2016 július : Kávészünet

A hét könyve

David Herbert Lawrence: Tövis a testben

David Herbert Lawrence: Tövis a testben

David Herbert Lawrence a fiatalabb nemzedék számára szinte teljesen ismeretlen szerző, legfeljebb a Lady Chatterley szeretője című regényéről hallottak, de feltételezhetően azt sem olvasták. Pedig különleges, mégis hétköznapi karaktereit, drámai erejű szenvedélyességét, pokoli mélységeit a mai népszerű vámpír- és “szürke árnyalatos irodalom” még csak meg sem közelítheti. D. H. Lawrence-től számítjuk a modern erotikát. A maga korában a nagyobb kiadók nemcsak mellőzték őt, hanem egyenesen kirekesztették “vulgáris és erkölcsromboló” történetei miatt.

Írásai leginkább külföldön, vagy magánkiadásban jelentek meg. Jó barátja Aldous Huxley hiába kampányolt mellette, E. M. Forster kora legnagyszerűbb írójának és regényújítónak nevezte, az átütő siker csak halála után érte el ezt a ragyogó tehetségű férfit. Nagyjából bármit írt, bármiről szólt, az garantáltan botrányt kavart, sőt, még rendőrségi körözést is kiadtak ellene. Mikor 45 éves korában elhunyt az önkéntes száműzetésben, Új – Mexikóban minden megváltozott. Anglia mintha nem is égette volna el könyveit, nem is írta volna vezércikkekben, hogy gusztustalan, hirtelen, és érthetetlen módon szélirányt váltott… Könnyekben tört ki mély gyászában, és az utána következő években nem kevesebb mint 15 monográfiai esszé jelenik meg munkásságáról, ma pedig az új angol irodalom egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Nyelvi esszék

Az Anyanyelvápolók Szövetsége írta ki a pályázatot, amelyre nyelvről, nyelvhasználatról, stílusról szóló írásokat várnak. Előnyben vannak a kisebb témákat feldolgozó esszék: pl. egyéni megfigyelésen alapuló nyelvi jelenséget írnak le elméleti, tudományos megalapozottsággal és következtetéssel. A pályamunka stílusa lehet irodalmi és lehet tudományos ismeretterjesztő. A közvetlen, oldott hangulatú, a humort és az iróniát sem mellőző esszék, különösen esélyesek a díjakra.

A szervezők javasolják a magyar esszéstílus előzetes tanulmányozását Kosztolányi Dezső, Halász Gyula, Illyés Gyula, Kolozsvári-Grandpierre Emil, Lőrincze Lajos munkáin keresztül.

Formai szabályok:

  • A pályamű terjedelme maximum 5-10 ezer leütés legyen. Ha több esszével szeretnének részt venni a megmérettetésen, akkor az alkotások összes terjedelme ne lépje túl a 40 ezer leütést.

  • A szerzők kerüljék a szövegek különleges tördelési formáit.

  • A pályázaton magánszemélyek és közösségek egyaránt indulhatnak.

  • A 25 éven aluliak az ifjúsági kategóriába kerülnek.

  • A jelentkezők elfogadják, hogy a dolgozatuk beadásával a szerzői jogaik a kiadóra szállnak.

  • A pályamunkákat elektronikusan várják a szerkesztőség címére, de kivételes esetben nyomtatott formában is elfogadják.

  • A pályázathoz ki kell tölteni az adatlapot, amelyet az Édes Anyanyelvünk februári számában találhatnak meg, vagy a szerkesztőségtől igényelhetik.

Díjazás:

A nyertesek között, összesen 500 000 Ft értékben, pénz- és tárgyjutalmakat osztanak szét.

Az esszéikből szerkesztett kötetet 2016. november 13-án, a magyar nyelv napján mutatják be a nagyközönségnek. A szerzők a kiadványból tiszteletpéldányt kapnak.

A balatonfüredi önkormányzat különdíjakat ajánlott fel a Balatonhoz kötődő pályamű alkotóinak.

A jelentkezés határideje 2016.08.15.

