2016 május : Kávészünet

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Emlékem Simándy Józsefről

A Kistarcsai Kulturális Egyesület minden évben megemlékezik híres szülöttéről, Simándy József Kossuth-díjas operaénekesről, a felejthetetlen Bánk bánról. Idén, születésének 100. évfordulójára egy emlékkönyv megjelentetését tervezik, amelyben összegyűjtenék a művészről szóló, eddig még nem publikált írásokat.

Formai és tartalmi elvárások:

  • A műfaj (vers, próza, szabad vers, stb.) szabadon választható.

  • A prózai művek terjedelme legfeljebb 5 oldal legyen, számítógépen szerkesztve Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel, normál sortávolsággal. Kézzel írott pályázatot is elfogadnak, de ne legyen hosszabb, mint a gépi iratra vonatkozó előírás.

  • Egy pályázó maximum 3 pályaművel nevezhet be.

  • A művek mellé fotókat is lehet mellékelni.

  • A szerzők szíveskedjenek megadni a következő adatokat: név, születési dátum, lakcím, telefonszám és e-mail cím. Rövid önéletrajz is mellékelhető.

  • A pályázat nem jeligés, de a személyes adatokat zárt borítékban, kívül a jeligével, elfogadják a szervezők. A borítékra minden esetben írják rá: Simándy emlékpályázat.

  • A jelentkező a részvételével automatikusan hozzájárul, hogy a műve térítésmentesen jelenjen meg a kiíró elektronikus, vagy nyomtatott kiadványában.

  • A pályaműveket postai úton adják fel a Kistarcsai Kulturális Egyesület címére: 2143 Kistarcsa, Bercsényi u. 18.

Díjazás:

  • I díj: 100 000 Ft,

  • II. díj: 30 000 Ft,

  • III. díj: 20 000 Ft.

A jelentkezés határideje 2016.06.01.

További információ kapható a 06-28/470-926-as telefonszámon vagy a kike@kike.hu címen (Kereszti Ferenc).  Honlap: http://kike.hu Tovább »

OIK Műfordítás-pályázat 2016

OIK Műfordítás-pályázat 2016

OIK Műfordítás-pályázat 2016

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nyelvek Európai Napja alkalmából Műfordítás-pályázatot hirdet fiatal, műfordításkötettel nem rendelkező műfordítók számára.

Luís Quintais portugál költő  Azagaia, Árvore, Sombra című versének magyar fordítását várja a zsűri (Lator László költő, műfordító, a zsűri tiszteletbeli örökös elnöke, Lackfi János költő, műfordító, a zsűri elnöke, Urbán Bálint műfordító, a Camões Intézet Portugál Nyelvi Központ munkatársa és Virág Bognár Ágota, a könyvtár munkatársa).

A vers honlapunkon olvasható és letölthető

Pályadíjak: I. díj 50.000 Ft  ;  II. díj 30.000 Ft  ;  III. díj 20.000 Ft
A díjak könyvutalvány formájában kerülnek kifizetésre.
Különdíjat ajánlott fel a Magyar Fordítóház Alapítvány és a Camões Intézet.
A legjobb pályaművek megjelennek a Napút folyóirat Káva Téka mellékletében.

A pályázat jeligés. A jeligével ellátott pályaműveket 2016. augusztus 20-áig várjuk a következő e-mail címre: muforditas2016@oik.hu
A jeligét és annak feloldását pedig küldjék a jelige2016@oik.hu címre!
Egy pályázó több pályaművet is beküldhet.

A pályázat eredményhirdetése, értékelése és az ünnepélyes díjátadó 2016. szeptember 26-án lesz a könyvtár Olvasótermében (Budapest, V. kerület, Molnár u. 11.).

További információk: Virág Bognár Ágota / virag.agota@oik.hu
T: (1) 318-2772

Jó munkát és sikeres pályázatot kívánok a műfordítóknak! Várjuk a jó és szép fordításokat!

Virág Bognár Ágota

A hét könyve

Kierkegaard imák

Kierkegaard imák

Samuel Barber: Kierkegaard imák

Samuel Barber (1910-1981) a 20. század egyik legtehetségesebb amerikai zeneszerzője volt. A legtöbben Adagio vonószenekarra című művét ismerik. Munkásságára „európai akcentus” és közönségbarát művek voltak jellemzők, kötődött a 19. század zenei hagyományaihoz. 14 éves korában a  philadelphiai Curtis Zenei Intézet egyik első hallgatójaként indult pályafutása. Pulitzer ösztöndíjat nyert Rómába az Amerikai Akadémiára. A római évek hatására és Arturo Toscanini biztatására komponálja híres Adagioját. Pultizer-díjat kétszer nyert, egyet a Vanessa című operájáért (1958), és egyet világhírű Zongoraversenyéért (1963).

