2016 március : Kávészünet

„Elhatároztam, hogy író leszek, és az anyanyelvemen fogok írni.”

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.)

Kertész Imre
(Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.)

Európa nyomasztó öröksége kötetének címadó írásával búcsúzunk a Nobel- és Kossuth-díjas magyar írótól, műfordítótól.

Európa nyomasztó öröksége

A mögöttünk álló évszázad szörnyű megpróbáltatásai közt akadt egy váratlan és örömteli fordulat is: a szovjet birodalom vértelen összeomlására gondolok, erre a megrendítő, nehezen felfogható eseményre, amely éppoly öntörvényűen zajlott le, akár a lenyűgöző természeti jelenségek, amelyeket rettegve vagy gyönyörködve bámulunk, befolyásolni őket azonban nem tudjuk. Mikor aztán összedőlt a nagy agyagvár, kigyúltak az örömtüzek, és Európa-szerte megkezdődött a gondtalan ünneplés. Csak az első eufória elmúltával gondoltak az örökségre is, a kimúlt óriás iszonyú hagyatékára, s a szorongás légkörében hirtelen megszületett az európai eszme. Tovább »

A hét könyve

Michael Hesemann: Az első pápa

Michael Hesemann: Az első pápa

Michael Hesemann: Az első pápa – Régészek Péter apostol nyomában

Húsvét után egy izgalmas, ismeretterjesztő könyvet ajánlok szíves figyelmükbe!

A német történésszel nemcsak a régészeti érdekességek sorát, hanem a Szentföldet is bejárhatjuk. Gyakorta éreztem az olvasás során, mintha regényt tartanék a kezemben. A szereplők részletes jellemzése, érzelmeiknek ecsetelése révén kerülnek egészen közel az olvasóhoz, a korszakkal együtt, amelyben éltek. Ezzel párhuzamosan izgalmas végigtekinteni a helyszínek mai állapotán, a turisták özönében álló templomokon, utakon, múzeumokon.

A mű felütésében rögtön egy 1940-es régészeti szenzáció nyomán végbevitt, gigantikus építkezés és feltárás körülményeibe, izgalmaiba nyerünk betekintést: A Szent Péter székesegyház alatt megtalált “első pápa” sírjának megtalálása bebizonyította, hogy az Egyház szó szerint Péterre, a kősziklára épült, tudományosan igazolható, hiteles alapokra.

A másik kedvencem a Jézus korabeli hajóroncs, amelyet elképesztő munkával, a Genezáreti-tó vizének kiszivattyúzásával, tartósítással, tisztítással, a mederből való kiszabadítással tettek hozzáférhetővé, hogy egy -külön erre a célra épült- beton épületben mindenki megcsodálhassa. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

1956 emléke

A Magyar Művészeti Akadémia emléket kíván állítani az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára. Olyan pályaművek, művészeti alkotások megszületését támogatja, amelyeken keresztül a társadalom tagjai, különösen a fiatalok, élményeket szerezhetnek a forradalom eseményeiről, szellemiségéről. A műveket az alábbi kategóriákban lehet benyújtani:

1. Irodalom / 2. Fotóművészet / 3. Filmművészet / 4. Színházművészet / 5. Képzőművészet / 6. Iparművészet / 7. Zeneművészet

Tudnivalók:

  • Azok a 40 év alatti magánszemélyek nyújthatnak be pályázatot, akik 2016. április 10-ig nem lépik át a megadott korhatárt.
  • A jelentkezők a pályaművet jeligével küldjék el, és mellékeljenek hozzá egy lezárt borítékot, amely tartalmazza a nevüket, elérhetőségeiket, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy megfelelnek a felhívás követelményeinek.
  • Az alkotás szerzői joga mindvégig a pályázót illeti, de az MMA engedélyt kér, hogy a művet a hivatalos kiadványaiban és a honlapján megjelentethesse.
  • Követelmények az irodalmi témákban: a novellák terjedelme maximum 25 000 karakter, a versek hossza 200 sor (kb. 5 A4-es oldal) lehet. A műveket papíron 2 példányban és ugyanakkor digitális adathordozón is át kell adni.
  • Elvárások a zeneművekkel kapcsolatban: erre az alkalomra komponált zenekari művel, oratóriummal, kórusművel pályázzanak a jelentkezők, amelyeknek hossza 10-20 perc legyen. A partitúra 3 példányát tegyék hozzáférhetővé a szakmai zsűri számára. Vokális művek mellé a szöveg jogtulajdonosának nevét és a megzenésítés engedélyét is szíveskedjenek elküldeni. A díjnyertes kompozíciókat az MMA 2016. évi október 23-i ünnepi hangversenyén állítják színpadra. A jelentkezőknek kell gondoskodni a szólamanyag elkészítéséről.

