2015 május : Kávészünet

Ivan Mažuranić (1814–1890)

Ivan Mažuranić emléktáblája Szombathelyen

Ivan Mažuranić emléktáblája Szombathelyen

Tavaly ünnepelték Horvátország-szerte a költő, politikus, bán születésének 200. évfordulóját, míg az idei évben halálának 125. évfordulója kapcsán emlékezhetünk meg Ivan Mažuranić munkásságáról. 1814-ben született szegény, földműves családban. A gimnáziumot Rijekában kezdte el, amely igen gyümölcsözőnek, s sorsdöntőnek bizonyult az ifjú Ivan számára, hiszen ekkor jelentek meg nyomtatásban az első versei is. Magyar szempontból különösen érdekes, hogy magyar nyelvű verseléssel is próbálkozott, amelyre a rijekai magyar tanára bíztatta ifjú diákját. Mažuranićot rijekai diákévei alatt ért magyar szellemi hatásról Lőkös István A magyar klasszikából a horvát romantikába (Ivan Mažuranić fiumei diákéveiről) című tanulmány tájékoztat, amely a szerző Horvát-magyar és szerb-magyar irodalmi interferenciák című kötetében található.

További magyar vonatkozás Mažuranić életében, hogy 1834-35-ben a szombathelyi líceum diákja, később Zágrábban jogot tanult. Karlovacon működött gimnáziumi tanárként. Az illírizmus központi alakja volt. Irodalmi munkássága csúcspontjának a Smrt Smail-age Čengića (1846) című eposza tekinthető, amelynek magyar fordítása Margalits Ede tollából 1896-ban jelent meg Csengics Szmail aga halála címmel. Tovább »

Május 24-e a szláv kultúra és írásbeliség napja

Cirill és Metód

Cirill és Metód

Szent Cirill (827-869) és Szent Metód (815-887), a két bizánci hittérítő, a szláv nyelvű liturgia elfogadtatásával, és a glagolita ábécé megalkotásával járultak hozzá a szláv nyelv, kultúra, és irodalom fejlődéséhez.

Minden év május 24-én a szláv országok többségében a két nagy apostol, Szent Cirill és Szent Metód emléknapja, és egyben a szláv írásbeliség és kultúra ünnepe is.

Szent Cirill és Szent Metód napjának ünnepléséről szóló legkorábbi források a 12. századból származnak. Bulgáriában már 1850-es évektől fogva állami ünnep, ahol a bolgár megtérés, kultúra és a szláv írásbeliség napjaként ünneplik. De ünnep Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban és Ukrajnában is, igaz, az időpont különböző: Bulgáriában, Oroszországban és Ukrajnában május 24-én, Csehországban és Szlovákiában július 5-én ünnepelnek. Tovább »

Gratulálunk!

Dudás Előd kollégák gyűrűjében

Dudás Előd kollégák gyűrűjében

Tegnap kollégánk „A muravidéki szlovén irodalmi nyelv magyar jövevényszavai” című PhD disszertációjának nyilvános vitáján vettünk részt. Dudás Előd, aki könyvtárunk szerb, horvát, szlovén nyelvi referense, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskolája keretén belül sikeresen megvédte disszertációját.
Kedves Előd! Ezúton is gratulálunk a „Summa cum laude” minősítéshez!

Pancsosz Alexandra

A hét könyve

Mercé Rodoredá: Törött tükör

Mercé Rodoredá: Törött tükör

Mercè Rodoreda: Törött tükör

Mercè Rodoreda (1908–1983), a 20. századi katalán irodalom egyik legnagyobb alakja, nagyon fiatalon kezdett írással foglalkozni, de csak 1958-ban publikált első elbeszéléskötetével (Vint-i-dos contes) vált igazán ismertté. A világhírt az 1962-ben kiadott és később magyarra is lefordított La plaçadel Diamant (A Diamant tér, 1978) hozta meg számára.

Legkiforrottabb művének a Katalán Könyvtár sorozatban nemrég megjelent Törött tükör (Mirall trencat) című családregényt tartják. A három nemzedéken átívelő történetet Tomcsányi Zsuzsanna ültetette át magyarra. Rodoreda 1974-ben publikált művében – más regényeihez hasonlóan – a női nézőpont a domináns, de a Valduera család sorsát bemutató történet a polgárháború előtti évtizedek Barcelonájában sok-sok szereplő szemszögéből bontakozik ki. A valóság ezekből a részletekből ismerhető meg, kis mozaikkockákból áll össze, akárcsak a címben szereplő tükör, melyet az utolsó fejezetek egyikében Armanda, a Valduera család hű szolgálója véletlenül összetör.

