2015 március : Kávészünet

In memoriam Tomas Tranströmer (1931-2015)

Storm                                                                        Vihar   

Plötsligt möter vandraren här den gamla           Vándor és őstölgy akad össze itten,
jätteeken, lik en förstenad älg med                      mint kövült szarvas nagy erős agancsát
milsvid krona framför septemberhavets              nyújtja, és mélyzöld színű vár a háttér:
svartgröna fästning.                                                 ősszel a tenger.

Nordlig storm. Det är i den tid när rönnbärs-     Északon zápor, hol a vackor érik.
klasar mognar. Vaken i mörkret hör man            Ébren éj mélyén figyel itt az ember
stjärnbilderna stampa i sina spiltor                     és a csillagkép-sereg imbolyog fenn
högt över träden.                                                       tölgy-terebélyesen.

     (Fordította: Weöres Sándor)

Árgyelán Erzsébet

Húsvéti zárva tartás / Easter Holiday Hours

Húsvéti zárva tartás / Easter Holiday Hours

Húsvéti zárva tartás / Easter Holiday Hours

Világhálós világirodalom

Világhálós világirodalom - Külföldi irodalmak az interneten

Világhálós világirodalom – Külföldi irodalmak az interneten

Az elmúlt hónapokban Országos Idegennyelvű Könyvtárban egy hat részből álló rendezvénysorozat zajlott le  ‘Világhálós világirodalom: Külföldi irodalmak az interneten’  címmel. Előadásaikban a szakemberek bemutatták egy-egy nyelv, kultúra irodalmának megjelenését, előfordulását az interneten. Az előadások anyaga az OIK honlapján keresztül most már otthonról is elérhető.

1. A rendezvénysorozat első előadásán Orcsik Roland az interneten elérhető szerb irodalmat mutatta be. Prezentációja megtekinthető honlapunkon.

2. A rendezvénysorozat második előadásán Szathmáry Kellermann Viktória a lengyel irodalomról adott összefoglalót.

3. Paula María Fernández Rodríguez a neten fellelhető spanyol irodalmi tartalmakról tartott előadást, mely elérhető az OIK honlapján Tovább »

Tarasz Sevcsenko – az ukránok prófétája

Tarasz Hrihorovics Sevcsenko

Tarasz Hrihorovics Sevcsenko

A Magyarországon élő ukránok első alkalommal 1992. március 24-én tisztelegtek a Kobzos néven ismert Tarasz Hrihorovics Sevcsenko emléke előtt. 2007-től a megemlékezések a Budapesten felavatott Sevcsenko-szobornál zajlanak. A fővároson kívül az ukrán közösség több vidéki városban – Nyíregyházán, Komáromban, Várpalotán, Veszprémben, Szegeden – is ünnepel.

Tarasz Hrihorovics Sevcsenko Ukrajna szimbóluma, a modern ukrán irodalmi nyelv létrehozója, az ukránság öntudatra ébredésének egyik alakítója. Költő és drámaíró, festőművész, társadalmi és politikai aktivista, etnográfus, a népművészet kutató, Ukrajna és az ukránok nemzeti büszkesége.

A Kijevi kormányzóság Morinci falujában született jobbágyszülőktől 1814. március 9-én. Szentpéterváron tanulta a festő mesterséget, ahol kitűnvén szellemi képességeivel, Zsukovszkij, a költő és Brullov festő közbenjárására felszabadították a jobbágyi rendből, majd 1838-ban felvették a szentpétervári festőakadémiára. 1845-ben Kijevben telepedett le. Rangos polgári foglalkozása lett volna a kijevi egyetemen, ahova rajztanárnak hívták meg, de alig néhány nappal kinevezése után letartóztatták. A Cirill-Metód titkos politikai társaságban való részvételéért 1848 és 1857 között börtönbe és száműzetésbe került. A Cirill-Metód társaság a szláv népek testvériségét hirdette, de titokban küzdött a jobbágyság felszabadításáért, az önkényuralom megszüntetéséért és mindenekelőtt a nemzeti elnyomás ellen. Sevcsenko Tíz évig hol rab, hol elítélt, hol kényszermunkás volt, eltiltva minden szellemi tevékenységtől. Ez idő alatt írta titokban a legtöbb és talán legszebb költeményét, melyek kéziratát a csizmájába rejtve őrizte. Tovább »