Barber 1942 és 1954 között zenésítette meg és írta meg Kierkegaard imái (Prayers of Kierkegaard, op. 30) című kantátáját Søren Kierkegaard négy kiválasztott imájából: az Isten változatlanságából (O Thou Who art unchangeable…), a Menedékünkből (Lord Jesus Christ Who suffered all life long…), az Úrvacsora alkalmából (Father in Haven, well wee know that it is Thou…) és a Bűnbánatból (Father in Haven! Hold not our sins up against…) Samuel Barber művét vegyes karra, szoprán szólóra és zenekarra írta meg. A kantátát Magyarországon egészen 2016. április 6-ig nem mutatták be, ekkor hangzott el a Zeneakadémián.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárának gyűjteményében 2016. májusában lett kölcsönözhető a mű kottája. A Schrimer Inc. (Hal Leonard Corp.) kiadó gondozásában megjelent kotta zongorakivonat (a partitúra is hamarosan elérhető lesz). Az első lapokon rövid angol nyelvű összefoglaló olvasható a műről, illetve olvashatók az angol nyelvű Kierkegaard imák is. A vegyes karra, szoprán szólóra és zenekarra írt mű angol és német nyelven került kiadásra, a német nyelvű fordítás Lonja Stehelin-Holzing nevéhez fűződik.

A könyvtár állományából kölcsönözhető Kierkegaard Imák című könyve is (2011-ben jelent meg a Koinónia kiadó gondozásában).

További érdekességek, információk:

További újdonságainkat erre a linkre kattintva érheti el

Sárközi Andrea

A Magyar Lettre Internationale 100. száma

Magyar Lettre Internationale

Magyar Lettre Internationale

Jubileumi számához érkezett az 1991 óta megjelenő negyedéves kulturális folyóirat. A jeles alkalomra terjedelmileg duplaszám készült, a 163 számozott oldalnyi lap – a szokásostól eltérően – a vastagság miatt kis gerincet is kapott.

A tartalom a megszokott felosztás szerint rendeződött. Az első összeállítás a Szlovák díszvendégség címet kapta, széppróza, költészet és esszé a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendége, Szlovákia tiszteletére. Szintén a könyvfesztiválhoz kapcsolódik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára meghívott 18 alkotó egy-egy írása. Az Európai téridőutazás című rész – a közelmúltra is visszatekintve – interjúk, esszék és szépirodalom gazdag anyagával mutatja be számos európai (köztük több magyar) író gondolatait, érzéseit, véleményét életről, társadalomról. A Kommentárok, viták rovatban három tanulmány ismét a szlovák irodalommal foglalkozik; a Philippe Descola francia etnológussal készített interjú a természet és a kultúra összefüggéseit járja körül, többek közt az Amazonas vidékén élő őslakosok körében szerzett tapasztalatai nyomán; Jürgen Habermas a modernitásról folytatott filozófiai diskurzusról szól; a cseh Martin C. Putna az orosz birodalom peremvidékének kultúrtörténetéről ír. A Tudósítások rovat szubjektív módon, emlékekből, benyomásokból villant fel egy-egy jellemző meglátást, társadalom- és önjellemzést.

A Lettre-arc+kép rovat Jaro Varga szlovák művésszel ismertet meg bennünket; a lap további igényes képanyaga számos fotó- és képzőművészeti alkotást tartalmaz.

Jubileum és búcsúzás? Karádi Éva, a Magyar Lettre Internationale felelős szerkesztője nemrég úgy nyilatkozott, hogy a 100. szám után nem lesz folytatás, a lap megszűnik.

A Magyar Lettre Internationale könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Az OIK Évkönyve 2016

Az OIK Évkönyve 2016

Az OIK Évkönyve 2016

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár idén, 2016-ban ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ez alkalomból a könyvtár évkönyvet jelentetett meg, mely összefoglalja az elmúlt időszak eredményeit, munkáit, betekintést nyújt a könyvtár életébe.

