2015 szeptember : Kávészünet

In memoriam Manoel de Oliveira

Portó és a Douro-folyó

Portó és a Douro-folyó

Idén tavasszal – 106 éves korában – elhunyt a leghíresebb portugál filmrendező, Manoel de Oliveira.

Az élete utolsó pillanatáig aktív művész színészként kezdte pályafutását, első rövid dokumentumfilmje (Douro, faina fluvial) 1931-ben készült, a Douro-folyó halászainak egyetlen napjáról szólt. Első játékfilmjét 1942-ben mutatták be Aniki-Bóbó címmel, amelyben Porto utcagyerekeinek életét mutatta be, megelőzve az olasz neorealizmust. A sikertelenség hatására Oliveira hosszú időre visszavonult, csak 1956-ban jelentkezett új filmmel, de az áttörést 1963-ban Acto da primavera (Húsvéti passió) című alkotása jelentette, melyet a Sienai Filmfesztiválon nagydíjjal jutalmaztak.

Az elkötelezett művész azonban a Salazar-rezsim alatt nem tudott igazán kibontakozni, csak a forradalom után kezdődhetett el aktív alkotói korszaka. Már elmúlt hetven éves, amikor filmre vitte Camilo Castelo Branco híres regényét Amor de perdición (Végzetes szerelem) címmel, s ez meghozta számára a nemzetközi elismertséget. Tovább »

A hét könyve

Klaus Modick: Konzert Ohne Dichter

Klaus Modick: Konzert Ohne Dichter

Klaus Modick: Konzert ohne Dichter

1900-as évek eleje, egy legendás művésztelep, barátságok, szerelmek, konfliktusok és egy legendás festmény – Klaus Modick új regénye Vogeler híres festményének keletkezéstörténetén keresztül mesél a worspwedei művésztelep félig tényeken alapuló, félig fiktív életéről.

A történet 1905 júliusában játszódik. Heinrich Vogeler pályája csúcsán jár. Életművéért, de leginkább öt éven keresztül készülő, és most végre befejezett festményéért, a „Koncert, avagy nyári este Barkenhoffban” című képéért megkapta a Művészet és Tudomány Arany Medálját. A nagyközönség mesterműként ünnepli a képet, azonban Vogeler számára a mű háromszoros kudarca allegóriája: a házassága válságban, művészi öntudata megingott, s egy számára fontos barátság megszakadt. Rainer Maria Rilke, a worspwedei művésztelep költőreménysége személyes lelki társa volt, akivel elidegenedtek egymástól – ezt fejezi ki a festmény is, amely a művésztelep egy nyárestéjét örökíti meg: Rilke helye a nők között, akiket szeretett, kifejezően üresen maradt. Barátságukról, arról, ami végül eltaszította őket egymástól, nőkhöz való viszonyukról, művészetről, pénzről és politikáról mesél Modick bravúros bölcsességgel: Vogeler a díjátadóra utazva eleveníti fel magában a művésztelep alapítását, az első versengését Rilkével Firenzében, a közös indulás eufóriáját – valamint Paula Modersohn-Becker és Clara Rilke-Westhoff alakját, akikkel Rilke botrányos szerelmi háromszögbe keveredett.

Fritzné Fajth Ágnes

Baka Istvánra emlékezik a Tiszatáj

tiszatáj

tiszatáj

A Tiszatáj mindig is olyan szellemi műhely volt, amely képviselte a helyi, szegedi hagyományokat. A Szegedhez kötődő nagy elődök, Juhász Gyula, Móra Ferenc és mások mellé Baka István neve is egyre maradandóbban, fényesebben csatlakozik.

A Tiszatáj szeptemberi száma kiemelten emlékezik a húsz éve elhunyt költőre. A szépirodalmi közlemények élén Tandori Dezső Újratörés című versét ajánlja Baka Istvánnak. Rálik Alexandra tanulmányában az 1922-ben emigrált Vlagyiszlav Hodaszevics költészete és Baka István Sztyepan Pehotnij-ciklusának kapcsolatát elemzi. Fried István Sztyepan Pehotnij muzsikus száműzöttjei című tanulmányában arra az izgalmas kalandra hív minket, hogy a „zenei (késő)romantika felől kíséreljük meg néhány vers értelmezését”. Szőke Katalin a Baka István hagyatékából előkerült két korai versfordítást (Blok, Jeszenyin) és Viktor Szosznora levelét (az orosz eredeti szövegekkel együtt) közli, alapos kommentárokkal ellátva. A Tiszatáj történetébe enged bepillantást Baka István és Ilia Mihály levélváltása a 70-es évek elejéről. A Diákmellékletben Borsodi L. László Baka István kései verseinek számvetés-maszkja című tanulmánya olvasható. A szövegeken kívül számos fénykép idézi meg a költő és családja, az írótársak alakját.

A lapszám egyéb írásaiból (vers, próza, képzőművészet, könyvismertetés) ezúttal csak még egy Szegedhez kötődő esszét említek. Pál József a tudományos tárgyilagosság követését (ha ez mégoly nehéz is) szorgalmazza Horger Antal és József Attila konfliktusának megítélésekor.

