanulmányait, melyeket később megszakított, hogy részt vegyen a törökök elleni felkelésben. 1815-ben vándorolt ki Amerikába, ahol elismert bíróként, George Fisher néven vált híressé. A könyv részletesen bemutatja, hogyan küzdött Sagity György Texas és Új-Mexikó függetlenségéért, alapította meg a szabadkőműves páholyt és az első szerb nemzetiségi és egyházi szervezeteket Kaliforniában, s hogyan vált végül az amerikai történelem egyik meghatározó alakjává.

Önmagáról azt vallotta, hogy származását tekintve szerb, lélekben mexikói, mentalitása texasi, állampolgársága pedig amerikai.

A regény angol nyelvű eredetije 2007-ben jelent meg The Immigrant.The Judge Fisher Story címmel, amelyet 2015-ben fordítottak le szerb nyelvre.

Gálity Tijána

Korábban »