Tovább »

Internet Fiesta 2016 az OIK-ban

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár idén is csatlakozott az Internet Fiesta rendezvénysorozathoz, melynek 2016-os mottója: “Közös kincsek az Interneten”.

Programjaink:

Március 22. – ARTEMIS – a vadászat istennője, a nők védelmezője vagy valami más…

Március 23. – Segítség, kutatok!

A programokra a belépés ingyenes. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Artemis...

Artemis…

Tovább »

Kortárs spanyol mozaik / A Tiszatáj márciusi száma

tiszatáj 2016/3.

tiszatáj 2016/3.

Szeged nagy egyetemi város, ez természetesen a szegedi Tiszatáj szerkesztésére is hatással van. A márciusi számban az SZTE Hispanisztika Tanszékének munkatársai készítettek összeállítást „Kortárs spanyol mozaik” címmel.

Csikós Zsuzsanna tanulmánya – „A kortárs spanyol regény” – a 20. század közepétől napjainkig mutatja be a gazdag irodalmi termést. Lénárt András izgalmas művészeti átalakulásokról, a „Polgárháború utáni spanyol regények filmadaptációi”-ról értekezik. Katona Eszter két tanulmánnyal is jelentkezett: a „Vázlat a XX. századi spanyol színház történetéhez” címűben a főbb irányvonalakat és a fontosabb drámaírókat veszi sorra; a másik írása „Művészi szabadság – hatalmi önkény” címmel drámaelemzés, melyben Buero Vallejo és Juan Mayorga egy-egy művét hasonlítja össze, azok két művészalakja, Goya, illetve Bulgakov szerepének kiemelésével. Szépirodalmi olvasnivalót ezúttal „csak” Antonio Muñoz Molina két újonnan fordított elbeszélése hoz.

Az összeállításban két bibliográfia is helyet kapott: „Spanyol regények és elbeszéléskötetek magyar nyelven 1939-től napjainkig” és „Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok, könyvkritikák” a közelmúltból.

A szemlerovat Beszédes István és Bertók László verseskötetét, a szerb Mileta Prodanović regényét, egy Szafián Zsuzsanna által lejegyzett memoárt, valamint Elek Tibor és Pál József tanulmánykötetét mutatja be.

A Tiszatáj könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Húsvéti zárvatartás / Easter Holiday Hours

Húsvéti zárvatartás / Easter Holiday Hours

Húsvéti zárvatartás / Easter Holiday Hours

A hét könyve

Afonso Cruz: Flores

Afonso Cruz: Flores

Afonso Cruz: Flores

„Mindig lesznek virágok azok számára, akik észreveszik őket”. Ezzel az optimista hangulatú – Henri Matisse-tól vett – idézettel kezdődik Afonso Cruz legújabb könyve, egy elgondolkoztató történet arról, milyen fontosak az emlékek, hogyan formál minket a múltunk.

A regény két főszereplője ugyanabban a házban lakik, de életük teljesen különböző szálon fut, majd fokozatosan összekapcsolódik. Mindketten identitásproblémával küzdenek, különböző formában. Az idős senhor Ulme – a narrátor szomszédja – részleges amnéziában szenved, egy betegség következtében képtelen emlékezni életének legmeghatározóbb, érzelmileg kiemelkedő fontosságú eseményeire. Ugyanakkor képes mély érzelmeket átélni: mérhetetlenül szenved azoktól az emberi tragédiáktól, melyekről az újságokban olvas, és innen-onnan értesül.

