2016 november : Kávészünet

A hét könyve

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Heti könyvajánlónk témája ezúttal a varsói MUZA kiadó Ocalić od zapomnienia („Megmenteni a feledéstől”) című sorozata, melynek újabb köteteit a nemzetiségi dokumentumellátás keretében szerezte be idén könyvtárunk.

A sorozat célja a részben mai napig is élő, részben lassan már feledésbe merülő, népi és nemesi kultúrában gyökerező régi lengyel hagyományok bemutatása. Az igényes kiadású, rendkívül gazdagon illusztrált ismeretterjesztő kötetek szerzői elismert néprajzkutatók, történészek. Az egyes témák leírását a szépirodalmi idézetek, népdalok, szólások és közmondások mellett tájnyelvi szavak kisszótára egészíti ki.

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Ocalić od zapomnienia – Megmenteni a feledéstől

Polskie obrzędy i zwyczaje doroczne / Barbara Ogrodowska, 2012

Az egyházi év eseményeihez és az évszakok váltakozásához kötődő, évente ismétlődő ünnepeket bemutató kötet négy fő fejezetben írja le a téli, tavaszi, nyári és őszi szokásokat. A karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz kötődő lengyel népi hagyományok bemutatása kapja a legnagyobb szerepet, de sor kerül a kisebb évközi ünnepek bemutatására is, megjelennek többek közt a farsangi szokások, a tavaszváró rituálék; a nyári időszakhoz kötődően a Szent Iván éji szokások, a virágszentelés, az aratóünnepek; az őszi időszakhoz kapcsolódva a halottakról történő megemlékezés; Szent Márton ünnepe; a Katalin és András napján végzett szerelmi jóslatok; végül az adventi szokások is.

Az egyes ünnepek mellett ismerteti a szerző a hozzájuk kötődő népi hiedelmeket, időjárásjósló és más közmondásokat; példát hoz az ilyenkor fogyasztott hagyományos ételekre, idéz az ünnepekhez kötődő dalokból, népénekekből.

XIX. sz-i metszetek, festmények, régi képeslapok és fényképek ábrázolják a hagyományos ünnepi szokásokat, mint a virágvasárnapi pálmás menet, a passiójáték, virágszőnyeg készítése, ahogyan egykor zajlottak, és ahogy ma is élnek. Tovább »

Ünnepi nyitvatartás

Ünnepi zárvatartás

Ünnepi zárvatartás

Magyar irodalmi évfordulók november 19-én

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (1800-1855) kézirataiból nyílt kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A kiállítás érdekessége, hogy a Szózat eredeti kézirata hosszú idő után újra megtekinthető. Emellett a szenzáció mellett is számos érdekességet rejt a kiállítás. Vörösmarty egy-két használati tárgya, bútora mellett, sakk-készlet, íróasztal, megnézhetjük több versének, színpadi műveinek a kéziratát, levelezéséből kapunk ízelítőt, vagy láthatjuk édesapja még latin nyelvű feljegyzését fia születéséről. Mindenképp ajánlom a kiállítást azoknak, akik érdeklődnek a reformkori kultúra iránt, hisz Vörösmarty egy kevésbé ismert oldalával is találkozhatunk, a nyelvművelővel, a nyelvtudóssal. Kevesen tudják, hogy Vörösmarty komoly munkát fejtett ki mint az MTA Nyelvtudományi Osztályának tagja, és nagy szerepe volt a magyar nyelv fejlesztésében, terjesztésében, pl. ő öntötte végső formába az első magyar helyesírási szabályzatot. Ugyan a kiállítás egy termet foglal el, de annál több információt, érdekességet tartalmaz, és Vörösmarty verseit Bessenyei Ferenc vagy Pilinszky János előadásában meg is hallgathatjuk.

A kiállítás 2017.03.15-ig tekinthető meg.

Vörösmarty 1855. november 19-én halt meg, temetése az önkényuralom elleni tüntetéssé vált.

Szintén november 19-én halt meg Szabó Magda 2007-ben és Csiky Gergely 1891-ben.

Lator László

Lator László

De november 19. nemcsak azért híres nap, mert a fent említett jeles írók ezen a napon haltak meg, hanem azért is, mert ezen a napon született irodalmunk egy élő klasszikusa Lator László. Lator László költő, műfordító, esszéista, Kossuth-díjas irodalmár. Munkásságát, jelentőségét nem tudjuk ebben a pár sorban bemutatni, de talán érdemes megemlíteni, hogy irodalmi munkássága mellett az Európa Kiadónak volt szerkesztője, majd főszerkesztője 1955-től 1989-ig. Ez azért is jelentős, mert ebben az időszakban rengeteg itthon addig hozzáférhetetlen világirodalmi mű jelent meg magyar fordításban. Legújabb könyve a Szabad szemmel, amely idén jelent meg, és esszéket tartalmaz, már megtalálható könyvtárunkban.

