2015 június : Kávészünet

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Kacaj Panka meseíró pályázat

A Kreatív Baba Ajándék és Kávézó felhívása tollforgató gyerekeknek, szülőknek és meseszerető érdeklődőknek szól. „Legyen ez egy közös emlék 2015. nyaráról!”

Részvételi feltételek:

  • A beküldött pályamunka nem lehet hosszabb két gépelt oldalnál, 12-es betű mérettel, Times New Roman betűtípussal.
  • A szerző a jelentkezésével elfogadja, hogy közzé teszik a munkáját az interneten, esetleg nyomtatott formában is, a nevével együtt.
  • A pályaműveket a kreativbabaajandek@gmail.com e-mail címre várják.

A zsűri elnöke Fülöp Mónika, “Röpke – A Lombpalota megmentése” és “Röpke – Egy lombtündér igaz története” című mesék szerzője. A verseket és meséket gyermek és felnőtt kategóriában értékelik.

Nyeremények:

  • Egy-egy dedikált Fülöp Mónika könyv és
  • egy-egy csodaszép kézzel hímzett „Kreatív Baba” takaró.
  • Az öt legsikeresebb mesét és verset felolvassák a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán tartandó mesedélutánon.

A 6-18 év közötti korosztály mesetesztelőnek is jelentkezhet. További részletek olvashatók a Kreatív Baba Ajándék oldalon.

A beküldési határidő: 2015. július 20. Tovább »

Kedvezményes beiratkozási akció az OIK-ban

Kedvezményes beiratkozási akció az OIK-ban

Kedvezményes beiratkozási akció az OIK-ban

2015 nyarán (július 06-tól július 31-ig) 30%-os kedvezménnyel iratkozhatnak be egy évre az Országos Idegennyelvű Könyvtárba azok a kedves olvasók, akik a felsorolt könyvtárak valamelyikébe érvényes olvasójeggyel rendelkeznek:

Az OIK beiratkozott olvasói a

A kedvezmények részleteiről további felvilágosítást a Beiratkozáson kérhetnek.

Élvezze a nyarat könyvek társaságában az OIK-ban!

A hét könyve

Laetitia Kermel: L’ivresse des profondeurs

Laetitia Kermel: L’ivresse des profondeurs

Laetitia Kermel: L’ivresse des profondeurs

Pierre 39 éves tengerbiológus, fő kutatási területe a Caulera Taxifolia nevű algafaj. Egy napon ezek a „gyilkos” növények hirtelen eltűnnek. A kutató probléma nélkül marad: Stockholm-szindróma. Aztán még a felesége is elhagyja és elviszi magával 10 éves kislányukat. Úgy dönt, megkeresi az eltűnt növényeket: visszatér az ő szeretett közegébe, a tengerbe. A búvárbaleset bekövetkezte szinte „kötelező”: minden létező hibát elkövet merüléskor, amit nem szabadna egy gyakorlott búvárnak. Elbűvölve a tengermély látványától egyre mélyebbre merül, és csodás látomásai lesznek: gyönyörű nők úszkálnak körülötte és csalják egyre messzebb. Mélységi mámornak hívják ezt az állapotot. Fájdalmas görcsök mentik meg az életét. Majd elnyeli a sötétség, és egy kórházi ágyon ébred. Furcsa hallucinációi lesznek az elszenvedett idegrendszeri károsodástól, és újabb furcsaságokat fedez fel magán: mágnesező hatással van a tárgyakra, emberekre. Ki kell derítenie, hogy honnan ered ez a „képessége”, mely sokszor már saját maga számára is kényelmetlen. Visszatér tehát szülőföldjére, Korzikára, a csodák, a spiritualitás földjére.

A történet lényege az önkeresés: egy ember élete fordulópontjához érkezik. Annyi negatívum éri, hogy már-már úgy érzi „belefullad” – ebből az alaphelyzetből kell megtalálnia a kiutat, „felbukkanni a víz alól”.

Laetitia Kermel (1978) neveltetése okán érzékeny a megmagyarázhatatlan jelenségek iránt: korzikai anya és alternatív gyógyászattal (magnetizálás) foglakozó apa. Míg első művében a Le Verrou-ban Franciaország történelmének titkos eseményeit mutatja be, addig ebben a regényében a Mediterráneum világába, civilizációnk bölcsőjébe kalauzol el bennünket.