Az OIK élén 2014 őszén történt főigazgató-váltás volt talán az elmúlt évek legjelentősebb eseménye. Mender Tiborné leköszönő főigazgató írásával indul az évkönyv, aki nagy vonalakban összefoglalja a könyvtár élén eltöltött 10 év eseményeit. Írásából képet kapunk arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, és ezek ellenére milyen eredményeket ért el. Az OIK 2010-ben elnyerte az Év könyvtára címet, 2012-ben pedig ”A könyvtárügyért” kitüntetést.

Ezek után olvashatjuk a könyvtár új főigazgatójának, dr. Papp Anna Máriának a cikkét a könyvtár jövőbeni céljairól, stratégiai tervéről, a lehetséges fejlesztésekről. Az elkövetkező időszakban könyvtárunk szeretné megpályázni a Minősített Könyvtár címet, ami a szakma egyik legnagyobb elismerése.

A könyvtár nyelvi referenseinek a cikkeiből a különböző állományrészekről tájékozódhatunk, tudhatunk meg érdekességeket. További kollégák cikkeiből a könyvtár különféle programjairól, rendezvényeiről kapunk áttekintést, például az önkéntes programról, a kitelepülésekről, a Radnóti-hétről, az akadálymentesítésről, a minőségbiztosítási munkáról.

Az OIK három nagy feladatkört lát el: első az eredeti nyelvű elsősorban kortárs világirodalmi művek gyűjtése, ezek mellett a magyar nyelvű műfordítások és a nyelvészeti, nyelvtanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtése, második Zeneműtárában zenei nyomtatott és hangzó dokumentumok gyűjtése, és harmadik feladata mint nemzetiségi szakkönyvtár, az országos nemzetiségi dokumentumellátás megszervezése. Új évkönyvünkben a nemzetiségi dokumentumellátás munkáiról is olvashatnak.

Az évkönyvben bemutatásra kerül a Kínai sarok projekt, mely egyedülálló az országban, illetve a könyvtár már hagyománnyal rendelkező, minden évben megrendezésre kerülő Műfordítás-pályázata. Ezeken kívül bemutatkozik a Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen Alapítvány és a KÖNYV(tár)TÁMASZ Egyesület, melyek a könyvtárat támogató szervezetek.

Zárásként a könyvtár által kiosztott díjakról és a díjazottakról olvashatunk rövid ismertetőt, majd a könyvtárról megjelent cikkek gyűjteményét találjuk.

Nagyon örülünk, hogy könyvtárunk ezzel az évkönyvvel tudja megünnepelni az évfordulót, hisz egy írásos dokumentum mindig kézzel fogható lenyomata az intézetben zajló munkának, eredményeknek. Az évkönyv megjelenését az NKA Közgyűjteményi Kollégiuma támogatta, melyet ezúton is nagyon köszönünk.

Az évkönyvet megtekinthetik könyvtárunkban, illetve hamarosan elérhető lesz online is a könyvtár honlapján.

Csekő Ildikó

Használói elégedettség vizsgálat 2016 / Library User Satisfaction Survey 2016

Kedves Olvasóink, Látogatóink!

Az alábbi kérdőíven az Országos Idegennyelvű Könyvtár szolgáltatásaival kapcsolatban gyűjtünk adatokat. Célunk a szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése. Kérjük, hogy a kérdőív anonim kitöltésével segítsék munkánkat!

A  kérdőívet kitöltők között könyvekből és zenei CD-kből álló ajándékcsomagot sorsolunk ki.

Köszönettel: az OIK munkatársai

Kérdőív

Kérdőív

Dear Readers, Visitors!

We are collecting some information regarding our services at the National Library of Foreign Literature in the following questionnaire. Our aim is to develop and update our services. Please, help us by filling out this form anonymously!

We will draw a winner from among the submitters to recieve a package of books and music CDs.

Thank you: OIK staff

Survey

Survey

Ünnepi zárvatartás / Holiday hours

Ünnepi zárvatartás

Ünnepi zárvatartás

A hét könyve

Géra Eleonóra: Kőhalomból (fő)város

Géra Eleonóra: Kőhalomból (fő)város

Géra Eleonóra: Kőhalomból (fő)város – Buda város hétköznapjai a 18. század elején

A hajdani főváros, Buda felszabadítására egész Európából érkeztek seregek, a visszafoglalás hírére a kontinens nagyvárosaiban nagy ünnepségeket rendeztek. A híradások, toborzók hatására útnak induló telepesek nem sejtették, hogy új lakhelyük nem több füstölgő romhalmaznál. Az uralkodó szándékának megfelelően a városvezetés és a céhek a német ajkú katolikus többség kezébe kerültek, a betelepedő magyarokat nem látták szívesen, a Várban eleinte nem is szerezhettek ingatlant. A kezdetben néhány száz fős település a 18. század elejére igazi multinacionális várossá fejlődött: egymás mellett éltek a németek, az itáliaiak, a magyarok, a tabáni ortodoxok, az örményeket is magukba foglaló katolikus rácok, a különféle balkáni népek és a zsidók színes csoportjai.