Csekő Ildikó

Kosztolányi Dezső és az eszperantó nyelv

1933. VI. 4.

Tisztelt Uram,

Rádió fölolvasásomat félreértette. Én az anyanyelv csodálatos gazdagságát emeltem ki és semmiképp se volt célom, hogy a műnyelveket lepocskondiázzam, melyeket a maguk keretében becsülök is. Eszperantóul – természetesen- tudok is, könyvtáramban nem egy eszperantó könyv van, számos munkámat lefordították eszperantóra. Egyébként múltkor a budapesti eszperantó-egyesületben hosszabb előadásban fejtettem ki idevonatkozó véleményemet.

Híve:

Kosztolányi Dezső”

Kosztolányi Dezső Levele

Kosztolányi Dezső Levele

Kosztolányi Dezső Levele

Kosztolányi Dezső Levele

Kosztolányi Dezső számos alkalommal, többek között a Magyar Rádióban is tartott előadást. Egyik beszédében említést tett a műnyelvekről, melyet egy Pozsonyban élő magyar rádióhallgató, Kiss Kálmán az eszperantó nyelv elleni támadásnak értelmezhette, majd levelet küldött Kosztolányi Dezsőnek. Kiss Kálmán ebben az időben kezdő eszperantista volt, de később a nemzetközi mozgalom körében is jól ismert személlyé vált. Kiss Kálmán levelének hollétét és tartalmát homály fedi, akárcsak a levelezést kiváltó rádióműsor tartalmát is. Ellenben Kiss Kálmán levelére küldött eredeti, kézzel írott, zöld tintás válaszlevél az Országos Idegennyelvű Könyvtár tulajdonában van és a Fajszi Gyűjtemény részét képezi.

Kosztolányi Dezső Levele

Kosztolányi Dezső Levele

Kosztolányi Dezső Levele

Kosztolányi Dezső Levele

A Galérián elhelyezett Fajszi Gyűjtemény igazi kuriózum, eszperantó nyelvű hungarikum anyaga gazdag és ritkaságokban bővelkedik. Szintén a gyűjteményben található Buruzs Lászlóné: Dezidero Kosztolányi kaj kelkaj liaj samtempuloj pri Esperanto (Kosztolányi Dezső és néhány kortársa az Eszperantóról) című szakdolgozata is, mely idéz egy másik, korábbi Kosztolányi levelet. Ezt Kosztolányi Dezső Göndör Rózsinak címezte 1930. dec. 20-án, melyben köszönetét fejezi ki, hogy a Hungara Heroldo (Magyar hírnök) folyóirat 1930. évi 7. számában megjelent egy számára is jól érthető fordítása „La riĉo” (A gazdagság) című kisnovellájának. A levélben említést tesz arról is, hogy gyakorlati szempontból érdekli őt az eszperantó mozgalom. Göndör Rózsi férjével, Tolnai Pállal együtt elkötelezett hívei voltak az eszperantó nyelvnek és tagjai voltak a Magyarországi Eszperantó Szövetségnek. Az eredeti levelet 1971-ben bekövetkezett haláláig Tolnai Pál őrizte. 1965-ben ő bocsátotta Buruzs Lászlóné rendelkezésére a levél egy másolatát, halálát követően azonban az irat eltűnt. A levél eszperantóról magyarra fordítva az alábbiakat tartalmazza:

Göndör Rózsinak

1930. dec. 20.

Igen tisztelt Asszonyom!

Köszönöm a Hungara Heroldo-t. Az elbeszélésemet elolvastam és büszke vagyok, hogy én is megértettem. Érdekel a mozgalma, gyakorlati szempontból nagyon foglalkoztat. Bármikor örömmel kész vagyok rendelkezésére állni.”

A két levél tartalmából felsejlik Kosztolányi Dezső kapcsolata az eszperantóval. Tudott eszperantóul, eszperantó könyvei is voltak és időnként megjelent eszperantó mozgalmi rendezvényeken, ahol olykor előadást is tartott. Rátkai Árpád: A Nyugat köre és a nemzetközi nyelv című tanulmányában igen részletes és alapos kutatás eredményeit ismerhetjük meg, mely feltárja a Nyugatosok, többek között Kosztolányi Dezső kapcsolatát is az eszperantó nyelvvel.

Nemes Anikó

Megújult az EBSCO Academic Serch Ultimate – Ingyenes tesztlehetőség

EBSCO Academic Search Ultimate

EBSCO Academic Search Ultimate

Figyelem! December 31-ig ingyen tesztelhetik az OIK-ban a megújult EBSCO-t!

Az Academic Serch Ultimate jellemzői:

  • Több, mint 12 400 teljes szövegű tudományos folyóirat, magazin és időszaki kiadvány minden tudományterületről
  • Még több lektorált, teljes szövegű tudományos folyóirat
  • Még több teljes szövegű folyóirat, amit a Scopus és a Web of Science is indexelt
  • Még több, a vezető bibliográfiák által (pl.SciFinderR, PsycINFOR, GeoRef, Ei Compendex, EMBASER) indexelt teljes szövegű folyóirat
  • Még több eredeti nyelvű teljes szövegű folyóirat Európából, Ázsiából, Óceániából, és Latin-Amerikából

Jöjjön, próbálja ki a megújult EBSCO Academic Serch Ultimate-t!

