2015 február : Kávészünet

A hét könyve

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei

Ezen a héten egy tudományos fantasztikus paródiát ajánlok a szíves figyelmükbe, Vonnegut jellegzetes, fanyar humorával. Az emberi gyarlóságok mulatságosan szimpla hétköznapisága „idegeníti el” az olvasót az intergalaktikus cselekmény fennkölt egzotikumától. Egyszerűbben szólva: A sci-fi díszletek között most nem szuperhősök szerepelnek, hanem mindennapi emberek, egyszerre szeretni- és utálnivaló jellemhibákkal.

Elsősorban a remek magyar fordításra hívnám fel a figyelmüket, amely ezt a csapongást a patetikus és groteszk; a nagyszerű és kisszerű; a fantáziadús és illúziótlan között oly imponáló arányérzékkel tudja kifejezni. (A főszöveg Borbás Mária munkáját dicséri, a versbetéteket pedig N. Kiss Zsuzsa ültette át magyarra.)

Másodsorban arra az írói leleményre, ahogyan a különféle helyszíneket különböző karakterű leírással mintázza meg: Az akciófilmeket idéző, érzéketlen, minden feladatot tökéletesen megoldó, mindenhez értő, professzionalizmusban egymásra licitáló alakok, helyzetek után például egészen meglepő, sőt felüdítő a Merkúr világát lefestő szürreális, költői hangvétel. A militarista falanszter, amely a regény kezdetén ábrázolt érzéketlenséget új megvilágításba helyezi, viszonylagossá teszi… Hogy aztán a Mars és Föld közötti háború fatális kimenetelével (és most nem lövöm le a regény egyik legnagyobb poénját) hirtelen az emberiség mai, nagyon is valóságos helyzetének kegyetlenül pontos tükörképét mutassa meg… És sorolhatnám! Tovább »

Az anyanyelv nemzetközi napja

2000 óta február 21-én tartják az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben Banglades javaslatára választották ezt az időpontot annak emlékére, hogy 1952-ben Pakisztánban egy rendelettel az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé az országban. Bangladesben azonban bengáli nyelven beszélnek az emberek, ezért február 21-én Dakkában egyetemisták hatalmas tüntetést szerveztek a rendelkezés ellen, ahol a rendőrökkel való összecsapásokban 5 fiatal vesztette életét.

A világnappal az UNESCO közgyűlése fel kívánja hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére, valamint arra, hogy ezen nyelvek közül sokat a kihalás veszélye fenyeget.

Emlékmű Shaheed minar (Mártírok Emlékműve) a Dhaka Orvosi Egyetem kampuszán Bangladesben, amelyet az 1952. febr. 21-én meghalt öt diák emlékére állítottak.

Emlékmű Shaheed minar (Mártírok Emlékműve) a Dhaka Orvosi Egyetem kampuszán Bangladesben, amelyet az 1952. febr. 21-én meghalt öt diák emlékére állítottak.

Tovább »

Hima Gabriella: Tu felix Austria

Hima Gabriella: Tu felix Austria

Hima Gabriella: Tu felix Austria

Csak hadakozzék más, te, boldog Ausztria, nősülj,/ Trónokat ad másnak Mars, Venus ad teneked – így hangzik magyarul a Mátyás királynak tulajdonított latin disztichon, melyet Hima Gabriella könyvcíméül választott: Tu felix Austria

A húsz éve megjelent kiadvány címéből valamiféle sóvárgás érződik az elveszett idő, egy letűnt múlt után. Egy államforma után, mely változatlan formában aligha maradt volna fenn. Az iránta megnyilvánuló – hol gyengülő, hol erősödő – nosztalgia viszont arra vall, hogy a Habsburg fennhatóság alatti soknemzetiségű együttélésnek nemcsak hátrányai, hanem előnyei is voltak.