A kötet az átmenetileg lakosság és hagyományok nélkül maradt Buda újjászületését, multikulturális közösséggé kovácsolódását követi nyomon. A természeti és az épített környezet megrajzolásán túl bevezeti az olvasót a házakba, kunyhókba, ahol bepillantás kaphat a lakók mindennapi életébe: milyen volt az otthonuk, mit ettek, hogyan öltözködtek, mit vásároltak a boltokban, hogyan ünnepeltek vagy választottak párt maguknak, milyen babonaságokban hittek, miként próbálták meg leküzdeni a korszak rémét, a pestist, vagy túlélni a háborús időket.

Hasznos olvasmány a történelem és művelődéstörténet iránt érdeklődő diáknak és szakembernek is.

Szerk.: Tálos Irén

Könyvfesztivál után

Könyvfesztivál

Könyvfesztivál

Az idei, 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál sem szűkölködött programokban. Érdekes beszélgetéseken, könyvbemutatókon, szakmai programokon vehettünk részt. Sok új megjelenés mellett az idei év is tartogatott újrafordítási meglepetést, akárcsak a tavalyi (Salinger: Rozsban a fogó, ford. Barna Imre). Az idei év szenzációja ezen a téren Albert Camus Az idegen című regénye Ádám Péter és Kiss Kornélia fordításában, illetve Dante Isteni színjátéka Nádasdy Ádám fordításában. Mindkettő nagyon figyelemre méltó munka. Camus L’étranger című regényét Gyergyai Albert fordította magyarra 1957-ben, ez a fordítás sajnos sok helyen nem adja vissza az eredeti francia szöveget, igazán ideje volt egy friss, mai, a francia szöveghez hű fordítás megjelentetésének. Dante műve ebben az új fordításban ugyan nincs rímbe szedve, de talán pont ez teszi lehetővé, hogy közelebb kerüljön az olvasóhoz, így egyszerűbb olvasni és befogadni a művet.

A fesztivál díszvendége a norvég Jostein Gaarder volt, akinek erre az alkalomra új regénye is megjelent a Noran Libro kiadónál Anna világa címmel. A meghívott ország idén Szlovákia volt. Szlovákia nagyon sok színes programmal, sok vendéggel készült az eseményre.

A könyvfesztiválra sok új könyv jelent meg magyar és külföldi szerzőktől egyaránt. Néhány cím csak „szúrópróba” szerűen: Tovább »

A hét könyve

Jane Austen levelei

Jane Austen levelei

A romániai magyar Koinónia Kiadó gondozásában jelent meg a Jane Austen levelei című könyv, amely az első magyar nyelvű, kötetbe gyűjtött válogatás az író leveleiből. A kötet szerkesztője, fordítója válogatást ad közre a ma is népszerű, a 18-19. században élő angol írónő, Jane Austen leveleiből, a könyv pedig igazi irodalmi csemegét kínál Austen olvasói számára.

A könyvecske (kedves és ízléses borítókép mögé rejtve) mintegy nyolcvan levelet tartalmaz (hetvenet Jane Austentől, nyolcat, amit neki vagy róla írtak, továbbá az írónő végrendeletét), amelyek megértését időrendi táblázat, családfa, s egy okos előszó segíti. A báloktól, szalagoktól és kalapoktól elkápráztatott, bátran, de nem túl okosan flörtölő fiatal lánytól (amilyen az első levelet író, huszonegy éves Jane lehetett), szép, fokozatosan jutunk el a pártában maradó, fontos családtag, az amatőr, és a váratlanul sikert arató professzionális írónő szerepein keresztül a kedves nagynéniig, akihez egy unokahúg szerelmi bánatával fordulhat. Cassandra, a nővér két leveléből Jane Austen halálának a körülményeit is megismerhetjük.

A családi levelezésben szinte egyáltalán nem esik szó a kor világfelforgató nagy eseményeiről (a napóleoni háborúk, a nagy gyarmatosítások és az ipari forradalom koráról van szó), és az író néhány apró, futtában odavetett mondat kivételével  regényeiről, írói munkájáról sem beszél. Tovább »

Korábban »