Beiratkozási akció az OIK-ban

1999 óta november 19-e a Nemzetközi férfinap. Ez alkalomból férfi olvasóink számára 2016. november 18-án (pénteken) 50%-os KEDVEZMÉNYT biztosítunk a teljes éves könyvtári beiratkozási díjból, míg kedvezményesen beiratkozó, hosszabbító férfi olvasóink további 15%-ot takaríthatnak meg ezen a napon.

Nemzetközi férfinap

Nemzetközi férfinap

Irodalmi ősz – Franciaország 2016

Irodalmi ősz – Franciaország 2016

Irodalmi ősz – Franciaország 2016

Mint minden évben, október végén, november elején hirdetik ki a legrangosabb irodalmi díjakat Franciaországban. Idén sincs ez másként.

Szeptember eleje óta lázas találgatások tartják izgalomban a sajtót és az irodalom iránt érdeklődő közönséget. A többfordulós megmérettetésen nem csak a szerzők és műveik esnek át, de a kiadók is. Mert bár nem minden díj jár pénzjutalommal (a Goncourt-díj jelenleg egy 10 €-s csekket jelent) de a dicsőség, a média figyelem és természetesen az eladott példányszám minden szereplő számára fontos.

A díjátadások helyszínei sem kevésbé fontosak. Franciaországban a legrangosabb díjak szorosan összekapcsolódnak a gasztronómiával. A két talán legismertebb díj – a Goncourt és a Renaudot díj- helyszíne a Drouant étterem egy-egy külön terme. A Goncourt bizottság minden hónap első keddjén tart itt találkozót, amikor is egy kellemes ebéd után/közben megbeszélik az eltelt időszak irodalmi eseményeit, kérdéseit és kemény csatát folytatnak az az évi díjazott mű kiválasztása körül.

A Fémina és a Médicis kezdetben ugyanott, a Crillon étteremben hirdette ki a győztest, majd szétváltak útjaik. A Femina a Le cercle de l’Union Interallié nevű elit Klub éttermét választotta helyszínként, míg a Médicis döntőbizottsága a la Méditerranée nevű híres éttermet.

Az Interallié díjat, melyet 1930-ban újságírók alapítottak, a Lasserre nevű étterem egyik szalonjában adják át.

Mindezek az éttermek a felső kategóriát képviselik a francia gasztronómiában, és mindegyik büszkélkedhet legalább egy Michelin csillaggal. Tovább »

Mai szlovák írók 4. – Peter Macsovszky

November 4-én ünnepli 50. születésnapját a friss Anasoft litera-díjas kétnyelvű író

November 4-én ünnepli 50. születésnapját a friss Anasoft litera-díjas kétnyelvű író

Peter Macsovszky, azaz Macsovszky Péter író, költő, műfordító 1966-ban született Érsekújváron. A nyitrai Pedagógiai Fakultáson végezte el felsőfokú tanulmányait szlovák– rajz, illetve angol szakon. Sok helyen dolgozott: volt betegápoló, tanár, copywriter, majd újságíró és szerkesztő több sajtóorgánumnál, kiadónál. Jelenleg szabadfoglalkozású, Brazíliában él és alkot.

1994-től van jelen az irodalmi életben, ekkor debütált Strach z utópie c. verseskötetével, első prózakötete Frustraeón címen 2000-ben jelent meg. 2011-ben Mykať kostlivcami c. regényével bejutott az Anasoft litera irodalmi díj finalistái közé. Igen termékeny író: eddig mintegy 27 önálló mű szerzője, szlovákul és magyarul egyaránt publikál. Tőzsér Árpád így jellemezte költészetét: „Verseinek kuriózuma, hogy a magyar szövegeiben inkább gondolati és posztmodern, míg szlovák verseiben inkább avantgárd kísérletező, szöveg-permutátor.” Műveinek fordításai eddig angol, cseh, német, lengyel és magyar folyóiratokban láttak napvilágot. Műfordítóként angol és magyar nyelvből fordít, az ő tolmácsolásában olvashatók szlovák nyelven többek között Márai Sándor művei. 2007-től Mészöly Miklós-díjas.

2016. szeptember 19-én Pozsonyban átadták Szlovákia legrangosabb irodalmi elismerését, az Anasoft litera-díjat: 2015-ben a legjobb eredeti szlovák prózai mű Peter Macsovszky Tantalópolis c. regénye lett, mint igényes olvasnivaló, avantgárd képekkel és sajátos humorral megspékelve. „Az egyedi stílusú, több rétegű szöveg sokféleképpen olvasható: útleírásként, önelemzésként, de korunk testkultuszával szembehelyezkedő, a lelki értékekre fókuszáló műként is” – áll a zsűri indoklásában.

-v-