A fiatal főhős élete látszólag rendben van, de valahogy nem találja helyét a világban, érzelmileg kiüresedett. Lassacskán felismeri, hogy magánélete válságba jutott. Kiutat jelenthet számára a segíteni akarás, az új barátság egy különleges emberrel, aki nem törődött bele a világ megváltoztathatatlanságába. A fiatalember elhatározza, hogy segít szomszédjának elveszített emlékei visszaszerzésében. Elutazik senhor Ulme szülőfalujába, hogy emlékeket gyűjtsön idős barátja számára. Utazásai során érdekes karaktereket ismer meg, akiknek vallomásaiból összeáll a múlt. Találkozik szomszédjának ifjúkori szerelmével is, a fadóénekesnővel, kinek neve: Margarita Flores. Tovább »

Ünnepi zárvatartás / Holiday hours

Ünnepi zárvatartás / Holiday hours

Ünnepi zárvatartás / Holiday hours

Együttműködés a Fővárosi Görög Önkormányzattal

Arvanitidu Sztamatula, az önkormányzat elnöke és dr. Papp Anna Mária, az OIK főigazgatója

Arvanitidu Sztamatula, a Fővárosi Görög Önkormányzat elnöke és dr. Papp Anna Mária, az OIK főigazgatója

2016. február 17-én együttműködési megállapodást kötött az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Fővárosi Görög Önkormányzat. A szerződést az FGÖ részéről Arvanitidu Sztamatula, az önkormányzat elnöke és dr. Papp Anna Mária, az OIK főigazgatója írta alá.

A két intézmény közötti szakmai együttműködés többek között a hazai görög folyóiratok digitalizált változatának nyilvánossá tételét szolgálja, így az Ellinismos folyóirat elődje, az ENIMEROTIKO DELTIO a kiadó engedélyével, teljes szöveggel az OIK katalógusában elérhető, szabadon olvasható, letölthető bárki számára.

A magállapodás szerint a könyvtár a Fővárosi Görög Önkormányzat számára kulturális jellegű programjaihoz a jövőben helyet biztosít, 2016. március 25-én várható az első görög rendezvényük.

Pancsosz Alexandra
főosztályvezető, görög nyelvi referens

A hét könyve

Art Spiegelman: Maus

Art Spiegelman: Maus

Art Spiegelman: Maus

Az írásnál is ősibb módja a történetmesélésnek a képsor; már a barlangrajzok is értelmezhetők történetként. A zömmel rajzolt állóképek sorával mesélő műfaj neve angolul ’comics’ – félrevezető elnevezés, mivel korántsem kötelező komikusnak lennie. Magyarul ugyanezt képregénynek hívjuk – ami úgyszintén félrevezető, mivel korántsem magától értetődő, hogy nagyobb lélegzetű, epikus, fikciós prózai mű, azaz regény legyen.

A valóban regény terjedelmű és összetettségű képsorkönyvek elnevezésére az 1960-as években új angol terminus született: a ’graphic novel’, sajátos módon az ennél általánosabb jelentésű magyar ’képregény’ szó szinte pontos megfelelője. Két szempontból is szerencsésebb kifejezés a comicsnál: egyrészt pontosabban fedi e sajátos műfajt, másrészt a hagyományos képregényhez kapcsolódó konnotációkat, többek közt a „komolytalanság” bélyegét is elkerüli.

Az új elnevezést széles körben elterjesztő úttörő művek egyike Art Spiegelman amerikai grafikusművész életrajzi ihletésű holokauszttörténete, a Maus. Az eredetileg 1980 és 1991 között képregénymagazinokban közölt, folytatásokban megjelent művet utóbb könyvformátumban is kiadták, előbb két kötetben, végül ezeket egyesítve The Complete Maus címen. A történet befejezése utáni évben, 1992-ben a Maus lett az első graphic novel, amelyet Pulitzer-díjjal ismertek el. Tovább »