A monarchia idejében például Joseph Roth író hőse zavartalanul árulhatta sült almáját, gesztenyéjét Galíciában, Bukovinában, Erdélyben, Szlovéniában, Tótországban, Bécsben vagy akár Budapesten. „Valószínűleg ez az együttélési forma sem volt rosszabb, mint azok a későbbi szövetségi rendszerek, melyek a megváltozott politikai érdekek és erőviszonyok nyomán jöttek létre, fittyet hányva a belesodort nemzetek akaratának, történelmi tradícióinak, sőt valós érdekeinek is” – írja a szerző. Tovább »

OIK – 1%

Szeretné a könyvpiac idegen nyelvű újdonságait könyvtárunkban olvasni, kölcsönözni? Kérjük idén is segítse adója 1%-val az Országos Idegennyelvű Könyvtár vagy a könyvtárat támogató KÖNYV(tár)TÁMASZ Egyesület munkáját! A felajánlott összeget intézményünk könyvtári dokumentumok beszerzésére fordítja. A rendelkező nyilatkozatot honlapunkról töltheti le. Előre is köszönjük támogatását!

OIK - 1%

OIK – 1%

A hét könyve

José Ovejero: La invención del amor

José Ovejero: La invención del amor

José Ovejero: La invención del amor

José Ovejero regénye a 40-es éveiben járó Samuel történetét meséli el, aki nem képes elkötelezni magát senki és semmi mellett: kívülállóként szemléli madridi lakásának teraszáról a nyüzsgő városi életet.

Egy napon azonban valaki felhívja telefonon, és közli vele, hogy Clara meghalt. Bár nem ismeri a hölgyet, mégis elmegy a temetésére, s így ráébred arra, hogy őt tartják Clara egykori szerelmének.

A helyzetet kihasználva kitalál magának egy másik életet, mely egyben menekvés is saját szürke hétköznapjaiból. Egyik hazugság a másikat követi, miközben megismer különböző sorsokat, embereket, így Clara nővérét, Carinát. Róla megtudjuk, hogy felelősnek érzi magát húga problémásnak mondható serdülőkoráért, és apránként sok régi családi dráma is felszínre kerül.

Amikor Samuel elmeséli a kitalált történetet Clará-ról a már szenilis édesanyjának, érdekes módon, kiderül: az asszony nagyon jól emlékszik a lányra. Clara emlékétől a főhős sem tud már elszakadni, viszont egyre nagyobb vonzalmat érez Carina iránt is. De hogyan mondhatná el neki az igazságot?

Az egyszerre romantikus és talányos regény az önbecsapás, a szerelem, a magány témáját járja körül a klasszikus krimi eszközeivel. Tovább »

Jókai Mór 190

Jókai Mór

Jókai Mór

190 éve, 1825. február 18-án született egyik legnagyobb írónk Jókai Mór. Jókai műveit és életét minden magyar ember ismeri, ezért felesleges lenne itt felsorolni regényeit, vagy elmondani életét. Megemlékezésként inkább álljanak itt másik óriási mesélőnk Mikszáth Kálmán szavai. Mikszáth 1907-ben írta a Jókai Mór élete és kora című életrajzot, ez volt Jókai első életrajza.

A névadásról így ír Mikszáth:
(Jókainak születtek bátyjai, akik még gyerekkorukban meghaltak, Lajosnak keresztelték őket.)

„Sőt midőn 1825-ben, február 18-án (a Jókay gyerekek többnyire e hónapban születtek), ismét egy fiúnak adott életet Jókayné, ezt is Lajosnak akarták keresztelni. Vörösné ifjasszony azzal az örvendetes hírrel szaladgálta be a szomszédokat s fogadta az iskolából uzsonnatáján hazaérkező kilenc éves Esztert, hogy a kis Lajoska visszatért.

De a harmadnapra összehívott komák és komaasszonyok, illetve keresztszülők, szám szerint tizenhatan, babonás félelemből lebeszélni próbálták a szülőket a Lajos névről. A rokon Nagy Mártonné asszonyom, ki a keresztelői lakomát készítette a háziasszony képében, szintén tiltakozott a Lajos név ellen, minélfogva februárius 20-án nagytiszteletűt Csepy Mihály uram, Jókay József uram kedvenc hőse Gróf Benyovszky Móric tiszteletére, Móricnak keresztelte a kisdedet, kinek vakító pályafutását kívánjuk kísérni, nyomról nyomra a következő fejezetekben.” Tovább »

Wass Albert derűs-borús írói világa

Wass Albert domborműve Pákozdon

Wass Albert domborműve Pákozdon

Februárban távozott 17. éve erdélyi és emigrációs magyar irodalmunk egyik legvitatottabb szerzője, Wass Albert.