A költészet világnapja

Március 21-e a Költészet világnapja

Március 21-e a Költészet világnapja

Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára javaslatára 1999-ban az UNESCO március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját a KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá nyilvánította. Jóllehet nálunk ez annyira nem köztudott, hisz mi a magyar költészet napját tartjuk inkább nyilván, április 11-ét, ez a nap is alkalom arra, hogy verseket olvassunk. A világirodalom nagyjai közül március 20-ára teszik Ovidius születésnapját, ugyanezen a napon született Friedrich Hölderlin német költő. Március 30-án született Paul Veraline, március 31-én Octavio Paz mexikói költő, esszéíró. Magyar költők közül márciusban született Ágh István, Arany János, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Romhányi József. Bár a dátum kiválasztását nem ezek a születésnapok határozták meg, érdemes megemlékezni ezekre a költőóriásokra, így legalább igazolva érezhetjük, hogy március 21. méltó napja a költészet világnapjának. Mivel annak nem lenne értelme, hogy itt a világ összes költőjéről megemlékezzünk, ezért ennek fejében álljon itt Paul Verlaine Art poétique című verse Kosztolányi Dezső műfordításában, amelyben arról vall, hogy számára mi is a költészet. Tovább »

A hét könyve

Le monde en partage: Itinéraires d’Albert Camus

Le monde en partage: Itinéraires d’Albert Camus

Catherine Camus: Le monde en partage: Itinéraires d’Albert Camus

Albert Camus halálának 100. évfordulójára állított össze egy albumot az író lánya, Catherine Camus. A francia nyelvű kötet a Gallimard kiadó gondozásában jelent meg. A rengeteg archív fotóval, kéziratrészlettel, irodalmi idézettel tarkított kötet felidézi a híres francia szerző életének pillanatait, helyszíneit.

Három részben taglalja azokat a helyeket, amelyek annyira fontosak voltak az író életében: a Földközi-tenger vidéke (Algéria, Spanyolország, Olaszország, Görögország), Európa, a Nagyvilág (Szovjetunió, Amerika, Magyarország, Svédország). Nagy érzékenységgel mutatja be édesapja életét, gondolkodását a világ dolgairól, az életről. A könyv egy irodalmi útirajz, Camus művészetének átfogó képe: művészeti és irodalmi barátságokról, vitákról a kortársakkal.

Az is kitűnik ebből az albumból mennyire fontos volt Camus számára a szabadság. Ahogy Catherine Camus fogalmazott egy interjúban: „La liberté, ce n’est pas un droit. C’est d’abord un devoir »(1) (A szabadság nem jog, hanem mindenek előtt kötelesség.) Számunkra azért is érdekes ez a kötet, mert Camus felszólalt az 1956-os forradalom után Magyarország érdekében, az elnyomás ellen, és ezzel kapcsolatban is találhatunk fotókat és idézeteket a könyvben.

Ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik ismerik Albert Camus műveit, művészetét, de szeretnék jobban megismerni magát az embert, és azoknak is, akik még eddig csak kevéssé ismerték a munkásságát de szeretnének átfogó képet kapni róla.

Sáska Gáborné

Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatatlan házban

Lénárd Sándor

Lénárd Sándor

Élt a múlt században egy nyugatra emigrált író, aki három nép irodalmi nyelvén írt. Németül, olaszul s élete utolsó öt évében anyanyelvén, magyarul. Lénárd Sándornak hívták. Lírája németül szólalt meg, s mivel a német nyelvet még gyermekként tanulta, éppenséggel ráfoghatjuk, hogy osztrák lírikus. Magyarul élete utolsó öt évében írta regényeit: Völgy a világ végén, Egy nap a láthatatlan házban, Róma I-II. Hírnevet pedig azzal szerzett, hogy latinra fordította a Micimackót, majd Wilhelm Busch Max és Móricát.
Furcsák e század történései.