A Tiszatáj könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.

Dörgő Tibor

Az OIK 11. Nyílt Napja a Nyelvek Európai Napján

Szeptember 25-én, pénteken a Nyelvek Európai Napja keretében újra Nyílt Napot tartunk az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.  10 és 22 óra között előadásokkal, koncerttel, filmvetítéssel és számos meglepetéssel várunk minden kedves érdeklődőt. A programok ingyenesen látogathatóak! Érdemes alaposan átböngészni a kínálatot! A részletes programért kattintson a plakátra, és látogasson el honlapunkra!

OIK Nyílt Nap 2015

OIK Nyílt Nap 2015

Az OIK a Nyelvparádén

Újra Nyelvparádé! Immár 16. alkalommal. És ismét az OIK-kal! Szeptember 11-13. között (péntek-vasárnap) mi is szeretettel várjuk a rendezvényen!

Nyelvparádé

Nyelvparádé

A hét könyve

Korngold: Violin concerto ; Violin sonata (CD)

Korngold: Violin concerto ; Violin sonata (CD)

Korngold: Violin concerto ; Violin sonata (CD)
Lemezsiker a Zeneműtárban

Néha van úgy, hogy az ember betesz egy felvételt a lejátszóba és úgy gondolja, mellette tevékenykedik ezt-azt. Amikor ezt a CD-t berakjuk lejátszásra, azon vehetjük észre magunkat, hogy le kell ülnünk és hallgatnunk kell, odafigyelnünk, mert történik valami – a zene, az előadás, a hatás -, ami megfoghatatlan és csodálatos.

Erich Wolfgang Korngold (1897-1957) azon 20. századi zeneszerzők közé tartozik, akinek életéről és zeneszerzői tevékenységéről egyaránt szerezhetünk ismereteket a klasszikus- és filmzenét ismertető könyvekből és internetes oldalakról. Tovább »

Rejtő Jenő, a kapitány

– Uram! A késemért jöttem!
– Hol hagyta?
– Valami matrózban.
– Milyen kés volt?
– Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
– Várjunk… Csak lassan, kérem… Milyen volt a nyele?
– Kagyló.
– Hány részből?
– Egy darabból készült.
– Akkor nincs baj. Megvan a kés!
– Hol?
– A hátamban.
– Köszönöm…

Rejtő aláírása

Rejtő aláírása

Tovább »

Rajzolj! Pályázz! Nyerj!

Rajzold meg, hogy milyen szerinted a világ zenéje! Töltsd ki a nevezési lapodat és küldd el hozzánk rajzoddal! Ha szerencsés vagy értékes ajándékokat nyerhetsz, sőt műveddel az Országos Idegennyelvű Könyvtár decemberi tárlatán is részt vehetsz!

A pályázati feltételek megtekintéséhez kattints a képre!

A világ zenéje

A világ zenéje

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Gyermeki szeretet – amatőrök írásai

Az Országos Mécs László Irodalmi Társaság és a Pálffy Dénes Népfőiskola Társaság a szülő-gyermek kapcsolatról, a gyermeknapról és a gyermeki szeretetről szóló verseket, prózai műveket vár a jelentkezőktől. Tíz év feletti, amatőr és gyakorlott szerzők egyaránt pályázhatnak új írásaikkal.

Formai és tartalmi követelmények:
Fejenként 2-5 művet lehet beküldeni. A pályamű vers vagy maximum 3 oldalas wordben megírt próza legyen. Az illusztrációt is szívesen fogadják. Az álnév vagy jelige nem elvárás. A pályázati anyagnak tartalmaznia kell a szerzők rövid önéletrajzát és elérhetőségeit, valamint 800 Ft regisztrációs díjat, amelyet a társaság számlaszámára utaljanak át. A pályamunkákat a társaság e-mail címére küldjék és ne felejtsék el a tárgyhoz és az átutalás közleményéhez beírni a címet: „Gyermeki szeretet”.  A pályaműveket folyamatosan töltik fel a felhívás honlapjára. Az olvasók 2015. 09. 12- 09. 25-ig emailben szavazhatnak a három legjobbnak tartott műre. A végeredményt a zsűri figyelembe veszi az értékelésnél.

Díjazás:

  • 1. helyezett: Elismerő Oklevél + 8000 Ft-os vásárlási utalvány + ajándékcsomag
  • 2. helyezett: Elismerő Oklevél + 6000 Ft-os vásárlási utalvány + meglepetésajándék
  • 3. helyezett: Elismerő Oklevél + 4000 Ft-os vásárlási utalvány + meglepetésajándék
  • Különdíj is kiosztásra kerülhet

A beérkezés határideje: 2015. 09. 10.
http://gyermekiszeretet.webnode.hu/
mecslaszlotarsasag@gmail.com
Számlaszám: 11600006-00000000-48175065 Tovább »