E-mail: ea.szerkesztoseg@gmail.com Tovább »

A hét könyve

Saša Filipenko: Zamysly

Saša Filipenko: Zamysly

Саша Филипенко: „Замыслы”

Sasha Filipenko 1984-ben született Minszkben. Tanulmányait a Szentpétervári Állami Egyetem Bölcsésztudományi Karán végezte, második diplomáját a New York-i Bard College-en szerezte. Forgatókönyvíróként dolgozott számos orosz TV-műsorban. Saját show műsort vezetett a népszerű Dozsd TV csatornán. A fehérorosz PEN Club 2011-ben kitűntetéssel díjazta kimagasló teljesítményét. 2014-ben „Byvsyj syn” c. regényével egy csapásra berobbant a kortárs orosz irodalomba. Alkotását „Ruszszkaja Premija” díjjal is értékelték, mely Oroszország egyik legrangosabb irodalmi díja. Második regénye sem váratott sokat magára. 2015-ben megjelent „Zamysly” c. regényével felkerült a „Nacionalnyj bestseller” díj jegyzékére is. 2016-ban pedig a „Travlja” c. regényével örvendeztette meg olvasóit.

„Zamysly” c. regényének főhőse az íróval névazonos – Sasha Filipenko, ennek ellenére nem egy önéletrajzi regényről van szó, jóllehet kettejük sorsát illetően vannak átfedések. Hogy a regény a valódi Sasha Filipenkóról vagy egy azonos nevű, kitalált alakról szól, nyitott kérdés maradt.
A regény egy fiatal fiúról szól Rigából, aki egy nap maga mögött hagy mindent: az iskolát, a családi drámákat, a mindig alkoholmámorban úszó szüleit, az első szexuális kalandját és furcsa szerelmi kapcsolatát az orosz tanárnőjével. Moszkvába szökik, ahol közkedvelt televíziós szórakoztató műsorok sikeres forgatókönyvírójaként tengeti szomorú és zavaros mindennapjait. Tovább »

Magyar vonatkozások a Sinn und Form legfrissebb számában

SINN UND FORM

SINN UND FORM

A Sinn und Form, a berlini Művészeti Akadémia (Akademie der Künste) kéthavi irodalmi folyóiratának 2016/4. számában több magyar vonatkozású írás található. Az idén tavasszal elhunyt Nobel-díjas Kertész Imréről Durs Grünbein írt nekrológot „Das Schicksal des Schicksallosen zurückgewinnen” címmel. A világirodalom egyik nagy alkotójára emlékezik, akit az egzisztencialista irányzathoz kapcsol. Ezzel az esszével zárul a folyóirat, de mintegy keretet alkotva Kertész Imre saját írásával indul: az 1995-ben keletkezett naplójegyzetekből terjedelmes részletet fordítottak német nyelvre.

Érdekes, üde színfoltot hoz az erdélyi Boda Edit és a fordító, az aradi születésű, Németországban élő Emese Möhrig-Marothi együttműködése: meseszerű kispróza lírarészekkel (Die Reise des Mönches Bo auf dem Rad).

A Sinn und Formban ezúttal is számos nyelvről fordítottak németre: a magyar mellett francia, görög, héber, holland, lengyel, orosz, perzsa, spanyol nyelvről.

A Sinn und Form könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Elhunyt Esterházy Péter (1950-2016)

Esterházy Péter

Esterházy Péter

Tegnap, július 14-én délután elhunyt Esterházy Péter, Kossuth-díjas író. A mai magyar próza kiemelkedő alkotója súlyos betegség után távozott közölünk, betegségéről könyvet is írt, ami az idei könyvhétre Hasnyálmirigynapló címmel jelent meg.

Esterházy Péter 1950-ben született, elbeszélés kötetei után a Termelési regénnyel robbant be a magyar irodalomba. Ezután sorra jelentek meg sikeres kötetei a Bevezetés a szépirodalomba, a Tizenhét hattyúk, a Hrabal könyve, a Harmonia Caelestis, majd a Javított kiadás, az Esti és végül az Egyszerű történet vessző száz oldal két változata, és ezekkel a címekkel csak szemezgettünk irodalmi munkásságából.

Esterházyt a posztmodern irodalomba sorolják, műveire jellemző a vendégszövegek használata, a nyelv elsődleges szerepe a cselekménnyel szemben, a töredezettség, az irónia.