„A tükör összetört. A keret ugyan összetartotta a darabkákat, de néhány mégis kihullott. Felszedegette és berakosgatta őket az üres helyekre, ahova úgy-ahogy illettek. Vajon ezek a girbegurba tükörcserepek hűen tükrözik-e vissza a valóságot? És egyszerre mindegyik tükörcserépben felvillant egy-egy szakasz az életéből, amit a házban töltött.” Tovább »

Félidőben

Könyvfesztivál és könyvhét

Könyvfesztivál és könyvhét

A hazai könyvvilág két nagy eseménye a könyvfesztivál és az ünnepi könyvhét, a héten pont a kettő között, félidőben vagyunk. Ez egy jó alkalom egy kis visszatekintésre és előretekintésre. Az idén lezajlott 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál érdekessége a díszvendégeken, meghívottakon kívül a műfordítások voltak. Talán a legnagyobb visszhangot Salinger Zabhegyezője, illetve most már Rozsban a fogója kapott, pontosabban a mű újrafordítása. Mindig kérdés, hogy egy már megszokott szöveghez hozzá lehet-e nyúlni, kellenek-e az újrafordítások. Én, személy szerint azt gondolom, hogy igen, és minden fordítót dicséret illett a bátorságáért, ha ezt felvállalja. A nyelv változik, fejlődik, maga az irodalmi nyelv is alakul, modernizálódik, egyre beszélt nyelvibbé válik, mindenképp fontos, hogy friss mai nyelven tudjuk olvasni a világirodalom remekműveit. Ez különösen igaz Salinger művére, ahol a főhős eleve egy fiatalos, hétköznapi nyelven beszél, amit ez a Barna Imre által készített, mai fordítás nagyon jól ad vissza. A fordításról, annak nehézségeiről, a címadásról többször nyilatkozott a fordító, többek között a könyvfesztiválon is beszélt a munkáról, a rendezvényen sok érdeklődő vett részt. Tovább »

A hét könyve

Troubadours et Trouveres

Troubadours et Trouveres

Trubadúrok és trouverek zenéje

A középkor szigorúan vallásos világában a világi muzsikának sokáig nem volt helye. A zene is a vallásos áhítatot szolgálta, az előadások során bibliai történetek, szentek legendái kerültek a közönség elé. Másfajta zenéről nem maradtak feljegyzések, és a zeneírás hiányában nem is maradtak fent.

A XI. század végén kezdett el megváltozni a helyzet, amikor feltűntek az első trubadúrok és valamivel később az első trouvère-ek. Az ófrancia szavak költő-muzsikust jelentenek, az első a Loire-tól délre használt provanszál vagy langue d’oc, a második az északi langue d’oïl nyelvjárásban. (A két ófrancia idiómát az “igen”-re használt “oc” illetve “oïl” szóval szokás jelölni.) Elsősorban lírai alkotások, de epikai témájú és vallási tárgyú művek is jellemzik alkotásaikat. A trubadúrok nagy része nemesember, lovag vagy arisztokrata volt, a többiek pedig ezek szolgálatába szegődött polgár. (A középkor világi zenéje a trubadúroktól a mesterdalnokokig).

Az 1993-ban megjelentetett Troubadors et Trouveres című CD lemez Gerard Le Vot munkáját, közreadását dicséri. Gerard Le Vot (1948-) francia zenetörténész, kutató, akinek fő területe a középkor és a középkori zene. A lyoni egyetem professzoraként 1981-ben és 1987-ben is igen rangos díjakat kapott (Grand Prix de l’Académie Charles-Cros, Prix Paul Zumthor). Szerzője a Vocabulaire de la musique médiévale és az Anthologie des troubadours c. könyveknek is, ez utóbbi az OIK könyvtárában is megtalálható, kölcsönözhető. Tovább »

The New Yorker – Egy igazán „sokszínű” hetilap

New Yorker

The New Yorker

A The New Yorker kulturális hetilap május 4-ei száma továbbra is megjeleníti azt a változatos, sokszínű tartalmat, amelyhez a „sohasem alvó” amerikai nagyváros lakói hozzászokhattak. A helyi előadások, műsorok közötti eligazodáson túl kitekintést ad országos jelentőségű eseményekre és kisebb mértékben a nagyvilágra is. Állandó rovatok foglalkoznak a legújabb könyvekkel, színházi és filmbemutatókkal.

A könyvkritika ezúttal az indiai születésű Amit Chaudhuri Odysseus Abroad című regényével foglalkozik. (A mű az 1980-as évekbeli Londonba kalauzol, ahol egy indiai egyetemi hallgató világát mutatja be.) A The New Yorker változatos témájú írásai közül most csak az irodalmiakat említem: Anthony Trollope (1815-1882) születésének kétszázadik évfordulója alkalmából érdekes esszé olvasható arról, hogy az író művei angol nyelvterületen még mindig közismertnek mondhatóak. A középkori szatíra, a Reynard the Fox új angol nyelvű fordításának megjelenése kapcsán izgalmasan szerteágazó kulturális hagyománnyal szembesülhetünk. A hetilap szépirodalmat is közöl, a prózát Milan Kundera The Apologizer című elbeszélése képviseli, melyet Linda Asher fordított franciáról angolra. Az olvasótermünk szabadpolcán megtalálható The New Yorker szellemes karikatúráival a lap olvasását szórakoztatóvá is teszi.