Sáska Gáborné

Kniezsa István emlékezete

50 évvel ezelőtt, 1965-ben hunyt el a 20. századi magyar szlavisztika kiemelkedő alakja, Kniezsa István nyelvész, aki 1898-ban született az egykori Árva vármegyei Trstená (középkori magyar neve Nádasd) városában. Középiskolai tanulmányait Nyitrán végezte, majd az első világháborúban teljesített katonai szolgálatot. 1923-ban iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol a szlavisztikát Melich Jánosnál, a magyar nyelvtudományt pedig Gombocz Zoltánnál hallgatta. Bölcsészdoktori oklevelét 1928-ban A magyar helyesírás a tatárjárásig című értekezésével szerezte meg. Ezt követően több külföldi egyetemen volt lehetősége elmélyíteni szlavisztikai ismereteit: Berlinben Max Vasmernél, Krakkóban Lehr-Spławińskinél, továbbá Varsóban és Lembergben. 1930–1940 között a Széchényi Könyvtárban dolgozott, ám emellett oktatóként is tevékenykedett a budapesti Pázmány Péter és a debreceni Tisza István Tudományegyetemen. 1940-ben a kolozsvári egyetem professzora lett. 1941-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára, ezzel egyidejűleg 1944-ig az Erdélyi Tudományos Intézet igazgatója. 1949-től 1965-ben bekövetkezett haláláig az ELTE Szláv Tanszékének tanszékvezetője. Tovább »

Nyár 2015 a budapesti könyvtárakban

A korábbi évekhez hasonlóan idén is összegyűjtöttük, hogy hogyan alakul a nagyobb budapesti könyvtárak nyári zárva tartása. A nagy fővárosi gyűjtemények idén is több hétre bezárják kapuikat, valamint csökkentett nyitva tartással fogadják a használókat. A táblázatban színessel jelöltük azt az időszakot, amikor az intézmény nem látogatható. A táblázat csak tájékoztató jellegű, a pontos részletekért kérjük látogasson el ez intézmények honlapjára!

Nagyításhoz kattintson a képre!

Nagyításhoz kattintson a képre!

Július 6-tól augusztus 2-ig tart zárva a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára, míg augusztus 3. és augusztus 30-a között csökkentett nyitva tartási idővel üzemelnek. Ez idő alatt a nagyobb belvárosi fiókkönyvtárak fogadják a látogatókat. Az MTA Könyvtár és Információs Központ idén július 6-tól augusztus 16-ig tart zárva. Az Országos Széchényi Könyvtár július 13. és augusztus 24. között, míg a BME-OMIKK (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) július 27. és augusztus 21. között nem látogatható. 4 hétre, augusztus 3-a és augusztus 28-a között, zárja be kapuit az az OIK, míg június 29-től július 31-ig rövidített nyitva tartással üzemel. A KSH Könyvtár augusztus 15. és 30. között tart zárva, az Országgyűlési Könyvtár június 25. és augusztus 30. között nem fogad olvasókat, az Egyetemi Könyvtár pedig augusztus 1-jétől szeptember 6-ig zárja be a kapuit.

Élményekben gazdag, tartalmas nyarat kívánunk mindenkinek!

Francia irodalmi évfordulók – 2015

Francia irodalmi évfordulók - 2015

Francia irodalmi évfordulók – 2015

Néhány irodalmi évfordulóról szeretnék megemlékezni.

1895-ben született Paul Éluard költő. Az 1920-as években csatlakozott a dadaistákhoz, majd a szürrealistákhoz. Első felesége az orosz származású Helena Dmitrievna Delouvina Diakonova volt, aki később Gala Dali néven, mint Salvador Dali felesége vált ismertté. Éluard több kötetéhez Pablo Picasso készített illusztrációkat.

Ugyan ebben az évben született Marcel Pagnol író, dráma-, és forgatókönyvíró, filmrendező. Színpadi műveiben és regényeiben a dél-franciaországi paraszti-kispolgári világot és annak alakjait mutatja be szatirikus formában. Ezek és a saját maga által megfilmesített változatok tették őt világhírűvé.

110 éve hunyt el Jules Verne, vagy ahogy itt Magyarországon ismerjük Verne Gyula, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A műveiben szereplő „fantasztikus” tervek nagy része ma már létező valóság. Bár sohasem járt hazánkban, mégis 4 regényt is szentelt magyar témának: Sándor Mátyás, A dunai hajós, Sztrogoff Mihály, Storitz Vilmos titka. Az első három műből nagysikerű tévéfilm is készült. Tovább »

A hét könyve

Christian Jacq: Ramszesz - A fény fia

Christian Jacq: Ramszesz – A fény fia

Christian Jacq: Ramszesz – A fény fia
A francia bestseller-szerző főhőse eszményi figura, Ramszesz, az uralkodásra termett fiatalember. Semmi meglepetés nincs tehát abban, hogy a jóképű, atlétatermetű Ramszesz kerül a trónra, az elhízott, középszerű és ellenszenves bátyja helyett. A kisebbik fiúnak a szerelemben is szerencséje van. Intelligens, józan ítélőképességű, széles látókörű és nagyvonalú. Tehetséges harcos, hadvezér. A kétkezi munka sem idegen tőle.
Inkább mesének nevezném ezt a könyvet, habkönnyű bulvárnak, szappanoperának. A történelmi alaposság nem hatja át a regényt, inkább csak felékesíti, itt-ott kiegészíti azt.

A lebilincselő történet a cselekményszálak váltogatása közben állandóan ébren tartja a figyelmünk, a szerző kiváló arányérzékkel, dramaturgi tehetséggel vezeti az olvasót. Tovább »

José Saramago emlékére

José Saramago

José Saramago

Öt éve hunyt el José Saramago (1922. november 16. – 2010. június 18.) Nobel-díjas író, a mágikus realizmus mestere. Az évforduló alkalmából a Tájékoztató előtti térben egy kis kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, az OIK-ban található műveiből.