Életműve elemezése helyett, amire itt nem vállalkozunk, és nem is vállalkozhatunk, olvassunk el inkább egy idézetet A szavak csodálatos életéből, amely előadás a Mindentudás Egyetemén hangzott el 2003-ban.

„Szokták mondani, az író szerszáma a nyelv. Ez majdnem igaz. Én szívesen látom az írót, magamat – mint kézművest. Még inkább kőműves. Kőmíjjes. Tégla, malter, rakni, nő a fal, leomlik, újra, föl-le, Kelemenné, szóval valami nő. Tovább »

Antonio Buero Vallejo (1916–2000)

Ricardo Asensio portréja az íróról

Ricardo Asensio portréja az íróról

100 éve született Antonio Buero Vallejo, a legnagyobb hatású 20. századi spanyol drámaíró. Már gyermekkorában megszerette a színházat, másik szenvedélye pedig a festészet volt, később ebben az irányban is képezte magát. A ’40-es években börtönben töltött néhány évet, mert a köztársaságiak oldalán szerepet vállalt a spanyol polgárháborúban, így csak 1949-ben tudott debütálni Historia de una escalera (Egy lépcsőház története) című színdarabjával, mellyel rögtön hatalmas közönségsikert aratott. Az író olyan jól csomagolta humorba társadalomkritikáját és rendszerellenességét, hogy még a Lope de Vega-díjat is elnyerhette.

Buero első korszakát még neorealistának nevezhetjük, de már ekkor jellemzőek voltak rá a szimbolista jegyek, melyek későbbi történelmi drámáiban előtérbe kerültek (Las Meninas, El sueño de la razón). Az író e két – talán legismertebb darabjában – Goya és Velázquez küzdelmét mutatja be a zsarnoki hatalom ellen.

Színdarabjaiban – például a vakok nevelőintézetében játszódó Concierto de San Ovidióban – a zene és a képzőművészet rendkívül fontos szerepet kap. (Az értelem álmaiban a festő belső világát hangok és kivetített Goya-képek segítségével ismerhetjük meg). A hajdani festőművészt különleges vizuális látásmódja is vezethette a totális színház, az összművészet felé.

Folytonosan cenzúrázott művei ellenére Buerót a Spanyol Királyi Akadémia 1971-ben felvette tagjai közé, és 1986-ban, 11 évvel Franco halála után, elnyerhette a legfontosabb spanyol irodalmi kitüntetést, a Cervantes-díjat.

Magyarországon még nem sok darabja ismert. Goyáról szóló drámáját (Az értelem álmai) 1975-ben mutatták be a Vígszínházban. Az alapítvány (La fundación) című darabját a kaposvári Csíky Gergely Színház 1976-ban tűzte műsorára. 1988-ban öt színdarabja jelent meg egy kötetben az Európa Kiadónál.

Molnár Anikó

A hét könyve

Pearl S. Buck: Az ígéret

Pearl S. Buck: Az ígéret

Pearl S. Buck: Az ígéret

A kötet egyszerre háborús és szerelmes regény, amely a II. világháború elején játszódik. Egy elit kínai alakulat sorsát követhetjük nyomon, amely a brit-amerikai szakasz megsegítésére érkezik Burmába, miközben a japánok Kínát is megtámadták.

Folynak az elkeseredett harcok, melyek során a kínai harcosoknak nemcsak a japán ellenséggel kell megküzdeniük, hanem brit szövetségeseik megvetésével is. A feszültség egyre nő, s a kínaiak nehéz döntés elé kerülnek: folytatják öngyilkos missziójukat vagy elmenekülnek.

S miközben dúlnak a harcok, egy szerelmi történet bontakozik ki egy jó családba született lány és a kínai alakulatot vezető, paraszt származású fiú között. A lány Nyugaton tanult, és becsüli függetlenségét. A fiú írástudatlan, eddigi életét a falujában töltötte, modora sem nevezhető kifinomultnak. Mégis szerelem szövődik közöttük.
Pearl S. Buck 1943-ban megjelent kötete magyarul ezúttal olvasható először.