Dörgő Tibor

Múzeumok Majálisa 2015

Múzeumok Majálisa 2015

Múzeumok Majálisa 2015

Május 16-17-én, az ICOM Múzeumi Világnap alkalmából, már 20. alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Múzeum a Múzeumok Majálisát. A Múzeumkertben idén 107 múzeum mutatja meg, milyen lesz a jövő múzeuma, milyen egy élő fényképalbum, hallhatsz a Seuso-kincs vagy a műkincs-kereskedelem titkairól, de készíthetsz etno-trikót, hulladékból kreatívkodhatsz, és életre kel Süsü, a sárkány is. Szombaton velünk lesz Rutkai Bori, a nagyobbak pedig este hét órától a Group’N’Swing, majd Dj Pandával majálisozhatnak. Vasárnap a Buborék Együttes és a Baltazár Színház előadása után 17 órától a Cabaret Medrano ad zárókoncertet.

Könyvtárunk ötödik alkalommal lesz jelen a rendezvényen. Nyelvi játékokkal, gyerekprogramokkal, használt könyvek árusításával, meglepetésekkel várjuk a látogatókat. A népszerű kedvezményes beiratkozásra, hosszabbításra idén is lesz lehetőségük az érdeklődőknek standunknál.

A majálisról, a programokról mindent megtudhat a Múzeumok Majálisa honlapján és a rendezvény Facebook oldalán. Várjuk szeretettel!

Mai szlovák írók 1. – Vladimír Balla

Vladimír Balla

Vladimír Balla

2016-ban Szlovákia lesz a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, ezért sorozatunkban bemutatjuk a legjelentősebb kortárs szlovák írókat. 

Vladimír Balla (1967), írói nevén egyszerűen csak Balla, az egyik legtehetségesebb kortárs szlovák prózaíró. A 90-es években folyóiratokban és antológiákban jelentek meg novellái, díjakat nyert különböző irodalmi versenyeken, majd 1996-ban a Leptokaria című kultikus elbeszélés-gyűjteményével debütált, amely jelentős irodalmi visszhangot váltott ki.

Eddig összesen kilenc prózakötete jelent meg, időrendben: Outsideria (1997), Gravidita (2000), Tichý kút (2001), Unglik (2003), De la Cruz (2005), Cudzí (2008), V mene otca (2011), Oko (2012). Az igazi átütő sikert a V mene otca című könyve hozta meg, amellyel 2012-ben elnyerte az Anasoft litera nevű rangos szlovák irodalmi díjat. 2005 után elindult a külföldi siker felé (sorra napvilágot láttak műveinek német, holland, szlovén, cseh, belorusz fordításai), Lengyelországban pedig igen népszerű. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

Az Új Akropolisz 20. Erénynek erejével novella- és esszépályázata 2015

Az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület pályázatának témája: Ha te változol, minden változik! Tehetséges, ritkán publikáló szerzőktől várnak 1-2 prózai művet, maximum 10 ezer karakter terjedelemben. Az egyesület színvonalas írásokat szeretne megjelentetni, amelyek az örök emberi eszmék, mint az igazság, jóság, szépség felkutatásához mutatnak irányt a mai kor vagy egy képzelt történelmi kor emberének.

A jelentkezők választanak egy mottót az alábbiak közül, amelyet feltüntetnek a műveikben:

  • „Az átalakulások nem kevés bátorságot igényelnek. Tudni kell akkor is nekilátni, ha még senki nem fogott hozzá, vagy ha senki sem tartja fontosnak, és dicséret sem jár érte. Ezek azok a változások, amelyeket egyénileg, saját magunkkal összhangban teszünk meg.”
  • „Az emberek egyik legnagyobb hibája, hogy tudják, hogyan kell helyesen cselekedni, de amikor elérkezik az idő, úgy viselkednek, mintha nem tudnák. Ne csak egyre többet akarjunk tudni, inkább éljük, amit tudunk.”
  • „Az emberek elfeledkeztek arról, hogy a két kezük munkájával is imádkozhatnak, és a miénkhez hasonló korban az önzetlen cselekvés sokkal jobban megtisztít, mint a puszta szájmozgatás.”
  • „Az ember nagyságát az határozza meg, amit valóra mer váltani.”
  • „Csak a nehéz vállalkozásokat érdemes megvalósítani, hiszen létezik egy rejtélyes kapcsolat a nehéz és az értékes között.”

Az értékelési szempontokat a honlapon olvashatják. Az egyesület fenntartja a megjelentetés jogát 1 éven át.

A pályaműveket a regisztrációt követően a Új Akropolisz oldalon, az „új pályaművek” menüpontra kattintva lehet feltölteni.

A határidő: 2015.05.16

A pályázat díjazása:

  • 1. díj: 1 db hordozható számítógép (laptop) + 2 db bérlet az egyesület filozófiai tanfolyamára + könyvjutalom.
  • 2. díj: 30 000 Ft + 2 db bérlet az egyesület filozófiai tanfolyamára + könyvjutalom.
  • 3. díj: 20 000 Ft + 2 db bérlet az egyesület filozófiai tanfolyamára + könyvjutalom.

A közönségdíj győztese szintén könyvjutalomban részesül. Az eredményhirdetés után a legjobbnak ítélt tizenöt írás szerzői egyéni értékelést kapnak, és a zsűrivel részt vehetnek egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen. Tovább »

Korábban »