Lénárd Sándort (1910-1972) a múlt század eleji Budapestről száműzte s tette földönfutóvá a háború. Kisiskolás korában szüleivel Ausztriába emigrált, Bécsben szerezte orvosi diplomáját, majd letelepedett Brazíliában, ahol élete végéig kis birtokán élt. Tizenhárom nyelven beszélt és írt-olvasott. Az Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában című könyv a nyelvek bűvöletében keletkezett írásait tartalmazza.
Tovább »

A Közöny már nem Közöny többé

Nagyvilág 2015/2

Nagyvilág 2015/2

Albert Camus kisregényének új fordítása

A Nagyvilág a 2015. februári számban folytatásokban kezdte el közölni Camus L’Étranger című kisregényének új magyar fordítását Az idegen címmel. Az eredeti cím megadása most azért is fontos, mert az ismert magyar nyelvű cím megváltozott.

Diáknemzedékek számára volt eddig Albert Camus legolvasottabb műve a Közöny. A francia nyelvben jártasak tudhatták, hogy az eredeti cím tulajdonképpen mást jelent, de a magyarul olvasók számára ez nem volt ismeretes. Ádám Péter és Kiss Kornélia, az új fordítás készítői bevezetőjükben kifejtik, miért tartották fontosnak a mű újrafordítását. Persze korántsem csak a cím miatt.

Gyergyai Albert 1957-ben megjelent szövege már az eltelt idő miatt is frissítésre szorul, de néhány „melléfogás, pontatlanság, félreértés” is kiigazításra vár. A változások érzékeltetésére, összehasonlításként lábjegyzetben a Gyergyai-féle szövegből is részletek olvashatók. A fordítók „ajándéka”, hogy közlik Camus 1955-ben írt előszavát, melyben összefoglalja, milyen gondolatok vezették Az idegen megírásakor.

Dörgő Tibor

A hét könyve

Grétsy László: Anyanyelvi séták

Grétsy László: Anyanyelvi séták

Grétsy László: Anyanyelvi séták

Ugyanaz a könnyed, elegáns humor, rokonszenves derűlátás jellemzi a szerző kötetét, amelytől kedvenc tévéműsorommá vált gyerekkoromban az Álljunk meg egy szóra. A könyv bemutatójáról már olvashattak ezen a blogon Csekő Ildikó, magyar nyelvi referensünk tollából is.

Én minden korosztálynak ajánlom az Anyanyelvi sétákat. A legfiatalabbaknak különösképpen, akiknek nem volt szerencséjük a szerzőt a képernyőről ismerni, amint mosolyogva „védte meg” egy-egy diáknyelvi divatszó létjogosultságát. Amikor az iskolai magyar tanárom minden „irodalmiatlan” kifejezésre mogorván elhúzta a száját, én Grétsy bölcs okfejtéseinek köszönhetően továbbra sem veszítettem el jó kedvemet, nem váltam gátlásossá a beszédben. Tovább »

Válogatás irodalmi pályázatokból – Olvasóinknak ajánljuk

Irodalmi pályázatajánló

Irodalmi pályázatajánló

„Szép szó” novellapályázat

A Rákoscsabai Közösségi Ház  novella pályázatot hirdet a Magyar Költészet Napja tiszteletére. Legfeljebb három, 12 pontos betűmérettel, egyenként két oldal terjedelemben megírt művet lehet elküldeni a csabahaz.info@gmail.com címre. A legsikeresebb alkotásokat az Ascher Oszkár Színház közreműködésével bemutatják. Ezen felül az első és második helyezettel a Rákosmente Tv riportot készít. A harmadik díj egy értékes ajándékcsomag.

A beküldési határidő 2015. március 15.
A nevezési díj pályamunkánként 500 Ft!

Petőfi selfie – Pályázat

Olyan fotókat várnak a kiírók, amelyeket szabadon készíthetünk bárhol, bármikor, bárkiről, csak emlékeztessen Petőfire, március 15-re vagy az 1848-49-es szabadságharcra valamilyen módon. A képek mellé személyes történeteket, családi emlékeket is szívesen fogadnak. A beérkezett anyagokból virtuális kiállítás készül a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján.

A tíz legötletesebb pályázó – más nyeremények mellett – belépőjegyet nyer a Múzeumok Éjszakájára! Beküldhető a petofipalyazat@pim.hu címen március 20-ig. Tovább »

Korábban »