Végigélte a 20. század legvéresebb történéseit. Életében többször került – akár az elmúlt századok során ősei – olyan helyzetbe, hogy mindenét elveszítve újrakezdhette életét. Veszteségek sorozatának is megélhette volna saját sorsát, de az életkor, amelyet megért – a betöltött 90 év – nem erre vall. Írásművészetének motívumai – a titokzatos őzbak, a funtineli boszorkány – mindazt a szépséget, varázst testesítik meg, melyért az ember kínos összpontosítással áldozza fel lelki energiáit, s közelébe jutva a szépségnek, uralhatatlan vágy keríti hatalmába.

A boszorkányos szépséget megszerezni és bírni – életünkbe kerül. Szerelme kívánatos ugyan, ám ölelése halálos. Wass Albert sejtelmes, mesés írói világa saját belső világának kivetülése. Az áhítozott szépség űzése közben vágya a kék hegyeken túlra viszi. De a csoda, amelynek látásáért felkerekedünk, szertefoszlik, ha elérjük. Megmagyarázhatatlan vágyakozás az élet. Kínzó vágy a szerelem, a haza, az otthon után.

„…jó és érdekes életem volt, hálás vagyok ezért a Jóistennek” – írja egy levélben halála előtt négy évvel. S mi egyéb kell az embernek? Ugyanígy jó és érdekes életekbe nyújt bepillantást műveinek minden megrajzolt története.

A könyvtárunkban fellelhető több mint száz Wass-művet rendre ismertetjük.

Balázs Ildikó = Múzsa: Népújságmelléklet, 2002. október 5.
http://mek.oszk.hu/10700/10774/10774.pdf

Balázs Ildikó

A Nagyvilág januári száma

A Nagyvilág 2015/1. száma

A Nagyvilág 2015/1. száma

A 2015. évet a Nagyvilág tartalmas számmal kezdte meg. Középpontjában a folyóirat szerkesztőségi munkatársa, Ircsik Vilmos tanulmánya áll A nagy Oroszország csendes kis zugai : A szovjet falusi próza címmel. Ircsik Vilmos „a jobbára uniformizált és központilag vezérelt szovjet irodalomban szinte észrevétlenül és önállóan” kibontakozó irányzatot mutatja be, amely a 60-as évek közepétől a 80-as évek elejéig élte virágkorát. (Ide sorolható Szolzsenyicin kisregénye, a Matrjona háza is.) A tanulmányíró új fordításait is közreadja: az irányzathoz tartozó Borisz Mozsajev és Vlagyimir Szolouhin elbeszéléseit, valamint Alekszandr Jasin verseit és népi lakodalmas dalokat. (A volt szovjet térséghez kötődik a Krzysztof Zanussi filmrendezővel készített interjú is.)

A lapszám egyéb versfordításai sok évszázadot ölelnek át: Jaufré Rudel trubadúr a XII. századból és a görög Elsa Korneti jelenünkből. A prózát két elbeszélés képviseli: az énekes Ella Fitzgeraldot idézi meg Ian Parks személyes élménye alapján, Sophie Képès a francia értelmiség körébe visz el.

Az értekező próza különösen nagy teret kapott ebben a számban. A már említetten kívül Éles Csaba A műemlékváros mint menedék és múzeum : A köztéri Hellász és Itália muzeális arculatának világirodalmi tükröződései címmel írt nagyívű tanulmányt. Ádám Péter a friss Nobel-díjas Patrick Modiano két magyarul is megjelent regényét (Augusztusi vasárnapok, A Kis Bizsu) vizsgálja fordításkritikai szempontból. Végül két műelemzés olvasható: Sophie Képès a délszláv háború idején játszódó Un café sur la colline című regényét Kaló Krisztina, Alfonso Cruz Kokoschka babája című könyvét Petrőczi Éva mutatja be.