Saramago elsősorban történelmi és szürreális, kicsit utópisztikus regényei révén vált híressé, de művészi pályája kezdetén írt verseket, drámákat, krónikákat is. Egy időben műfordításból élt. Könyvtárunkban gazdag választékban szerepelnek művei, portugál eredetiben, magyarul, valamint a Vakság című híres regénye angol nyelven is. Ebben a regényében különleges kór támadja meg az embereket. Elveszítik látásukat és elhagyatottan, nyomorúságos körülmények között vegetálnak a világban. A regényből film is készült Julianne Moore főszereplésével. Kőtutaj című, szintén híres regényét – melyben az Ibériai-félsziget leszakad az európai kontinensről – magyarul is kézbe vehetik olvasóink. A könyv 2010-es kiadásának teljes bevételét az író a haiti földrengés áldozatainak megsegítésére ajánlotta fel. Ezt a regényét is megfilmesítették. Az elefánt vándorútja c. regénye magyarul olvasható könyvtárunkban. A XVI. században játszódó regényben III. János portugál király egy elefántot ajándékoz unokaöccsének, az osztrák Miksa főhercegnek. Az elefánt kalandos útját követhetjük végig a portugál királyi udvarból az osztrák fővárosba. Fellelhető még portugálul és magyarul a Jézus Krisztus evangéliuma és a Káin című mű magyar nyelven. Mindkét alkotás az egyház rosszallását váltotta ki. Tovább »

A hét könyve

Ke!th H*uston: Sh@dy Charac†ers

Ke!th H*uston: Sh@dy Charac†ers

Ke!th H*uston: Sh@dy Charac†ers
A központozási és tipográfiai jelek titkos élete

A cím alapján akár bűnügyi regényre is számíthatna az angolul jól tudó olvasó – „shady character”-nek, ha emberről van szó, a gyanús, sötét alakot nevezzük –, ám a borító szép grafikája elárulja, hogy a „character” szó ezúttal írásjegyet takar, és hogy a könyv a tipográfiai és a központozási jelek világáról szól. Régi, szerény ismerősök, mint az idézőjel vagy a vessző, talányos múltú internetcelebek, mint a „kukac” (@) vagy a kettőskereszt (#), és rejtélyes figurák, mint a szövegszerkesztő bekezdésjele () egyaránt megelevenednek a lapokon.

Nem véletlen a megszemélyesítés: Keith Houston valóban úgy kezeli ezeket a jeleket, mint kalandos életúttal bíró szereplőket, akik megszülettek, fejlődtek, sikeresek lettek vagy épp rövid, fényes pályafutás után jóformán feledésre ítéltettek. Történetük epizódszereplői tudósok, írók, írnokok, feltalálók; sorsuk összefonódik a művelődés- és technikatörténettel. Témája alapján egy tipográfiatörténeti kötet lehetne száraz, csak a szakmabeliek és bibliofil különcök számára élvezhető rétegmű, ám Houston tárgyalásmódja kellemes meglepetést szerez: a könyv stílusa elég könnyed és szellemes ahhoz, hogy közérthető és olvasmányos legyen, ugyanakkor kellően szakmai és alapos ahhoz is, hogy ha nem is tudományos, de komoly ismeretterjesztő műként tartsuk számon. Kifogástalanul forrásolt és jegyzetelt, a szakmai legendák mögé néző, és ha szükséges, azokat cáfoló munka. Tovább »

Juhász Ferenc-idézet egy kanadai versben

The Fiddlehead

The Fiddlehead

Nemrég érkezett meg könyvtárunkba a tekintélyes kanadai folyóirat, a negyedévenként megjelenő The Fiddlehead 261. száma. A folyóiratot a napot szimbolizáló kis növényről nevezték el, mely közkedvelt ajándékként is szolgál, s most a nevét viselő kiadvány számunkra is külön ajándékot hozott.

A versek között magyar vonatkozásúra találhatunk. Erin Noteboom és Seánan Forbes (szerzőpáros) Ghazal beginning with lines from Ferenc Juhasz, translated by Ted Hughes címmel írt költeményt. Kezdősorai: „A boy changed into a stag cries out / at the gate of secrets”, azaz eredetiben „A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából”. A mindössze öt sorpár hosszúságú vers a középkori eredetű arab és perzsa ghazal hagyományaira épül. A régi minta – az elválás miatt kesergő szerelmes érzései – helyett itt egy elvontabb, válságos lélekállapot fejeződik ki. Juhász Ferenc nagy önvizsgáló versének szavai így keltek új életre. (Megemlítem, hogy a szerzőpáros ebben a számban még két hasonló ghazalt tett közzé Seamus Heaney és Anna Ahmatova kezdősoraival.)

A The Fiddlehead a szabadpolcon várja olvasóit.

Dörgő Tibor

Korábban »