Pearl Sydenstricker Buck (Nyugat-Virginia, Hillsbro, 1892 – Vermont, Danby, 1973), leánykori nevén Pearl Comfort Sydenstricker, amerikai írónő, aki Pearl S. Buck néven vált ismertté. Egyike volt kora legnépszerűbb íróinak, különösen Kínában játszódó regényei kapcsán, de szintén ismert volt humanista, filantróp tevékenységéről és harcáról a nők jogaiért. A termékeny szerző 1932-benPulitzer-díjat, 1938-ban pedig Irodalmi Nobel-díjat kapott.

Szerk.: Tálos Irén

A hét könyve

Frank Witzel: Erfindung der...

Frank Witzel: Erfindung der…

Frank Witzel: Die Erfindung der Roten Armee Fraktion durch einen manisch-depressiven Teenager im Sommer 1969

Frank Witzel 1955-ben született a németországi Wiesbadenben. Irodalmi munkássága mellett grafikusként és zenészként is tevékenykedik. Első regénye, a Bluemoon Baby az ezredforduló derekán debütált.

A „Die Erfindung der Roten Armee Fraktion durch einen manisch-depressiven Teenager im Sommer 1969” (A Vörös Hadsereg Frakció kiagyalása egy mániás-depressziós tinédzser által 1969 nyarán) című regényén 15 évig dolgozott, amellyel 2015-ben elnyerte a Német Könyvdíjat. Frank Witzel e könyvvel a spekulatív realizmus talajára merészkedett, mely teljesen egyedülálló a német nyelvű irodalomban. Kényszerképzet és bölcsesség, történelmi realizmus és az irodalmi fantázia keveredik a regényben, amihez hozzájárul a különböző irodalmi formákat ötvöző vakmerőség. Regényének különlegessége, hogy egy mániás-depressziós kamasz fiú képzeletét és hangját használja az egykori NSZK társadalmi problémáinak leírására, és megkísérli egy kamaszodó szemével és szívével megérteni a világot. A regény címe akár hamis képzetet is kelthet, hiszen a címben szereplő RAF-ról politikai témára gondolhatunk. Szó sincs benne politikáról, és nem is a RAF történetét írja le, hanem a nyugatnémet társadalomét jeleníti meg számos párbeszéd, kihallgatási protokoll, életrajz, filozófiai eszmefuttatás vagy éppen a Beatles Rubber Soul című albumának vallásos elemzésén keresztül.

A főhős egy 13 éves fiú, aki folyton arról panaszkodik, hogy nem képes megérteni a felnőttek fura világát, és nem is akarja elfogadni a készen kapott magyarázatokat. Lázadó kamasz módjára harcban áll a szülőkkel, az elavult értékrenddel, megküzd „minden egyes centiméter hajért”. Válaszként megteremti saját bálványait, példaképeit, és létrehozza saját külön párhuzamos gyermeki világát. Már a nyitófejezetben kiderül, hogy fiúnak és két barátjának semmi köze a hírhedt terrorista csoporthoz. Kezdetben Andreas Baader és Gudrun Ensslin a RAF hírhedt terroristáinak nevét adják két műanyag szobrocskának: egy indián asszonynak és egy lovagnak, bár alig tudnak valamit az igazi RAF ténykedéseiről, csupán homályos, gyermeki ismeretekre támaszkodnak, de hasonlóan a RAF tagjaihoz, ők is a forradalmi tettekben látják az egyetlen kiutat. Baader és Meinhof mániákus imádata pedig csak az egyik vonulata a szereplő fejében kavargó zavaros gyermeki gondolatoknak.

Fontos szerepet játszik az apa és a vallás. Az apját a kamasz emberfelettinek és mindenhatónak látja, akinek jelenléte nyomasztó hatással van. Választ akar kapni arra a kérdésre, hogy miként jutott el a jelenlegi helyzetbe. Egy kalap alá kerül a pszichoanalízis, a pubertáskori megalománia, a katolikus internátus papi terrorja Derrickkel és Derridával. Mindehhez jön még a páratlan nyelvi virtuozitás: a regény főhősének nagyon életszerű kamasz hangja van, korabeli szlengkifejezéseket használ, melyek által jobban kifejeződik korosztályának bonyolult érzelemvilága. Witzel regénye vagy inkább „elbeszélés gyűjteménye” érdekes témája ellenére nem egyszerű olvasmány, azonban élvezetes, humoros és kitűnő kortörténeti regény.

Csóka F. Katalin