A Nagyvilág műfordításai szokás szerint bekerültek Műfordítás-adatbázisunkba.

Dörgő Tibor

A hét könyve

Háy János: Napra jutni

Háy János: Napra jutni

Háy János legújabb könyve Napra jutni címmel jelent meg tavaly az Európa Könyvkiadónál. A regény életrajzi ihletésű, az író saját gyerekkori élményeiből táplálkozik. De a mű nem ragad meg ezen a szinten, hanem általános érvényűvé válva fogalmazza meg a gyerekkor dilemmáit. Egy kisfiút követhetünk nyomon születésétől fogva 14 éves koráig. A mű kisebb írásokból áll össze, az egyes novellák összessége adja ki a regényt.

A főszereplő, a gyerek, nem tudjuk, hogy hívják, és nem is lényeges, ugyanígy nincs neve a családtagoknak sem, apa, anya, nagymama, nagyapa is egyedi név nélkül szerepelnek a műben. Minden fejezet egy epizódot mesél el a kisfiú életéből, az ő érzéseit, látószögét helyezve előtérbe. Ezek a történetek sok mindenről szólnak: a szülőkhöz, nagyszülőkhöz való viszonyról, az apa-fiú kapcsolatról, óvodáról, iskoláról, a karácsonyról, a farmernadrágról, a faluról, a városról, a kettő viszonyáról, a 60-70-es évekről, állatokról, és sorolhatnánk a végtelenségig.

A könyvben pont az tetszett, hogy viszonylag rövid terjedelme ellenére magába foglal nagyon sok mindent az életről, egy élet indulásáról. Az utolsó történetekkel, amit a szülök, nagyszülők mondanak el, még jobban kitágítja az író a könyvet, rálátunk az ő életükre is. A másik nagy erénye a könyvnek, hogy az olvasó azonosulni tud a főszereplővel, hisz minden gyerekkor, ha más-más sorsokról is van szó, hordoz azonos jegyeket.

Minden gyerek nehezen érti meg a felnőtt világot, kérdésekbe, falakba ütközik, álmodozik, majd fel kell nőni, és el kell hagyni a gyerekkort. Én azt éreztem olvasáskor, hogy ez a könyv rólam is szól, ezért mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy kicsit visszagondolni a gyerekkorára, vagy megérteni magát, a szüleit, nagyszüleit, az emberi viszonyokat. És azoknak is ajánlom a könyvet, akik szeretnének nevetni, sírni, hisz ebben a könyvben van humor, érzelem, kedvesség.

Csekő Ildikó

125 éve született Borisz Paszternak

Borisz Paszternak

Borisz Paszternak

Éppen 125 éve, 1890. február 10-én született Borisz Leonyidovics Paszternak. A kimagasló orosz költő és író műfordításai alapján ismeri az oroszországi olvasóközönség Shakespeare, Goethe, Schiller számos művét. 1958-ban Zsivago doktor regényéért Nobel-díjjal tüntették ki, de erről kénytelen volt lemondani, miután fennállt a veszélye annak, hogy megfosztják szovjet állampolgárságától. „Az egész világot rávettem, hogy megkönnyezze szülőföldem szépségét” – írta regényéről a szerző.

Borisz Paszternak egy egész korszakot képvisel az irodalomban. A leggazdagabb, legkülönlegesebb életű orosz író. Nagy forradalmi változások és várakozások idején kezdte meg tevékenységét, de hamarosan rájött, hogy a társadalom szocialista megreformálásának reménye összeomlott, hogy az emberek az ideológiai illúziók foglyaivá váltak, hogy az erőszak kiszorította a szabadság, az egyenlőség, a testvériség  eszméit. Talán emiatt tartják Borisz Paszternak költészetét a tragikus XX. század egyfajta pszichológiai krónikájának. Tovább »

Korábban »